Az Anjou kor gazdasága XIV-XV.

Század
Az Anjou-kor az 1301-1386 közötti időszakot jelöli, mely a francia eredetű nápolyi Anjou-dinasztia magyar ágából származó
három (I.Károly, I.Nagy Lajos, Mária) és a nápolyi ágból egy (II.Kis Károly) király uralkodását foglalja magába.
- 1301-ben III. Andrással kihalt az Árpád-ház.
- Az interregnum időszakában (királynélküli, köztes állapot, nincs olyan uralkodó, akit mindenki törvényesen elfogadna) heves
trónharcok kezdődtek. Az ország a szétesés szélére sodródott.
- Számos leányági trónkövetelő közül (a Premysl családból a cseh Vencel, a Wittelsbach dinasztiából a bajor Ottó, az Anjou-k
közül Károly Róbert) a nápolyi I. Károly (1308-1342) került ki győztesen, a pápa támogatásával.

Károly Róbert:
- Esztergomban 1301-ben meg is koronázták, de nem a Szent Koronával, ezért a tartományurak nem ismerték el hatalmát.
- Az 1307-es Rákos mezei gyűlésen a nemesség nagy része (megküzdött a kiskirályokkal) elfogadta Károly Róbertet törvényes
uralkodónak, azonban Csák Máté nem. (az ország észak-nyugati területeinek birtokosa, az ország politikai írányítója).
- 1308-ban pápai legátus érkezett Magyarországra (Gentilis bíboros) és meggyőzték az egyház és világi nemességet, hogy
álljanak ki K.R.-t mellett.
- Másodszor 1309-ben került korona a fejére, majd 1310-ben sikerült eleget tennie minden követelménynek (Esztergomi érsek
által, Székesfehérváron, Szent Koronával), így ő lett Magyarország törvényes uralkodója.
- 1321-ben meghalt Csák Máté, így az egész ország a kezébe került.
- Az Anjouk idején a magyar címer kék alapon arany liliom volt.

Károly Róbert intézkedései:

- I. Károly (1308-1342) csak fokozatosan, a tartományúri hatalom felszámolásával tudta megszilárdítani a hatalmát és
kiterjeszteni az egész országra. Így a legerősebb tartományurakat nem háborgatta, viszont akit lehetett kijátszott egymás ellen.
(Ellenfelei közé tartoztak az Abák, Kőszegiek, Rátótok, Borsa Kopasz és Csák Máté. Ezek hatalmas területeket birtokoltak az
országból. Önálló politikát folytattak, bár többségük elismerte Károly Róbertet királynak. Saját hadsereggel rendelkeztek. A
köznemesség, az egyházi birtokosok, a parasztság az uralkodó mellett állt.)
- Gyarapodó híveit gazdagon megjutalmazta. Az erősödő Károlyhoz egyre többen csatlakoztak a tartományurak familiárisai
közül.
- A rozgonyi csatában a szász polgárokkal összefogva győzte le az Abákat (1312). (1316-ban legyőzte Kőszegi Miklóst, 17-ben
Borsa Kopaszt és Kán Lászlót is.)
- Legjelentősebb ellenfele, Csák Máté területére csak annak halála után tehette rá a kezét (1321). I. Károly a tartományurak
leverésével megnövelte királyi birtokállományt.
- 1323-ban áthelyezte a királyi központot Temesvárról, Visegrádra.
- Ugyanakkor az adományokkal őt támogató familiárisokból új, személyéhez hű bárói réteget hozott létre. (honorbirtokos:
honor-tisztség. a király belső köréből kerültek ki, feltétel a hűség volt, cserébe egy birtokot -honorbirtokot- kaptak, amíg viselték
tisztségüket)
- A bárók jövedelmének nagyobbik része a király által nekik adományozott méltóságokból származott. Ezekkel a méltóságokkal
együtt járt bizonyos királyi várak és földek birtoklása.
- Károly erős királyi bandériumot tartott fenn hatalmának biztosítására. (olasz mintára meghonosította a banderiális hadsereget
Magyarországon. (banderia=zászlós, magánhadsereg).
- Az ország hadereje a királyi had mellett a bárói és a vármegyei bandériumokból, valamint a kun könnyűlovasságból állt.
- A királyi udvar és a hadsereg költségei jelentősen megkövetelték a jövedelem növelését.

Gazdaság:
- Károly Róbert új alapokra fektette Magyarország gazdaságát. A királyi birtokok jövedelme továbbra is fontos maradt, de
mostantól új jövedelemforrásra támaszkodott. Tárnokmestere Nekcsei Dömötör volt.
- A regálékból származó bevételek emelését az ország gazdasági fejlődése és ásványkincsekben való gazdagsága tette lehetővé.
- A nemesfémbányászat fejlesztése érdekében bányászokat telepített az országba.
- Földesúri birtokon is engedélyezte az ércbányák nyitását. A földbirtokosok bányáikból megkapták a bányászok által a királynak
fizetett bányabér, az urbura (bánya bér) harmadát.
- A legnagyobb hasznot a királyi nemesfém-monopólium biztosította a kincstárnak. Nemesfémmel csak a király kereskedhetett.
A kitermelt nemesfémet ezért nyers állapotban be kellett szolgáltatni a királyi kamarákhoz.
- Károly intézkedései nyomán fellendült a bányászat a Garam mentén elterülő városokban (Körmöcbánya, Selmecbánya,
Besztercebánya).
- Magyarország Európa fő aranytermelőjévé vált.
- Az uralkodó pedig hatalmas jövedelmekhez jutott és értékálló aranypénzt és ezüstdénárt, valamint réz garast veretett firenzei
mintára -› bimetalizmusnak nevezzük. (nem csökken a pénzérmék nemesfémtartalma). Királyi monopólium volt a pénzverés is.
(A kitermelt ércet be kellett szolgáltatni, majd a beváltási haszonból a földesúr is részesedett.)
- Az értékálló pénz (aranyforint és ezüst dénár) megjelenésével a király elvesztette az évenkénti pénzbeváltásból származó
bevételt. Ennek pótlására vezette be a kapuadót (1336)az első egyetemes adót, melyet a jobbágyok kapunként fizettek.
(melynek kapuján egy megrakott szénásszekér be tudott menni és meg tudott fordulni, évi 18 dénár volt.)
- Az árutermelés kibontakozásával és a pénzgazdálkodás fejlődésével megerősödtek a városok is.
- A város fejlesztés politika lényege, hogy minél több a szabad királyi város, annál, több a bevétel, ugyanis a szabad királyi
városok adója a királyi kincstárba folyt be.
- Magyarországon kevés nyugati típusú város jött létre, ezek voltak a nagy önállósággal rendelkező, fallal körülvett szabad királyi
városok és bányavárosok.
- A városok zöme a földesúri joghatóság alatt álló mezőváros volt. A korlátozott önállóság legfőbb elemét az egy összegben
történő adófizetés jelentette.
- A kereskedelmet megadóztató harmincad vám is jelentős bevételt hozott. (A déli irányú áruforgalomra kivetette a
huszadvámot, az északira és a nyugatira a harmincadvámot.) -› Az ország gazdasága rendkívül stabil lett.
- Magyarország külföldre élelmiszert, bort, élő állatot, sót szállított, míg főleg ipari és luxuscikkeket (fegyver, posztó, fűszerek,
selyem) importált.

Külpolitikája:
- Károly megkísérelte visszaszerezni hatalmát az Árpádok korában a magyar királyságtól függő tartományok felett. Igyekezett
rokoni kapcsolatokat kiépíteni az európai uralkodó családokkal és jó viszonyt ápolni Magyarország szomszédjaival.
- Uralkodása során a békére törekedett -› A visegrádi királytalálkozón (1335) megbékítette a cseh és a lengyel királyt.
Visegrádon Károly megállapodott a cseh uralkodóval az árumegállító joggal rendelkező Bécset elkerülő kereskedelmi útvonal
megnyitásáról. Politikája eredményeként Károly biztosította, hogy elő szülött fia, Lajos örökölje a lengyel trónt. Kisebbik
gyermeke, András igényét a nápolyi trónra házassági szerződéssel alapozta meg.

Károly Róbert uralkodásának következményei:

- Az ország egységét megteremtő békepolitikája Közép-európai nagyhatalommá tette országunkat.
- A gazdaság fejlődése emelte az életszínvonalat -› a lakosságszám elérte a 2 millió főt.
- Benépesítette az eddig ritkán lakott területeket hospesekkel.
- Fejlődött a mezőgazdaság is. Új termelőeszközök és termelési módok váltak általánossá.
- Nőttek a termésátlagok, élénkült a kereskedelem.

Károly Róbert halála után fia I. Lajos kezdte meg uralkodását 1342-ben.
- Legjelentősebb intézdekései az 1351-es törvények voltak:
-› biztosította a nemesek alapvető szabadságjogait ( Aranybulla megújítása)
-› bevezették az ősiség törvényét(A birtok a nemzetségen belül apáról fiúra szállt.) - a kihalt nemzetségek birtokai a háramlási
jog révén a királyra szálltak vissza.
-› bevezették a kilencedet: jobbágyoknak kellett fizetni, földesúnak kellett beszolgáltatni.
-› A jobbágy telek alapján rótta le szolgáltatásait földesurának (pénzadó két részletben, kilenced, évi 3-szori ajándék,
munkajáradék), az egyháznak (tized a gabona és a bor után) és az államnak (kapuadó).
-› egy és ugyanazon nemesség elve: minden nemes azonos jogokkal rendelkezik.
Korabeli várostípusok:
- Szabad királyi város: csak az uralkodótól függtek
egy összegbe adóztak
saját önkormányzattal rendelkeztek
plébánost és bírót választhattak
iparra, kereskedelemmel foglalkozhattak
kőfallal vehették körül magukat
vámmentességgel és árumegállító joggal rendelkeztek. Megjelentek a céhek.

- Mezőváros: földesúri birtokon alakultak ki – a földesúrnak és a királynak is adóztak egy összegben.

földműveléssel, állattenyésztéssel foglalkoztak
kezdetben csak bírót választhattak
nincs kőfal körülötte
főleg alföldeken jöttek létre

Bányaváros: bányászok lakták

közelében kitermelő bánya volt
főleg a Felvidék és Erdély területén jöttek létre (Körmöcbánz-arany, Selmecbánza-ezüst,
Dés-só)