A nagy földrajzi felfedezések és hatásuk

(15-17. század)

okai:

1. Nyugat-Európa gazdasága a XV. században gyors ütemben fejlődött. A fellendülés centruma

→ Flandria.
2. Mivel a pénzek továbbra is nemesfémből készültek, az európai gazdaság egyre több aranyat
és ezüstöt igényelt.
3. Ezzel szemben a Kelettel folytatott kereskedelem kiszivattyúzta Európából a nemesfémeket,
mivel a Levantén keresztül behozott luxuscikkekért és fűszerekért arannyal, ezüsttel fizettek.

Az új kereskedelmi utak keresése:

 Levantei kereskedelem a török ellenőrzés alá került.

 Afrikai kereskedelem arab ellenőrzés alatt.

A felfedezések feltételei

 A XV. századra az Atlanti-óceánon keresztüli tengeri összeköttetés jött létre a Földközi-

tenger és a Baltikum között.
 Az olasz hajózás tapasztalataira támaszkodva kialakították a világ akkor legtökéletesebb
hajótípusát a caravellát (több árbocos hajó, jól kormányozható, magas oldalfalú).
 A part mentén elhagyva a nyílt vizeken hajóztak, amit az araboktól korábban átvett iránytű
és egy sor, a pontos helymeghatározást szolgáló műszer tett lehetővé.
 A reneszánsz nyitottabbá tette az embereket, s az antik műveltség újjászületése révén
ismertté váltak Ptolemaiosz elgondolásai, aki a Földet gömb alakúnak képzelte. Új térképek
születtek, amelyek a Földet már ennek alapján ábrázolták (Toscanelli világtérképe 1474).

Portugál és spanyol felfedezők:

Portugálok: A portugálok hajósok már a XV. század közepétől felfedezőutakat indítottak Afrika partjai
mentén az arany és fűszerek megszerzésének reményében. Átlépték az Egyenlítőt (1471).

 Bartolomeo Diaz elérte a Jóreménység fokát (1487).

 Vasco de Gama Afrika megkerülése után kikötött Indiában (1498). A portugálok kereskedelmi
telepeket hoztak létre Indiában, majd közelebbre hatolva Kínában is (Macao). A portugálok
óriási jövedelemre tettek szert a levantei kereskedelem megkerülésével megszerzett fűszer-
kereskedelem révén. Keleti luxuscikkekért az európaiak még mindig nemesfémmel tudtak
fizetni.

Spanyolok:

 Kasztíliai Izabella támogatásával indulhatott el Indiába az olasz Kolombusz Kristóf három

hajója. Nyugatra indulva éri el Indiát Toscanelli térképe alapján. 1492 augusztus 3.-án indult,
és október 12.-én lépett partra a Bahama-szigeteken. 1504-ig még háromszor kelt át az
óceánon, elérte Kubát, Hispaniola szigetét, Puerto Ricót, Panamát és Jamaicát. Kolombusz
abban a hitben halt meg, hogy Indiába jutott.
 A Föld első kőrül hajózására a Csendes-óceánon a Fűszer-szigetek felé rövidebb utat kereső
Magellán tett kísérletet (1519-1521). Célja a fűszertermő szigetek és az Európa közötti
közvetlen út megteremtése volt. Magellán a Fülöp-szigeteken életét vesztette a
bennszülöttekkel folytatott küzdelemben, de egyik hajója visszatért Spanyolországba.
 Francis Drake: (1577-80) ő megismételte Magellán útját.
  A felismerésre, hogy új kontinenst fedeztek fel, egy spanyol zászló alatt hajózó olasz
tengerész, Amerigo Vespucci jutott. Amerigo Vespucci Dél-Amerika partjai mentén hajózva
elérte a La Plata torkolatát, s azt hitte, hogy elérte a kontinens legdélebbi csücskét. A
tordesillas szerződés, illetve az ezt kiegészítő 1529-es zaragozai szerződés a felfedezett
világot a két ország között először egy, majd két hosszúsági kör mentén kettéosztotta.

Elfoglalt területek:

Az elsöprő katonai fölény birtokában a spanyol konkvisztádorok (hóditók) kis erőkkel is gyorsan
elfoglalták az őslakók birodalmát. A tűzfegyvereket vesztükre nem ismerték. Megsemmisítették a
Közép- és Dél-Amerikai civilizációkat: maják, aztékok, inkák. → Mezőgazdaságilag rendkívül fejlettek
voltak, sűrűn lakott településekben laktak

 1519. Cortez (sp) partra száll Mexikóban és elfoglalja az Azték Birodalmat.[8]

 1531. Pizarro (sp) partra száll Dél-Amerikában, hogy meghódítsa az Inka Birodalmat.

A spanyolok gyarmatokat hoztak létre,

megindul a nemesfém kiáramlása.
Indiánokat dolgoztattak halálra, majd 1562-
től afrikai négereket hurcoltak be. →
Rabszolga kereskedelem.

Ipar:

Az Európába beáramló nagy mennyiségű

nemesfém az arany és ezüst
leértékelődéséhez vezetett. Emelkedtek a mezőgazdasági és ipari termékek árai (árforradalom).

 Az élelmiszerek ára megnő

 Megnő a kereslet az iparcikkek iránt, a szükségleteket a céhek nem tudják kielégíteni
 Manufaktúrák (munkamegosztás) alakulnak ki. A gyapjú ára megnő, de ehhez legelő kell,
tehát a földesurak bekerítik a területeket
 a föld nélkül maradt parasztok és a tönkrement kisiparosok a városokba mentek, és olcsó
munkaerőként manufaktúrákban kezdtek el dolgozni
 kialakultak a tőkés termelési viszonyok

Ez egy kétoldalú folyamat volt:

1. a kisárutermelők megfosztása a termeléshez, létfenntartáshoz szükséges eszközöktől

2. termelőeszközök és pénz felhalmozása és tőkévé válása
3. Az egyszerű árutermelés helyett tőkés árutermelés Á-P-Á
4. pénz-áru-több pénz

A felhalmozott tőke kölcsönüzletekbe és ipari vállalkozásokba áramlott.

forrás: https://erettsegi.com/tetelek/tortenelem/a-nagy-foldrajzi-felfedezesek-es-kovetkezmenyei/