Vajda János

I. Bevezetés:
1.) Az elátkozott költők csoportjába tartozik. Elődjei: janus pannonius, Balassi Bálint,
Csokonai Vitéz Mihály.
2.) Utódja: Ady Endre : Néhai Vajda János – idéző vers
„ Bakonyi fajta, karakán magyar,
Pazar volt, jó volt rossz fajtája mellett,
Magyar mértéknél ő többet adott,
S ő azt se kapta, ami nagyon kellett.”
3.) Az átmenet költője:
a) romantikából a szimbolizmusba
b) A Nyugat előkészítője
c) a modernség megalapozója
II. „Petőfi volt az ideálom”
1.) Petőfi szellemében indul, de aztán meghaladja.
2.) Elutasítja a Gyulai- féle népnemzeti irányzatot, a lírai – népi realizmust: „Beláttam,
hogy Petőfi versenyen kívül áll s abbahagytam a népieskedést.”
3.) Nagyon erős kritika és kiközösítés éri ezért Gyulaiék részéről.
4.) Tematikái azonosak Petőfiével .de újrahangolva a szimbolizmus irányába.
III. Tematikái:
1.) Tájversek: újszerű tájlíra
2.) Szerelmi líra:
a) Gina- szerelem:
-Kratochwill Georgina elutasítja a szegény költőt. A nő szép és magabiztos,
elbizakodott, kacér, hideg. (Montblanc- ember)
- Gina Eszterházy. gróf szeretője lesz, elszegényedve hal meg; hatása Vajdára,
hogy üressé vált a világ , a mindenség.
_A Gina- versek összefoglaló címe: A szerelem átka (rájátszás: Petőfi A szerelem
gyöngyei)
- új nőtípus: nemcsak feleség és anya, hanem önálló, szerető
- Húsz év múlva: A Montblanc jelképszerű metafora, 1-2. vrsz. fagyos,
szenvedély nélküli szív ábrázolása; 3-4. vrsz. : a 20 év előtti szenvedély
nosztalgikus felerősödése; ez kevés arra hogy felolvassza a magány
boldogtalanság jegét.
b) Felesége: Bartos Róza
- rossz házasság
- az ún. Rosamunda- versek ihletője
3.) Politikai versek:
a) 1848 résztvevője, de úgy érzi Világos után, hogy a forradalom lehetetlen.
b) 1848 árulójának tartják, támogatja a passzív ellenállást és a kiegyezést.
c) A virrasztók: uralkodó szókép az allegória; nemzethalált vizionál, de talán
teszhalott!
d) Credo: Széchenyi nevében és szellemében követeli a polgári átalakulást.
(Formailag, grammatikailag! lásd! Vörösmarty: A Guttenberg- albumba)
4.) Költőszerep, ars poetica:
a) Petőfi: vátesz, Mózes, lágoszlop
b) Vajda: filozofikus újraértelmezés, kozmikus magány (Az üstókös)
IV. Tájköltészet:
1.) Tematikailag követi Petőfit, de amíg Petőfi konkrét tájelemeket használ (a
mikrorealizmusra építi a konnotációt), addig Vajdát nemcsak a külső világ, hanem a
lélek belső világa is vonzza a tájban.
2.) Vajda számára a táj közvetítő elem, a lélek drámája vetítődik a külvilágra, ezért műfaj
szerint a tájversek inkább filozófiai dalok.
3.) Ide tartózó versek: Nádas tavon, A vaáli erdőben Őszi tájék
V. Nádas tavon
1.) Műaj:
a) Nehéz meghatározni: idill, tájvers, életkép, filozófiai dal
b) A cím tájversre utal és természetleírónak indul: pontosan tudjuk, hogy a Palicsi
tóról van szó, de a környezet konkrétan nem körvonalazható. A gyermekkori
közegbe való visszatérés színtere.
c) Idill: a harmónia , béke, csend alkalmat ad a meditációra, befelé fordul a lírai
alany figyelme. A mondanivaló feloldódik a hangulatban.
d) Életkép: Az egyetlen életképi elemnek nincs folytatása: „Fegyveremmel az
ölemben/ ringatózom önfeledten”. Ez életrajzi elem , hiszen Vajda a vaáli erdész
fia, tehát ez megélt élmény, hiszen sokat vadászott.
e) Filozófiai dal: Minden látvány a látomás felé halad, téren és időntúli ringatózásba
kezd a lélek.
2.) Versforma: az andalító hangulatot erősíti az erőteljes zeneiség ( felező nyolcas,
bokorrím, hangszimbolika: eufónia, n, m, g, ng, ll)
3.) A vers szerkezete:
a) 1-3. vrsz.: még vannak konkrét tájelemek, konkrétságuk azonban hamar
elbizonytalanodik, a csónak lengése átvált a lírai én önfeledt ringatózásába.
b) 4-7. vrsz.: a reálisból átvált az irreálisba, a látványból a látomásba; a lírai én már
nemcsak a Palicsi tavat csodálja, hanem a világot, ez a világ megtelik titokkal,
talánnyal, elmosódnak a határok a fenn- lenn, a véges- végtelen, a mozgás-
mozdulatlanság között.
c) 8.vrsz.: az élet és halálkülönbségére kérdez rá a lírai alany („Gondolatom messze
téved/ Kék ürén a semmiségnek/ Földi élet, hol a réved?”)
d) 9-11.vrsz.: az idő határai egybemosódnak: az idő és az időtlenség, a pillanat és az
örökkévalóság ellentétében. („S minden olyan mozdulatlan/ Múlt, jövendő tán
együtt van/ Ebben az egy pillanatban?”)
e) 12- 13.vrsz.: ez a teljes kétkedés, a valóság létezésébe vetett hit megrendülése.
(Schopenhauer filozófiája hat rá: szerinte a létezés tünékeny életálom.)
VI. A vaáli erdőben
1.) Műfaja: dal
2.) Két vágy megfogalmazása: természetszerű lét – idillivé szépült gyermekkori
természeti környezet (vaáli erdő)
3.) Két gyűjtőpont köré csoportosíthatók az építőelemek: egyetemesítés (az idill utáni
sóvárgás) – egyedítő kicsinyítés (konkrét tárgy a vaáli erdő)
4.) Egyetlen mondat a vers:
a) Egyetlen főmondatban van az állítmány: jó volna
b) 9 azonos alakú főnévi igeneves alany kapcsolódik hozzá: élni, éldegélni, lehullani
stb.
c) Az állítmány igei része a legáltalánosabb jelentéstartalmú létige.
 d) A jelen idejű óhajtó feltételesség eleve hangsúlyozottan hordja magában a jelen
mellett a jövőt is.
e) A főnévi igeneves alanyok az egyetemesítés eszközei: időtlen, örök.
f) Ugyanakkor a főnévi igenevek biztosítják a történés- és folyamatjelleget az
igenév igei jellegéből adódóan.
g) Az uralkodó mondatrész : jelzős határozó.
h) Zeneiség: hozzájárul a tartalom időtlenségéhez. A lágy hangok erősítik az
eufóniát, a nosztalgikus, fájdalmas életérzés kifejezésére alkalmasak.
i) Minden vrsz. felező nyolcas, páros rím.
j) Összegzés: látomásszerű tájvers; a … ponttal jelzett lezárások a merengést, a
csöndet érzékeltetik, továbbgondolásra késztetnek, a hajszolt ember
nyugalomvágyának szimbóluma a vers.
k) A költő számára a halál jelentené a tökéletes békét, megnyugvást.
VII. Őszi tájék
1.) Szerkezet:
a) 1.-3-.5. és a 2.-4. : anaforás strófakezdet; „Az égen a felhő…”, „Elherved a rózsa,
lehull a levél.”
b) 1.-3- 5. : tájleírás ( benépesíti a tájat: pl. holló , varjú, galamb, kuvik
hanghatásukkal vagy azok hiányával vannak jelen)
c) 2.- 4.: meditáció; az ősz az emberi életre vonatkozik, modalitás szerint kérdő
mondatok; a válasz nem fontos, csak elgondolkodásra késztet (Miért vagyunk?
Mi az élet célja? Miért jó az élet, ha úgyis véget ér? Miért a kérdés, ha úgysincs
felelet? Azt az őszi tájat látjuk- e , amit Vajda ábrázol, vagy ami bennünk él?); az
őszi hangulatban erő van, amely megállítja az embert és elgondolkodásra
készteti.
d) A 2 részt összekötő elem: „Elhervad a rózsa, lehull a levél.” (lásd! Petőfi: „Elhull a
virág, eliramlik az élet.” – evokáció; „ Petőfi volt az ideálom.”)
e) Az 1. és a 3. vrsz.- ot lezáró sor a természet elmúlására utal. A 2. és a
f) 4. vrsz. kezdősora az emberi élet elmúlására vonatkozik, a végérvényességet
hangsúlyozza a 4. vrsz. „örökre, örökre” szavai
g) A kétféle halált (természet és ember) a 3. vrsz. –ban konkrét képekkel készíti elő.
(szemfödél, ravatal, sírgödör, sírhalom)
h) A 6. vrsz. utolsó sora: „Kinyílik…” vonatkozik a természet feltámadására, de
vonatkozhat arra a reményre, hogy a földi élet bevégzettsége ellenére lehet
túlvilági élet.