Juhász Martin 13j

1. Témakör:
MŰVEK A MAGYAR IRODALOMBÓL I. / KÖTELEZŐ SZERZŐK

1. Tétel:Ady Endre szimbolizmusa

Feladat: A megismert versek segítségével mutassa be Ady Endre milyen módon tett kísérletet a
ballada megújítására!

Ady Endre a 20. század és a magyar irodalom egyik legnagyobb alkotóegyénisége;

kulcsszerepe van a magyar líra alakulástörténetében. Kísérletet tesz a ballada
műfajának megújítására, aminek eredményeképpen számos mű születik.

1. Az 1905-ös Harc a Nagyúrral c. versének központi problémája: a lírai én kiteljesedése,

vágyainak beteljesülése az anyagi lehetőségektől függ ← az ún. pénzversek közé
tartozik (rokon: Vér és arany).

Hangulata az Arany János-i balladahagyományhoz kapcsolódik: epikus képsorok,

kihagyások, drámaiság, párviadal életre-halálra.

Hősei:
a) lírai én:
- kiválasztott figura; minden teljesség (galád + áldott) megvan benne
- a könyörgés, érvelés, megalázkodás, kétségbeesés után jut el a harchoz
- célja a hiányok, korlátok megszüntetése → a pénz segítségével az
önmegvalósítás
b) a Nagyúr:
- a pénz bálványa: emberi-állati-isteni szörny
- a pénzt, hatalmat megtestesítő, a vágyakat korlátozó erő
- mérhetetlen hatalmi helyzetéből adódóan passzív, személyiségfeletti
(egyetlen ,,mozgása" a test kéjes remegése)

Szerkezete:
- I. rész 1. vsz.: a lírai én félelme, fenyegetettsége ↔ a Nagyúr
- II. rész 2-3. vsz.: a hős hízeleg, könyörög, felajánlja tehetségét (,,meglékeltem
fejemet")
- III. rész 4-7. vsz.: a lírai én drámai monológja a pénzért
- IV. rész 8. vsz.: megalázkodás
- V. rész 9-10. vsz.: harc a reménytelenség ellenére is
 A küzdelem:
a) tere, ideje: misztikus, időn és téren kívüli világ (az élet ,,tengerpartja"),
egyetlen, ismétlődő örökkévalóságba (ezer este) sűrítve
b) lefolyása: aránytalan, eltúlzott, örökké tart
c) kimenetele: hiábavaló, a lírai én számára kudarcos, mégis újra vívja

2. Az 1907-es Az ős Kaján alapszituációja a lírai én magányossága, az egyenlőtlen,

vereségre ítélt magányos küzdelem a misztikus-mitikus-szimbolikus ,,istenségekkel",
fantom lényekkel ← az ún. ,,létharc versek" közé tartozik.

A Kaján-szimbólum:
- neve a Káin névváltozat ← csúfondárosan lenéző, kárörvendő személyt jelöl
- a Kelet mitikus költő-király-istene (bíbor - palást, zeneszerszám, Korhely - Apolló);
egyesíti az ősi, keleti (magyar) mítoszvilágot az ókori görög mítosszal (Apolló,
Dionüszosz) és a kereszténységgel (feszület, vér) ← a költő saját istenfigurája
(párhuzam a Harc a Nagyúrrallal!)
- egyszerre a rombolás, a bűnre csábítás démona és a szépség, költészet, alkotásvágy
megtestesítője ← nélküle a lírai én lemondana a küzdelemről, az új kihívásokról

A lírai én önértékelő monológjában fejezi ki magát ← csak negatív jelentéstartalmú

szavakat, a hiány, a veszteség, a bűn fogalmát kapcsolja magához. A magyarsággal
való azonosulás, a magyar létezés teszi lehetetlenné számára az élet és költészet szabad
megélését ← környezete kisszerű, reménytelen volta csak önpusztító életet tesz
lehetővé ↔ Kaján az életrevalóságot, az önmegvalósítást, a teljességet jelenti.

Szerkezete:
- I. rész 1-6. vsz.: a szereplők bemutatása; mitikus idő és tér, a közöttük zajló
küzdelem időtlenségét sugallja ← tétje maga a létezés
- II. rész 7-15. vsz.: a lírai én monológja. A lét elveszett, elvesztegetett értékeinek
felsorolása (anya, szerelem, költészet), az elkerülhetetlen sors a romlás, a bukás → a
végtelen harc sem más, mint egy utolsó nagy tivornya
- III. rész 16-17. vsz.: a teljes önfeladás, kapituláció (a bűn, a romlás végleges
elfogadása; a teljes élet lehetetlen)

A befejezés értelmezési lehetőségei:

- boros legyőzöttség (részegség)
- a magyar lét csak szenvedések, önpusztítás árán viselhető el
- a hős felad minden küzdelmet, mert ebben a környezetben nem valósíthatja meg
önmagát
 1. Témakör:
MŰVEK A MAGYAR IRODALOMBÓL I. / KÖTELEZŐ SZERZŐK

2. Tétel: A balladák formai-tartalmai változatai Arany János költészetében

Feladat: Néhány alkotáson keresztül mutassa be Arany János

balladaköltészetének témaköreit!

Arany János a 19. sz. második felének legtekintélyesebb alkotója. A

szabadságharc után az irodalmi élet szervezője, műfordító,
kritikus, tanulmányíró.

1. Az 1853-as Ágnes asszony egy népi ihletésű ballada, amely a bűn és

bűnhődés motívumára épül.

Forrásai:
- a Sára asszony c. népballada
- Geszten látott egy asszonyt, aki folyton mosott a patakban

Felépítése, szerkezete:
- I. rész 1-4. vsz.: a tett elkövetése utáni alaphelyzet ← a hős
célja a tett eltitkolása, de megjelenik bűntudata és zavarodottsága
is ← előrevetíti őrületét
- II. rész 5-19. vsz.: a börtön és a bírósági tárgyalás
o 5-9: a börtön. Ágnes egyedül marad bűnével → lelkiismeret-
furdalása egyre jobban kikezdi józanságát ← a megőrülés
lélektani folyamatának bemutatása
o 10-19: a tárgyalás. A személyiség széthullását és az őrület
elhatalmasodását mutatja be → Ágnes kapcsolata a külvilággal
megszakad, csak a bűnt leleplező tárgyat látja, attól akar
szabadulni → a bírák részvétet mutatnak, mert jóval nagyobb
büntetésnek érzik az őrületet, mint bármi mást
- III. rész 20-26. vsz.: Ágnes rögeszmés állapotának rögzülése ← a
foltot eltüntetni nem tudó mániákus mosás
Elbeszélői állásfoglalás: az elbeszélő részvéttel fordul a hőshöz
← a szenvedő embert látja benne. A visszatérő refrén az elbeszélő
vagy a lehetséges hallgatóság reagálását takarhatja.
2. Másik kiemelendő műve ebben az időszakban a Szondi két apródja
(1856).

A keletkezés körülményei, kérdésfelvetése:

- Szondi története, alakja a romantika korának is kedvelt témája ←
önfeláldozás, hősiesség, hazaszeretet
- a szabadságharc bukása után, az önkényuralom korában milyen,
erkölcsileg elfogadható magatartása lehet a túlélőknek
- milyen magatartásformája lehet a költőnek a nehéz időkben
- nemzeti magatartásformát is felvet: emberi tisztesség, a
közösséghez tartozás értékeinek megőrzése

Az alaphelyzet a Drégely várának eleste utáni pillanat. Konkrét

időpont van meg, 1552. Három szimbolikus helyszín bukkan fel: fent
(a várrom és Szondi sírja), lent (a győzelmet ünneplő török tábor).

Az idő:
- a jelen és a közelmúlt: a török tábor (a szolga mutatja be
részletesen) és a közelmúlt (az apródok cselekedetei)
- a múlt: az apródok históriás éneke az ostromról

Beszédszólamok, szerkezet:
- I. rész 1-2. vsz.: a narrátor in medias res kezdéssel felvázolja
a szituációt, bemutatja a helyszíneket és a két főszereplőt
- II. rész 3-4. vsz.: Ali és szolgájának párbeszéde az apródok
sorsáról
- III. rész 5-18. vsz.: a szolga és az apródok párhuzamos szólama
← az apródok históriás éneket mondanak a vár ostromáról és Szondi
haláláról, a szolga változatos módon igyekszik elhívni őket a
táborba - sikertelenül.
- IV. rész 19. vsz.: átokmondás ← az apródok erkölcsi győzelme a
török felett, hűségük megingathatatlan a haza és Szondi iránt.

Az idősíkok szerepe összemosódnak. Az apródok nem hajlandók

tudomásul venni a törökök által kínált lehetőséget → nincs igazi
párbeszéd ← az apródok azzal állnak ellent, hogy nem válaszolnak.
Kétféle nyelvezet:
- a históriás ének: a nemzethez, a nemzeti múltban megnyilvánuló
önazonossághoz való hűséget szimbolizálja
- keleties nyelvezet: a török világ csábító, érzéki, ugyanakkor
fenyegető sajátosságai vannak

Döntéskényszer:
- a korabeli olvasó a balladát a szabadságharc utáni helyzettel,
lehetséges állásfoglalással azonosította
- általános olvasata: alkalmazkodunk a külső világhoz (a mindenkori
hatalomhoz), vagy megőrizzük belső szabadságunkat
Hatalomelv és szerepkényszer: a török szolga testesíti meg ← csak
a rá osztott szerepben tud létezni, a jutalom és a büntetéstől való
félelem mozgatja → az
apródok meggyőzését végrehajtandó feladatnak tekinti → nem érti
meg, értheti meg őket, a szeretetből fakadó hűség ismeretlen
számára

Szeretetelv és függetlenség: Az apródok a szeretetből adódóan

hűségesek, azonosulnak a Szondi képviselte értékekkel. Önként,
maguktól döntenek, nem a hatalom, a félelem irányítja őket → nem
is függenek, tartanak tőle.

Értékkonfliktus és párbeszéd-képtelenség: A két világ (a hatalom

által vezérelt külső, és az autonóm belső) kibékíthetetlen,
összeegyeztethetetlen → lehetetlen közöttük a párbeszéd. A szolga
beszéde a hatalom természetét is megrajzolja ← csak kimaradni
érdemes belőle, mert különben az ember elveszti lényegét, tartását,
autonómiáját.
 1. Témakör:
MŰVEK A MAGYAR IRODALOMBÓL I. / KÖTELEZŐ SZERZŐK
3. Tétel: A prófétai magatartás Babits Mihály munkásságában
Feladat: Elemezze és értelmezze a költői és prófétai magatartást Babits Mihály a
Jónás könyve című elbeszélő költeménye alapján!

Babits Mihály a Nyugat első nemzedékének kiemelkedő tagja, író, költő,

műfordító, tanulmányíró. Hatalmas klasszikus és világirodalmi műveltséggel
rendelkező ,,tudós költő" (poeta doctus).
A Jónás imája c. verssel együtt az életmű záró darabja.
Babitsot 1928-tól foglalkoztatta a téma. A témával kapcsolatban felmerülő
kérdése, hogy a ,,szellem emberének" ki kell-e térnie az erkölcsi felelősség elől
és csak a művészetbe temetkeznie, vagy kell közéleti-felhívó szerepet is
vállalnia? A háború közeledtével az utóbbi mellett dönt.
Irodalmi előzmények:
- Ambrus Zoltán: Ninive pusztulása (1895)
- Arany János: Próféta-lomb (1877)
↕
Babits a teljes Bibliai történetet újraírja.
Az 1938-ban megjelenő Jónás könyvének eredeti sajátossága, hogy egy próféta
történetét meséli el. Központi gondolata a kényszerűség. Isten az
engedetlenekkel is eléri célját, a próféta az Isteni szeretet eszköze.
A történet elsődleges mondanivalója a Bibliai történet újramesélése.
A másodlagos, hogy mit kell tennie a költőnek, ha a világot romlottnak,
végveszélybe sodródónak látja. A közelgő háború határozta meg szemléletét.
Műfaja parafrázis. Újraértelmezi az Ószövetségi történetet. Csak a vázat tartja
meg, a lényegi elemeket megváltoztatja. A saját gondolatait, vívódásait írja bele
Jónás alakjába.
Jónás egy ellenpróféta: személyiségétől idegen a küldött szerepe, ezért
megtagadja a prófétálást, majd a maga igaza tudatában szembe száll Istennel.
Képtelen azonosulni kiválasztottságával, szabadulni szeretne tőle, tudja, hogy
szenvedés jár vele. Alakja ironikus, gyenge és nevetséges, szánalomra méltó és
esendő.
Idővel belátja, hogy nem térhet ki a feladat elől, de továbbra sem tud azonosulni
vele.
A mű végére nem derül ki, csak beletörődik a helyzetbe, vagy elfogadja a sorsát.
Babits saját vívódásai fogalmazódnak meg.


Egy mű tartalmának saját szavakkal való elmondása, értelmezése.
Ninive a bűn és az erkölcsi romlás, a káosz, a civilizáció önpusztításának
szimbóluma.
Az eredeti, tehát a Bibliában található történet és Babits műve között számos
eltérés fedezhető fel. Például míg az előbbiben konkrétan meg van nevezve
Jónás ,,hivatása", addig az utóbbiban csak a név van felhasználva (a hős emberi
voltát emeli ki).
A Bibliai Jónás elismeri, hogy ő felelős a viharért, a babitsi Jónás viszont
elbújik.
A Bibliában Ninive megtér (,,És látá Isten az ő cselekedeteiket, hogy megtértek
az ő gonosz útjokról" - Jónás 3:10), Jónás felháborodása indokolatlan ↔
Babitsnál Ninivében nem tér meg pár embernél több, a prófétát kigúnyolják, ami
miatt Jónás felháborodása jogos; szembeszáll az Úrral.
↓
A változtatások lényege: Jónás nem képes Isten távlatából szemlélni a dolgokat,
sértettségében maga is bűnössé válik (hazugnak nevezi az Urat). A tök példázata
mutatja, mennyire nevetséges és felfuvalkodott → az ember feletti dolgok nem
lehetnek minden esetben érthetőek az ember számára → a küldöttnek nem
feladata a büntetés, csak a közvetítés.
Nyelvezete:
- használja a Bibliai jelképrendszert
- példázatjellegű
- szóhasználata archaikus (őskori, elavult), átveszi a Biblikus nyelv fordulatait
 1. Témakör:
MŰVEK A MAGYAR IRODALOMBÓL I. / KÖTELEZŐ SZERZŐK

4. Tétel: József Attila újszerű tájköltészete

Feladat: Szabadon választott versek alapján jellemezze József Attila újszerű

tájköltészetének sajátosságait!

József Attila a 20. sz.-i magyar líra kiemelkedő alakja  a század életérzésének,
tapasztalatainak megfogalmazója.

Korai költészetére a népköltészet formavilága is jellemző. Tájversei projekciók

(kivetítés)  lelkiállapotok kivetülései
- a pszichikai tartalom mellett filozófiai, politikai, közgazdasági tartalom is megjelenik
- a társadalom és egyéni lélek ellentmondásait fogalmazzák meg
- újdonságuk: a külváros, a munkásnegyedek, mint táj

a verstípus a 30-as évek első felében jelenik meg költészetében  tájleíró
szintézisversnek nevezzük

Verstípusok:
- induktív versépítés: a konkrét valóságelemektől halad az általános fele, a végén
beérik a tájképi elemek másodlagos jelentése (Külvárosi éj)
- deduktív versépítés: az eszmei lényeg után a tájkép rész következik → fokozatosan
érlelik meg a mű elején megfogalmazott eszmét (Téli éjszaka)

A 30-as évek második felében háttérbe szorul a tájvers, marad a tájleíró, versindító kép
(A Dunánál), utolsó verseiben pedig már csak felvillanó motívum (Karóval jöttél...).

1. Költészetének ezen szakaszában megszületett a Külvárosi éj c. mű.

Ez az 1932-es kötetének címadó verse.

A cím a helyszínre és időre utal  a tájleíró versek sajátossága.

Meghatározója: a tárgy világ nem a dolog puszta halmaza  a tárgyaknak lelkük van
↔ az ipari társadalomban a nyomor következtében az ember fokozódik le, állati
tulajdonságokat kap (szimatol, fülel, nekivicsorít stb.) → meghatározó a változtatni
képtelenség, agresszivitás, züllés

Központi motívuma az éj  allegorikus alak: lámpagyújtogató, kopott ruhás,

monumentális lény  a munkások proletár Éj istennője
 Problémája a háború utáni helyzet (kilátástalanság), a forradalmár költő
elmagányosodása.

Mondanivalója: ma nincs ideje, lehetősége a forradalomnak, de készülnünk kell rá.

A lírai én: a nyitásban és zárásban jelenik meg  keretbe fogja a verset. Egy a
külváros embereivel, de ki is emelkedik közülük: a közösségért önmagát feláldozni is
képes ember.

Szerkezete:
- I. rész 1-2. vsz.: a konyhai homályban figyelő ember észlelései  keret, a táj
humanizálásának kezdete
- II. rész 3-7. vsz: az éj és a gyárak világa
- III. rész 8-14. vsz: a külváros világa, a külváros jellegzetes figurái (rendőr, munkás,
kocsmáros, kommunista pártmunkás)
- IV. rész 15-16. vsz: a keret  a költő harcot vállaló vallomása

Tér- és időkezelése: az alkonyattól a sötétségig, az otthontól a gyárig. Lent → fent →

lent.

Mozgások és hangok: a mozdulatlanság a jellemző, amelyet a humanizált táj képzelt

mozgásai törnek meg. A csend uralkodik (↔egyetlen éles hang: vonatfütty).

2. Másik kiemelkedő verse a Téli éjszaka.

A keletkezés körülményei: 1933 fordulat költészetében  nagy gondolati versek: a

világ értelmezésére és a költészetben való újjáalkotására törekszik.

Nem klasszikus tájvers, azonban a tájversek sajátosságait használja fel (horizontális és

vertikális tájbemutatás, távol-közel).

A versidő nemcsak az évszakokat és napszakokat jelöli (nyár, tél, éjszaka), hanem a

meditáció időtartamát is (alkonytól az éjig).

A lírai én mindössze 3 alkalommal szerepel:

- a felütés (Légy fegyelmezett!): a meditáció mederben tartására utalhat, de szólhat az
olvasóhoz is
- Hallod-e, csont, a csöndet? - a világegyetem és a lét magányával szembenéző ember
- záró szakasz: a lírai én helyét jelöli ki a világban  a létezés és meditáció központi,
mitikus helyén
Meghatározó szemléletei:
- tárgyszerűség: az ember (egyén) feloldódik a létben, a természetben, ugyanakkor a
táj emberi tartalmakat, emberek közötti viszonyokat is hordoz
- létértelmezés: a lét és nemlét felcserélődik  hazatéréssé, otthonossággá az elmúlás
válik (Mintha a létből ballagna haza)

Színvilág, hangzás és mozgás:

- a látvány megteremtésében a színek és fények jutnak szerephez (fekete, ezüst, sárga
stb.)
- apró mozgások (cammog) váltakoznak gyorsakkal (fut)
- uralkodó hangja a csend (segíti a meditációt)

A zárlat: a versbeszélő felmérte a világ és az ember magányát, szembenézett a

kietlenséggel és elmúlással  értelmével birtokba vette a mindenséget → megmutatja
az összefüggéseket a természet, társadalom és a tudat jelenségei között.
 1. Témakör:
MŰVEK A MAGYAR IRODALOMBÓL I. / KÖTELEZŐ SZERZŐK

5. Tétel: Kosztolányi Dezső és a mélylélektan

Feladat: Mutassa be Kosztolányi lélekábrázolását az Édes Anna című
regényen keresztül!

Kosztolányi Dezső író, költő, műfordító, esszéíró; a Nyugat első

nemzedékének tagja. Életművét átszövi a játékosság, a gyermeki látásmód
és a múlandósággal való, nem tragikus szembenézés. Művészetét az
impresszionizmus és a bölcseleti tartalom határozza meg, de foglalkozik a
freudi lélekelemzéssel is. Az esztétikumot és nyelviséget helyezi előtérbe,
hiányzik belőle a küldetéstudat; a politikát az irodalomban
megengedhetetlennek tartotta (↔Ady).

Az Édes Anna 1926-ban jelenik meg a Nyugatban, előtte azonban

Kosztolányi felolvasta a szerkesztőbizottságnak.

A történet témája egy kettős gyilkosság, melyet egy cseléd követ el a

gazdái ellen. Nem az emberölést állítja a középpontba, hanem azokat a
rejtve maradt lelki erőket, amelyek miatt a címszereplőnek meg kellett
tennie. Maga a főszereplő se tudja megmondani tetteinek okát
(öntudatlanul lázadt, ösztönösen cselekedett).

Műfaja lélektani regény (a freudizmus hatása). Emberi sorskérdéseket vet

fel: a kiszolgáltatottság, az egymás iránti közömbösség, az emberi részvét
és szánalom hiányának nagy problémáit.

Helyszín és idő: Bp., 1919. júl. 31 - 1922 ősze. Háttere:

- Tanácsköztársaság bukása
- román megszállás
- Horthy bevonulása
- Trianoni békeszerződés

a történelmi mozgások éppúgy kaotikusak, átláthatatlanok,
megítélhetetlenek, mint az egyén cselekedetei és szándékai közti kapcsolat
A cselekmény zárt térben játszódik (Vizyék háza), és kevés szereplőt
mozgat. Fő eszköze a késleltetés (a címszereplő a 6. fejezetben bukkan fel,
a gyilkosság a mű végén).

Viszonyrendszere: egyetlen viszonyrendszere a Vizyék és Anna közti

kapcsolat. Sem Annának, sem Vizynének nincs lényeges kapcsolata a világ
felé, létük behatárolt ↔ Vizy és Jancsi mozgástere szabadabb, rendszeres
kapcsolatuk van a külvilággal

Szerkezete:
a) a mottó: komorabb hangulatú imádság, a regényben szereplő minden

halottért szól

b) a cselekmény részei:

- 1-6. fejezet: a színhely aprólékos bemutatása

- 7-10.: Anna beilleszkedése az új környezetbe

- 11-14.: Anna és Jancsi úrfi ,,románca"

- 15-18.: a menekülési lehetőség (házasság) meghiúsulása és a katasztrófa

(gyilkosság)

- 19-20.: ítélethozatal és befejezés

c) a keret: nem kapcsolódik a történethez ← a pletyka a meghatározó.

Ironikusan eltávolítja a történet a valóságtól és a legendák, mesék világába

helyezi (Anna is legendává, emlékké, pletykává válik a tárgyalás után)

Édes Anna:
- neve beszélő név: kedves, jólelkű embert sugall
- tökéletes cseléd (engedelmes, szófogadó, megteszi, amit mondanak neki)
- érzékeny, keveset beszél, mivel érzéseit nem tudja szavakba önteni →
reakciói ösztöni szinten történnek (a szaglásnak van nagy szerepe)
- a mű során végig a testével kommunikálja le a benne levő feszültséget
- ép és egészséges lelkű volt, mielőtt belépett szolgálni a Vizy családhoz →
a szenvedések és megaláztatások fokozatosan a lélek torzulásához vezettek.
Mintacseléd lett, de ehhez fel kellett adnia önállóságát, egyéniségét,
akaratát, külvilághoz fűződő kapcsolatait
- kitörései lehetőségét (házasság) Vizyné megakadályozza
Vizyné:
- cselédmániás; lánya 6 évesen meghalt, férje elhidegült tőle
- élete tartalmatlan és üres, egyetlen partnere, élete értelme a cseléd ↔
nem csak Anna kiszolgáltatott, hanem a függés kölcsönös: Vizyné
állandóan attól retteg, hogy elveszíti Annát → a függésben elvesztik
szabadságukat, s ez mindkettőjük személyiségét eltorzítja
- közös vonásuk, hogy mindketten elvesztették gyermeküket

Moviszter doktor mondja ki az igazságot a tárgyaláson: Annát gazdái nem

tekintették embernek, csak egy robotoló gépnek, nem emberként bántak
vele. Az író véleményét képviseli: az irgalom és a keresztényi szeretet
képes csak gyógyírt adni a szenvedésekre, politikai megoldás nincs.

Anna tettének összetevői:

- úr ↔ szolga viszony
- a szociális-társadalmi háttér és motiváció (Anna munkába állása
rabszolgavásárra emlékeztet)
- szolga: megalázott, elnyomott, nem veszik emberszámba, méltatlanul
bánnak bele; gépként kezelik és maga is azzá válik
- tökéletes cseléd, de az emberségének feladása árán valósulhat meg
- ösztönösen, szeretetvágyból fakadóan sodródik Patikárius Jancsihoz, aki
csak kihasználja szeretetéhségét → önértékelése visszaesik, újra cselédként
kénytelen létezni
- a házasságról lebeszéli Vizyné → teljes elszigeteltség, a lélek bezárkózása
- Jancsi udvarlása Moviszter doktor feleségének adja az utolsó lökést a

tudattalan, ösztönös lázadáshoz

 1. Témakör:
MŰVEK A MAGYAR IRODALOMBÓL I. / KÖTELEZŐ SZERZŐK
6. Tétel: Petőfi Sándor hitvesi költészete
Feladat: A megismert versek segítségével mutassa be Petőfi Sándor
szerelmi lírájának sajátos vonásait!
Petőfi Sándor a magyar és európai romantika egyik legjelentősebb képviselője;
pályája mindössze 7 év (1842-49 → az egyik legnagyobb hatású alkotó a
hazai költészetben. Az irodalmi népiesség beemelője az irodalomba (Arany J.
mellett).
1. Petőfi egész költészetén végigvonul a szerelmi téma. Korai verseiben szerelmi
csalódásainak emlékét két versciklus őrzi:
- Cipruslombok Etelke sírjáról (1845. márc.): Csapó Etelke halála, az
ébredező szerelem és a gyász verseit tartalmazza e ciklus.
- Szerelem gyöngyei (1845. okt.): Mednyánszky Berta iránt érzett szerelem
kap hangot, a lány apja azonban nem egyezett bele a házasságba.
1846 szeptemberében ismerkedett meg Szendrey Júliával → szerelmük
történetét versekbe foglalta a költő.

Műfaji szempontból változatos képet mutatnak versei:

- dal: Reszket a bokor, mert...
- elégia: Szeptember végén
- óda: Beszél a fákkal a bús őszi szél...
- rapszódia: Minek nevezzelek?
A házasság előtti: Petőfi boldog, de Júlia bizonytalan → kételyek jellemzik a
verseket. Oka: a tartózkodó, érzelmeit rejtegető Júlia.
Házasságkötés utáni-hitvesi költészet:
- új téma a magyar irodalomban: szenvedélyes hangú versek → hitvesi
költészet: Júlia házastárs és szellemi partner
- 1847. szept. 8-án, megismerkedésük évfordulóján Erdődön megtartották az
esküvőt a szülői tiltakozás ellenére → az esküvői utáni heteket Koltón töltötték,
Teleki Sándor gróf kastélyában
 - ez a házasság a boldog szerelem és a költői, politikai tevékenység
harmóniáját jelenti
2. A Szeptember végén Petőfi hitvesi költészetének egyik kiemelkedő darabja.
1847 szeptemberében készült el Koltón, a nászútjuk alatt.
Műfaja elégia.
Szerkezete:
a) 1. vsz.: a nyárvégi táj képe saját ifjúságának mulandóságára emlékeztette:
- késő nyári virágok ↔ hófödte táj
- ,,lángsugarú nyár" ↔ ,,őszbe vegyül már"
b) 2. vsz.: ,,Elhull a virág, eliramlik az élet."
- az élet és a virág mulandósága párhuzamba jelenik meg
- költői kérdések sora bizonytalanságot fejez ki → látomás
c) 3. vsz.: a költő szerelmi boldogságának mulandóságát félti → sejtelmes
látomású romantikus kép (fejfára akasztott özvegyi fátyol)

3. A Minek nevezzelek? egy 1848-as rapszódia (érzelmi kitörések, érzelmek

szabad áramlása jellemzi, változó hosszúságú sorok, rímek hiánya).

Fő problémája a tehetetlenség → a költő keresi a méltó, kifejező szavakat

felesége szépségének kifejezésére.

Témája a szerelem teljességének ábrázolása zavaró motívumok nélkül.

Szerkezet:
- I. rész 1-4. vsz.: egy-egy metafora kibontása, képek láncolata fonódik össze
1) merengő szemek esti-csillaga
2) tekintet = szelíd galamb
3) hangod = csalogány tavaszi éneke
4) ajkad = lángoló rubintkő  Júlia szépségének érzékeltetése mellett a
határtalan boldogság kifejezésére is sor kerül. A boldogságnak nincsenek
térbeli-időbeli korlátai.
- II. rész 5. vsz.: halmozás és fokozás eszközeivel próbálja megnevezni
feleségét a költő → kérdéssel zár → nem tudja megválaszolni: a nyelvi és
költői eszközök szegényesek, nem tudja Júlia szépségét kifejezni
 2. Témakör:
MŰVEK A MAGYAR IRODALOMBÓL II. / VÁLASZTHATÓ SZERZŐK

7. Tétel: Zrínyi Miklós: A barokk eposz sajátosságai a Szigeti veszedelemben

Feladat: Ismertesse a barokk eposz sajátosságait Zrínyi Miklós

Szigeti veszedelem című műve alapján!

Zrínyi Miklós a magyar barokk legjelentősebb alakja: költő, politikus, hadvezér  költői
tevékenységét politikai, katonai céljainak rendelte alá: a török kiűzése. Az eposz magyar
meghonosítója → a magyar epikát a korszak irodalmi élvonalába emelte.

Szigeti veszedelem c. művét 1645-46 fordulóján kezdte írni, 1648-ra fejezte be. 1651-ben
jelent meg.

Témája: Szigetvár 1566. évi ostroma; hőse a költő dédapja

Hitelesség, háttere:
- a ,,romlás századában" példát kívánt mutatni
- a szigeti hős (dédapja) önfeláldozásával, mártíromságával a törökellenes küzdelmek
példaképe

Minták, források:
- Vergilius: Aeneis (sorokat emel át belőle)
- humanista források, kortárs olasz és horvát krónikák ↔ művészi céljai miatt a forrásokat és
a hitelességet lazán kezeli (Zrínyi öli meg a szultánt)
- Torquato Tasso: A megszabadított Jeruzsálem (fordulatokat, sorokat emel át)

A kompozíció:
a) alapja egy paradoxon: a magyar védők elpusztulnak ↔ győztesen kerülnek ki az
ostromból  erkölcsi fölényük van: a haza és a hit védelmezői  példamutatás a
korabeli nemességnek  az egész mű erre az alapvetésre épül
b) felépítése: 1566 énekből áll

Invokáció (megidézés; egy személyhez vagy egy lényhez intézett segítségkérés): Szűz
Máriához szól  antik eposzok a Múzsához → a művet a kereszténységhez csatolja  a
dédapa története a kereszténység közös ügye
Felépítése:
a) háromszor 5 ének:
- I-IV. az ostrom előzményei
- V-IX. az ostrom előkészítése és kezdete
- X-XV. általános ostrom a védők kitörése és halála
b) invokáció és propozíció (javaslat, indítvány):
- a keletkezés idejére utal
- saját magának kisebbítése
- a történeti helyzet felvázolása
c) I. ének:
- a magyarság jelenlegi állapota Isten szemszögéből (bűnös - a tízparancsolat
megszegése) → Isten haragja → a török Isten büntetése
- párhuzam a magyar és zsidó nép között (mindkettő Isten választott népe)
- Isten kilátásba helyezi az irgalmat
d) II. ének (seregszemle, katalógus)
- az ellenség erejének és a szultán jellemének bemutatása (méltó ellenfél)  bármi
lesz is a harc kimenetele, az a magyarságra nézve nem szégyen
- Zrínyi imája: a hős mentes a magyarság bűneitől, erős a hite → a magyarság
megmaradását kéri annak bűnei ellenére is  Isten a mártírságot ígéri és
bűnbocsánatot
e) V. ének /Zrínyi beszéde és a szigetiek esküje/:
- buzdítás, lelkesítés  a feladat a haza, a hit, a szabadság védelme
- a várvédők mentesek a magyarság bűneitől  önfeláldozás, tisztesség → az Isteni
bűnbocsánat lehetősége
f) XV. ének (a végső küzdelem):
- Zrínyi megöli a szultánt
- a magyarság erkölcsileg felülemelkedik az ellenségen

g) peroráció (szónoki beszéd befejező része):

- a mű megőrzi hírnevét
- emberi politikusi hitvallás


lábjegyzetként: Istennek egy választott népe van, ez Izrael (pl. 2Sámuel 7:24 ...)
Barokk hierarchia:
- párhuzam az emberi és isteni szféra között (az isteni beavatkozik az emberibe) mindkettő
rangsor szerint tagolt
- az egyén a hit és közösség érdekében hozza meg áldozatát → az eposz a keresztény
lovageszményt követi (a hős: Krisztus katonája - Miles Christianus)

Üdvtörténeti szemlélet:
- bűn-bűnhődés-bűnbocsánat hármasára épít
- a hősök mártíromsága Krisztus követése (Imitatio Christi) → a magyarság nyer
bűnbocsánatot
- megdicsőülés (apoteózis)  az élet nem ér véget a halállal, új, tökéletesebb létforma
következik. Egyben engesztelő áldozat is a magyarság számára.

Történelem és fikció: az isteni szféra beavatkozása (deus ex machina) minimális → a mű

reális lehetőségként mutatja be a török legyőzhetőségét (politikai funkció)

A tárgy és a hős heroizálása:

- Szigetvár nem volt stratégiai jelentőségű hely ↔ Szulejmán ott halt meg
- a műben sorsfordító a küzdelem  a magyarság és Európa sorsát dönti el

- a hős Krisztus katonája → megmenti a magyarságot a kárhozattól → fejlődése: hétköznapi

ember → hős → mártír


hősként ünnepel valakit, hősnek tekint, hősnek nyilvánít
 2. Témakör:
MŰVEK A MAGYAR IRODALOMBÓL II. / VÁLASZTHATÓ SZERZŐK
8. Tétel: Romantikus meseszövés Jókai Mór Az arany ember
című regényében
Feladat: Az arany ember című regényen keresztül mutassa be
a kor nő- és férfisorsait, valamint a pénz
szerepét életükben!

Jókai Mór az egyik legolvasottabb, legtermékenyebb

(világirodalmi szinten is elismert) írónk. A romantikus
prózairodalom legjelentősebb képviselője, széles
olvasóközönséget teremtett ↔ művei nem egyforma
színvonalúak.
Az 1872-ben megjelenő Az arany ember a szerző családi és
lelki válsága idején keletkezett (beleszeretett
gyámleányába); a romantikából realizmusba legmesszebb
jutó műve (hősei nem mágnások, nemesek, hanem egyszerű
emberek; a főhős árnyalt jellemábrázolása).
A regényidő, regénytér az 1820-as évek, a lassan
kapitalizálódó Mo.
Sajátossága: a konfliktus nem mitikus erők között,
nemzeti küzdelmekben, hanem egyetlen ember lelkében
játszódik  a bűn és bűnhődés, a megtisztulás áll az
ábrázolás középpontjában.
A regényszerkezet meghatározója a romantikus teljességelv
 az embert és sorsát a természetbe helyezi  a
természet mindent átfogó ősforma. Két meghatározó
szimbóluma: a Duna (összeköti a cselekmény színtereit) és
a senki szigete.
A senki szigete:
- a civilizáció előtti, paradicsomi állapotok utópiája
- időn kívüliség: nincs pénz, nincs egyház, nincs állam,
a név is jelentéktelen
- a különállás, elvonulás jelképe → a hős csak akkor
érheti el a boldogságot, ha lemond társadalmi szerepéről,
életéről
Tímár Mihály:
- rendhagyó Jókai-hős  nem fedhetetlen, jelleme
folyamatosan változik
- sok esetben a véletlenek döntenek sorsáról  a
gondviselés szerepe nyilvánul meg
- történetében a Midász-mítosz fogalmazódik meg: életének
megrontója a pénz  miközben mindent elnyer, mindent el
is veszít → bűntudat és boldogtalanság (mindkettő
Tímeához kötődik)  akadálya a családi boldogságnak
- meghasonlik → menekülés → Noémi: a széthulló világgal
szemben a harmónia és teljesség élménye
- menekülésének megvalósulását Krisztyán Tódor helyettes
halála teszi lehetővé  lezárja a főhős múltját, feloldja
válságát ↔ romantikus ábránd: az ember nem léphet ki a
világból; a többi szereplő sorsa is bizonytalanná válik
(nem tudhatják biztosan, él-e vagy meghalt)
Az egyéb szereplők a főhőssel szemben nem változnak,
belső állandóság és függetlenség jellemzi őket.
- Noémi: végletesen eszményített nőideál; minden negatív
hiányzik belőle
- Tímea: csak hűség és hála köti Tímárhoz ↔ szerelmes
Kacsukába → alakja enyhén tragikus
- Krisztyán: züllött kalandor ↔ körülményei formálták
ilyenné
- Athalie: nem a démoni gonoszság megtestesítője  a
megcsalatás, elutasítás formálta ilyenné
- Kacsuka: a korrupt államgépezet tipikus (korrupt)
figurája ↔ nem lett vagyonos ember, egyetlen pozitívuma
a Tímea iránt érzett szerelem
Lezárása: 40 évvel későbbi események; az elbeszélő válik
főszereplővé  megerősíti és elbizonytalanítja az olvasót
(a szerző saját emlékeit említi, ugyanakkor az öregember
bíztatja a történet kitalálására).
 2. Témakör:
MŰVEK A MAGYAR IRODALOMBÓL II. / VÁLASZTHATÓ SZERZŐK

9. Tétel: A különcökhöz való sajátos vonzódás Mikszáth Kálmán műveiben

Feladat: Mutassa be Mikszáth különc figuráit a Új Zrínyiász című kötet alapján!

Mikszáth Kálmán magyar író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő, a Magyar

Tudományos Akadémia levelező tagja, a Kisfaludy Társaság rendes tagja.

Az Új Zrínyiász (1898) Mikszáth társadalmi és politikai szatírája.

A cím:
- a barokk eposz (Szigeti veszedelem újraírása)
- a történelmi regény hagyományaihoz is kapcsolódik

A Prelúdium (előjáték): a szerző segítséget nyújt az olvasónak a befogadáshoz. A két

korszakot (a 16. és 19. sz.) egymás tükrében mutatja be.

Műfaja szatíra, történelmi korok és események szembesítése. A Zrínyit és katonáit

lealjasítani képes társadalomról fest szatirikus körképet.

Keletkezését befolyásolta: a millenniumi ünnepségsorozat idején II. Vilmos német

császár Zrínyi Miklós utódainak nevezte a korabeli magyar főurakat ↔ Mikszáth

korának nemességéből hiányoznak a lovagi erények és a nemzet ügyéért való

elkötelezettség, korruptságával értékpusztító erő, hiszen Zrínyit is képes elzülleszteni,

saját képére formálni

Alakjai:
a) Rózerék:
- az újgazdag, szellemtelen és sznob polgári réteg képviselői

- Rózer János úgy érzi, az elit lenézi őt, amiért nem nemesi származású →

legfőbb vágya a nemesség megvásárlása  egyrészt az bizonyítja, hogy a

nemesek nem képesek a társadalmi fejlődést, a polgárosodást elősegítőleg hatni

környezetünkre, másrészt Mikszáth leleplezi a kialakulóban lévő magyar

polgári réteg szellemi gyökértelenségét, ostobaságát
 b) Zrínyi:
- feltámadása után jó ideig ragaszkodni próbál régi szokásaihoz ↔ miután a
kormány bankigazgatóvá nevezi ki, fokozatosan alkalmazkodni kezd
környezetéhez  maga is gátlástalanul pazarló, tivornyázó, élvhajhász főúrrá
lesz
- felszínesen idomul, gondolkodásmódja és tettei, reakciói 16. századiak (nem
kívánatos személyeket vasra vereti, s a bank pincéjébe záratja stb.)

Kora társadalma:
- a Tisztelt Ház abszolút döntésképtelen
- a kor létező alakjai (miniszterek, tudósok) kisszerűek és fontoskodóak

- a sajtó a saját szája íze szerint tálalja az igazságot - vagy amit ő igazságnak
nevez (Perényi Miksa és Zrínyi száz forintja)

A történet befejezése: Zrínyinek végül alkalma nyílik az újabb hősies cselekedetre,

vitéz módján kimenekülni egy számára már oly idegen, lealjasító, fertőzött világból ↔

szembekerül a történelmi hősök önfeláldozó magatartása és az író korának lehúzó

aljassága (Perényi Miksa ajánlata)
 2. Témakör:
MŰVEK A MAGYAR IRODALOMBÓL II. / VÁLASZTHATÓ SZERZŐK
10. Tétel: A magyar paraszti világ feltárása Móricz Zsigmond realista-naturalista módszereivel
Feladat: Néhány ismert novella elemzésével világítson rá Móricz újszerű parasztábrázolására!

Móricz Zsigmond a Nyugat és a 20. sz. egyik legjelentősebb prózaírója. Elsősorban

realista és naturalista, művei meghatározója a drámaiság, a krízishelyzetek köré épülő
jelenetek. Sokszor ír a falusi társadalom peremvidékéről, a legnagyobb nyomorban
élőkről. Gyakori téma a szegénység, a nyomor, a kulturálatlanság ember-és
személyiségtorzító hatása, a kilátástalanság. A falu-és parasztábrázolás korábbitól
eltérő szemlélete jelenik meg műveiben.

1. E témában Móricz Zsigmond egyik jelentős novellája a Tragédia (1909).

A címe ironikus, nagy értékpusztulás történik ↔ nem valósul meg (a főhős
jelentéktelen, értékei csak számára értékek).
A mű felépítése: klasszikus novella, két nap eseményeit meséli el; egy aratás és egy
lakodalom története
Ábrázolásmódja naturalista.
Középpontjában Kis János problémája, a lét peremére szorult emberek problémája
(nyomor, éhezés) áll ↔ komikus, nevetséges lázadás → a főhős önpusztító indulata,
sorsáról az ösztönei döntenek (a fulladás ellenére is eszik)
 Kis János:
- neve jelentéktelenségének kifejezője  általánosító szerepe van
- alakja kisszerű, senki sem foglalkozik vele
- kedvetlen, zsörtölődő ember, élete csökkentett értékű  az élet minden területén
tompa, csak egy dolog érdekli: az evés  tudatában óriásivá, az élet értelmévé válik
- élete állati és ösztönös, ami halálát okozza majd

2. Ebből az időszakból Móricz másik kiemelkedő műve az 1931-es Barbárok.

A cím keretbe foglalja a novellát. Egyszerre utalhat a tettre és az életformára,
amelyben a hősök élnek (világuk egyszerre lehet az ősi hagyomány, de az
elmaradottság, erőszak jelképe is).
Szerkezete: klasszikus novella
- 1. rész: a kettős gyilkosság
- 2.: az asszony vándorlása és a keresés
- 3.: a tárgyalás és leleplezés
A mű meghatározói a népmesei (az asszony története), a balladai (sűrítés, kihagyás,
elhallgatás) és a drámai (a 3. rész szinte teljesen párbeszédekből áll) elemek →
nincsenek konkrét információk, a történetet időtlen világba helyezi  a pusztai
emberek élete is időtlen, a civilizáció peremén rögzült civilizálatlanság.
Nyelvezete szűkszavú, az élőbeszédhez közelít, jellemzőek a tájszavak.
Központi motívuma a rézveretes szíj, ami mindegyik részben megjelenik valahogy.
- 1. rész: a gyilkosság ürügye
- 2.: az azonosítás feltétele
- 3.: a halott ember tárgyi megjelenítője, a gyilkosság bizonyítéka
 2. Témakör:
MŰVEK A MAGYAR IRODALOMBÓL II. / VÁLASZTHATÓ SZERZŐK

11. Tétel: Radnóti Miklós emberi-költői tartásának megnyilvánulása a versekben

Feladat: Rajzolja meg költőnk példaértékű alakját a háború idején írt néhány
verse alapján!

Radnóti Miklós magyar költő, a modern magyar líra kiemelkedő

képviselője. Műveinek keletkezését, értelmezését tragikus élete
befolyásolta.

Radnóti Miklósnak jelentősek a háborús versei. Ekkor jut el költészete

csúcsára (Bori notesz → Tajtékos ég kötet). A kötött (jambikus) formák
mellett az antikvitás sorfajai (hexameter) is megjelennek  a klasszikus
humanizmus hagyományainak vállalása és folytatása.
Sajátosságai közé tartozik a halálraítéltség gondolata, az élet szeretete (a
túlélés reménye), vágy a meghitt otthon, az idill után, továbbá felidézi a
harmonikus szerelem értékeit.

1. Az 1944-es Á la recherche… Radnóti Miklós utolsó versei közül való.

A cím Marcel Proust Az eltűnt idő nyomában c. művére utal  a múltat, a

régi barátokat keresi.

Témája: számvetés a múlttal  a jelen szenvedései és a közeljövő

kényszeríti erre
Szerkezete:
 I. rész 1-2. vsz: a régi idill felelevenítése  értékét növeli, hogy
akkor még éltek a régi barátok
 II. rész 3-4. vsz: a barátok eltűnésére keresi a választ, magyarázatot
 III. rész 5. vsz: a számvetés folytatásaként indul ↔ ,,mindegy"  a
háború pusztításai az élőkön is nyomot hagynak
 IV. rész 6-7. vsz: a régi idill nem ismételhető meg, a halottak emléke
be fogja árnyékolni a jövőt
Befejezése: önmagát az élők közé számítja  élt benne a hazatérés
reménye.

Verselése hexameter.
2. A Razglednicák (1944) a bori láger kiürítése után, a gyalogmenet közben
keletkezett. Reflexióit, az általa látottakat írta le.

A cím szerb "képeslap" (Radnóti fro-i tartózkodása idején is írt

játékos ,,képeslapokat").

A számozott versek között nincs kapcsolat, egy azonos tapasztalat

különböző oldalait mutatják be (az ,,erőltetett menet"):
1) Még hangsúlyt kap a remény. Két négysoros, szimmetrikus
versmondat  a fejvesztett menekülés ↔ a hitvesi szerelem
szépsége, mozdulatlan örökkévalósága
2) A közel és távol szembeállítása: a távoli háború pusztítása ↔
az érintetlen béke bukolikus (pásztori, falusias,
pásztorköltészettel kapcsolatos) képe
3) Expresszionista képek az ember és állat létének fizikai
elviselhetetlenségéről. Jelentheti a világ mocskosságát, de az
emberi vegetatív funkciókat is. A befejezés apokaliptikussá
változtatja a pusztulást.
A tarkólövésről szól. Alapélménye barátja, Lorsi Miklós hegedűművész
halála → egyszerre mutatja be társa és a saját (lehetséges) sorsát. A
német katona mondata a végérvényességet, véglegességet sugallja. 2.
Témakör:
 MŰVEK A MAGYAR IRODALOMBÓL II. / VÁLASZTHATÓ SZERZŐK

12. Tétel: Örkény István és a groteszk ábrázolásmód

Feladat: Mutassa be a szerző groteszk látásmódját a Tóték című
kisregénye alapján!
Örkény István magyar író, a világirodalmi rangú magyar groteszk próza
megteremtője. Fontosabb művei közé tartozik a Tóték c. tragikomédiája.
A Tóték 1964-ben íródott, 1967-ben drámát, 1969-ben filmforgatókönyvet írt
belőle (Fábri Zoltán: Isten hozta, őrnagy úr!). A háborút tekintette élete
sorsdöntő élményének, éppen ezért a mű a hátországban játszódik. Mindezekkel
segíti a háború kritikai ábrázolását.
Témája: A hatalom és áldozat, a szolgalelkűség és lázadás problematikáját egy
család hétköznapi életén keresztül mutatja be, akik vendégül látják fronton
szolgáló fiuk parancsnokát ← az önmeggyőzés és a manipuláció teszi lehetővé a
zsarnokság létrejöttét és fennmaradását.
Cselekményszálai:
- a hátország
- front (fiktív dokumentumok és az őrnagy elbeszélései alapján)
↓
a hadsereg és a civil élet soha nem illeszkedhet harmonikusan

Szerkezete:
- I. rész 1-2. fejezet: a helyzet ábrázolása, benne a konfliktusok lehetséges
forrásai (a deformálódás felvillantása: a háború következtében senki sem az,
ami)
- II. rész 3-4. fejezet: az őrnagy agresszív játéka Tóttal, mivel felismeri, ő a
leginkább hajlamos az önállósodásra, ellenállásra ← célja a gondolkodás
Szereplői:
a) Varró őrnagy:
- képtelen alkalmazkodni a civil élethez
- nem érzi magát felsőbbrendűnek, csak tele van lelki sebekkel (alacsony
termetű, ezért próbál kompenzálni mániáival)
- úgy gondolja, a munka akkor is megoldja az emberi problémákat, ha
értelmetlen (dobozolás; gombok leszedése, majd azoknak visszavarrása)
← feltétel nélküli engedelmesség kell hozzá
 b) Tóték:
- valójában ők csinálnak zsarnokot az őrnagyból, ők teremtik meg és
formálják agresszivitását
- Tót lázadása: az őrnagy az ő családban elfoglalt helyét veszi át, ehhez
Mariska és Ágika is asszisztál → célja a függetlenség helyreállítása →
eljut arra a pontra, amikor már nem manipulálható → megöli a
parancsnokot ↔ a tett értelmetlen, elkésett, Tóték áldozata hiábavaló volt
(a fiuk már korábban meghalt)
c) a postás: a falu rajta keresztül tartja a kapcsolatot a külvilággal ↔
beszámíthatatlan, a híreket megszűrő manipulátor (a Tóték fiának
halálhírét tartalmazó levelet összetépi, mivel szereti a családot és ezért
csak jó híreket tartalmazó leveleket ad nekik) ← a világ esztelenségét,
kaotikus voltát is közvetíti
d) Cipriani professzor: az író szócsöve ← rámutat a zsarnokság alapjára (az
őrnagy kisebbségi komplexusa), elutasítja a manipulatív hatalmi
mechanizmusokat

A történet mondanivalója, hogy a zsarnok csak az áldozat-szerepet elfogadók

révén válhat zsarnokká ↔ Tóték nem ismerik fel, hogy áldozatok, ők csak jót
akarnak.
Egyéb értelmezési lehetőségei:
- az őrnagy viselkedése a kommunista diktatúrát idézi: meg van győződve róla,
hogy jót akar, és a cél szentesíti az eszközt
- mennyire és hogy torzulhat a személyiség függő helyzetben
- a fasizmus és a kisember viszonyának bemutatása
- kétféle életminőség összeütközésére: ,,értelmiségi" őrnagy, szemben a
kispolgári Tótékkal
 3. Témakör:
MŰVEK A MAGYAR IRODALOMBÓL III. / KORTÁRS SZERZŐK

13. Tétel: A posztmodern jellegzetes megoldásai Varró Dániel Szívdesszert című kötetében

Feladat: Mutassa be a posztmodern jellegzetességeket a szerző SMS- verseiben.

Varró Dániel mai magyar költő, műfordító.

Költészetének egyik sajátossága, hogy könnyen nyilvánul meg mások stílusában. Üde,
friss, kamaszosan őszinte hang jellemzi, merész szóhasználat, különböző
nyelvi rétegek keverése.
A Szívdesszert c. kötet egy ciklusát alkotják Az SMS-versek (2007); 6 vers.
A 6 alkotást összeköti címük, formájuk, tartalmuk és a mobilos üzenet íratlan
megalkotási módját utánzó stílusuk.
Tartalmukat tekintve a verseket összefűzi a szerelem:
a) Az első költemény: teljesen az sms-világ nyelvezetére épít → kilóg belőle az érzelmi
partra vetettség motívuma (,,vágyak dobálnak partra kivetnek")
b) A második vers: szervesen összefonódik az olvadó hónak és a lány képzelt látványa
miatt olvadó szívnek a képe (,,a hó a szív oly olvadé")
c) A harmadik vers: megjelenik az elektronikus szerelem kritikája. Tarzan-Jane: a
természet gyermekei ↔ kénytelenek a modern szerelem képviselőiként élni.
A ,,szívünk a gépek hálóján remeg": a technikai rabság mellett utal az internetre, a
közösségi oldalakra mint hálózatokra.
d) A negyedik vers: egy virtuális világban való létezés lehetőségét villantja fel. A
descartes-i mondat (,,nyomkodom tehát vagyok"): a lényeg, hogy ebben a közegben
létezzünk, és nem az, hogy viszonzott szerelemre találjunk
e) Az ötödik vers: lehet egy Petőfi-változat → intertextualitás: a szöveg több versét is
összekapcsolja a költőnek (Egy gondolat bánt engemet, Fa leszek, ha...)  a
feltételes módban elmondott feltétlen szerelem az összekötő elem
f) A hatodik vers: összefoglalja a korábbi versek gondolatait: a szerelem
elmondhatósága, kifejezése lehetetlen e szűkös, korlátok közé szorított
küldeményekben
 4. Témakör:
MŰVEK A VILÁGIRODALOMBÓL

14. Tétel: Az európai kultúra alappillére: Biblia

Feladat: Mutassa be a Bibliát, mint a világirodalom legnagyobb

alkotását; továbbá ismertesse az egyes részeit, műfajait!

A Biblia szó jelentése: ,,könyvek", ,,iratok" (tsz).

A Könyvek könyve  a keresztény és zsidó vallás (judaizmus) szent könyve.

Nem egységes mű, hanem különböző, kisebb terjedelmű könyvekből
összeállított gyűjtemény.

Két gyűjteményt foglal magába: az Ószövetséget (Isten szövetséges egy

választott néppel, a zsidókkal) és az Újszövetséget (Isten szövetsége az egész
emberiséggel Jézus Krisztus kereszthalála által)  a kettős felosztást csak a
keresztények fogadják el, a zsidók számára ugyanis csak az Ószövetség a Biblia.

Keletkezési helye Palesztina.

Mindenféle irodalmi műfaj kezdeti formáira mintát nyújt, pl. elbeszélés,

példázat, líra → a vallási szerepe miatt (is) hatása az emberi kultúrára
felmérhetetlen. Az ókortól napjainkig az európai kultúra alkotásainak többsége
ismerete nélkül nem (vagy nehezen) értelmezhető.

Kanonizáció: isteni kinyilatkoztatás alapján létrejött irodalmi művek, amelyek a

válogatás során fenn maradtak a Bibliában → szent könyvként való elfogadás.

Apokrif (rejtett, titkos): a kanonizáció során a Bibliába be nem került, de

biblikus történeteket tartalmazó iratok (nem tekintik Istentől sugalmazottnak
őket).

Nyelve: héber, arameus (Ószövetség), ógörög (Újszövetség) → a Kr. u. 4-5. sz.

fordulóján Szent Jeromos fordította le latinra (Vulgata); 1590-ben Károli Gáspár
magyarra (a magyar irodalmi nyelv alapja).
 Az Ószövetség
(Kr. e. 12. sz. - 1. sz.)

Nyelve klasszikus héber, de egyes részek arameusul íródtak.

Témája: Jelentős része a zsidóság őstörténetét dolgozza fel.

Az első 5 könyve az ún. Tóra (Mózesnek tulajdonított könyvek; a Krisztus előtti

5. században keletkeztek).
Részei:
a) a Teremtés könyve (Genezis):
- a világ és az ember teremtése; a bűnbeesés
- Káin és Ábel
- a Vízözön
b) József története
c) Egyiptomi fogság és kivonulás Mózes vezetésével (Exodus)

Egyéb könyvei:
a) A királyok könyve (Dávid és Salamon)
b) A próféták könyvei:
- a próféták Isten szavának közvetítői
- négy ,,nagy" próféta (Izajás, Ezékiel, Jeremiás, Dániel)
- 12 ,,kis" próféta (pl. Jónás)
c) Zsoltárok könyve
d) Példabeszédek könyve
 Az Újszövetség
Nyelve görög.

Keletkezése: Kr. u. 1. sz. vége felé nyerhették el eredeti formájukat. Az

ókeresztény irodalom legfontosabb alkotásait foglalja magába.

Részei:
a) A négy evangélium (jó hír, örömhír): a Krisztusról szóló tanítás, Jézus
Krisztus élettörténete
- 1-3. könyv: Máté, Márk, Lukács evangéliuma  szinoptikusok
- ,,együtt látók" - Jézus, mint Messiás életét mondják el nagyjából
hasonló módon (Máté az alap, Márk és Lukács felhasználta, de Lukács
végezte a komolyabb ,,kutatómunkát")
- 4. könyv - János evangéliuma - Jézus, mint Isten
b) Az apostolok cselekedetei (ApCsel) - az őskeresztény egyház
története
- Apostolok: a Bibliában Jézus tanítványai, akiket azért választott ki,
hogy tanítását fenntartsák és terjesszék (12 apostol)
- Lukács a szerzője
c) apostoli levelek:
- Pál 14 levele - meghatározott egyházközösségekhez szól
- 7 levél (Péter I. levele, 2Péter, 1János, 2János, 3János, Júdás levele)
d) Jelenések könyve - János apostol - apokalipszis (kinyilatkoztatás):
- apokalipszis: Kr. e. 2-1. évszázad, irodalmi műfaj
- szerzője látomásként kapja a kinyilatkoztatást
- szimbolikus látomásai azt a hitet erősítik meg, hogy Krisztus egyháza
az üldözések ellenére fennmarad, ellenségei elpusztulnak

A magvető példázata: Jézus visszatérő közlésformája a példabeszéd  a

hétköznapi tapasztalatokra épít, elvont gondolati tartalmakat világít meg.
Felépítése: Az elbeszélői helyzet, a példázat és a példázat magyarázata.
Jelentésrétegei: A mennyek országában való hit; az ehhez kapcsolódó
lehetséges magatartásformák (mag - termékenység - terméketlenség).
 4. Témakör:
MŰVEK A VILÁGIRODALOMBÓL

15. Tétel: Realizmus a francia irodalomban

Feladat: Mutassa be a realista regény jellemzőit, és értelmezze

Balzac Goriot apó című művén keresztül!

Honoré de Balzac francia regényíró, a francia realista regény megteremtőinek

egyike, neve a világirodalom legjelentősebb alakjai között szerepel.

A realizmus a 19. sz. első felében, az irodalomban és festészetben jelentkező

stílusirányzat (nem korstílus!). A romantika ellenhatásaként jelentkezett ↔ sok
romantikus vonást hordoz.
Jellemző vonásai:
- az egyedi helyett az általános megragadása → tipikus helyzetek, tipikus
események, tipikus jellemek (típus: egy adott csoportra, rétegre vonatkozó
tulajdonságok összesítése egy szereplőben, helyzetben, eseményben) 
felhasználja a természettudományos kutatás módszereit
- valószerű eseménysorok
- mindentudó elbeszélő: szigorú oksági, időrendi előadás  az olvasó részletes
tájékoztatása a szereplő hátteréről, indítékairól. Részletes esemény-és
környezetleírások  oka: a felszín alatti társadalmi-pszichológiai folyamatok
bemutatása
↕
rengeteg romantikus vonást tartalmaz: a hősöket gyakran mozgatja romantika,
szenvedély, meseszerű, bűnügyi szálak, a nyelvezet is hasonlít a romantikáéhoz

A Goriot apó (1834-35) Az emberi színjáték első kötete.

A cselekmény 1819-20 fordulóján játszódik; témája Rastignac indulása a

társadalmi érvényesülésért.

Helyszínei: valószerű világot ábrázol, két végponttal:

- Vauquer-panzió: a társadalom alsó rétegei, az érvényesülés kezdete és vége
- Beauséant-palota: az előkelő világ, ahova a törtetők el szeretnének jutni
A cselekmény mozgatói:
a) minden mindennel összefügg  szereplői hármasság (Rastignac-Goriot-
Vautrin) teszi lehetővé  Goriot és Vautrin az érvényesülés két
lehetőségét képviseli
- az előkelő világba való beilleszkedés gátlások nélkül, mások
kihasználásával
- érvényesülés a törvények áthágásával (gyilkosság)
b) a főszereplők jellemzők vonása a szenvedélyesség (romantikus vonás)
c) az emberi kapcsolatok mozgatója a pénz és a másokat kihasználó
magatartás → torzítja a személyiséget
d) az előkelő társaságban és az alvilágban ugyanazok a törvények
érvényesülnek → a szereplőknek nincsenek illúzióik sem a
társadalommal, sem az emberrel kapcsolatban (mindkettő hanyatlik,
züllik)

Szereplői:
a) Rastignac:
- a regényciklus legtöbbet szereplő alakja
- célja az érvényesülés  kapcsolatai, származása révén könnyen megy
- tanítómestere Vautrin (a pénz az egyetlen érték, érvényesülni csakis
törtetéssel lehet) és Beauséant-né (érvényesülés gazdag szeretővel; a
felső körök működésének bemutatása)
- fokozatosan adja fel erkölcsi elveit ↔ valamennyire tisztességes marad
- példaképe a napóleoni minta (,,Most mirajtunk a sor!") ↔ taktikus
törtetéssé, a szabályok elfogadásává és kihasználásává változik (a
temetés után vacsorázni megy)
b) Goriot apó:
- az apaság megszállottja  nem szereti, hanem fanatikusan rajong
lányaiért  ez, és nem az értelem irányítja tetteit → teljesen
elszegényedik
- Lear király sorsa fogalmazódik meg alakjában
- sorsa enyhén tragikus  nem a saját, hanem környezete viselkedése
miatt
 c) Vautrin:
- az örökös kívülálló
- az erő megszállottja, a nyájerkölcs megvetője → példaképe az erkölcsi
korlátokat nem ismerő individualizmus (öntörvényűség, mindentől való
függetlenség)
- cinikus: a törvény a gazdagoké; a gazdagság megszerzésében nincsenek
elvek és aggályok
- azért támogatja Rastignacot, mert jobbik, ifjúkori énjét látja benne

Az elbeszélői szerep elsősorban Rastignac nézőpontját érvényesíti ↔

mindentudó: folyamatosan tájékoztatja az olvasót.
 4. Témakör:
MŰVEK A VILÁGIRODALOMBÓL

16. Tétel: A totalitárius rendszerek az irodalomban

Feladat: Mutassa be a totalitárius rendszerek jellemzőit és lényegét
Thomas Mann Mario és a varázsló című művén keresztül!

Thomas Mann Goethéhez hasonlóan egy világképi fordulat megszólaltatója ←

az európai kulturális hagyomány egységbe foglalhatósága és a
fejlődéselvűséggel szembeni kétely. 1929-ben Nobel-díjat kapott
munkásságáért.
Kifejezetten intellektuális, önéletrajzi és vallomásos író, aki a személyes
élményeket szimbolikussá teszi.
Az 1930-as Mario és a varázsló egy 1926-os olaszo-i nyaralás élményeiből
született (bár akkor Mario nem ölte meg a bűvészt, hanem elszaladt).
Műfaja parabola: a fasiszta diktatúra eszméit, módszereit és létrejöttének okait
firtatja (mint kiderül, a megalkuvó, befolyásolható, szolgalelkű tömeg teszi
lehetővé mindezt).
Szerkezete:
- I. rész: a fürdőhelyen szerzett negatív tapasztalatok ← a környezet, amelyben
működhet a Cipollán keresztül bemutatott diktatúra: előítéletesség, felfokozott
nemzeti érzés, természetellenes álszemérem, az ésszerűség háttérbe szorulása
- II. rész: Cipolla fellépése és mutatványai
Cipolla:
- magatartása, módszere, hatása a fasizmus és a diktatúrák természetrajzát
mutatja be (az egyszerű szólamok, ,,mutatványok" után az akaratot megtörő
hipnózis és erőszak)
- éjszakai ember
- célja az ember akaratának megtörése ← azt akarja bizonyítani, hogy van
akarat és szabadság, de nincs szabad akarat
- cselekedeteinek mozgatórugói: testi nyomorékság, kisebbségi érzés,
sikertelenség a nőknél
- eszközei: hipnózis, fenyegetés, erőszak, demagógia
- alakjában Mann az öncélú művész (művészet) típusát is megrajzolja
A közönség magatartása:
- a nagytöbbség engedelmeskedik, örülnek, hogy megszabadulhatnak az önálló
akarattal járó felelősségtől
- szóbeli ellenállás (a nyelvet öltő fiú)
- az akarat szembeállítása (a római úr)
- Mario úgy gondolja, az embert veszélyeztető erőszak ellen csak a tettnek van
esélye
Az elbeszélő nem tudja magát kivonni az események alól, látja a bajt, de nem
tesz lépéseket ↔ a visszatekintés révén jobban rálát a folyamatokra,
véleményt formál, reflektál.
A történet végén Mario lelövi a varázslót ↔ csak az ember pusztult el, nem az
általa képviselt eszme.
 5. Témakör:
SZÍNHÁZ ÉS DRÁMA

17. Tétel: A színházi kultúra Shakespeare korában

Feladat: Sorolja fel az Erzsébet-kori angol színjátszás

jellegzetességeit! Fejtse ki Shakespeare Rómeó és Júlia című
tragédiáját, mint a korszak kiemelkedő alkotását!

A reneszánsz színház jellemvonásai:

- az állandó kőszínház megjelenése
- páholyok a gazdagoknak, állóhelyek a szegényeknek
- a színpad fedett ↔ nincs függöny és díszlet → a helyszín leírása szövegből
derül ki
- gazdag, de nem korhű jelmezek
- csak férfi színészek (Shakespeare Otellójában Dezdemónát alakította először
nő!)

Az angol reneszánsz színház:

- Erzsébet (1558-1603) korának vezető műfaja a dráma
- nem felvonásokra, hanem színekre (jelenetekre) tagolódnak a művek
- a késő antik, latin tragédia (Seneca) hagyományait folytatják

William Shakespeare angol drámaíró, költő, színész. Ma is vita tárgya, hogy ő

írta-e a nevéhez kapcsolt műveket (nem maradt fent eredeti kézirata, a
kiadásokat kalózpéldányokból, emlékezetből, súgópéldányokból és
másolatokból állították össze).

A Rómeó és Júlia (1595) forrása egy olasz novella, melynek verse átdolgozott
angol változatát használta fel a szerző.

Témája a szerelem  a konfliktus okozója: a szabadon választott reneszánsz

szerelem ↔ középkori hagyományok és vérbosszú.

Időtartama 5 nap.
Szerkezete:
a) expozíció: a két család viszálya (nem tudni az okát; a reneszánsz város
békéjét veszélyezteti a középkori önbíráskodás)
b) bonyodalom: Rómeó és Júlia egymásba szeret
c) a cselekmény kibontakozása:
- házasság
- párbaj  fordulópont: a békülés lehetőségét teszi semmissé; Júliát
választás elé állítja
- Páris leánykérése
d) tetőpont: Rómeó és Júlia halála
e) megoldása: a két család kibékül

A szerkesztés alapelve a fokozás.

- a viszály (szolgák → barátok → rokonok)
- a szerelem (találkozás → házasság → halál)

A konfliktus összetevői:
- a két korszak ellentéte (reneszánsz ↔ középkor)
- generációs ellentétek (idősebbek tekintélye ↔ a fiatalok lázadása)
- véletlenek, félreértések, meg nem értések (Rómeó száműzetése idején az
elkeveredő levelek, Júlia tiltakozását a házasság ellen, a szülők nem értik)

Szereplői:
a) Rómeó:
- a kamaszhős (16 éves)
- a szerelemfelfogása változik: a plátói szerelmet a tárgyiasult élmény
váltja fel
- Tybalt megölésekor az értelem és a szenvedély csap össze benne
(választott kapcsolatot - barátság - bosszul meg)
- belső konfliktusa kisebb, mint Júliáé: neki nem kell a korlátokat átlépnie
→ ő a passzívabb szereplő (száműzetése után kikapcsolódik a
cselekményből)
 b) Júlia:
- a kamaszhősnő (14 éves)
- jelleme nagyobb változáson megy át, mint Rómeóé: a naiv, szemérmes
lányból határozott, cselekvő nővé érik
- neki kell megoldania a problémákat ↔ nem tudja leküzdeni (nincs
ereje hozzá) a generációs gátakat, nem tud szembeszállni a szülőkkel
↓
a kamaszhősök szerelme tipikus első szerelem → tapasztalatlanok, nem
értik a világot → szenvedélyükkel áttörik a hagyományokat, de nem
tudják előnyükre fordítani → bukás
c) Mercutio:
- tipikus reneszánsz figura (életigenlő)
- középkori vonásai: a lovagiasság az átok, a párbaj
d) a dajka:
- a tragédia végjátéki hőse
- jóindulatú, ám nem érti igazán a szerelmeseket → a szerelem árulója
lesz
e) Lőrinc barát:
- célja: a béke megteremtése (ezért adja össze a fiatalokat)
- mély emberismeret jellemzi
- a kor színvonalán álló humanista tudós

Lezárása: az új értékrendet képviselő fiatalok bukása szükségszerű ↔ elősegíti

a korfordulást: a családok kibékülésével a harmónia újratermelődik, ám ez csak
tragikus értékpusztulás árán következik be
 5. Témakör:
SZÍNHÁZ ÉS DRÁMA

18. Tétel: A magyar színjátszás kezdetei

Feladat: Mutassa be a magyar színjátszás kialakulását és helyezze el

Katona József Bánk bán című művét a drámairodalmunkban!

Először is szeretnék beszélni a modern magyar színjátszás kezdeteiről.

Az 1770-es évektől a németajkú városokban (Pest, Pozsony, Brassó) rendszeres
(német) előadások  minta a későbbi magyar színjátszók számára.
A magyar gondolkodók a 18. sz.-tól a színjátszást az erkölcsnemesítés, a
nemzeti nyelvfejlesztésének eszközének tartották → 1790. Kelemen László
társulata Budán (az első ,,hivatalos" színtársulat) → 1792-1809. Erdélyi Magyar
Színjátszó Társaság  ismert külföldi darabok fordításai, átdolgozásai (pl.
Hamlet).
1837: az első állandó színház és színtársulat (Pesti Magyar Színház) → 1840-től
Nemzeti Színház.
A darabok kezdetben fordítások, átdolgozások, magyarítások (külföldi darabok
magyar környezetbe helyezése) → a színház nemzeti célokat is szolgál →
szükségesek nemzeti témájú, eredeti magyar darabok → pályázatok (Erdélyi
Magyar Múzeum  Katona József: Bánk bán).

A Bánk bán az Erdélyi Múzeum pályázatára készült, azonban nem díjazták →

1819-ben átdolgozta, viszont csak nyomtatásban jelenhetett meg. A szerző
életében nem került bemutatásra, először 1833-ban Kassán, majd 1848.
március 15-én a Nemzeti Színházban állították színpadra. Igazi jelentését a 19-
20. sz. fordulóján értették meg  a mű messze megelőzte korát.

Jelentősége: nemzeti dráma  a nemzeti önképhez tartozó szöveg; jelentései

közül a nemzeti vonatkozáson van a hangsúly

Témája: II. András feleségének, Gertrudisnak 1213-as megölése

Forrásai: Bonfini krónikája, Heltai Gáspár krónikája, korabeli források

A drámai alaphelyzet:
- a király és Bánk nádor távol van ↔ a királyné a magyarokat háttérbe szorítva
kormányoz idegenekkel
- a magyar nemesség megosztott (a királynét ellenzők és kiszolgálók)
- az udvari erkölcs megromlott (Otto szemet vet Melindára)

A drámai konfliktus: a királyné érdeke a helyzet fenntartása ↔ Bánk érdeke a

probléma megoldása  Bánknak magánemberként (férj) és közemberként
(nádor) is helyes döntést kell hoznia  a mű és az ő vívódásait mutatja be

A szereplők körei:
- Bánk: Melinda, Petur, Mikhál, Simon, Tiborc
- Gertrudis: Otto, Izidóra, Bíberach
- Endre köre: Myska bán, Solom mester
↕
nem csak az ellenfelek, a szövetségesek között is ellentét feszül (Bánk érdekei
↔ Petur érdekei, Otto ↔ Bíberach)  konfliktusforrás

Gertrudis a konfliktusban:
- célja a hatalom birtoklása, földjeinek előnyökhöz juttatása
- nem tud Ottóék praktikáiról, mégsem vétlen  ő teremti meg azt a légkört,
amiben lehetővé válik Melinda meggyalázása
- nem tart semmitől, csak a botránytól

A bánki teljességeszmény:
- az uralkodó utáni legfőbb közjogi méltóság
- meghatározó vonása a teljességre való törekvés  szerelem, szociális
érzékenység, hazaszeretet, királyhűség
- célja nem csak a fennálló helyzet megszüntetése, hanem egy új értékminőség
megteremtése
- konfliktusa magánéleti és közéleti ↔ a kettő nem egyeztethető össze, de
elszakadni sem lehet tőlük  a törvényesség keretei között lehetetlen a
konfliktus megoldása → törvénytelen tett (↔önvédelem)
Az ötödik felvonás szerepe, jelentősége:
- feloldódik a mű alapkonfliktusa ↔ új konfliktus: Endre ↔ Bánk
- a felvonás középpontjában a király áll: magánéleti és közéleti emberként kell
helytállnia (=Bánk) ↔ tisztánlátása korlátozott → megfelelő módon dönt:
Gertrudis és Bánk is bűnös
- a felvonás szerepe: a királyi személy meggyilkolásából adódó jogi, erkölcsi
kérdések megválaszolása, Bánk tragikumát hitelessé teszi, kiegyenlíti a radikális
tett és a nemzeti megbékélés közötti feszültséget
- ugyanakkor a végjáték nem hoz valódi egyensúlyt → a harmónia lefokozott
marad (Bánk összeomlik, a király döntése ellenére is bizonytalan)

Bánk tragikuma: mindvégig a törvénytelenség ellen küzdött ↔ maga

szabadította el a törvénytelenséget (a bűnös királyné jogszerűtlen
megbüntetése), s közvetve maga okozta felesége halálát → összeomlás
 6. Témakör:
AZ IRODALOM HATÁRTERÜLETEI

19. Tétel: A film, mint hetedik művészet és új mitológia

Feladat: A Watchowski testvérek Mátrix című filmtrilógiája alapján mutassa be, az emberiség mely mítoszai,
hagyományai jelennek meg újszerű megközelítésben

A Mátrix az amerikai Wachowski testvérek filmtrilógiája (Mátrix, 1999; Mátrix:

Újratöltve és Mátrix: Forradalmak, 2003), mely alapjaiban újította meg a filmgyártást
és hozta létre az 1., 21. sz-i mitológiát. 2021-ben jelenik meg 4. része.

Műfaja disztópia: az ember által létrehozott csúcstechnológia fordul az emberiség

ellen (valós félelmeken alapul: a 21. sz. fordulóján megjelenő információs
technológiák, a mesterséges intelligenciák sokakat elbizonytalanítottak)

Forrásai:
 a zsidó-keresztény gondolkodás (a szabad akarat kérdése, messianizmus)
 a japán anime alkotások és a kínai vuhszia (harcművészeti) filmek
 távol-keleti filozófiák (leginkább a buddhizmus)

Központi problémája: a valóság, amit látunk, valójában csak egy, a szg-ek által
létrehozott konstrukció (a Mátrix), ami elnyomja és kihasználja az emberiséget → az
ember szabadulásához ki kell lépni a konstrukcióból vagy lerombolni. Ez az
alapprobléma folyamatosan jelen van az irodalomban, művészetben:

a) Platón ideatana: világunk csupán a tökéletes világ (ideák) leképeződése

b) álom és valóság összefonódása, amiben a hős nem tudja eldönteni, melyik is az

igazi:
- az Ezeregy éjszaka meséiből Abu Rashid szultán története (egyik nap
uralkodóként, másik nap koldusként ébred, nem tudva, hogy környezete
manipulálja)
- Calderon Az élet álom c. drámája (az arab-perzsa mesén alapul)
- Babits A gólyakalifa c. regénye (az előkelő világban élő főhős egy
kishivatalnoknak álmodja magát és fordítva)
- Lewis Carroll: Alíz Csodaországban (a Fehér Nyúl barlangja, a különféle,
egymásnak ellentmondó látószögek, álom és valóság keverése - utalásszerűen
szerepel a filmben: Trinity tetoválása)

Szerkezete, felépítése: 3 kérdéskört jár körbe (a hegeli dialektikára – tézis-antitézis-

szintézis – építve):
a) A Mátrix: klasszikus hősmítosz: a hétköznapi ember vágyálmát jeleníti meg az
emberiség felszabadításáról (tézis)
 b) Mátrix: Újratöltve: a mítosz leleplezése  a kiválasztottság, felszabadítás
csupán egy algoritmus része, ami nélkül a rendszer működésképtelen lenne
(antitézis)
c) Mátrix: Forradalmak: azt mutatja be, hogyan lehet mégis legyőzni az anomáliát
és a folyamatos ismétlődést  az átlagember mégis kiválasztottá válik és olyan
döntést hoz, ami valóban megváltoztatja a Mátrixot (szintézis)

A trilógia által felvetett kérdések:

- a kapitalizmus és a fogyasztói társadalom kritikája (az emberiség mohóságában,
kapzsiságában elpusztítja a Földet), az ellenőrizhetetlen információs technológiák
térhódítása (a ,,Mátrixé vagy" felütés teljesen igaz jelenkorunkra, az okostelefonok
uralta világra)
- konstrukció és dekonstrukció kérdése: mennyire tekinthető ,,valósnak" a világ, ill.
meg lehet-e őrizni a valóságot (felhasználták Jean Baudrillard fr. filozófus
szimulákrum-elméletét: léteznek ma már ,,eredeti" nélküli képek (szimulákrumok) 
programokkal hozzuk létre őket, és a valóság képzetét sugallják)
- a szabad akarat kérdése: van-e választási lehetőségünk, vagy minden csak egy eleve
eltervezett algoritmus része, ami periodikusan ismétlődik. Mi az, ami a szabad
akaratot korlátozza (a film nem ad egyértelmű választ, hisz a szabad akaratot kétségbe
vonó Építész is a rendszer része, és létérdeke a rendszer fenntartása, ua. az emberek
mégis választhatják a történet végén a Mátrixról való leválást)
Szereplői: a klasszikus (romantikából eredő) hős-antihős ellentétekre épülnek:
a) Neo:
- kettős figura: nappal szürke hivatalnok, este illegális kódtörő
- a kiválasztottság elfogadásától jut el annak megkérdőjelezéséig, majd
átértékeléséig → képes lesz új egyensúlyt létrehozni a rendszerben,
felszabadítani az emberiséget (szabad választási lehetőséget nyújtva)

b) Smith ügynök: érző program. Célja a Mátrix megtartása - lerombolása árán 

ha vírusként fertőzi meg a Mátrixot, ki tudja iktatni a rendszerre veszélyes
szabad akaratot ↔ a rendszer nem működhet az emberek nélkül (a gépek is
paraziták), szabad akarat és választási lehetőség nélkül viszont az emberek
elpusztulnak

Lezárása: klasszikus win-win (zéró értékű játszma) szituációval ér véget. Mivel az

emberek nem létezhetnek gépek, és a gépek sem az emberek nélkül (Neo Smith ügynök
tükörképe, harcuk az idők végezetéig is eltarthat győzelem nélkül), kompromisszumot
kötnek. Aki akar, szabadon távozhat a Mátrixból és építhet fel egy új világot, aki pedig
a Mátrix valóságát választja, az maradhat.
 7. Témakör:
REGIONÁLIS KULTÚRA, INTERKULTURÁLIS JELENSÉGEK ÉS A HATÁRON TÚLI
IRODALOM

20. Tétel: Márai Sándor – az emigráns magyar irodalom kiemelkedő alakja

Feladat: Mutassa be Márai emigrációban eltöltött életét! Értelmezze a határon túli lét
problémáit a szerző Halotti beszéd című művén keresztül!

I. Márai Sándor a modern magyar epika kiemelkedő alakja. Művészete európaivá tágítja a
magyar polgári művelődést és magatartásformát. Mo-on 1948-as emigrációja miatt
1989-ig nem lehetett beszélni róla és műveiről (felvállalt antikommunizmusa miatt).

Világszemlélete liberális: az idegenség, másság megértése; a személyiség egységét a lét

és a világ viszonylagosságának megismerésében látja (minden folyamatosan változik,
nincs két hasonló dolog).

Művészetét Thomas Mann, Kosztolányi D. és Krúdy Gy. stílusa, világlátása formálta.

Meghatározója a kultúra és a polgári világ kapcsolata, ennek pusztulását sztoikus
magatartással fogadta (a polgárság = városi kultúra → Márai szembehelyezkedett a népi
írókkal).

Az irodalmat fordíthatatlannak tartotta → egy adott anyanyelvi közösségben lehet csak

művelni.

Pályája:
a) Az 1920-as évektől jelennek meg művei, legtermékenyebb korszaka a 30-as évek.
Jelentős művei:
- Egy polgár vallomásai (1934-35): a magyar vidéki (kassai) polgárság rajza az író
emlékein, eszmélődésén keresztül
- Szindbád hazamegy (1940): Krúdy stílusában írt mű Szindbád utolsó napjáról  halála
a régi szokások, értékek, hagyományok letűntét is jelenti
b) az emigrációban írt műveinek központi gondolata, hogy az ember magában hordozza a
rosszat, a tiszta eszmények csak a mítoszokban és a művészetekben létezhetnek.
Írásaiban a polgári értékrend válságát, a hontalanságot és a nyelvhez való tartozást állítja
középpontba.

II. Az 1950-es Halotti beszéd az emigráns létből következő hazátlanság-és kivetettség érzés
vallomása. (Márai versei csak akkor váltak jelentőssé, ha rendkívülinek érezte a
megszólalás alkalmát.)
A cím:
- utal a Halotti beszéd és Könyörgésre
- utal Kosztolányi Halotti beszéd c. művére
↓

a művet a magyar irodalom ezeréves folytonosságába helyezi

Központi problémája: a nemzeti hovatartozás nem csak a nyelvtől és kultúrától függ,

hanem a területhez tartozástól is → az emigráns az idő múlásával elveszti
önazonosságát, kultúráját  ez a folyamat feltartóztathatatlan

A versbeszéd a lírai én nemcsak önmaga, hanem minden sorstársa nevében szólal meg
→ váltogatja a mi, a tegező és az önmegszólító formát ↔ az idegenek: a pap, a konzul, a
tudós, a pribék, a boss → az író szerepe: az anyanyelv önző papjaként ő elmondhatja a
halotti beszédet

Szerkezete keretes: a Halotti Beszéd és könyörgés kezdő sorai fogják keretbe.

Végigköveti az emigráció állomásait: az emlékek széthullásától halad az anyanyelv
háttérbe szorulásáig, majd elvesztéséig.

Szervezőelve az ellentét (a nemzethez, anyanyelvhez tartozás ↔ a mindent eltörlő

emigránslét)

A szövegköztiség folyamatosan idéz és utal a magyar kultúrából/kultúrára (Vörösmarty:

Szózat, Arany, Ady, Krúdy, Babits, Radnóti, Bartók, Rippl-Rónai stb.). A magyar
értékeket állítja szembe az idegenben élők sorsával  a töredékekkel mutat rá a
folyamatra, ugyanakkor támaszkodik az olvasó ismereteire is.

Magyarázat és belátás:
- a folyamat magyarázata: kis országok ↔ nagyhatalmak, a kommunista diktatúra
- végkövetkeztetés: a nyelv és a nemzeti tudat az emigrációban mindenképp
megsemmisül → visszatérés a Halotti beszéd nyitó mondatához