Magyarország két- és három részre szakadása

- 1490-ben meghalt Mátyás, utódja Jagelló II.Ulászló, aki gyengekezű uralkodó volt, állandó pénzügyi gondokkal küzdött.
- 1514-ben leverte a Dózsa György vezette parasztfelkelést.
- II.Ulászló halála után 10 éves fia, II.Lajos került trónra. Mellette kormányzó Bakócz Tamás volt.
Török támadások:
- I.Szulejmán első támadása során elfoglalta Szabácsot és Nándorfehérvárt. II.Lajos ezután próbálta megerősíteni a királyi hatalmat, de
ez nem sikerült.
- Újabb török támadásról tudtak a magyarok, de semmiféle előkészületre nem került sor.
- A szultáni sereg 1526-ban áprilisában indult Isztambulból, vetette Péterváradot és Újlakot.
- A király késlekedett, csak július 20.-án indult el Budáról.
- A döntő ütközetre Mohácsnál került sor augusztus 29.-én.
A magyarok fővezére Tomori Pál (kalocsai érsek) támadást indított a még teljesen hadrendbe sem állt törökök ellen.
A magyar nehézlovasság rohama viszont megtört, a janicsárok pedig megsemmisítették a magyar centrumot.
- Magyar veszteségek: menekülés közben a Csele patakba fulladt a király, meghalt 7 főpap és 28 főúr.
- Szapolyai János, aki elkésett a csatából, viszont túlélte.
- A halottak száma 15.000 körül lehetett.
- I.Szulejmán a győzelem után bevonult Budára, amit kifosztottak katonái, majd a foglyok tömegeivel elhagyták az országot.
Az ország kettészakadása:
- A mohácsi csatában elesett a király (II. Lajos-1526), így a kiszolgáltatott országot a trónharcok veszélye fenyegette. Anarchikus
állapotok uralkodtak.
- 2 politikai tábor alakult ki, a Habsburg pártiak -› Mária özvegy királyné körül
és a Szapolyai pártiak -› Szapolyai János körül. Kettős királyválasztásra került sor.
- Elsőként Szapolyai János erdélyi vajda jelentette be igényét a koronára. Mellette szólt hadserege és hatalmas birtokai. (A fehérvári
országgyűlésen 22 megye követe királlyá választotta.)
- A rákosi végzés (1505-Jagellók kihalásával nemzeti királyt kell választani) értelmében, mint nemzeti királyt I. János néven 1526-ban
koronázták meg Székesfehérváron.
- 1526 decemberében a pozsonyi országgyűlés viszont I. Habsburg Ferdinándot választotta királlyá. Ferdinánd volt nehezebb
helyzetben, habár mögötte állt testvére 5.Károly császár. (rossz helyzet -› nem voltak nagy magyarországi birtokai, kevesebb volt a
támogatóinak száma, de aztán néhány főúr csatlakozott hozzá.)
- A bárók belpolitikai érdekeik mellett külső segítséget reméltek a török ellen a Habsburg uralkodótól. (Ferdinánd a Habsburg-Jagelló
szövetségre és házassági szerződésre hivatkozott, és Magyarországnak bátyja V.Károly segítséget ígért.)
- 1527-ben kitört a harc.
- Ferdinánd támadást indított Szapolyai ellen, elfoglalta Budát, Szapolyait Lengyelországba szorította majd Székesfehérváron őt is
megkoronázták.
- Addigra azonban elfogyott V. Károly pénze, és a zsoldosok szétszéledtek.
- Szapolyai visszatért Erdélybe, és tárgyalást kezdeményezett a Habsburgokkal harcban álló I. Ferenccel. A francia király nem tudta
támogatni, hanem szövetségeséhez, a szultánhoz irányította. Szapolyai felajánlkozását Szulejmán elfogadta (1528). Segítséget ígért neki
a Habsburgok elleni harcban, segítségével Szapolyai vissza is foglalta a Tiszántúlt.
- A magyar történelemben először fordult elő, hogy az egymással harcban álló felek egyike a törökhöz fordult, így azok beleszólhattak
belső küzdelmeinkbe.
- 1529-ben I.Szulejmán megindult Bécs ellen, és útközben visszavette Budát, amit végül átadott Szapolyainak. Ezután kísértetet tett
Bécs bevételére, de az ostrom elhúzódott és a török hadsereg visszavonult. A török hadjárat biztosította Szapolyai számára az ország
2/3-át.
- Amint Szulejmán kivonult, kiújult a harc Ferdinánd és Szapolyai között.
- A megszerzett területeiken különálló hivatalokat állítottak fel: tehát az ország 2 részre szakadt.

- A Szultán 1532-ben ismét Bécs ellen vonult(2.bécsi hadjárat) ezúttal a Dunántúlon keresztül. V. Károly ekkor Ferdinánd segítségére
sietett, s jelentős birodalmi erők gyülekeztek Bécs alatt.
- Szulejmán közel egy hónapon át ostromolta Kőszeget, amelyet Jurisics Miklós maroknyi katonával hősiesen védett.
A szultán az időt húzta, mert elakarta kerülni a döntő összecsapást a nagy keresztény hadsereggel.
Kőszeg ostroma után kezdett nyilvánvalóvá válni, hogy az Oszmán és a Habsburg Birodalom nem bír egymással, egyik sem képes
kiszorítani a másikat Magyarországról.
- A harc állandósulni látszott, amíg a hatalmi egyensúly ki nem billen az egyik fél javára.
- A két nagyhatalom szerződésben is rögzítette a befolyási övezeteit. Megosztoztak az országon de úgy, hogy Szapolyai halála után
területei Ferdinándra szállnak majd.
A magyar nemesek alkalmazkodtak a viszonyokhoz: hol az egyik, hol a másik király pártjára álltak attól függően, hol látták a jövőjüket
biztosítva. Általános volt azonban a vágy az ország egyesítésére.
- I. Ferdinánd és János király Váradon békét kötött (1538-ban), melyben elismerték egymás királyságát.
Megosztoztak az országon de úgy, hogy Szapolyai halála után területei Ferdinándra szállnak majd, hogy az ország egyesülhessen a
Habsburgok jogára. A megegyezést a Szultán előtt titokban tartották.
- A békét azonban egyik fél sem tartotta tiszteletben:
-› Ferdinánd beárulta Szapolyait a Portánál.
-› Szapolyai pedig utódlási szándékkal feleségül vette Jagelló Izabellát, a lengyel király lányát, akitől született egy fia, János Zsigmond.

Az ország három részre szakadása:

- 1540-ben meghalt Szapolyai János., fiát I.Szulejmán elismerte örökösének, a gyermek János Zsigmondot hívei, Fráter György és Török
Bálint a csecsemőt királlyá választották, helyette anyja és Fráter György kormányoztak.
- Ferdinánd a váradi egyezségre hivatkozva át akarta venni az egész országot, nem nyugodott bele és ezért elfoglalta Visegrádot és
Pestet majd megkezdte Buda ostromát 1541-ben.
- Fráter György segítségül hívta Szulejmánt.
- Mire a szultáni sereg Buda alá ért, Török Bálint már legyőzte Ferdinánd hadvezérét.
- Szulejmán azonban elérkezettnek látta az időt Buda elfoglalására, s katonái 1541. augusztus 29-én megszállták a várat. Ezzel a
törökök állandósították jelenlétüket az országban.
- Török Bálintot a szultán magával hurcolta, Izabellának és a csecsemő királynak átengedte az ország Tiszától keletre eső részét.
Az ország három részre szakadt.

Fráter György felelősséget érzett az Európában is döbbenetet keltő Buda török általi elfoglalásáért, ezért 1541-ben megkötötte a gyalui
egyezményt (váradi egyezmény felújítása).
Tervbe vették Buda visszafoglalását is, de ez azonban még a kísérletéig sem jutott el.

 Létrejött a török Hódoltság a Duna-Tisza közén és a Kelet-Dunántúlon (kb a Balaton vonaláig)

 Ferdinánd és utódai kezén maradt az ún. királyi Magyarország: a Felvidék, Nyugat-Dunántúl és Horvátország.
 János Zsigmondé lett a Tiszántúl és Erdély (a későbbi Erdélyi Fejedelemség).