19.

Az irodalom filmen: Filmadaptáció- Móricz Zsigmond: Rokonok

„A Nyugat csapatának keleti zászlója.” -› A Kelet népe című folyóirat szerkesztője.

1.Élete:
 1879-ben Tiszacsécsén született paraszti csalásban, de később a család szegénysége miatt Prügyre költöztek.
 Iskoláit: Debrecenben, Sárospatakon végezte. Kisújszállsáson érettségizett. Debrecenben református teológiára járt, de
átiratkozott jogra, majd Pesten bölcsészetet tanult.
 Édesapja Móricz Bálint módos paraszt volt, anyja pedig Pallagi Erzsébet volt református
 1908-ban a Hét krajcár című novellájával ismert és elismert író lett.
 1905-ben feleségül vette Holics Eugéniát- Jankát. 1924-ig tartott a kapcsolatuk.
 2. Felesége Simonyi Mária színésznő volt.
 Leányfalun vásárolt egy telket, odaköltözött.
 Később Litkei Erszébettel ismerkedett meg, aki egy 18 éves lelenc gyermek volt, örökbe fogadták, de később Móricz
szeretője lett.
 A Nyugat (23-ig szerkesztette Babitsal) és a Kelet népe című folyóirat szerkesztője volt.
 Az első világháború idején haditudósító volt a keleti fronton. A háború borzalmait írta le a Szegény emberek című
novellájában.
 1942-ben agyvérzésben halt meg Budapesten.
2.Pályája:
 Példaképe Ady Endre volt, lelki rokonságban volt vele, levelezésük hasonló volt Petőfi és Aranyéhoz.
 „Az én-féle versekben az ember nem kertel.”- Ady Endre
Ady szóalkotása, amit ő a verseiben minden szépítés, körítés, kertelés nélkül kimondott a magyar valóságról, azt Móricz
prózaírásában tette nyersen, naturalista stílusban.
 Nagyon sokáig ne volt elismert író, elismertté csak 1908-ban vált, mikor megjelent a Hét krajcár című novellája.
Sikerének oka: Ady hatása, valamint személyes tragédiája- 2 fiának a halála.
 Újszerű parasztábrázolása miatt vált jelentős alkotóvá. A szegénységet és a nyomort, a szellemi elmaradottságot
eszményítés nélkül nyersen ábrázolta. Tájnyelvi kiejtésekkel együtt mutatta be a parasztokat. Az ő ösztönvilágukat
mutatta be. Ennek oka az volt, hogy maga is közülük való volt, paraszt családban született, néprajzi kutatómunkákat
végzett, valamit a naturalizmus és a frajdizmus követője volt.
Az igazi magyar falut és parasztságot mutatta be úgy, ahogy az tényleg létezik és ahogy azt ő megismerte.
3 fajta parasztot ábrázol a műveiben:
- Olyan paraszt, akit a nyomor nem tesz tönkre, mert a szülők nem éreztetik azt a gyerekkel. Pld.: Hét krajcár
- Az okos, tehetséges paraszt, aki tenni akar ellene, de a környezete lehúzza. Pld.: Sárarany
- Olyan paraszt, akit nem a környezete, hanem önmaga az ösztönei húzzák le, magának köszönheti a sorsát.
Feudizmus -› ösztönlény. Ez az elállatiasodott paraszt lelkileg is tönkremegy a nyomortól. Pl nem gyászolják az
apjukat, csak az örökségen marakodnak. Tragédia: Kis János.
Móricz be merte mutatni azt a paraszti világot, amiért már nem lehet tenni. Hiába akar valaki segíteni, nem
hallgatnak rá. Nem egyfajta parasztot mutat be, hanem mindenkit, aki egy faluban él és ő ismerte fel először a
parasztság társadalmi rétegződését.
3.Írói korszakai:
1) 1908-1919: naturalista stílusa volt, novellákat és regényeket írt. (Dokumentáló szándék, nyers, sötét, durva elemek, az
argóra jellemző és tájnyelvi elemek gyakori előfordulása jellemzik) pl:
- Isten háta mögött című regénye = Magyar Bouvariné
Főhőse Veres Pálné, aki romantikus vágyait követi, de nem tudja megvalósítani, ezért öngyilkos lesz , de csak
seggre esik.
- Fáklya című regénye: Főhőse Matolcsy Miklós fiatal pap, aki fáklya akar lenni a faluban, de a faluközösség
elnyomja.
- Sárarany című regénye: Főhőse Úri Dani.
2) 1920-1930: Új témák jelennek meg.
- Gyermekkor: Légy jó mindhalálig című regénye. Főhőse Nyilas Misi.
- Dzsentrik: elszegényedett nemesek voltak. Regényeket írt róluk. Pld.: Úri múri
- Történelmi múlt: Pld.: Erdély trilógia (3 részes regény)
3) 1930-1942: Újra visszatér a parasztság témaként, de nem naturalista módon, hanem realista módon írt róluk. Barbárok
című novellás kötete jelenik meg. Ebben 9 novella szerepel, ahol objektív megfigyelőként, riporteri módon írt a
nyomorról.
- Rokonok című regénye: 1932. A főhőse egy dzsentri származású főügyész Kopjás István.
- Árvácska című regénye: 1940-ben jelent meg.
- Rózsa Sándor trilógia: betyáréletet mutatja be.

Móricz Zsigmond: Rokonok

1. A téma feldolgozása:
 Eltért Mikszáth írásaitól, mert a 20. Századi dzsentri fogalma sokkal szélesebb kategóriát jelöl.
  A magyar szóhasználatban az 1870-es években tűnt fel ez a kifejezés, mely az úri középosztályt jelölte.
 Dzsnetri: birtokát vesztett nemes, aki elszegényedett, de továbbra is ragaszkodott a korábbi életmódjához. Ennek
érdekében gátlások nélkül panamázó, a hivatali lehetőségével visszaélő társadalmi csoporttá válik.
 Az író a saját jellemét mutatta be, háttérben az 1929-ben kezdődő gazdasági világválsággal, mely felszínre hozta a
különböző panamákat és a társadalmi élet korruptságát.
 A panama eredete: A Panama-csatorna megépítésének botránya Ferdinand Lesseps francia miniszter feladata: A
Csende- és az Atlanti- Óceánt összekötő vízi lét 1888. A munkálatok felére volt elég a pénzösszeg, mert a francia
kormány elsikkasztotta a felét -› Lesseps bűnbakká vált és 5 évre elítélték. 1913-ban az USA fejezte be a munkát.
Magyarországon minden a panamák lápvilága.

2. Keletkezési háttér:
o Móricz mondta: „Minden családban kivétel nélkül van egy ember, a többi rokon. Ez az ember egy tehetséges, erős
egyéniség, akire a sok tehetetlen támaszkodik.”
o Móricz Virág: Az írónak az Est című lappal volt egy szerződése, hogyha minden évben kiad egy regényt, akkor nem
kell abban az éveben cikkeket írnia. Pesti Napló 45 folytatásban közölte a regényt.

3. Téma, cselekmény:
 Helyszíne a képzeletbeli alföldi kisváros, Zsarátnak városa. ZS.V -› zsebre váglak. Jelentése: törvénytelen úton intézik a
dolgokat.
 Témája: A kisváros urainak a leleplezéséről szól, valamint az új főügyész- Kopjás István hivatali pályafutásának
bemutatásáról.
Cselekményének hátterében ott a gazdasági világválság volt, amely felszínre hozta a vezető társadalmi réteg
korruptságát.
A város életét, a vezetők érdekeinek összefonódását az író Kopjás István tapasztalatain keresztül mutatja be. A történet
Kopjás István megválasztásának másnapján indul.
A város nyakába szakadt a pazarlással felépített sertéstenyésztő csődje. A botrányt el kellett tusolni, így esett a választás
a tiszta múltú Kopjás Istvánra. Ő viszont hamar rájött, hogy a korrupció a város életében jelen van mindenhol.
A hír, hogy Kopjás Istvánt kinevezik, hamar eljut a rokonokhoz, akik most felkeresik őt és pénzt kérnek tőle. Berci Bácsi
is csak a pénzre pályázott. Úgy vélte, hogy a rokonok között úgy illik, ha segítik egymást.
A főhős először feleségének Linának meséli el a történeteket. Kopjás már az első nap késve érkezett, de boldog volt,
hogy Kardics felfedezte a köztük lévő „rokonságot”.
Azonban időközben rájött, hogy kihasználták és legbelül a lelke mélyén szégyenkezett. Nem tudott beletörődni, hogy
telhetetlen és ezért az öngyilkosságba menekült.

4. A filmes adaptáció:
 Szabó István (Az első magyar Oscar díjas filmrendező) 2005-ben készített filmet ugyan ezzel a címmel, 2006-ban jelent
meg.
 Máriássy Félixnek ajánlotta a filmet azért, mert tanára már 1954-ben elkészítette a Rokonok első filmváltozatát.
 A film a regényhez hasonlóan lélektani, ezért stílusa mikrorealista. Ábrázolásmódjára pedig a nagyon közeli
kameraállások premier plánok a jellemzőek.
 A társadalomrajzában a helyi és az országos politikát mutatja be.
 A szövegek nagy része a regényből lett átültetve. A film követi a dzsentrik társalgási szokásait. Családon belül
magázódás történik. A hivatalon belül pedig tegeződés.
 A világukat több helyszínen mutatja be: kaszinó, hivatal, estély, kártyaasztal, vendéglő, sertéstenyésztő.
 A film időrendje lineáris, azaz egyenes vonalú, mint a regényé.

5. Szereplők:
 Kardics: cinikus mosolya és rohangálása a jellemző
 Béla Bácsi: folyton nevet, gátlástalan
 Koldus: kiemelt személy. 3-szor jelenik meg a történetben, de a sorsáról nem tudunk semmit, titokzatos alak. „Szegény
Magyarország.” „Ennek nem kellett volna így történnie.” A dzsentrik körén kívül él, mégis belőlük van több,
szegényekből.
 Befejező képsor: Kopjás István a sertések között van. Megerősödik a mondás: „Aki korpa közé keveredik, megeszik a
disznók.” -› Aki rossz közegbe keveredik, akkor áldozattá válik.

5. A film szimbólumrendszere, képi világa:

 Álomjelenet: 3 álom szerepel a műben, mindegyikben a vonat a főszereplő, ott játszódnak. A vonat az utazás, életút
jelképe. Az utolsó álomban lekési a vonatot, nem tud felkapaszkodni. Szó szerint élete lehetőségeiről maradt így le.
 A szél és a kavargó por: Felkavarja a kisváros életét Kopjás azzal, hogy rendet tud-e ott teremteni. Megtisztító erejű a
szél.
 Képi megjelenése gondot fordít a kettősségek bemutatására: szép asszony ‹-› boldog asszony
Szép asszony Szentkálnay Magdaléna: felszínes, kevésbé kifinomult
 Boldog asszony Szentkálnay Lina: erős egyéniség, tiszta lelkiismeretű, férjét támogató feleség
A zenéje: az amerikai jazz és a magyar mulatós dalok szerepelnek benne.

6. A regény és a mű 3 visszatérő közmondása:

- Aki korpa közé keveredik, megeszik a disznók.
- A kecske is jóllakjon és a káposzta is megmaradjon.
- Egy fecske nem csinál nyarat.

7. A regény címének értelmezése:

 Eligazító: ha metaforának tekintjük. Nem csak a családi rokonságról szól, hanem azok rokonságáról, érdekeik és politikai
hatalmuk miatt egy társadalmi rétegbe tartoznak, azaz dzsentrik.
 Félrevezető: ha szó szerint értelmezzük, mert itt nem csupán csak a vérrokonságról, a családi kapcsolatokról van szó.

8.Kopjás István személye, jelleme:

- A Nyugat kritikája szerint nem jobb mint a város öreg panamistái és nem morálisabb.
- Egész egyszerűen csak járatlan ebben a világban.