A középkori magyar állam 

FOGALMAK 
❏ Nyelvrokonság​:  két  (vagy  több)  nyelv  közös  eredet  alapján  fennálló  kapcsolata,  amelyek 
alapján  nyelvcsaládokat  alakított  ki  a  nyelvészet.  A  magyar  nyelv  a  finn-ugor  nyelvcsaládba 
tartozik. 
❏ Hunok​:  belső-ázsiai  nép,  vélhetően  türk/mongol  nép,  akik  először  a  kínai  krónikákban  a  Kr. 
e.  3-2.  században.  A  Kr.  u.  IV.  században  az  ő  nyugatra  vándorlásuk  indítja  el  a 
népvándorlást.  A  történelem  során  több  birodalmat  hoztak  létre,  legismertebb  az  V. 
században  Európa  keleti  részén  kialakuló  hatalmi központ, amelynek legnagyobb uralkodója 
Attila.  Jelentős  szerepet  játszott  a  római  uralom  felbomlasztásában.  Halála  után  (453.)  a 
birodalom szétesett. 
❏ Finnugor​: nyelvcsalád, amelybe a magyar nyelv is tartozik. 
❏ Őstörténet​: egy nép kialakulásának és első időszakaszának története. 
❏ Őshaza​: egy nép kialakulásának helyszíne. 
❏ Félnomád  életmód​:  átmenet  a  nomád  és  letelepedett  életforma  között.  Hosszabb  időt 
töltenek  egy  helyen,  de  még  nem  telepednek  le  véglegesen.  Általában  egy  téli  és  egy  nyári 
szállást  cserélgetnek  az  évszaknak  megfelelően.  Gazdasági  szempontból  a  nomád 
pásztorkodás mellett jelen volt a földművelés is. 
❏ Nagycsalád​:  vérségi  alapon  szerveződő gazdasági, társadalmi egység. Vezetője a legidősebb 
férfi. A honfoglaló magyarok jellemző társadalmi egysége, ami egyes helyeken a XIX. századig 
fennmaradt. 
❏ Törzs​:  a  közös  eredet  alapján  szerveződő  társadalmi egység. Kisebb alegységei a nemzetség 
és a család. 
❏ Törzsszövetség​:  közös  cél  érdekében  kettő  (vagy  több)  törzs között létrehozott szövetség. A 
honfoglaló magyar törzsek is létrehoztak egy törzsszövetséget. 
❏ Fejedelem​:  törzs,  vagy  törzsszövetség  vezetője.  A  középkorban  kisebb  terület  királyi  jogok, 
illetve gyakran teljes önállósággal nem rendelkező vezetője. (Hűbéres fejedelem.) 
❏ Kettős  fejedelemség​:  nomád  uralmi  forma,  amelyben  szétválik  a  katonai  és  a  vallási 
vezetés,  így  két  vezető  áll  az  állam  élén.  A  magyarok  ezt  a  kazároktól  veszik  át,  a  katonai 
vezető a gyula, a vallási vezető a kende/kündü volt. 
❏ Táltos​:  a  magyar  hiedelemvilágban  a  szellemvilággal  kapcsolatot  tartó  személy,  fontos 
közösségi szerepe volt. 
❏ honfoglalás​:  a  magyarok  bejövetele  a  Kárpát-medencébe  Álmos  vagy/és  Árpád  vezetésével 
895/896-ban.  A  honfoglalást  két  szakaszra  szokás  osztani:  az  első  899-ben  ért  véget  és 

 
 
©Rubicon-Ház  Kft.  Minden  jog  fenntartva.  Jelen  tananyagot  vagy  annak  bármely  részletét  a  kiadó 
engedélye nélkül bármilyen formában vagy eszközzel reprodukálni, tárolni és közölni tilos. 
 

 
 

nagyjából  a  Dunáig  foglalták  el  az  országot, a második szakaszban elfoglalták a Dunántúlt és 

az  Enns  folyóig  ellenőrzésük  alá  vonták  a  területet.  A  honfoglalás  végét  907-hez  szokták 
kötni:  ebben  az  évben  halt  meg  Árpád  és  zajlott  le  a  pozsonyi  csata,  amelyben  a  magyarok 
döntő győzelmet arattak a keleti frank erők felett. László Gyula elmélete, a kettős honfoglalás 
szerint  Árpád  magyarjai  a  második  magyar  hullámot  jelentik,  korábban  (670  körül)  már  volt 
egy magyar bevándorlás. 
❏ Kalandozások​:  a  honfoglalás  után  általában  idegen  népekkel  szövetségben  vezetett 
hadjáratok  összefoglaló  neve.  A  hadjáratok  során  a  magyar  csapatok  eljutottak  az 
Atlanti-óceánig,  sőt  az  Ibériai-félszigetre  is.  Egy-egy  hadjáratban  csak  néhány  magyar  törzs 
vett  részt.  A  legnagyobb  vereséget  955-ben  Augsburgnál  szenvedték  el  a  magyarok  (I.  Ottó 
későbbi  német-római  császártól),  ami  a  nyugati  kalandozó  hadjáratok  végét  is  jelentette.  Az 
utolsó hadjáratra 970-ben került sor. 
❏ Királyi  vármegye​:  I.  Szent  István  által  létrehozott  közigazgatási  egység,  amelynek  élén  a 
király  által  kinevezett  ispán  állt  és  a  királyi  birtokok  túlsúlya  működtette.  Központja  a  királyi 
vár.  Egészen  a  XIII.  századig  fennállt,  amikor  a  királyi  birtokok  csökkenése  miatt  nemesi 
vármegyévé alakult át. 
❏ Ispán​: a vármegye élén álló személy. Feladata az adószedés, igazságszolgáltatás és védelem. 
❏ Nádor​:  a  királyi  udvar  vezető  tisztviselője,  idővel  a  király  helyettese,  az  ország legmagasabb 
világi  méltósága.  Jogait  a  nádori  cikkelyek  foglalják  össze:  ő  az  ország  főkapitánya, a kiskorú 
király  gyámja,  a  rendek  és  a  király  vitájában  a  bíró,  ő  hívja  össze  a  királyválasztó 
országgyűlést és övé az első szavazat. 
❏ Egyházmegye​:  egy  püspökség  területe.  I.  Szent  István  hozta  létre  az  első  magyar 
egyházmegyéket (a hagyomány szerint tízet). Élén a püspök vagy érsek áll. 
❏ Érsekség​:  több  egyházmegyét  összefogó egység, élén az érsek áll. Az önálló egyházszervezet 
alapja. 
❏ Királyi  tanács​:  a  király  tanácsadó  testülete,  tagjait  az  uralkodó  választja  ki,  általában  az 
ország legmagasabb világi és egyházi méltóságaiból áll. 
❏ Tized​: az egyháznak fizetett adó, a termés tízedik tizede. 
❏ Várjobbágy​:  a  királyi  várispánságok,  vármegyék tisztviselői. Feladatuk a várbirtok igazgatása 
és a katonáskodás. 
❏ Bán​:  különkormányzat  vezetője,  általában  a  déli  területeken.  Például  horvát  ~,  dalmát  ~, 
szlavón ~, macsói ~, sói ~. Kiemelt feladata a terület védelme. 
❏ Vajda​:  különkormányzat  vezetője,  pl.  erdélyi  vajda.  Vajdának  nevezték  Moldva  és 
Havasalföld fejedelmét is. Különböző méretű katonai egységek vezetője. 
❏ Szerviens​:  a  király  szolgálatában  álló  vitézek  felső  rétege,  akik  a  királyi  bíráskodás  alá 
tartoztak.  Kiváltságaikat  megerősítette  az  Aranybulla,  és  a  XIII.  század  folyamán  belőlük 
alakul ki a köznemesség. 
❏ Szent  Korona​:  a  magyar  királyok  koronázási  koronája.  Eredete  vitatott,  a  ma  elfogadott 
nézett  szerint  két  részből  áll  (corona  graeca  és  corona  latina),  a  hagyomány  szerint  I.  Szent 
Istvánt  is  ezzel  koronázták  meg,  amit  a  történettudomány  kétségbe  von.  A  középkorban 

2 
 

érvényes  koronázást  csak  ezzel  a  koronával  lehetett  végrehajtani  (pl. Károly Róbertet emiatt 

háromszor koronázták meg.) Ma az Országházban őrzik. 
❏ Aranybulla​:  1222-ben  II.  András  által  kiadott  kiváltságlevél,  amely  a  szerviensek  jogait  és 
követeléseit rögzítette. 
❏ Ellenállási  jog​:  Az  Aranybulla  utolsó,  31.  cikkelye,  amely  kimondja,  hogy  ha  a  király  nem 
tartja  be  a  jogszabályokat,  akkor  felségsértés  bűne  nélkül  fel  lehet  lázadni  ellene.  1687-es 
országgyűlésen a rendek lemondanak róla. 
❏ Nemesi  vármegye​:  a  XIII.  században  a  királyi  vármegye  helyébe  lépő  közigazgatási  forma, 
amelyben  már  nem  a  királyi  birtokok  túlsúlya  a  döntő,  hanem  a  vármegyei  nemesek 
közössége  kényszeríti  ki  a  rendet.  Élén  a  főispán  áll,  aki  szinte  kivétel  nélkül  arisztokrata,  a 
tényleges ügyintézést helyettese az alispán végzi. 
❏ Székelyek​:  Erdély  délkeleti  részén  elő  magyar  nyelvű  népcsoport.  Eredetük  vitatott. 
Határőrző,  határvédő  feladatokat  láttak  el,  cserébe  kollektív  nemességben  részesültek. 
Közigazgatási egységeik a székek (pl. Háromszék, Marosszék, stb.). 
❏ Szászok​:  a  XII.  században  bevándorló  német  nyelvű  hospesek,  akik  városokat  hoztak létre a 
Szepességben  és  Dél-Erdélyben.  Az  erdélyi  szászok  kiváltsága  tartalmazza  II.  András 
1224-ben  kiadott  oklevele,  az  Andreanum.  Szász  városok  például  Lőcse,  Eperjes,  Bártfa  a 
Felvidéken, Brassó, Nagyszeben, Medgyes Erdélyben. 
❏ Tatárok​:  mongol  népcsoport,  akik  Batu  kán  vezetésével  1241/42-ben  feldúlták  az  országot. 
Később  több  kánságot  hoztak  létre  a  Kelet-európai-síkságon,  ilyen  volt  például  az 
Aranyhorda. 
❏ Kunok​:  türk  eredetű  népcsoport,  a  középkori  források  különböző  nomád  népeket  értenek 
alatta.  Kun  betörések  voltak  I.  Szent  László  uralkodása  alatt,  illetve  a  tatárok  elől  menekülő 
kunokat IV. Béla fogadta be. A tatárjárás után a Nagy- és a Kiskunságra telepítette le őket. 
❏ Familiaritás​:  az  előkelő  nemes  szolgálatába  álló  köznemes  közötti  jogviszonyt  jelenti.  A 
köznemes  szolgálataiért  a  főúr  juttatásokat  és  védelmet  nyújtott.  A  köznemes  a  főnemes 
háznépéhez, kíséretéhez tartozott, ahonnan az elnevezés ered. 
❏ Báró​:  a  XIII.  században  kialakuló  társadalmi  csoport,  amelynek  tagjai  a  főurak,  akik 
megpróbálnak elkülönülni a köznemesektől. 
❏ Nemes​:  a  XIII.  századtól  a  szervienseket  nemesnek nevezik az oklevelek. A királyi bíróság alá 
tartozó,  szabad,  földbirtokkal  rendelkező  társadalmi  csoport.  Kiváltságaikat  az  Aranybulla 
mondta ki, majd később Werbőczy István Hármaskönyvében foglalta össze. 
❏ Tartományúr​:  egy  országrész  felett  rendelkező,  általában  több  vármegyényi  birtokkal 
rendelkező  főúr.  Kiskirályoknak  is  hívták  őket,  a  késő  Árpád-korban  alakult  ki.  Hatalmukat I. 
Károly törte meg. A legnagyobb tartományúr Csák Máté volt. 
❏ Bandérium​:  főurak/főpapok  által  kiállított  csapat,  amely  a  főúr  saját  zászlaja  alatt  vonult 
hadba. Innen származik a zászlósúr elnevezés is. 
❏ Honorbirtok​:  szolgálati  birtok.  I.  Károly  vezette  be,  lányege,  hogy  a  főméltóságokhoz  birtok 
is  tartozott,  de  ez nem került a méltóságot betöltő magántulajdonába, hanem csak a tisztség 
viselése idejére kapta meg. 

3 
 

❏ Aranyforint​:  I.  Károly  vezette  be  firenzei  mintára  az  értékálló  aranyforintot  1325-ben.  A 
pénzrontás elmaradása miatt kieső bevételek pótlására vezette be a kapuadót. 
❏ Regálé​: királyi jogon szedett jövedelem, például harmincadvám, stb. 
❏ Harmincad​:  külkereskedelmi  vám,  az  áru  értékének  1/30  részét  kellett  befizetni  a  királyi 
kincstárba. 
❏ Kamara  haszna​:  a  pénz  rendszeres  és  kötelező  beváltásából  származó  királyi  bevétel. 
Lényege,  hogy  a  pénzérmék  nemesfémtartalmát  csökkentették,  azaz  inflációs  adónak 
tekinthető. 
❏ Kapuadó​:  az  értékálló  Aranyforint  miatt  kieső  kamara  haszna  pótlására  I.  Károly  által 
bevezetett  adó, amelyet minden olyan jobbágytelek után kellet fizetni, amelynek kapuján egy 
megrakott szénásszekér befért. Innen származik a neve is. 
❏ Szabad  királyi  város​:  vagy  tárnoki  város.  Közvetlenül  a  király  bírósága  alá  tartozó  város, 
azaz  ki  voltak  véve  a  megyei  és  földesúri  hatóság  alól.  Legfontosabb  kiváltságaik:  fal  vette 
körbe,  adóját  egy  összegben  fizette,  bíráját  és  plébánosát  maga  választotta.  A  középkorban 
hét szabad királyi város volt: Sopron, Pozsony, Nagyszombat, Buda, Kassa, Bártfa, Eperjes. 
❏ Bányaváros​:  a  tatárjárás  után  bányák  művelésére  kialakított  kiváltságokkal  rendelkező 
települések,  például  Besztercebánya,  Körmöcbánya,  Selmecbánya.  Lakóik  német  telepesek. 
Több bányaváros szabad királyi város is volt egyben. 
❏ Mezőváros​:  földesúri  joghatóság  alatt  álló  elsősorban  iparral  foglalkozó  település.  Lakói 
jobbágyok. Jellemzőjük, hogy nincsenek fallal körbekerítve. 
❏ Úriszék​: földesúri bíróság, amely a földesúr birtokán élő jobbágy felett ítélhetett. 
❏ Köznemes​:  a  szerviensekből  kialakuló  réteg, általában kis- vagy középbirtokkal rendelkezett, 
a vármegyei életben játszott nagy szerepet. 
❏ Kilenced​: a jobbágy által a földesúrnak fizetett adó, a kilencedik tized. 1351-ben I. Nagy Lajos 
foglalta törvénybe, ezzel egységessé váltak a jobbágyok szolgáltatásai is. 
❏ Ősiség​:  1351-ben  foglalta  írásba  I.  Nagy  Lajos,  lényege,  hogy  a  nemesi  birtokok  kötött 
módon,  a  nemzetségen  belül,  öröklődnek, azaz a szabad végrendelkezést korlátozta. 1848-ig 
hatályban volt. 
❏ Végvárrendszer​:  az  ország  déli  határa  mentén  –  Erdélytől  az  Adriai-tengerig  húzódó 
–védelmi  rendszer,  amely  központi  fővárak  és  számos  kisebb-nagyobb  vár,  erősség 
együtteséből  állt.  A  végvárrendszer  kiépítését  Luxemburgi  Zsigmond  kezdte  el  és  I.  Mátyás 
fejezte be. Neves végvárak: Nándorfehérvár, Jajca, Karánsebes, Temesvár, stb. 
❏ Rendi  országgyűlés​:  a  király  által  összehívott  országgyűlés,  amelyre  a  főurak  és  a  főpapok 
mellett  a  vármegyei  nemesek  is  elküldték  küldötteiket.  A  törvényjavaslatokat  a  király 
nyújtotta be, a rendek megvitatták, majd a király szentesítette. 
❏ Telekkatonaság​:  Luxemburgi  Zsigmond  által  az  1397-as  temesvári  országgyűlésen 
bevezetett  katonaállítási  rendszer,  amelyben  elrendelte,  hogy  a  nemesek  20  jobbágyonként 
1 lovas katonát állítsanak ki. 

4 
  

❏ Kormányzó​:  a  távollévő  vagy  kiskorú  király,  valamint  király  nélküli  helyzetben  az  országot 
vezető  személy.  Jogkörét  korlátozták.  Kormányzó  volt  például  Hunyadi  János  (V.  László 
mellett), Szilágyi Mihály (I. Hunyadi Mátyás mellett). 
❏ Rendkívüli  hadiadó​:  I.  Hunyadi  Mátyás  legfontosabb  bevétele,  amelyet  eredetileg  csak 
háború esetén vetettek ki, de Mátyás minden évben, sőt gyakran évente kétszer is kivetette. 
❏ Füstpénz​:  I.  Hunyadi  Mátyás  által  a  kapuadó  helyett  bevezetett  adó.  Lényege,m  hogy  a 
kapuadó  adóalapját  megváltoztatta,  azaz  nem  jobbágytelkenként,  hanem  kéményenként 
(háztartásonként) szedte be az adót, így növelte a bevételeit. 
❏ Fekete  sereg​:  I.  Hunyadi  Mátyás  zsoldos  serege,  amely  három  fegyvernemből  –  lovasság, 
gyalogság, tüzérség – állt. Vezetői volt például Magyar Balázs, Kinizsi Pál. 
❏ Corvina​: I. Hunyadi Mátyás könyvtárába tartozó kódex. 

SZEMÉLYEK 
❏ Árpád:​ Álmos fia, a honfoglalás vezetője, az Árpád-ház névadója. 907-ben halt meg. 
❏ Géza  fejedelem:  Taksony  fejedelem  fia,  I.  Szent  István  apja.  972-997-ig  uralkodott,  az 
államalapítás  megindítója.  Keresztény  hittérítőket  hívott  az  országba,  fiával együtt alapította 
meg a pannonhalmi bencés apátságot. 
❏ I.  Szent  István:  Géza  fejedelem  fia,  felesége  Gizella  bajor  hercegnő,  fia  Szent  Imre. 
997-1000/1001-1038  között  uralkodott.  1000/1001  fordulóján  koronázták  királlyá. 
Államalapító,  létrehozta  a  magyar  egyházszervezetet  és  közigazgatást.  Törvényeivel 
megerősítette  a  kereszténységet  (tized,  10  falunként kötelező templomépítés, stb.), valamint 
a  társadalom  nyugati  mintára  történő  átalakulását.  1083-ban  avatta  szentté  fiával  együtt  I. 
Szent László. 
❏ Koppány:  I.  Szent  István  nagybátyja,  aki  a  szeniorátus  elvén  követelte  a  trónt  Géza  halála 
után, de István a veszprémi csatában legyőzte. 
❏ Szent  Gellért:  itáliai  származású  pap,  Szent  Imre  nevelője,  csanádi  püspök.  1046-ban  a 
Vata-féle pogány felkelés során a pesti révnél vértanú halált halt. 
❏ I.  Szent  László:  1077-1095  között  uralkodott.  Elfoglalja  Horvátországot,  visszaverte  a  kun 
betöréseket. A magántulajdon védelmében szigorú törvényeket hozott, ezzel megerősítette a 
közbiztonságot.  Megalapította  a  nagyváradi  (a  bihari  püspökség  áthelyezése),  illetve  a 
zágrábi  püspökségeket.  Számos  csoda  és  legenda  kötőd  személyéhez.  1092-ben  avatták 
szentté. 
❏ Könyves  Kálmán:  1095-1116,  I.  Géza  idősebbik  fia.  I.  Szent  Lászlót  követte  a  trónon.  Öccse 
Álmos  többször  fellázadt  ellene, ezért megvakítatta. I. Szent László törvényein enyhített. Apja 
egyházi  pályára  szánta,  műveltsége  miatt  kapta  a  „könyves”  jelzőt.  A  krónikák leírása szerint 
csúnya,  púpos,  sánta  volt,  de  ezt  az  általa  megvakított  Álmos  utódai  alatt  jegyezték  le,  így 
ezen állítások erősen megkérdőjelezhetőek.. 
❏ III.  Béla:  ​1174-1196  között  uralkodott.  A  bizánci  császári  udvarban  nevelkedett,  bizánci 
mintára  felállította  a  királyi  kancelláriát  (1181),  amelynek  vezetője  az  esztergomi  érsek  lett. 
Alatta  készült  el  az  első  kimutatás  a  királyi  bevételekről,  amelyek  nagyjából  megfeleltek  az 

5 
 

angol  vagy  francia  király bevételeinek. Számos ciszter kolostort alapított, például a zircit vagy 

a szentgotthárdit. 
❏ Anonymus:  magyar  krónikaíró,  akiről  csak  annyit  tudunk,  hogy  P.  magister  Béla  király 
jegyzője. Vélhetőleg III. Béla udvarában élt és írta meg a krónikáját. 
❏ II.  András:  ​1205-1235  között  uralkodott.  Királyként  rengeteg  birtokot  adományozott 
híveinek,  ami  közrejátszott  felesége  Gertrúd  meggyilkolásában  (1213).  Hadjáratot  vezetett  a 
Szentföldre  (1215-1217).  1222-ben  kiadta  az  Aranybullát,  majd  1224-ben  az  Andreanumot. 
1231-ben megújította az Aranybullát. 
❏ IV.  Béla:  1235-1270  között  uralkodott.  A  tatárjárás  előtt  megpróbálta  a  királyi  hatalmat  a 
birtokok  visszavételével  megerősíteni.  A  betörő  tatárokkal  1241-ben  Muhinál  ütközött  meg, 
de  vereséget  szenvedett,  emiatt  Dalmáciába,  Trau  városába  menekült.  A  tatárok  kivonulása 
után  változtatott  politikáján  és  várak  építéséhez  kötve  újra  adományozott  birtokokat. 
Nevéhez köthető a magyar városfejlődés megindulása is. 
❏ I.  Károly  (Károly  Róbert):  1301-ben  kihaló  Árpád-ház  után  bekövetkező  interregnum 
időszakát  követve  1308/1310-1342  között  uralkodott  az  Anjou  dinasztiából  származó  király. 
Hagyományosan  Károly  Róbertnek  is  nevezik.  Legyőzte  a  tartományurakat  (1312.  rozgonyi 
csata),  majd  gazdasági  reformokat  hajtott  végre  (aranyforint,  kapuadó,  stb.).  Nevéhez 
kötődik a visegrádi királytalálkozó (1335) is. 
❏ Csák  Máté:  a  legnagyobb  tartományúr,  birtokai  a  Nyugat-Felvidéken  helyezkedtek  el, 
uradalmi központja Trencsén. 
❏ I.  (Nagy)  Lajos:  1342-1382  között  uralkodott.  Apjától,  I.  Károlytól  erős  országot  örökölt, 
amelyet  hódításokra  használt  fel:  nápolyi hadjárat, háború Velencével. 1351-ben megújította 
az  Aranybullát.  Ekkor  születtek  meg  legjelentősebb  törvényei,  amelyek  bevezették  az 
ősiséget,  a  kilencedet  és  kimondták  az  egy  és  ugyanazon  nemesség  elvét.  1370-ben 
megörökölte a lengyel trónt, így létrejött a lengyel-magyar perszonálunió. 
❏ Luxemburgi  Zsigmond:  1387  és  1437  között  magyar  király,  de  cseh  király,  majd 
német-római  császár  is.  1396-ban  Nikápolynál  megütközött  a  törökökkel,  de  vereséget 
szenvedett.  Ennek  hatására  bevezette  a  telekkatonaságot  és  elkezdte  a  végvárrendszer 
kiépítését. A tatai szerződésben (1426) megszerezte a szerb despotától Nándorfehérvárt, ami 
a déli végvárrendszer kulcsa. Támogatta a városokat. 
❏ Hunyadi  János:  erdélyi  főúr,  hadvezér,  az  ország  első  kormányzója.  Számos  hadjáratot 
vezetett  a  török  ellen  (1443/4  –  téli  vagy  hosszú  hadjárat;  1444:  várnai  csata; 1448: második 
rigómeze  csata,  1456:  nándorfehérvári  diadal).  Ezzel  szerzett  hírnevet  magának.  A 
belpolitikában  I.  Ulászló  híve  a  Habsburg  V.  Lászlóval  szemben.  I.  Ulászló  halála  (1444)  után 
kormányzónak  választják.  A  nándorfehérvári  csata  után  kitörő  pestisjárványban  halt  meg, 
Vajdahunyadon temették el. 
❏ Hunyadi  Mátyás:  Hunyadi  János  fia,  1458-1490  között  uralkodott.  1463-ban  a  bécsújhelyi 
szerződés  megkötésével  kapja  vissza  III.  Frigyes  német-római  császártól  a  koronát,  amellyel 
1464-ben  koronázták  meg.  Ezt  követően  számos  reformot  (kancelláriai,  gazdasági)  vezetett 
be.  Külpolitikájában  a  német-római  császári  cím  megszerzésére  törekedett,  hogy  a  törökkel 
szembeni  sikeres  fellépéshez  szükséges  erőforrásokat  megszerezze.  Ennek  érdekében 
számos  hadjáratot  vezetett  (cseh,  osztrák  háborúk),  elfoglalta  Bécset  is  (1485).  Törekvését 

6 
  

azonban  nem  koronázta  siker. Ütőképes zsoldos sereget hozott létre (fekete sereg), valamint 

befejezte  a déli végvárrendszer kiépítését. Reneszánsz udvartartást hozott létre Visegrádban, 
felállította neves könyvtárát a Bibliotheca Corvinianát. 
❏ Kinizsi Pál:​ a fekete sereg egyik vezére, a kenyérmezei csata győztese (1479) 

KRONOLÓGIA 
❏ 895–900:​ honfoglalás 
❏ 907​: a pozsonyi csata, Árpád halála 
❏ 955​: az augsburgi csata 
❏ 972-997​: Géza fejedelemsége 
❏ 997/1000-1038​: I. Szent István uralkodása 
❏ 1077–95​: I. (Szent) László uralkodása) 
❏ 1095-1116​: Könyves Kálmán uralkodása 
❏ 1205-1235​: II. András uralkodása 
❏ 1222​: az Aranybulla kiadása 
❏ 1235-70​: IV. Béla uralkodása 
❏ 1241-42​: a tatárjárás 
❏ 1301​: az Árpád-ház kihalása 
❏ 1308-42​: I. Károly (Károly Róbert) uralkodása 
❏ 1335​: a visegrádi királytalálkozó 
❏ 1342-82​: I. Nagy Lajos uralkodása) 
❏ 1351​: I. Nagy Lajos törvényei 
❏ 1387-1437​: Luxemburgi Zsigmond uralkodása 
❏ 1396​: a nikápolyi csata 
❏ 1443-44​: a hosszú/téli hadjárat 
❏ 1444​: a várnai csata, I. Ulászló halála 
❏ 1456​: a nándorfehérvári diadal, Hunyadi János halála 
❏ 1458-90​: I. Hunyadi Mátyás uralkodása 
❏ 1479​: a kenyérmezei csata 

TOPOGRÁFIA 
❏ Ural​: hegység Európa és Ázsia határán 
❏ Magna  Hungaria​:  „Régi  Magyarország”,  a  XIII.  században  Julianus  barát  magyar 
törzseket talált itt. Az Ural-hegység, a Volga és a Káma folyók határolják. 
❏ Baskíria​: Magna Hungaria területének mai neve. 

7 
 

❏ Kazár  Birodalom​:  A  Volga,  a  Don  és  a  Kaukázus  között  elterülő  birodalom  a  Kr.  u. 
VII-X.  században.  A  magyarok  egy  ideig  a  birodalomhoz  tartoztak.  Tőlük  vették  át  a 
kettős fejedelemséget. 
❏ Levédia​: magyar szállásterület valahol a Don környékén a IX. században. 
❏ Etelköz​:  jelentése  folyóköz,  magyar  szállásterület  a  Don  és  az  Al-Duna  között.  Itt 
kötötték meg a vérszerződést a hagyomány szerint. 
❏ Vereckei-hágó​:  hágó  az  Északkeleti-Kárpátokon  keresztül,  ezen  keresztül  jött  be 
Árpád  magyarjaival a honfoglalás során. A Máramarosi-havasok és a Keleti-Beszkidek 
között fekszik. 
❏ Kárpát-medence​:  a  Kárpátok  által  körbeölelt  medence,  amelyet  nyugatról  az Alpok, 
délnyugatról a Dinári-hegység zár le. Itt található Magyarország. 
❏ Pozsony​:  város  a  Duna  partján  a  Magyar  Királyság  nyugati  határán.  A  németek 
többször ostromolták. Ma Bratislava, Szlovákia fővárosa. 
❏ Augsburg​:  város  Bajorországban.  Itt  szenvedtek  döntő  vereséget  a  kalandozó 
magyarok.  Később  fontos  kereskedelmi  központ,  ahol  a  magyar  mezőgazdasági 
termékeket értékesítették. 
❏ Pannonhalma​: Szent Márton hegye, itt alapították az első magyar bencés kolostort. 
❏ Esztergom​:  fejedelmi  központ  a  Duna  partján,  a  magyar  egyházszervezet 
(esztergomi érsek) vezetőjének a székhelye. 
❏ Székesfehérvár​: koronázó város, a Velencei-tó közelében. 
❏ Buda​:  királyi  központ a Duna partján, Pesttel szemben, 1246-ban kezdte el építeni IV. 
Béla. 
❏ Erdély​: A Déli- és a Keleti-Kárpátok által körbeölelt terület, amely különkormányzattal 
rendelkezett.  Vezetője  az  erdélyi  vajda.  Nyugati  határa  a  Király-hágó  (Bihar  hegység 
és Réz-hegység között). Ma Románia. 
❏ Horvátország​:  A  középkorban  az  Adriai-tenger  és  a  Kapella-hegység  között  elterülő 
királyság.  Ekkor  a  fővárosa  Knin  volt.  1102-1918  között  perszonálunióban  a  Magyar 
Királysággal. 
❏ Dalmácia​:  Az  Adriai-tenger  partján  lévő  városok  összefoglaló  neve.  A  középkorban 
nem  teljesen  összefüggő  terület.  Később  az  egész  tengerpartot  így  nevezik. 1105-től 
perszonálunióban  a  Magyar  Királysággal,  bár  teljes  területe  csak  ritkán  állt  magyar 
uralom  alatt  (Bizánccal,  majd  Velencével  állandó  háborúskodások  folytak  a 
területért).  Legfontosabb  városai:  Zára  (ma  Zadar),  Trau  (ma  Trogir),  Spalato  (ma 
Split), Ragúza (ma Dubrovnik). A terület ma Horvátország része. 
❏ Muhi​:  település a Sajó torkolatának közelében. Itt zajlott le 1241. április 10-én a muhi 
csata, amelyben IV. Béla vereséget szenvedett Batu kántól. 

8