ATU ALN i : ‘ Balers Rees) | FEJLODES: NOVEKEDES ES ERES ie aT Cert‘a FelsGoktatési Pilyzatok Iroddja altal lebonyolitott fels6oktatés ‘Atanknyv a Miivel6dési és Kézoktatési Minisztérium témogataséyal, \ tankényvtamogatisi program keretében jelent meg Keéscilt a Kézoktatisi Modernizéci6s Kozalapitvany timogatéséval. Lektoralta: dr. Pépai Ilia dr, Szmodis Ivén Az Gbrikat késaftette: Zsdkai Annaméria Pézsa Sarolta A fedelet tervezte: Dukay Barna ISBN 963 463 240 8 © Bodusér x oe tts LorndTudominyea eter Temésedorny Kar Kar Kenyir ELTE twos Kinds 2. Hoiae Felel6s kind: HL Nagy Anna TARTALOMJEGYZEK Elis pf Brent 6 stop {2+ A human nbvekedésvirgalatoktarténete. 2. Prenat let 65a gyermekor ay (A pemlslet Ma sauletés /A.esecsem6. és ayermekkori nbvekedés 2) LA gyermeki novekedés ieee tte ‘rodalom 4, A serdilé, iff 6s feln6ttkor | [A serdildkori novekedésilokés Ca serutokoran Kalas méret 6 arinybel nei Klong 2 (sae \( "ster nemi serve fejldése - "Angi nemi szervek fel6dese A masedlagos nemi jellegek e1646se ‘A seemeremsaretfe6dese ‘A honaljeziezet feild. ‘Az aeszOrzt feO16Se ‘Az emié feylodese A pubertis eseményei Koz kapesoat és a nem knbségek ‘nearer popu ews nck 2 ‘Aeleospektv modszer ‘A longitudilis mésszer i ‘Astatus quo médszer = Apsberison nvekedés serves: 6 en pot"TARTALOMIEGYZEK 9 életkor meghatrozssa - ‘Aa erase indikdtorai KOzoti Kapesolat- ingitkor termet el6rejlzése fermetbecsiés a esontkor alapjén . : Temmaeesiés az antropometiai adatokalapi ‘Anndvekedési standardok ‘Anovekedési adatok ‘A nvekosi nok ips Irodalom $ A testisszetétel ‘A testisszetétel becslése . ‘Atestbseetel vllozdsa a novekedési szakaszban A startalom bec cyst anopometia elle i Irodalom 7. A testalkat Aalkatan Knlalulsa 65 fjl6dése sees ‘A Heath-Cartr-féle szomatotipizalo médszer ‘A Conrad-fele novekedésitipus A esata elo 6s nemi vans ‘onrad-éle novekedés ipuséletkor & nemi varidci6t |) GA somata kr és ner fgg ans (A seomatotipus 6s a érés ~A szomatoipus stabilitisa Irodalom, : BA human novekedés evokicidja . ‘Akéslletett novekedés kialakulésa A serdUlés ndvekedésilokésevolicigja ‘Anndvekedési minta é a szexuslis iors evel fia Irodalom 9. Az emberi ndvekedést lefré modellek Ammunadil nodlltus ef ‘A modellek tipusai Kvanttativ modelick Kvalitativ modellek Az emberi novekedés mennyiségi lest araméteres matematikai modellek Nem paraméteres matematikai modellek Ax emberi ndvekedés kvalitativ modelljei ‘A Tanner-féle reguldciés modell 5 A humén nvekedés egy katasztr6faelméleti modellje Pezetogaémeserzk a modelers omg ‘TARTALOMIBGYZEK Ds wives 6 6rts genetksin ‘A heritabllitis beoslése Acttoie longs moved set « Tkervizspilatok Csalédvizsgalatok i Komosasmirendelenessesk $5 Ba nove Irodalom, A nibvekedés és érés endokrinolégija ‘Atipotalamo-hipofiisrendszer «e+ 0 ‘A pajesmirigy hormonslis szabslyz4sa . ‘A mellékvese hormonilis szabalyozsa DA gonddok hormonalis szabélyozisa ‘A pubertis hormonal szabalyor4sa« Irodalom . ts 12. A téplalkozas 6 a nbvekedés "Taplalékigény a novekedés ala.» Novekedés 63a tiplilekfelvetel szabalyozisa - ‘Ataplalkords endokrin vonatkozasai.... Ethizés a Irodalom - BDA nrnyeretitnyendk hatin a ndyekedére és érésre Termasertnyeati Eat tengo et magasssg Evszaki killnbségek Szociockonémial nyezBk “sll skola vegactis6ge ac ey fej ‘silk foglaliordsa « ‘slesveeseima és sales somend ‘Atelepilés ubinliitsie fata A aos heel anak yi Enc Betegségek . ‘A poricholgia zavarok és a noveiodés 0000100. ‘A pencil es Komnyezet enyezdk Kolestnhatisa we ssabal Kilaboégek os ‘TR Szekularis valtozdsok a nivekedésben és az érésben ‘Aszekuldrs nbvekedésvaliozisok jelenségei @‘TARTALOMIEGYZEK [emi diformizmus .. +. ++.+ Gracilizéci6, brachycephalisatio ‘A szekuliris ndvekedésvaliozis0k t€nye2Oi 666s Todalom .....2-0++ 15, Szekuléris névekedésviltozisok Magyarorszi ‘Atestméretek szekuléris vAltorisa 2.2.02. e04+ ‘Budapesti gyermekek: aa Regiondlis vizsgalatok ‘Atestforma szekuliis valtozisa ‘A nemi 6rés szekulérs valtorsa ‘Afelndtkoritermet valtozasa . sie atom ‘Az epyetemistak és f6iskolésok termetének valtozésa Osszefoglal6 megjegyzések aba Irodalom _ ‘Vérgyrmutaté ELOSZO. -Etankéiny els6sorban egyetemeink és f6iskoléink biol6gia szakos tandr- jelolt és biol6gus-, valamint orvostanhallgatéinak, tovabb a posztgradu- {lis képzésben részt vev6 tanéroknak, orvosoknak kivin segitséget nysj- tani azéltal, hogy a humén névekedéssel, fjl6déssel kapesolatos legfon- tosabb elméleti ismereteknek, kutatési eredményeknek olyan mélyséet 65 terjedelmd rendszerezettismertetés¢ttartalmazza, amely az enyeteme~ ken, f6iskoldkon oktatand6 ,humanbiolégia” kollégium egy részanyagé- nak felel meg. A kényv f6 eélja az, hogy ennek az ismeretanyagnak az elsajiitésaban j61 hasznalhat6 tankonyvkent szolgaljon és a késobbi ta- nulményokhor is szilérd alapot biztositson. Emellettalkalmas legyen mar hivatésukat gyakorl6 tanérok, orvosok, huménbiolgusok € més, a téma irdnt érdekl6d6 szakemberek ismereteinek feleleventtésére, elmé- Iyftésére, ietve Gj ismeretek nyGjtésara is. Ez ut6bbi eélt szolgdlja pél- ‘gut a tankényvekre nem feltélenti jellemz5 bOséges irodalomjegyzék 6s hivatkoras, ‘A tankiinyy anyagénak kivélasztisa, felepftése és az egyes fejezetek téegyalési médjuinak kialakitésa sorin igyeKeztem tbb évtizedes fels6- oktatisi és Kutatsi tapasztalatom hasznosttani, A fejezetek ismeretanya- sgainak kivélasztésindl az az elv verérelt,hogy megmutassam, milyen ele- ‘mekb6I dll az az eszkbtér, amelynek segitségével — a humén egyed fejl6- désének meglehetSsen dsszetett, bonyolult folyamatét mas-més oldalrél kozelitve ~ végil is kirajzolhat6 egy, a korunk ismereti szintjén all6, a va- l6sdigottbbé-kevésbs hifen tukrd26 kép. Emellett még azt tartottam szem ‘lott, hogy olyan ismeretanyag keriljon kivélasztésta, amely elsGdlegesen a téma elméleti sttekintéschez szikséges, ez6rt az dsszedllitésanal szdndé- kosan elfekintettem a Kuldnbiz6 antropometriai vizsgélati és értékelési middszerek ismertetését6l ‘Az ismeretek jobb megértését célozza a gandag dbraanyag, az ittekint- hhetOseget és a tanuls megkOnnyitését pedig a fogalmak dé bets szedés- sel val6 kiemelése, afejezeteket kivetO irodalomjegyzék, valamint a ész- letes térgymutat6 szolgélja. E helyen is szeretném kifejezni hdlds késznetemet mindazoknak, akik hozzisegitettek ahhoz, hogy ez a kOnyv megszilethessen, Mindenekelétt haléval tartozom dr. Eiben Ott6 egyetemi professzornak, akinek készin- hhetem, hogy mér egyetemi hallgat6ként bekapesoldhattam az akkor Alta Ja vezetett Embertani: Tanszéken foly6 kutat6munkéba, késobb pedig,mint az altala képviselt iskola egyik kivetdje, aktiv részese tanszéken foly6 oktatémunkénak és huménbiolégiai kutatésoknak, Kalin koszbnet és hala illeti dr. Szmodis Ivén gyermekorvost, tu ayos f6munkatérsat, egyik birdlGmat, aki a kézirat gondos dttanulminyg. ‘sival, sok hasznos Kritikai észrevételével, médosit6 javaslataval, q riyomdaielkésités munksjaban val6 KGzremdkodésével igen nagy seg. Segemre volt, Halés Koszdnetemet fejezem ki Zsakai Annamétig Goktoranduszomnak a kényy vonalas dbréinak megrajzolasdért, a teljeg ‘dbraanyag és az Bsszes tablazat gondosan végzett szaimit6gépes Szerkesz. téséért, nyomdai elOkészitéséért. Gszinte készdnetet mondok e kOnyy mésik birél6jénak, dr. Pépai Jig kandidaétusnak, f6iskolai docensnek, figyelemre mélt6 és a kényv elie nak val6ra valtdsét nagyban eldsegit6 észrevételeiért. Halgsan készéném dr. Gyenis Gyula tanszékvezet6 egyetemi docens- a nek, hogy részbeni tehermentesftésemmel biztosftotta szdmomra a kOnyy- frishor szikséges. nyugodt kértilményeket, Megkészéném tanszékfink smunkatérsainak, Simon Gyorgynének és Varga Istvénnénak, hogy a Kéz- irat technikai elokészitésében segitségemre voltak. ‘Nem utolsésorban készdnetilleti mindazokat, akik e tudoményterile: ten végzett kutat6munkéjukkal hozz4jarultak az e konyvben megjelent tudaskines gazdagabbé tételéhez. : ‘A gondos és szép nyomdai munkét killin készéndm a mondAt Kft ‘igazgat6jénak, Nagy Lészl6nak, Budapest, 1999, jamusr 1. BEVEZETES ES SZINOPSZIS ‘Az ember egyedtejl6désének biol6giai tanulmnyozdsa a humanbiologia nagy és fontos teilete, Mindannyian kicsiként kezdjuk és még sziletési l- Tapotunkthoz képest is jOkordt néviink. A névekedés és fejl6dés probléma- koe azontan tobbet foglal magélan, mint a testméretek vsltozisst. ‘Ahhoz, hogy ezt a problémakort végighérhassuk, bizonyos fogalmi tisaté- 6st sem kertlhetink meg. A novekeds, és és fl6dés kifejezéseket usyan- is gyakran szinonimaként hasznéljék, pedig e fogalmak nem cserélhetk fel, ‘noha a progresszi6 cleme mindegyikben szerepel. A gyermekek testi fel6dé se a fogantatdstél az érésig lezajlé Osszerendezett ankcioné Tis Vallozisok Osszessége, differencidl kira specializalddva. And “Tenor ester cama 6 srogorsonls von, a els aig andvekedss és az és ininyaba tOrtén6 progressziv folyamat. A ndveke- dés a strukturdlis, az érés pedig a funkciondlis_véltozdsok komplexitésa. “R TGVEKEES Ezek suena Test egészére vagy az egyes testrészekre VO- natkoz6 méretvaltozés, Néhny kivételt6l eltekintve az emberi test minden ‘mérete nagyobb lesz a prenatils és posztnatdlis életszakaszels6 hiisz éve alatt. Ez a méretnévekedés nemesak sejjeink szémbeli valtozdsa, br ez az oldala sem elhanyagolhat6, mett az egyetlen megterméKenyitett petesejtbél hat tillid sejt lesz hz év alatt. Ezze! parbuzamosan megvaltoznak a test anya, Tormigja is, Gt nem is egyformén haladva, A test mmely régi6jdnak vagy szervénck novekedési tempéja mas és mas a ndveke- «és perisdus egyes szakaszaiban, de kllonbGzik egymutshoz viszonyitva is. pa villozisdt- S6Ca nbveked&s sorin pozicicK is valloznak, pl. elo : “Vink stlypontja és fogaink is vandorolnak az Allkapocsban. ‘Az érést mar neheebb definidini, mint a ndvekedést. Az érés fogalma az éretdllapot felé haladést foglalja magaban, folyamat jellege van. Min- den egyednekvelsaleet ioe it ian aba ee 8 ovésbé érett6l az érettebb allapot felé haladst. Az egymést kovet6 élet- szakaszokban elért éretség egy sllapotot ir le ~ ez szervenként és szerv- rendszerenként maskor és més mindségként kovetkezik be ~, é néha ket- 16s értelemben szokték haszndlni, egyrészt stidiumként, mésrészt végki- fejletként, mint errél még szdlunk. A szexudlis Erettség tehat a teljes funk- “Gionilis reproduktivités képessége. A csontérettség pedig a teljesen el- esontosodott felndit esontozat, 9HUMANBTOLOGIA, q Rowen Az éxés folyampatsban megkilkinbsztetjik az érett biol6, tart folyamat nae & tempojat (az titemet gyakran | a 6 rtnak is). tartamban ézlelteltérés azonban gyakran egyut jr am eng ritjnak megvdliozisdval is, Az emberck érésiritjukban jelent6sen kil bzhetnek egyméstol, Két gyermek Ichet ugyanolyan mérett (ugy. szintet éték e] névekedésiikben), mégis mashol helyezkednek el a f méreteikhez vagy éretiségikhiz vezet6 titon, fey ezek a gyermekek Kilig, 'bd26 idben vélnak felndttekke és mint feln6ttek is més-ms métettick leet. nek, Ez alapvet6 killonbség a nvekedés és az érés kézdtt. Ebben az) ben az érés és a nOvekedés folyamat, az érettség pedig cl. A oél is ket abil funkci6jd, felnétt struktira cage: egyiészt az Snfenntantast BiZtOsit6, kialakitisa, mésrészta reprodukci6t biztosf6 szexuslis éretség elérése, Ha az egyedek érési tempdja killénbézik, akkor bérmely adott életkor. ban is eltémek egymést6l a mar elért szintben. (Hogy az érettség $26 ne legyen olyan kénnyen félreérthet6, célszerdbb relativ érettségnek fejletségnek nevezni, amikor stédiumrdl, a végéllapotot megel6z6 foko- zatrél van s26, pl. ha azt mondjuk, hogy egy nehéz. koriilmények kit fel ndv6 14 éves gyermeknek a esontozata két évvel elmarad kortérsai fejlett- sépltGl) A slat écttsépidlapot a biolSglal kor visconya 4 Kroeeleaiaa ‘Korhoz, Egy gyermek testi ndvekedése és érése (biol giat Kora) hat meat ségszertien halad kronol6giai kordval dsszhangban. 7 Azokat a gyermekeket nevezziik dtlagos névekedéstinek vagy fejlelisé- sgiinek, akiknek TORRIGG clicid tet oe ate a “A tOBBi- cekhez Képest Korin éré gyermek bioldgiai Kora jelentOsen megel6zi Kro- nol6giai kordt, ezzel szemben a vontatottabb fejlOdéstl, késOn ér6 gyer mck biolégiai kora a kronolégiai Kora mégott jar. A kronol6giai kor ilyen értclemben a testi fejletség megitéléschez szikséges viszonyitési pont: A tirsadalmi életben részvételiink értéke és mindsége is valtozik aszerint, ‘hogy mér mire vagyunk képesek. A posztnatalis fejl6dés életkori stakasai- nak egzakt elhatérolisa azonban igen nehéz. Az alapvet6 problémét a ‘okoz2a, hogy a testi fejl6dés inkbb folyamatosnak, mintsem s a tckinthet6, de a kulénbiz6 szervek, szervrendszerek fejlédésmenete is Ke- reszteai olykor egymist s {gy elmossa az életkori szakaszok hatérait, Mégis van azonban méd az ilyen szakaszok megkilénbiztetésére, met vannak olyan sajétos szinezetd és irdnyulsigs jellegzetességek a embet novekedési és érési mintéjaban — vagyis azok genetikai determindcisit ban, meghatérozottségéban — &s novekedési és érési mintdzatéban is —¥4 is abban, ami ebb6l a mintabé! fenotipusosan megval6sul - alapjdn életét szakaszokra oszthatjuk, 10 Bevezerts és SZINOPSZIS ‘Az egész életit biolégiai szempontok alapjin trtén6, tbbféle életkori felosrtsa Keil a 1965-ben tarot mosakvai nemgetkOzi szimpézium munkéjénak eredményekéntkialakult 6 a huménbiol6gusok lta azsia caységesen elfogadott és hasznalt periodizéci6 egyértelmtien ajénl Ez a kévetkez6 szakaszokbol all: tijsziiléttkor LOT (10: nap-1-6), Kora’ gyemmekkor (I-3, v), e136 OT.) nésodil OF (le I: i EV), SereLOKOr ins gyermeKor day tiie Grettk e lletve 22-35. év), az érettkor masodik Szakasza (36-55. 6y, illetve 36-60. év), id6skor (5674. éy, illetve 61-74. 6%), aggkor (15-90. év) és hossai életkor (a 90. évtd)). “ “E tankonyy az élet els6 hiisz éve alatt végbemend ndvekedési és érési folyamatokat, azok legfSbb jellemz6it tekinti &t. Ez a korintervallum a fej- 16s tempéja alapjén hérom fbb részre oszthat6. 'A nbvekedés 6s az érés sebessége a prenatils és a posztnatalis ét els6 Goa ain Teppyoisabb. Ar o7t Ave Wiz lag bovea avermeloe ‘lata ndvekedés 6s az érés lassi s kiegyenstlyozott. Az dtmenetet a ké- Gi vagy masodik gyermekkorbal a pubertdsba az jelzi, hogy a ndvekedé- si rita fokoz6dik. A serdil6kori ndvekedési gyorsulis kimutathat6 csak- ‘hem minden testrészben, a nemi érés pedig a pubertéskor egyik fontos eseménye, mert a petefészek é a here érése a reprodukci6s képesség ki- bontakozasén kivil tObb irdnyti anatémiai valtozdst is eredményez. A test- méretek, a testardnyok és a testdsszetétel valtozssén kivil a masodlagos nem jellegek is kialakulnak. Alkonyy els6 része a sziletést6l a felnétté vélésig megvalésul6 nove- kkedési mintézat altaldnos jellemz6it, a testméretek, a testardnyok, a test- ‘Osszetétel és testalkat korfliga6 véltozasait 6s a nemi jellegek manifesztd- ciginak a trendjét ismertet. Kul6nds hangstlyt helyez a testi fejlettségre vonatkoz6 ismeretanyagra, gy Sndllé rész foglalkozik a biol6giai statusz becsiilhetSségével. A biol6giai stitusz, a valamely idGpontban clért test- méret vagy relaty érettségi szint megitélése egyrészt praktikus szempont- bol lehet lényeges, masrészt indikstora a tirsadalom dltalinos, de az epészséget és a megrelel6 ellatottségot érint6 specidls Kérilményeinck is. A ndvekedés és az érés alapveigen biol6giai folyamatok, de az ember fej- I6désének komplexitésdba a pszichés vagy lelki folyamatok kibontakozésa 6 a tirsadalmi letbe val6 beilleszkedés, a szocializéc6 is beletartozik. E harom fejl6dési saféra a formal6dé egyénben is Kblesbnhatésban van. Ha még egy stlagos feil6désti gyermeknél is problémat jelenthet a rnck megfelet6 morfolégiai alkatot sajét identitésakent elfogadni, akkor uHUMANBIOLOGIA _a—r——~=—_EI még inkibb igaz ez az lagost6l elt itemben Fejl6d6k esetén, A pyeg rekkori és pubertskori testi fejl6désnek van egy dnmagén til mutat6 ag, pektusa, amiben életiink sorin sohasem érjik el a végpontot, éspedig g feln6ttkori Onértékelés. Ezt gyakran befolydsolja a gyermek biol6giai no. vekedése és érése (pl. til kés6i vagy til korai biol6giai érése). A diszhar. ‘monikus biolbgiai novekedés vagy érés visszahat a gyermek értelmi, aka: ati, emocionilis &5 szocidlisfejldésére, de a forditotja is igaz, ‘Az ember novekedési mint a esecsemOkori fiige6ség periédusénak ‘megnydlisa, hosszii gyermekkor és a testi és nemi éretiséghe7 vezet6 ser, diildkorban a novekedésnek hirtelen é nagy mértékG felgyorsuldsa jel lemzi. A humén ndvekedési minta kialakulésénak evoliciés. aspektusa ltdn a novekedési mintaézat eldre jelezhetOségével és az ebben tapasztalt sajatossigok modellezhetdségével is foglalkozik a kényy. Az ezutin kovetker6 fejezetek részletes dttekintést adnak a humén egyedtejlddést szabilyoz6 &s befolyasol6 kills6 és bels6 tényex6kr6 és az ilyen tényez6k okozta egyéni és térsadalmi rétegkilonbségekrét Az emberi novekedés és érés ilyen aspektusainak az elemaése segit ‘megérteni a huménbiol6giai varidcidk alapjét. A ktilénféle populici6k fel- Rétt egyedeinek bioldgiai véltozatosséga igen jelentés részben a néveke- dés éveibdl szérmaztathats. A felndtté vals csak a ndvekedés és az érés folyamatain 4t mehet végbe. A fejl6dési folyamat egyrésat determinglt, misrészt igen plasztikus, a fejl6dé szervezetet a kérnyezeti tényez6k so- kasdga befolydsolja, Ezek a faktorok interakcioban vannak az egyén n6- vekedését és érését meghatéroz6 genetikai potenecidllal, fey rendkivil soksziniséget, jelent6s variabilitést eredményeznek. A huménbiol6gia alapvet6 eélja pedig éppen ennek a variabilitisnak a megismerése. 2, AHUMAN NOVEKEDESVIZSGALATOK TORTENETE A névekedésvizsgsatok wnénetének novi tekinése — kiemelve néhny fontosabb eldrelépést a névekedési Kutatésban ~'részben a humén ndve keaksre 6s fel6dése vonatkoz jlenlegitudasunk jobb megértését sei hei, részben pedig bepillantést nyerhettnk abba, mit, miért é> hogyan tak a kilonbs26 Korokban zadban kezdGdtek el, égészeti feljesyzésekbdl tudjuk, hogy im: ropevimialcivlizdciSban is nagy vol az rls _gyermekek biolégiaja irint. Vizsgal6désukat a. let megGrzésének ttka motivalta, Természetesen a cillonb026 korokban és tirsadalmakban ~ a kor igényének és szellemének megtfelelen — a nbvekedés és fejl6dés mas és ms aspektusai voltak érdeke- sek. A gorbg, a r6mai és a7 arab orvosok elbirk a testeyakorlés, a tanulés € ahelyes téplilkoziis kbyetelményeit is, hogy el6mozditsak a gyermek egész- ségének a meg6raését, Ezeket a tanécsokat azonban nem a gyermekek testi {ejl6idésétbefolysol6 hatésok tanulmnyoz4sa alapjén fogalmazték meg, ha- nem katonai szemléletitarsadalmuk szikségleteinek és a vallsi elk€pzelése- ik kivénalmainak megfelel6en, Ez az alapvet6 motivaci6 sajnos a mér tudo- ninyosan megalapozottlegtijabb kori vizsgilatoknl is felsejlet. Mir a gorbg orvos, Galénosz (i. sz. 130-200) i lefrta, milyen a terhes- ség utols6 stidiumaban lév6 magzat, de az els6 pontos rajzot Leonardo da Vinci készftettc. Leonardo nemesak a kils6 megjelenést drdkitette meg, “Hanem részletes anatémiai leirdst is készftet a bels6 szervekrdl egy 7 ho- napra halva sziletett magzat, valamint egy id6re sziletett és elhalt jszii- lott boncolésa alapjdn. Eat kovet6en 1555-ben. Vesalius, 1572-ben pedig Volcher Coster jelente- ‘ett meg tanulményt a magzat anat6migjér6l és élettandr6l. A XVI és XVI. scézadban folytatSdak a leiré anatémiai tanulminyok, de legtsbbjik csak a 7 hGnapos vagy ennél idésebb kori magzattal foglalkozott. Mivel az ilyen ord magzat mér dsszetévescthetetlentil emberi megjelenésti, a prenatilislét kkordbbi szakaszaiban lejtsz6d6 testi valtozdsokr6l viszont nem lt rendel-HUMANBIOLOGIA 1. dbra.Ismeretlen magyar fest6: Szent Erzsébet, Szent Anna harmadmagéval 6 Maria Magdolna —falfestményréslet A megtermékeny{tés sejttani mechanizmusainak és az. embriondlis fe 16dések e6 tudoményos tanulményozésa Bear nevéhez tia 1 ben irta le az embrié csiralemezeit 6 azt, hogy a bels6 szervek az entodermlis, a esontvée é az izomzat a mezodermélis, a b6r és a fo zat pedig az ektodermilis sejtekbdl fejl6dik ki, Bear elvetette az embrio- nilis dtalakuldshoz szlikségesnek tartott, in, ,.életer6” elméletet, 6 az. alakulist mechanikai folyamatokkal magyardzta. Csak a XX. szdizadban valt elfogadottd, hogy a prenatélis névekedés ennél sokkal bonyolultabb fizikai, kémiai és biolégiai természet, komplex folyamatok 6sszesseB A sailletés uténi névekedés tanulményozdsa — hasonléan a prenatilis novekeds tanulményozsahoz — azon a feltételezésen alapult, hogy a Hi — ee méretben kell gyarapodnia a névekedés évei alatt. A rene suinsz kezdetéig ugyanis az. orvosok azt a gérég, rémai és arab iskolik- bol suirmazs.nézett vallowak, amely szerint a gyermek kisinyfiiUlE Ait. Ez az alapkoncepei6 j61 tikréz6dik a reneszénsz kora el6tt élt munkéin. Festményeiken, rajzaikon a gyermekeket is a felndttkorra jet lemz6 testarényokkal abrézolték, nem vették figyelembe, hogy @ 8Y& meknek relative nagy a feje és rovidek a végtagjai (I. abra). 4 A HUMAN NOVEKEDESVIZSG égén wnt ermekek abriizoldsi n Csak a XV, sz, végén trtént a gyermekek dbriizolés . Leonardo rajzai tkéletesen visszaadjék mind a felnott, mind a gyerm testarényait (2. dra), médjéban valtoz4s. ‘kek 2, dbra, A magzatitestarényok, Leonardo da Vinei rajza ‘Albrecht Diirer pedig egy ltala kidolgozott geometriai transzformaciés édszerel az emberi are 6s fj arényait igyekezett pontosan.sbrizolni, fey “nemesak az, életkort6l flgg6 testardnyok, hanem a niemi ktildinbségek-is. ven tikrz6dnek rajzain (3. dbra). Ez utdbbit hangstlyozni azért fontos, ‘ert a legtibb miivész kévette azt a tanitést, hogy a ndknek nines semmi- Iyen, Oket a férfiakt6l elkilénit6, ardnybeli sajétossdga, ‘Leonardo da Vinci és Durer munkai tehst jl mutatjak a gyermekkel és a gyermekkorral kapcsolatos felfogdsban bekdvetkezett alapvets valto- zist. Gabrielo de Zebis orvos 1502-ben végzett munkésséga révén ugyan- is kézismertté valtak a gyermekek 6s felnéttek kézti anat6miai kulnbsé- gek és a normélis nvekedés leginkabb szembedtl6 proporcionélis valto- sai is. A reneszénsz kor utdni festOk mér a normélis proporcidjd és a ké- ros novekedésti gyermekek abrézoliséban is kilinbségettettek. A renesznszot kovet6 id6szak egy masik fontos kérdésben is elObbre Aépett. Altalénos érdekl6dés kisérte annak megyitatésat, hogyan befolyé- soljak a korai életkorban lejétsz6d6 események a késObbi fejl6dést. Pl a XVI szézadban az. orvosok mér vizsgaltk a sziletési testsiily 6 a gyer- mek egészsége kéz6tti Kapcsolatot. Azels6 tudomsnyos megalapozotiségxi navekedésvizsgdlat a nagy fran~ cia természettudés Buffon és baritja, iibert Guneau de Montbellard nevehez.fiteSdik. Az orvos végzettségit francia bér6 hat hénaponként. _mérte fia testmagassdgét annak sziiletésétd, 1759-461 a fit 18. éves korg, Emérések eredményeit Buffon tette kbzé 1777-ben hatalmas dsszefoglal6 természetrajzi méive, az Histoire naturelle générale et pariculitre negye- 15HUMANBIOLOC dik kite kent ismét 16 ben (6. bra). Bz a vizsgal 3. dbra, Albrecht Durer: Madonna a boltiv el6tt lat tekinthet6 az emberi nv itudindlis vizsgdlaténak is. (A longitudindlis.vizsg a személyeKet vagy csoportokat mérjtk bizonyos A mésik vizsgalati médszer, az Gn. Kereszime sordin minden személyt esak egyszer mériink.) lat song A HUMAN NOVEKEDESVIZSGALATOK TORTEN ikésr6l és a lanyok ordbban itt a serdiildkori novekedési s résGrdl, a Montbeillard fit a Bufo m 1k» Skog viz tve ker : ANVIL catzadban, 172 és 1794 Koz vavan vinganot vert Carschban al dkk Hebe rt gecickek adatainak dszchasooltésakor megéllapittta, hogy bét ree eaerr thi ajs aovekedétperi6dus ltt agosan magasabbak 2 at ina peas pogo fai de 21 Eves Kora mind esOpOrtkS- ak longitudindlis ében, akik a ne- el azonos termetiivé val AA fenti két vizsgalat a névekedés két fontos jellemz6jére hivta fel a fi- gyelmet: egyrészt arra, hogy a novekedés sebessége nem egyenletes, van- nak intenziv és kevésbé intenziv ndvekedést életkori szakaszok; mésrészt valtozékonysdga révén a kronol6gi- biizhet egymastél Adolphe Quételet belga tudés elsé silyozta, hogy a nv ddés normél varidci6nak be .gyedi vizsgalatok nem alkalmasak, a becsiés csak.a gyermekminték statisctikailag értékelt vizsgalata révén lehetséges. 1835-ben publikalta az els6, fey értékelt névekedési tanul ményt, amelyben a testméretck normilis eloszldsat igazolta, tovébba sta- tisctikai paraméterek alapjén elemezte a gyermekek testmagassdganak és teststlyinak novekedését, Quételet statiszrikai scemlélerét az. olasz Pail liani és az amerikai Bowditch is Paigliani kutatdsait a fiatal felndtt férfiak, a katondk testméreteinek és erGnlétének vizsgalataval kezdte. A késObbiek sordn viszont szdmos ki reszimetszeti és hosszmetszeti vizsg mid és s arra, hogy a ndvekedési tempé egyed vette. ett kiilnbd6z6 876-ban irt y ban beszdmolt arrél, hogy a 10 és 19 éves kor kézotti arva és elhagyott fiuknak a névekedési stétusza és tidejik virdlis kapacitdsa lényegesen javult azt kovetGen, hogy egy dllami feliigyelett kozisség vette gondo- zisba dket. Egy misik tanulménysban megéllapftotta, hogy a magasabb szocialis rétegekb6l szrmaz6 gyermekek magasabbak, stilyosabbak és nagyobb a vitélis kapacitésuk is, mint a szegeny sors gyermekeké. Paigliani longitudindlis vizsgélatai azt is feltartak, hogy a menarche, a lednyok els6 menstrudcidja mindig.a serdillékori ndvekedési sebesse ‘sties.uldn szokott fellépni. Ebb6I arra kGvetkeztetett, hogy a nék termé- keny életszakasza addig nem kezdédik me, nem fejezdott amig méretnovekedéstik be "7HUMANBIOLOGIA Bowditch 1875-ben korszerG statisztikai médszereket alkalman. mezte a ndvekedés nemi, emnikai és szocio-dkondmiai kilénbségen bostoni iskolds gyermek termet- és testtmegadatai alapjdn, Mj ‘ta, hogy a munkéssziildk gyermekei alacsonyabbak és kénn Webbek ne Pra a tobbi térsadalmi réteg gyermekei. A testfejlettségbent séget pusztin kérnyezeti okokkal magyardzta, Azt vallotta, munkés szérmazésti gyermekek azért magasabbak, mert ,aho} feln6nek, ott az tlagos komfort nagyobb”. Ez a megillapitis is j61 szemilélteti, hogy a XIX. sz4ézadban szézad elején a novekedési vizsgalatok fOkEnt a szociélis hel cgészségi dllapot kézbtti Ssszefiiggés elemzésére irdnyultak, Chadwick angol kutat6 a parlament dltal kés6bb elfogadott, a scabilyoz6 torvényjavaslat alétdmasztaséra készitett, Jelentés a 6a) 1833-ban a Manchester és Stockport nyéri iskoléiba jar6 9-18 ti fejletségét vizsgalta a testtimegiik és magassdguk alapjén, 6 litva a gyérban foglalkoztatottak és a nem-foglalkoztatottak adatait Ch wick idejében a gydrakban dolgozé gyermekek életfeltételei rendl rosszak voltak, hidnyos téplélkozss, szegényes higiénia és anall volt rijuk jellemz6, Chadwick dokumentalta a gyermekek fiziks lemi fejl6désében a kedvez6tlen szocislis kérnyezet okozta keios kat, és e ndvekedési adatokra alapozva szocidlis py s velése jelentésen siettette tet térvény elfogaddsat, Ez a torve eldsz6r tiltotta meg a kilenc évesnél fiatalabbak "eas : megszabla, hogy ~ a munkét megszakitva — az idésebb gyermek soknak is étkezési és pihenési id6t kell biztosftani. Amenarchekorra vonatkoz6 els6 jelent6s vizsgélatot is az ipan f Jom kézpontjaban, Manchesterben végezték. 1827 és 1838 Kozo Rat son és munkatérsai a kérhdzukban sziil6 néktol gydijtéttek adatokaly |yek alapjn az els6 menstrudci6 bekévetkezésének atlagos idejét I z fae A menarchekort érint6, a XIX, szézadban mér Euro clterjedt vizsgalatok relative nagy szdmat legaldbb két inditék magys- Az els6 ugyanaz volt, amiért a Coad & testsdly adatokat 4 ‘Otte: ama voltak Kvéncsiak, kimutathat6-e a létfeltérelek befolyssas narche bekévetkezési idejére. Ha igen, akkor ezeket az adatokat 181 hetett érvként haszndlni a szocialis reformokért folytatott he sik inditek pusztén klinikai megfontolés volt: a medd6ség, il si nnorrea (a menstruéci6s ciklus hiénya) diagn6zisahoz ismert Kellett ‘A HUMAN NOVEKEDES' Gletkor-intervallumot, amelyen bell az. dtlagos, a j6 és a ross szocidlis KO- riilmények kéz6tt €16 noknél a menarche bekivetkezik. A XIX. végén 63 a XX. szézad elején — Galton 1889-ben megielent konyvére hivatkozva, amelyben a testmagassdg és més testi jellegek drd- kothetdségér61 irt ~ néhdnyan azt vallotték, hogy az emberi testformét és srerveretiink funkciondlis alkalmasségét is esak a genetikai tényez(k ha~ térozzdk meg. Franz Boas, az Egyestilt Allamokban dolgo76 német antro- polégus ezzel a nézettel nem tudott azonosulni. Adatokkal igyekezett ala- témasztani azt a véleményét, hogy az ember testi jellemz6inek kifejez6- désében legalébb olyan fontos szabilyo76 szerepe van a krnyezetnck, mint az Groklédésnek. 1895-ben elsdként publikalt olyan tanulményt, amelyben az egymést kivet6 nemzedékek nivekedési és fejl6dési rétaja- ban lévé kiilnbségeket elemezte a bevandoroltak és gyermekeik néveke~ dési adatainak dsszchasonlitasa révén. A gyermekek és a szillOk ugyanab- ban az életkorban mért adatait hasonlitotta Gssze és azt talélta, hogy a gyermekek csaknem mindig stilyosabbak és magasabbak voltak, mint szileik. Boas ezt a killonbséget a gyermekek job egészségi gondozasa- nak és téplalkozssénak tudta be. Bowditch ugyanezt a tendenciét tapasz~ talta a bevandoroltak névekedésében. Az drdklGdésben hivOk azt vallot- tik, hogy az amerikai szilletéstf gyermekek etnikai eredetét a testméretek alapjén meg lehet hatérozni, tovabb4, hogy az angolszészok, valamint a Dél- és Kelet-Eur6pabol szérmaz6 emberek kézdtti Keveredés az ameri- kaiak fizikai degeneraci6jét fogja etedményezni. Bowditch statisztikailag bebizonyftotta, hogy az antropolégiai jellegekbGl nem Jehet megéllapita- ni az etnikai eredetet, tovabbd megkérddjelezte a keveredésbél ered6 fizi- kai degenerdci6 elméletét is Bar Bowditch inditotta el az ,6rkIGdés elleni” kampényt, ezt tudoms- nyosan Boas alapozta meg. 1911-ben az USA kongresszusénak Boas t- adta a ,,Véltozésok a bevindoroltak utédainak testformajaban” c. jelenté- sét, amely, ha megakadélyozni nem is tudta, de késleltette a Kelet- és Dél- Eurépab6l bevsindoroltak szémit korlétoz6 torvények elfogadését. Bow- ditch, Boas és masok munkijénak ellenére 1921 és 1924 kozott végill is t6bb, a bevandorlist visszaszorit6 torvényt fogadtak el, ami az eugenistak gy6zelme volt, mivel a trvények kifejezetien a dél- és kelet-eurdpaiak bevindorlési kv6tsjat csbkkentették. Boas tudoményos eredményei és médszertani titmutatésai a novekedés- vizsgilatok tj korszakat nyitotték meg. Tanulmdnyaiban részletesen ele- ‘mezte a humdn névekedési mintazat megismeréséhez sziikséges vizsgdla- 1 médszereket. Pl, statisztikailag bizonyitotta, hogy a ndvekedési sebesség 19RE rae Hum ANmioL6ata 4 oom orfligg6 valtozasainak egzakt feltérdsdra esak nagy egyedszémi és longs tudinalis vizsgalatokkal nyilik méd. Ennek hatséra a XX, szdzad elgg ty 1&1. szdmos longitudinalis névekedésvizsgalat indult szerte a vil amelyek sordn a test Osszes dimenzidjat érints testméréseket végertek, ay antropometriai vizsgélatokhoz az érésre vonatkoz6kat is tdrsftottak, Természetesen az,auuxoldgia, vagyis a huménbiol6gia nivekedéssel réssel foglalkoz6 tdoményteriletének fejlédését a humanbiolégia mis tudominyteriileteinek — {gy a szdrmaz4stannak, a humdngenetikanale, q populicidgenctikénak ~ eredményei, ijabb ismeretei is segitettek. A big. 6giai tudomsnyok fejldéstrténetének legnagyobb hatésti eseménye vol Danwin A fajok eredete c. kOnyvének 1859-ben t6rtén6 megjelenése, Et- 16l-az. id6ponttsl lehet szmitani a biol6gia modern tudoménnyé vali ami mindenekelétt abban jutott kifejezésre, hogy egyre szélesebb Kérben kezdtek tudoményosan megalapozott kisérleteket, vizsgélatokat végezni, a kapott adatok értékelése, elemzése sorén hipotéziseket feléllitani a bio- l6gia dltal felvetett kérdések megvélaszolésara, kOzttik a nbvekedést é5/a fejl6dést szabilyoz6 mechanizmusok feltéraséra. A ndvekedés és a fejlédés miértjeinek a megértés¢hez megfelel6 isme- retcken alapulé elméleti megkézelitésre és médszerekre is szikség van. Pl. | D'Arey Thompson A ndvekedésrél és a formdrél c. (1917) kényvében wekedé thzat alapvet6 manifesctslédési szabdlyainak a feltérésit. A nove iesgalatokat a a ténytesz alkalmassé a kimayezet séayea — re, hogy minden normilis, egészséges, ol gondozott gyermek =f ones senctikaieredett6) figgetienil ~ ugyanazt a nvekedési mingét OVE sriletést az érésig. A novekedés intenzitsa, a kilinbO26 érési fobormt> tok idéctése és lezajdstinak tartama igen ecaékeny a Kémyezcts Valve sokra. fgy egy adott populdcié gyermekeinek testi fejlettsége, fizi} as er léte a populécis egészséggyiststuszdnak igen fontosindiktora, iszen & ‘gaadasigi, a higiénés, kulturdlis tenyez6k szinvonala tukroz0dik Benne, “Attérve a hazai novekedésvizsgdlatok trténetére, mindenekel6tt meg kell dllapitani, hogy a magyar kutat6k idGben felismerték a humén néve- edéssel kapcsolatos vizsgalatok fontossdgat, és e tudomédnyterilet torté- netét tekintve viszonylag korén kezdtek ilyen irényé kutatdsokat folytat- ni E korai szakaszra jellemz6, hogy a vizsgélatok 26mét orvosok végez- ték, PL Semmelweis Ignée (1850) nevéhez fiiz6dik a menarchekorra vo- natkoz6 els6 hazai adatgysités. Az cls6 tudominyos igényG, névekedés- ‘vizsgélattal kapcsolatos adatgy‘ijtést Kézmarszky Tivadar és Scheiber Sé- uel végecte, Kézmérszky (1873) ijszllitt csecsemOk testhoss7at €5 test tWmegét vizsgalta, Scheiber (1876, 1881) pedig sorozdson.megielent fia tal férfiak testmagassig adatait dolgozta fel. Ezeket a nemzetkizi dssze~ ‘hasonlitdsban is élenjérénak szdmit6 vizsgélatokat az I. vildghéboriiig csak kevés és sz6rvanyos vizsgdlat kivette, amelyeket még nem egységes médszerekkel végeztck. E vizsgélatok vitathatatlan érdeme elsésorban az, hogy a ndvekedés mintézatdban megfigyelhet hosszi tAvi valtozdsok kutatdséhoz alapadatokat szolgéltattak. Az 1. vildghdbord alatt és utén haznkat ért igen stilyos politikai és tér- sadalmi megriizk6dtatésokat kovet6 néhdny év elteltével a hazai néveke- désvizsgdlatoknak tj szakasza kezd6détt. A 20-as évek elejét6] csaknem_ egészen a Il. vildghabord befejezéséig sz4mos névekedésvizsgalati tanul- many jelent meg. E vizsgdlatok végzése soran egyre inkabb elétérbe ke- riilt a tudoményos igényesség mind a vizsgélati adatok felvétele, mind pe- dig az adatok feldolgozdsa soran. Az I. vildghabont utdni-korszak els6 és cgyben egyik legkiemelked6bb tanulmdnya a kivald, iskolateremt6 tudés, Bartucz Lajos (1923) nevéhez. fiz6dik. A hazai antropol6giai kutatasok — kombindlva a természettiloz6fia és a geometria Klasszikus nézeteit a mo- dern biol6gidval és matematikaval — kidolgozta az egyed élete,illetve afa- jok evolici6ja soran tapasztalt novekedési folyamatok mennyiségi kifeje- zéseire alkalmas transcformédcids racsok elvét és médszerét. A tud6sok Buffontél Boasig tanulményoztik a névekedés sebességét, de Thompson. tette viligossd, hogy a testmagasség és a testeily ndvekedési sebesséze csak egy specials esete egy dltalénosabb biolégiai folyamatnak. ‘Az olyan tudoményteriletek, mint a biokémia, genetika, endokrinol6- gia, a téplalkordsi és térsadalmi tudomdnyok eredményeinek adaptalésa Ichet6vé tette, hogy a leiré ndvekedésvizsgdlatok kutatési eredményeit €r- telmezzék és a ndvekedési Kutatdsok spektrumét gazdagitsak. ‘Az.elmiilt évtizedek alatt a Nemzetkizi Biol6giai Program keretén belil ~ mar egységes mddszerek alkalmazasdval — a legtObb orszégban, fgy ha- znkban is a huménbiolégia kutatdsok legnagyobb részét a novekedSsvizs- Eee t ‘gdlatok teszik ki (¢ vizsglatok eredményeinek részletes ismertetésére a iyultsdgat méig hat6 mértékben befolydsol6 mésik kiemelked6, iskola- di teremt6 személyiség ebb6l a korszakb6l Maliin Mihély, a debreceni 15, fejezetben tériink ki). Az fey gydjtott, sokoldalti adatkines multidisz- tem antropolégus professzora. E korszak kutat6i kézill mii i ciplindris feldolgozsdt segit6, nagy sebességti szdmitégépek és az egyre “Kell még emelni Veli Gyérgy gyermekorvos nevét, aki 1972-ig tart6, kor- romod6 mintavételi és matematikai elemz6 médszerek elterjedése is Se- J) szakokat dtivel6 munkésségéval igen jelentOs' eae. aftette a humén ndvekedés és fejl6dés mintazardnak megismeréset, € min es hoot a 20HUMANBIOLOGIA hoz, hogy az e szizadi ndvekedésviltozésok vizsgéla anyag dlljon rendelkezésre. BaishOn legend AL viléghabort k6vets diab mélyrehats politika, trsadaini va, sok indokolté teszik, hogy a novekedésvizsgilatok vonatkoréhy most mir egy harmadik — egészen napainkig tart — korscakél beset junk: A bekekstést kovetden lezajot kitelepitések némileg megvsltonae ik a lakossig etnikai Ssszetételét, tovabbé igen jelentés Atréteg, ment végbe a magyar tarsadalomban a politikai rendszervaltds kOvetken. tében. Mindezek a valtozdsok kihatéssal voltak azokra a kéryezeti fakto- rokra, amelyek a humén ndvekedést jelentéis mértékben befolydsothatjak, E korszak els6 tanulménya is Véli Gyérgy munkdja (Véli,_ - ben azt vizsgélta, hogy a hébortis koriilmények men; 7 ayermekek navekedését és fejl6dését, Véli megallapitotta, hogy a soci lis-gazdasdgi koriilményekben a habori miatt bekivetkezett, széles rétegeket sijt6 romlds a gyermekek fejl6désének retardci6jat okozta, aye aza vek alattfelnétt gyermekek testméreteiben, felettségikkben vise It tapasztalhats, “ae Mér a mai korszerd k6vetelményeknek is eleget tev6 vizsgélati és clemz6 médszerek alkalmazésa volt jellemz6 azokra a vizsgélatokra, amelyek az, 1950-es évek elején kezdGdtek. A most mar egészen a napja- inkig tart sorban az els6 két vizsgélatot Biben (1951) & Rajkai (1952) végezte Kelet-Magyarorszgon, a Rétkézben, Az 1960-as években hazéink csatlakozott a Nemzetkizi Biol6giai Prog: Jam. Human “Adaptability” projektiéhez, ami cgyben azt is jelentette, hogy innent6l kezdve a hazai kutat6k dltal alkalmazott vizsgélati, adat- feldolgozasi, clemz6 é értékel6 médszerek mnindenben. megfelelnck & nemzetk6zi ajénlasoknak, és {gy a magyar népességre vonatkoz6 humén novekedési_vizsgélatok eredményei teljes mértékben OsszevethetOk a programban résztvev6 tibbi orszég hasonl6 eredményeivel. Ett6l az id6- szakt6l szimitva egyre tbb — az orszag killonbiz6 régidiban végzett, s6t orszdgos — keresztmetszeti és hosszmeteszeti vizsgélat, tanulmény sziile- tett. E kutatésok sordn a vizsgalt régiok és a reprezentativ minték kivé- lasztésa mér egy dtgondolt programnak megfeleléen tortént, és legtobb esetben a vizsgdlatok koordindlésat a tudoményegyetemek embertani tan- sxékei végezték, Az 1970-es és 1980-as években e tudomédnytertilet hazai fejl6dés6t mi sem bizonyitja jobban, mint hogy napjainkban az orszgban 16bb olyan névekedésvizsgélattal foglalkoz6 tudoményos centrum (Buda- pest, Szeged, Debrecen) is kialakulhatott, amelyek koré az e tudomédnyte- rilletet_ mévelé huménbiol6gusok csoportosulhattak (antropolégusok, 22 A HUMAN NOVEKEDES gyermekgy6gyaszok, iskolaorvosok fn iskola-higiénikusok, gyOgypeda- .égusok, pszichol6gusok, sportkutat i Teen ee niente met hogy a humnbioldgidnak ezen a tetletén eddig végzetthazai Kis crediényei nagymértékben hozz4jérulnak ahhoz, hogy Pontes KéPAnE A yen a felndvekv6 nemzedékek mindenkor llapot6l,annak Edek>S, hogy a lehet6ségekez képest a legjbb flttleket teemthcsst mes OP. similis fejl6désukhdz. A magyarorszégi nbvekedésvinsgslatok vésietos ditekintése sorénaztaelvet KOvetk, hogy esak azokat az eredményeket emeltik ki a kutatok megneverésével, amelyek valamilyen szempontbe} fe tudoményterilet hazai térténetében kiemelked6 jelentOséediek voltak. AAkik e témakér infint mélyebben érdeklGdnek, azok egy sokkal reszlete= sebb képet kaphatnak © tudoményterilet mével6inek munkésségar6l, eredményeitGl a 15. fejezetben.3. PRENATALIS ELET ES A GYERMEKKOR ® APRENATALIS ELET Az egyedfejlédés prenatilis szakasza a petesejt smegtermékenyfiéséve) Kezd6dik 6s hat, viszonylag j61 meghatérozhats stédiumbal all: ; ~ Bardzdalédds: a ndvekedés kezdete sejtosztédas révén, ~ Bedgyazédés: a hOlyagesira bedgyaz6dik és a névekedés felgyorsu, ~ Acestralemezek Kialakuldsa: a harom csiralemez.(ekto-, endo- é mezm- derma) elktilnil, a névekedés szervezett és differencialt, ae ~ Az embriondlis szervek kialakulésa: a gerincvel6, a zsigerek, a vé kezdemények megjelennek, a novekedés ideje és scbessége differencidit ~ A résleges scervek kialakulisa: az embriondlis szervek kialakulds tin ‘médosulnak. Por ae ~ Magzat fejl6dés: a2 idegi stimuléci6 eredményeként a viselkedési mine ‘Gzatban szervezetteb5 motorkus viselkedls jlenik meg, A tethesség folyamata harom periédusra osethat6. Az els6 trimeszler alatt a legfontosabb véltozésok egyike az, hogy egyetlen sejt, a zigéta meg. tobbszbrdz6dik és tizezernyi dj set jn létre. A sejtek esoportokra killdntil- nek el és formélédni kezdenek. Az elkil6nillt esoportokban a sejtoszi6das itdja nem egyforma; egy id6 utén a sejtek differencialédnak és végil ke alakulnak a csfralemezekb0l a novekv6 embrié szévetei, szervei. [gy nem sak a sejtek szimbeli nbvekedése, de a sejtek differencidlédasa is csak- nem a megtermékenyitéssel egyidejtleg elkezdédik. A kezdeti embriond- lis sadvetek differencislédésa (hisciogenezis) utin még az els6 trimeszter- ben a szervek, szervrendseerek is Kialakulnak (organogenezis). A nyolca- dik hétre az embrié felismerheten emberi. ee Bar az emberi szervezet kilinféle szOvetekb6l és szervekb6l tevédik Sssze, e kiilinféle szivetek képzbdésében és névekedésében a pre- & osztnatilis élet sordn néhény altalénosan érvényes folyamat is felismer- het6. Az intercelluléris tér, a sejtméret névekedésének integ- ratfv folyamata révén n6i t Az embrié € a mageat névekedési folyamatainak intenzitésdt mutatjsk a kévetkez6 adatok. A petesejt dtméréje 0,2 mm, térfogata 4 um’, silya 4 ug, a megtermékenyités utin 5 ug. Az idGre sailetett fit tjszllitek étlagos silya 3250 g, vagyis a petesejtol a szlletésig 650 milli6szoros a tomegnivekedés. A sejtek ketféle médon ndvekednek, hiperplizisval és hipertréfigval. A hiperplazia oscuédéssal t6rtén6 sejtszm-novekedés, Pl. a b6r hamseitie a bér mélyebb rétegében taldthatd életadé vagy esirasejtb6l (germinativ m PRENATALIS ELET ES A GYERMERKOR cacy gnagyobbodsa, pl. Sj) mn et eck nelede a zsitsejteknek a sethértyén belli 2 & stratégidja héromféle tehet: mege ls. ae mepilapodts Meg: ‘ijl szovetek, sejtek az epidermisz és @ ny’ a Teen 5 az ivarsejtek. A megdjuld szBvetek sn, éret set spsek mil (acne relative rovid életartamak. A maj, a vese és a bels6 elvé sri migyek sve terechedl eck dillernch ban is meglatiak oszi6d6 képességtl it a osodot,elpusatultseteket z TE Tee kp, az idogete, a sermlencse rst é5-¢harfntesikoltizom setjel = differencit, éret llapotban nem képe- sek a hiperplazidra, A tartalék osirasejtek szdma is korlatozot. [gy a stati- “évetck clpusztult, vagy kérosodott sejtjei nem képesek meguijulas- . Ellentétben a rovid sejtéletil, megijuld sz Khel a statlus 26" tek addig éInek, mint ameddig az saved, ‘Asal aku szbvetck cee i. val képesek noni, Pl. a testépit6k fenotipasos testalkata a mir megiévé Steet cas aig be etbers pats meagyotbods naponta, [gy az egyedek biol6giai anyagai nem dllandéak, az élet “gir arama lat plnek,bomlanak és djaszerveatidnek. Bz a dn ‘us dllapot teszi lchet6vé az dlland6an valtoz6 kornyezethez valé al- kalmazkodést. ‘Azemberi szervezet anyageseréje az ls6 trimeszteralatt a legaktivabb. Ebben az iddszakban a legér2ékenyebb a szervezet a kiitos bels6 (6rokle- ‘es) és kis hatésokra, ezek tbbséxének kivetkezménye végzetes, Pl megtermékenytett petesejtek 10%%-dnak bedigyaz6dasa sikertelen, de abe- “Sgyazédotak 50%-a is valamilyen més okb6l spontén kit. “A mdsodiktrimes ‘sz6vel - 26dése befejezGd6tt, a7 embri6 magzattd alakult, A kévetke26, kb. 12 hét alatti novekedés leginkabb hosszndvekedés. Az cls6 harmadban az, emb- 1i6 hossznévekedése gyors: a megtermékenyitést kiwvet6 18, napon Kb. 10-1,5 mm, a 8, héten a fejtet6-farokhossz kb. 30 mm. A negyedik hé- napra ugyanez a méret kb. 205 mm, az dtddik hénapra kb. 254 mm és a nyolcadik hénapra 350-380 mm kézétti, ami az dtlagos szilletési hossz- nak mintegy 70%- sek osztddisra, de molekuléris szinten djraképz6dnek az anyageser folyamatok révén: it férfiak izomtomegénck 2-3%-a tjulHUMANBIOLOGIA, PRENATALIS ELET £5 A GYERMEKKOR _PRENATALIS BLET £5 A GYERMEKKOS ee ee emésiGrendscernovekedéoe &sérése is bokovetkez igaatota surest KOVEIO, exirauterin életbe ese wk terhesség harmadik timesterénck utols6 része alat elas). a 00%” xkedés, Ennek valdszind oka, hogy a magzat elég nagy afioz, hogy 3» Jepényt a méh bels6 felsainéhez nyomja 65 €2 kissé el A Weg novekedése v (ane novek igyanezen a peri Anyole hetes embrié silya 2,0-2,7 g és aa nape en s + magzaté kb, €2 utObbi az dtlagos szitletési sii s silly kb, 20%. i, madik trimeszterben a testsily eked agent a mad alatt néhiny szervrendszer mi ik, hogy elOkésaitse @ zoritja az ereket és «0 és bla fltohes nyo she sien a magzat és anya KB tpanyag:, €1Z- & salakanyag-cseré hei meg, gy a gyermek ,utolén” azt a méretet, ami kialakult volna a no- ioe vekedési rata KOzvelen prenatlisesbkkenése nélkil (4. ara) As ot ASZULETES e ‘Jed6 rndszerckt6l mde flggetlen élet k6z8t A szletésidtmenet nehée- 2 eget mutaja a a tény, hogy djszilotkorban a legmagasabb a gyermek- 0 or halélozds. Terméscetesen a haldlocési réta nem a szlletésfolyamaté- val van annyira szoros kapesolatban, hanem a2 aluesony sziletési sllyal ae “Vagy Gretlenséggel. A normélis scilerési sly 3,0-4,5 kg. Eretlenségen 0 19 2 30 4 10 2 30 4 50 egyrésct a 37. hét (259 nap) el6ti sziiletést, mésrészt a normélis id6re, de Prenatilis Posztnatilis Iyal (2500 g alait) sziiletést éryuk (WHO 1961). col! ‘dre szulet lydak ndvekedése visszamaradott volt a 1, velesziiletett betegség, vagy betegség. A ‘Kedver@tlen szocio-bkondmiai fal Cero lett orszégokban 5,9%, a fejletlen orsz4gokban 23,6% az. dsszes élveszil- letetire vonatkoztatva, Robson (1978) 10%-ra becsillte a magzat genoti- pusénak, 24%-ra az anya genotipusénak és 66%-ra a nem genetikus anyai & kérmyezeti ényez6knek a részvételét a sziletési sly variancijaban. A rnem genetikus tényezOk hatisénak jelentésége miatt haszniljék olyan gyakran a sziletési sly statisztikakat a népesség jolétének a becslésére. A sailetési ly esak az egyik méret, amit figyelembe vesznek a pre- natilis élet alatti ndvekedés mennyiségi jellemzésére, Gyakran hasznélt Fett faokonssnivekeds stbességd {env be) méret még a testhossz, a fel et, valamint a bérredok vastagsiga. a Az ujszillitt fitk hosszabbak, nehezebbek és a feiméreteik nagyobbak, o 3 é chezebbe 100) 9M Galles ie ‘mint a lednyoké, Ugyanakkor a lednyok bér alait felhalmozott zsirmeny- Prenatali ) nyisége kissé nagyobb, mint a fitké. Ezek a nemi kiilénbségek viszont a stestméretek sziiletéskori variancidjanak széles intervalluma miatt biol6- 4. dbra, A testhossz és a novekedési sebessége prenatilis Korban és a poszinatlis le > ‘kezdetén (Tanner, 1961) 26Biailag nem jelent6sek. Ezzel szemben 18 éves korban ezek a testy ~a fejméreteket kivéve ~ igen erds nemi eltéréseket mutatnak. Egy mésik igen Iényeges kilimbség az ijl és a felnéu, cltérése, Pl. a szileéskor a fejkertlet 70%-a a testho korban 42%-a, feln6itkorban pedig ara a, hogy a. agy ndveledése ~ s fay a kopony&é is — pyorsabban re, mintatesthossé, 7 ro fejkerilet feln6utkori étékének a testmagassagnak pedig csak a 68%-6t érik el a gyermekek, laghossz és a testmagasség kécti ardnyban is jelent6s meg. Az életkor el6rehaladtéval az als6 végiag relatiy ho 5. dbra. A testarényok viltordsa a pre- 6 a poszmalis novekedéssorén (Stat, I! 28 jYERMEKKOR _PrewarALis SLT ES 8 CE ae peek 0 2 we ae Blake) 6. dbra, de Montbellard fnak tstmagassiga és a nbvekedés sebességeHUMANBIOLOGIA Ax ijszie testsilyénak kb. 12-14%-a zsir 6s 20%-a izom, Felng ra a zsir tmege a férfiakban 15-17% és az izomé 40%, a nokben, 24-25% zsit- és 35-37% az izomtdmeg. De lényeges killinbség. ilu és a felndit csontvdz pore- és csontszvet, il, szerves 6 len anyagok 6. fejezet).. ‘sail é a felndit szervezet testméreteinck, testarinyainak, Ssszetételének kilnbJzOséze mutatja, mekkora ndvekedési, éréi & my Kidési potencidllal rendetkezik az djszilott. Ezek a lehet6ségek sok alatt manifesztélédnak, ez id6 alatt a tényezOk egész. sora befolyésothatja végs6 kibontakozasukat. A felndit ember morfoldgidia, élettani ‘médja, valamint viselkedése nagyon is plasztikus & nem merev méda elre meghatarozott (isd 5. fejezet). 4 Az sijszulétt — kilénbd26 szervekre vagy sedvetekre vonatkoztatot bioldgiz égi stidiumdnak a becslése nemesak fontos, hogy a KilGnigle novekedési és fejl6dési rendellenességeket ki lehessen hanem ennek alapién a gyermek érési tru het: Idése dtlagos-e, nem til lass, vagy til gyors-c. @. CSECSEMO- ES GYERMEKKORI NOVEKEDES Hasonléan a prenatalis korhoz, a sziiletést kovet6 els6 évben is mag nivekedési rita; a sziiletési hossz 50%-kal, a lesz nagyobb az év végére. Természetesen a poszinatilis ndvel ta sem egyenletes: a teststly ndvekedési tempdja az els6 hén: 25-26%, a 6. hénapban 6,2% és a 12. honapban mar esak 1,99. Amikor a gyermek megszilletik, atmeneti silycsikkenés figyelhet6 meg. Az els tir nap alatt az dtlag wvesatés kb. 1%. Bz az in. fizioldgis silly vesziés f6leg a test teljes viztartalmanak, els6sorban a extracellulsris 65 FENCES posen enyenesen me tben nek bane me -sak erésebbek esc cag. nes dae = igen hamar véget & 2 Tange Bz iene on it és fajlagos erejiket oS aed n. szabb ideig is terhel vc emi ae don ora zsiréteg tela 2 ma nutathats iudtmérdinek niovekedésében is kimutal ~ 1 nik nce id. ‘Bimal vastagodiséval a sssols vemos a rid hacdnt itanys nbvekedEsebea — USy=NOEY, gy idee egybeesk a PH-Korzal. A 1006 hos oa ne Seater a felgyralsvalamivel késSbb kBvetkezicbe, és esdesscbessé; et mitegy 6 honappal késdbb i el. A nowekedés sebesség imtenzitisa ea, abla aa fidejnek mere epyetien Getsée téumban sem bala meg a fit két. A vdrdisuérestek széméban a serdildkor el6tt nines a két nem — cits. pabersban mind nemben af ocala dea fidknil 2 a seaporulatjoval nagyobb. A vér hemoglobin-koncenirs- ci6jénak emelkedése nivell avEr oxigénmepKatd és -szAllité képességet, SERDULOKORBAN KIALAKULO MERET- ES ARANYBELT NEMI KULONBSEGEK ‘A mésodlagos nemi jellegek kifeil6désén Kfvil a pubertésban Kialakulé legszembetiingbb nemi kilinbség a férfiak nagyobb testmagassiiga, szé- lesebb vila 5 a nok s2élesebb medencéje. _ Ntestmagassig serddlékori ndvekedésének felgyorsulésakor a nemek ko- Fults elég csekély: Mivel a lednyoknak nagyjdbél 2 évvel hamargb. ee ie Sa Mee ink eg laa nos KontfiGk: Az. ckkor tapasztalhaté kilonbségek sem figgetlenek azonban ‘anbvekedési tpusts, azz az dtlagos tipust lednyok magasabbakks valk ‘ ftlagos vagy a lassi nvekedést fikndl, de a gyors tipust fidkndl nem, aHoMAnprorocia, _A fidk prepubertilis ndvekedése mintegy 2 évvel toy yoke yamikor end nauk a serduldkon Ripe lényegesen magasabbak, mint az ugyanolyan prepubertlis ae dluomban lev6 lednyok. A prepubertsban mindkét nevenah et hosszdnak valtozisa nagyobb méntékben jul @leinens Sex A sedilési novekedési okés iddbei eltolGdien ea iereerpaeeuns anette ferfiak als6 véstaghinaka trzshosschoz viszonyott h mint a noké A fels6 végtag tlimagasséghor, il. test : égag limssasigho, il. estmagasigho verona nya a fidkndl 6 a leényokndl a prepubertisban még aronaey Xorban vez a ik fle vgigio a troy 9 osszabb lesz, mig a ledavokndl a ters valk propomny ba. A proporcionlisan etéré novel fc differencit eredméayer ‘A relat (lestmagassighor viszonyiton) vl- és stpdae easy ton) vAl- és esipteélessé lességénck nagyobb a serdildkorilokésc_ mint i RUKE-RORS Sa {paods nema meg afk canyok més mrt i Tks jal kisebb, mina csipészlessépben bekbve sak mér a pubertéskor elt js 574 i a a kilnbség a puberés att még fokor6dik rh Y san nagy Kedési tendencia szignifikins ASZAPORODASI RENDSZER FEJLODESE A férfi nemi szervek fejlédése A Pubertés els6-jele a fkndl a herd lott egész Eletszakasebs isa. As ban 2. ze csak nagyon keveset 6, Tet in 3 ml, az ennél nagyobb mindig azt jel, A felnGitkorban a heretérfogat 12 ‘van. A felnét térfogat negaty korrelacidbair i Mest = fs liv korrelécidban atta PHV-korral, vagyiti mint a kés6n 6x06, ah sis Pubertdskori méretndvekedése egyiit fir a reprodukil endokrin funkcik érésvel. A prepubentilis here d ree mi ae steukturdt és Leniig-ejteket sem t ‘etka Late ekkor 50-80 um deme, zsindrszer, lAtse6lA, aoe nee A Gsalomeska tregesedése ugyan 6 éves kot Me meceke7d6dik, de a pubertiskorig nem valik szabad szemmel 42 \év6 el6futdroknak, & sjtek diffecencidlatlan~ 4, A.gyermekkor alatt a esatornékban I ‘nigmoknak 16.2 20a, de a Sertol a | on a heecsaoms 5 t ragaimas 10st cise. 6. ila tan metszetckben a Sertoli-setek diflerenc i, cnet sprog ones i ® cg \ésének meginduldsat, ett’ ive folyamatos az At

---

” Tesinagasség novekedés sebessége (cml6v) 24 6 810" 12 18 ae aTeeaTt 24, dora A3-18 6ves id testmagasiginak perenilie (Eiben és mis, 1991), cer oteaeandaay as see ae ae ga 8 éves kordban az 50. centilisnek felelt meg és valamilyen oknél fogva 8 &5 9 éves kor k6z6tt egydltaln nem nét, a tévolsigi pontja 9 és korban pl. a 15. centilisnek fog megfelelni akkor is, ha a normélis huatérokon bell maradt A sebességi normakat nem szabad Keresztmetszeti vizsgdlatokra ala- porn. Bir az évr6l-Evre vett stlagok ilyen vizsgdlatokbdl is meghaté- ozhat6k, de az ilyen dtlagok korill nincsenek varidci6k, igy nem létez- nek aktudlis egyedi novekmények sem. Csak az egy-két év elteltével Véerett, in, uidnvizsgdlat adatai segitségével szerkeszthet6k sebességi normak (25. dbra). A torztatlan sebességi normak alapféul szolgalo nvekedésvizsgéatoknsl § mérésiidGinfervallumot a ndvekedés évszaki sebesséavaltozasa ‘iat na- {Den gondosan kell megydlasztani a nbvekmény szmértékénck meghihat6- Lana idekében. Mennél kisebb az egymést iddben kévets vizsgélati adatok vot kilénbseg, vagyis a ndvekmeny,anndl nagyobb az elkbvetictS Ui hibe, EBb6I kovetkezik, hogy az egy éven bell tobbsadr végzet utinvizs- 82 nem javilja a sebesség becslésének pontossig, sOtronta zt. Ek az ‘#)Bves periddusra vonatkoz6 sebességi normdk a legmegféleldbbek 81Huminooicoin —_______ a z ‘Teatmagassig novchodés!sebessége(em/év) Le [25,23 eeB. jas) sage letkor(€v) 29 dora 80-6 evs fk 6enktnttestmagassig-testhoss7)-ndvekedés sabes

You might also like

• Az ápolás elméleti és gyakorlati alapjai Anne Griffin Perry - Patricia Potter 1 értékelés Az ápolástan jövője dinamikus változásokat és állandó kihívást ígér, izgalmasan fejlődő egészségügyi reformmal és ma még alig elképzelhető technológiákkal. Ezért ennek a könyvnek elsődleges célja, hogy szilárd tudásalapot és lényeges ápolástani alapelveket adjon a hallgatók kezébe. Az ápolás elméleti és gyakorlati alapjai tartalmazza az ápolástan alapvető elveit, gyakorlatát és technikáit, melyek jó alapot nyújtanak a további tanulmányokhoz is

  

  Document484 pages

  Az ápolás elméleti és gyakorlati alapjai Anne Griffin Perry - Patricia Potter 1 értékelés Az ápolástan jövője dinamikus változásokat és állandó kihívást ígér, izgalmasan fejlődő egészségügyi reformmal és ma még alig elképzelhető technológiákkal. Ezért ennek a könyvnek elsődleges célja, hogy szilárd tudásalapot és lényeges ápolástani alapelveket adjon a hallgatók kezébe. Az ápolás elméleti és gyakorlati alapjai tartalmazza az ápolástan alapvető elveit, gyakorlatát és technikáit, melyek jó alapot nyújtanak a további tanulmányokhoz is

  BányaiBoglárka

  60% (5)
• Vörösmarty Mihály Világos Utáni Költészete

  

  Document1 page

  Vörösmarty Mihály Világos Utáni Költészete

  Gyurcsok Evelin

  No ratings yet
• Ady Endre Szerelmi Költészete

  

  Document2 pages

  Ady Endre Szerelmi Költészete

  Gyurcsok Evelin

  No ratings yet
• • Magazines
  • Podcasts
  • Sheet music
• Babits Mihály Pályaszakaszai

  

  Document6 pages

  Babits Mihály Pályaszakaszai

  Gyurcsok Evelin

  No ratings yet
• József Attila Tájköltészete

  

  Document2 pages

  József Attila Tájköltészete

  Gyurcsok Evelin

  No ratings yet
• Radnóti Miklós Láger Versek

  

  Document2 pages

  Radnóti Miklós Láger Versek

  Gyurcsok Evelin

  No ratings yet
• Homéroszi Eposzok

  

  Document3 pages

  Homéroszi Eposzok

  Gyurcsok Evelin

  No ratings yet
• Petőfi Sándor - Az Apostol

  

  Document1 page

  Petőfi Sándor - Az Apostol

  Gyurcsok Evelin

  No ratings yet
• Kosztolányi Dezső Művészi Sokszínűsége

  

  Document3 pages

  Kosztolányi Dezső Művészi Sokszínűsége

  Gyurcsok Evelin

  No ratings yet
• 05csecsemőkori Toxicosis

  

  Document8 pages

  05csecsemőkori Toxicosis

  Gyurcsok Evelin

  No ratings yet
• Katona József (Bánk Bán)

  

  Document2 pages

  Katona József (Bánk Bán)

  Gyurcsok Evelin

  No ratings yet
• Fizika

  

  Document3 pages

  Fizika

  Gyurcsok Evelin

  No ratings yet
• Orbán Ottó

  

  Document1 page

  Orbán Ottó

  Gyurcsok Evelin

  No ratings yet
• Móricz Zsigmond Parasztábrázolása Novellákban

  

  Document1 page

  Móricz Zsigmond Parasztábrázolása Novellákban

  Gyurcsok Evelin

  No ratings yet
• Balassi Bálint Vitézi Versek

  

  Document1 page

  Balassi Bálint Vitézi Versek

  Gyurcsok Evelin

  No ratings yet