Homéroszi eposzok

Iliász
Ilionról szóló ének (Trója)
Téma: a trójai háború utolsó évének 52 napja
Forrása: a trójai mondakör
Szerző: Homérosz
Főhős: Akhilleusz
Ödüsszeia
Ödüsszeuszról szóló ének
Témája: Ödüsszeusz haza térése és kalandjai a trójai háború után
Forrás: trójai mondakör
Történelmi háttér: kr. E. XIII. Sz az egyesített görög sereg győzelme Trója felett
Zsákmányszerző és gazdasági kereskedelmi hatalomra törő háború
Eposzok keletkezése: szájhagyomány őrizta a harcok emlékét -> ének mondák
Homérosz kr. E. VIII. Század
Írásos rögzítés: kr. E. 5. század, Periklész korában
A középkorban háttérbe szorul
Henry Schliemann kiássa Tróját

A homéroszi kérdés
A szerzőségre vonatkozott
Több féle elmélet:
1. Hagyományos elmélet, mindkét eposz szerzője homérosz
2. Homérosz csak szerkesztő, a különböző énekmondók szövegeit illeszti össze
3. Homérosz nem csak egy személy, hanem a mindenkori kiváló költőt nevezték úgy
4. Az Iliász szerzője Homérosz, az Odüsszeia később keletkezett
Bizonyítás: a két eposz embereszménye
Akhilleusz - Odüsszeusz
Kiváló harcos - Kiváló harcos
Uralkodó - Uralkodó
Testi erő - Az ész szerepe
Zsákmány szerzés - Leleményesség, kereskedelem
Nem ugyanaz a társadalmi érték
A két eposz világképe
Iliász: Akhilleusz pajzsa
Pajzs közepe: Nap, hold, csillagok -> városi élet -> kertek, gyümölcsök -> szántóföld -> legelők
-> Ókeanosz, óceán = a világ egy sziget
Odüsszeia: a világ sokkal hatalmasabb
Műfaj: eposz = egy nép/nemzet sorsára döntően kiható történelmi esemény vagy természeti
katasztrófa leírása verses formában, főhősei rendkívüli emberek, akiket kalandjaik során istenek,
félistenek segítik vagy akadályozzák
Eposzi kellékek:
 Téma megjelölés pl.: " Haragot zengj istennő "
 Segélykérés -> múzsa
 Seregszemle
 Isteni beavatkozás, csodás elemek
 "In medias res" szerkesztés mód = a dolgok közepébe vágó kezdés
  Állandó jelzők, leleményes Odüsszeusz, Zeusz a messzire dörgő, hókarú Nauszikaa
Ismétlések: mikor a nap sugarai bíbor színűre festik a tengert
 Eposzi hasonlatok
 Hexameter
Idő mértékes verselés: a hosszú és a rövid szótagok szabályos váltakozása adja a ritmust
A szótag magánhangzótól magánhangzóig tart
Rövid, ha rövid magánhangzó és legfeljebb egy mássalhangzó követi
Hosszú, ha hosszú az magánhangzó vagy egynél több mássalhangzó követi
Verslábak - ritmus képletek ─ ─ spondeus ◡ ◡ pürrikhiusz
─ ◡ trocheus ◡ ─ jambus
─ ◡ ◡ daktilus ◡ ◡ ─ anapesztus
Legrégebbi sorfajta: hexameter – 6 ütem
Kötött verslábak: 5 mindig daktilus, 6 többnyire spondeus
A többi daktilus vagy spondeus
Min 13 szótag max 17
Férfiúról szólj nékem, Múzsa ki sokféle bolygott

Iliász
Akhilleusz
 Istenülés, de elfelejtik
 Dicső hősi halál, emléke fent marad
 Krisztus előkép -> Krisztus alá száll a pokolra, halott gyalázás - megtér
 A szerelem ereje, Akhilleusz és Briszéisz, Agamemnón elveszi -> Akhilleusz nem harcol
Odüsszeia:
1. Kaland -> rablás, kapzsiság, mohóság
2. Kaland -> lótusz, kábulat, mámor
3. Kaland -> a civilizáció diadala
4. Kaland -> a Szelek ura, irigység, kapzsiság
5. Kaland -> az ember evő óriások, óvatosság, előrelátás
6. Kaland -> Kirké valázslónő, a bor és a testiség mámora
7. Kaland -> Alvilág, Agamemnón : Ne bízz a nőben!
8. Kaland -> Szirének, kíváncsiság, tudásvágy
9. Kaland -> Szkülla és Kharübdisz, örvény és szörnyeteg, az arany középút
10. Kaland -> a nap és isten tehenei, mohóság, uralkodás önmagán,
Ókori görög értékrend
Kr.e. 5. század
Dionüszosz tiszteletére tartották, bor és mámor istene
Tragédia versenyek
3 szósző, trilógia, + 1 szatírjáték = 12 darab
Nézőpénz
Kiváló akusztika
Koturnusz: 20-30 cm magas cipő, saját koruk ruhája, álarc, nem volt szerepe a mimikának
Görög tragikus triász: Aiszkhülosz - Szophoklész -Euripidész
Komédia: Arisztophanész
Antigoné
Téma: thébai mondakör
Cselekmény vázlata:
1. bevezetés - expozíció:
Théba, a háború után
Kreón, a király, Antigoné és Iszméné
Haimón, Antigoné vőlegénye Kreón fia
Theriésziasz, a vak jós
Alaphelyzet: Kreón első parancsa -> Blüneikész nem szabad eltemetni, mert hazaáruló
2. bonyodalom: Antigoné ellenszegül
3. kibontakozás: Antigoné hívja Iszménét, aki fél
Antigoné eltemeti
Antigonét védik - Iszméne - Antigoné elutasítja, harag vagy féltés
Haimón: "Mást is megöl halála"
Teriesziász jóslata: újabb halál esetek
Antigonét elviszik a szikla bőröndbe
Panaszdalt énekel, a nép siratja
4. krízis- tetőpont: Kreón megbocsájt, de elkésik, it. öngyilkos lesz
5. végkifejlet: megöli magát Haimón, Eurüdiké is megöli magát
Kreón összeomlik
Konfliktus rendszer
Fő konfliktus: Antigoné- kReón
Istenek parancsa - földi hatalom
Testvéri szeretet – rokoni érzelem nincs
Magánélet - közélet
Nő- férfi
Nincs polgári jog - van polgári jog
Fiatal - idős

Mellék konfliktusok: Antigoné - Iszméné

Kreón - Haimón
Kreón - Teriésziasz
Kreón - nép