Töri Tz

Fogalmak:
 Restauráció: egy korábbi (politikai) rendszer visszaállítása,
például a Stuartok visszahívása Oliver Cromwell diktatúrája után
 Alkotmányos monarchia: olyan monarchia, amelyben a hatalom
nagy része – a hadsereg, a pénzügyek, a kormány feletti
ellenőrzés – a parlament kezében van. „A király uralkodik, de
nem kormányoz”. Ez az államforma először Angliában jött létre
1689-ben.
 Felvilágosodás: 17. századi Angliában indult el, 18. században
Franciaországban teljesedett ki, polgárság új gondolkodása: az
ész és az értelem hangsúlyozása, a természettudományok
fejlődése, spekuláció helyett megfigyelés. Az isteni törvények
helyett természeti törvények, megismerhető, kiszámítható a
világ.
 Voltaire eszméi: elismeri Isten létét,  polgári
szabadságjogok védelme, deista: Isten megteremtett a világot,
de nem irányítja a működését.
 Montesquieu eszméi: a társadalmi ranglétrán magasabban volt,
mint Rousseau, így mérsékeltebb eszméket képviselt. Angol
államelmélet az alapja, ideális az alkotmányos monarchia, a
hatalom forrása a nép, népfelség (népszuverenitás), elfogadta a
cenzusos rendszert, a 3 hatalmi ág egymástól való
függetlenedése (bírói, végrehajtó, törvényhozó hatalom)
 Rousseau eszméi: kisebb társadalmi rétegbe tartozott, ezért
radikális eszméket képviselt. A nép a legfőbb hatalom,
közvetlenül kéne érvényesülnie, ezért a legideálisabb
államforma a köztársaság a természethez való visszatérés a
célja, hatalmi ágakat nem kell szétválasztani, ha a többség
véleménye érvényesül.
 Adam Smith eszméi: kizárólag a munka teremt értéket,
mindenkinek kedvez a korlátozás nélküli piac, merkantilizmus
helyett a szabad versenyt támogatta.
 Jakobinus diktatúra, főbb intézkedések: A jakobinus diktatúra,
Robespierre irányításával 1793 júniusában vette át a vezetést,
 rendkívül intézkedéseket sürgettek: kényszer árfolyam, általános
hadkötelezettség, árak maximalizálása, forradalmi törvényszék,
gyanúsokról szóló törvény. Ezek segítségével tudta a Közjóléti
Bizottság a terrort fenntartani.
 Direktórium: Direktórium a francia forradalom leverése után volt a
francia állam végrehajtó hatalma 5 tagja volt és évente lecseréltek
egy tagot.
 Konzulátus: 1799-1804-ig vezette a francia államot. Az állam élén
három konzul állt, de a főhatalom az első konzulé (Napóleoné) volt.

Esszé:
1. Dicsőséges forradalom:
 1688
 II. Jakab: abszolutizmus erősítése, francia hitelek
felvétele
 II. Jakabot követte a trónon Orániai Vilmos
 Alkotmányos monarchia
 1689. Jognyilatkozat: polgári szabadságjogok,
alkotmányos monarchia alapelvei, a király uralkodik, de
nem kormányoz, hatalmi ágak elválasztása:
törvényhozói, bírói, végrehajtó, független bíróságok
létrehozása, végrehajtó hatalom a parlamentnek felelős
kormány, cenzusos választójog, törvényhozó testület a
parlament
2. Függetlenségi háború:
 Kialakultak az amerikai gyarmatok (telepesek-vallási
menekültek)
 Az angol koronától lazán függtek, önálló törvényhozás,
választott képviselők
 Északi gyarmatok: farmgazdálkodások, kikötővárosok,
tengeri kereskedelem
  Déli gyarmatok: ültetvények, rabszolgák, jó
kereskedelmi kapcsolat Angliával
 Egy ideig nincs összetűzés Anglia és a gyarmatok
között, de:
 Hétéves háború(francia-angol): Kanada angol gyarmat
lesz
 Cél: a gyarmatok helyzetének rendezése
 Közigazgatás irányítása, új adókat, vámokat vetnek ki,
felesleges rendeletek, saját papírpénz tilalma, az angol
parlament kitiltotta az amerikai kereskedőket a Brit
Birodalomból
 A gyarmatok megtagadták az adók fizetését
 1773. Bostoni teadélután (teára kivetett vám miatt): 3
hajónyi tearakományt a tengerbe öntöttek. angolok
korlátozták a gyarmatok önállóságát
 1774. Philadelphiai kongresszus: gyarmatok
kimondják, hogy joguk van önálló törvényalkotásra és
szövetségre
 Függetlenségi háború kezdete
 1776.07.04. Függetlenségi nyilatkozat: Thomas
Jefferson fogalmazza, függetlenedés, szövetség a
franciákkal, emberi szabadságjogok, képviseleti
kormányzat
 1781. Yorktowni győzelem
 1783. Versaillesi béke: USA elismerése
 1787. Alkotmány: erős központi hatalom, kétkamarás
törvényhozás, végrehajtó hatalom az elnöké,
képviselőház a lakosság arányában, elektori szavazás
3. Amerika működése:
 1781. Yorktowni döntő győzelem után elismerik
1783-ban.
 Az 1787-es Alkotmányba foglalták.
 Szövetségi állam: köztársaság, közös kormány,
belső önkormányzat, elnöké a végrehajtó hatalom,
  közös a pénzügy, hadügy, külügy (4 évre választják,
max. 2-szer),
 kétkamarás törvényhozás: kongresszus, részei:
képviselőház (választás a tagállamok népessége
arányában, 2 évre választják, összesen 436 fő),
szenátus (tagállamonként 2-2 fő),
 elektori szavazás: képviselők útján való szavazás
 George Washington az első elnök
4. Francia forradalom:
 Az 1770-es években a polgárság nehezen viseli a
rendi jellegű kötöttségeket és kiváltságokat
 A felvilágosodás eszméi lassan egész
Franciaországban elterjed, így megkérdőjelezik az
abszolutizmus jogszerűségét
 XVI. Lajos (1774-1792) erélytelen uralkodó, emellett a
felesége, Marie Antionette, rengeteg pénzt költ
luxuskiadásokra
 A parasztság többsége szűkösen él, nehezen fizetik a
magas adókat és aszályos években éheznek
 1788-ban államcsőd, óriási államadósság, a
parasztság nem terhelhető tovább
 1789. rendi országgyűlést összehívja az uralkodó, a 3.
rend célja, hogy annyi követet küldhessenek, mint az
1. és 2. rend összesen, 1789.06.20. Labdaházi eskü
 3. rend képviselői Nemzetgyűléssé nyilvánítják
magukat
 1789.07.14. a párizsi polgárság megtámadja
Basteillet, kirobban a forradalom
 Megalakul a nemzetőrség, nemzeti trikolor
 A parasztság megrohanja a kastélyokat, nemesség
emigrál
 1789.08.04. Nemzetgyűlés eltörli a feudális
kötöttségeket
 1789.08.26. Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatát
kiadják: születési, törvény előtti egyenlőség, polgári
 szabadságjogok, szabad hivatalviselés,
magántulajdon
 1789.10.02. egyházi földek kisajátítása, tized,
kolostorok megszüntetése, assignata (kamatozó
hiteljegy) létrehozása
 Asszonyok menete
 1791. Alkotmány kiadása: államforma az
alkotmányos monarchia, király fizetett hivatalnok,
vagyoni cenzusos választójog, egyházellenes
intézkedések, beleszól a belső ügyeikbe, közigazgatás
átszervezése
5. Napóleon császársága és bukása
 Szükség van egyszemélyi vezetésre, a harcoló
politikai pártok anarchiája miatt
 Bonaparte Napóleonra (volt jakobinus) esik a
választás, fiatal törekvő katona
 Hírnevét egy royalista felkelés leverésével szerezte
 1796. Észak-Itália győzedelmes hadjárat, 1798.
Egyiptomi hadjárat
 1799.: Államcsíny, szétkergeti az 500-ak tanácsát
 3 tagú konzulátus kerül hatalomra, ő az első
 1799. összeáll a 2. Koalíció
 1800. Marengói csatában legyőzi a Habsburg
Birodalmat, Itáliát visszaszerzi
 Konzulként irányítja az országot
 Központosítja a hatalmat, rendőrség, Code
Napoleon, 1800. Francia Nemzeti Bank, értékálló
aranypénz létrehozása, állami egyetemek,
középiskolák hálózata, szétválasztja az egyházat és
az államot
 1804. Császárrá koronázza magát, célja a
dinasztiaalapítás, hadsereg újjászervezése
 Külpolitikája hadjáratokban gazdag: 1805.
Austerlitzi győzelem osztrák orosz sereg felett- ennek
eredménye a Német-római Birodalom feloszlása
 1805. Trafalgari vereség, tenger az angoloké
 1806. Jéna. poroszok feletti győzelem
 Kontinentális zárlat: betiltja az angolokkal való
kereskedelmet
 1807. Friedland: oroszok feletti győzelem
 Elfoglalja Spanyolországot
 Napóleon a csúcson, de erősödik a nacionalizmus
 1812. Oroszország elleni hadjárat
 1812. Borogyinói csata: Napóleon győz, de az
oroszok felgyújtják Moszkvát, a hazafele vezető
úton a hadsereg nagy része megfagy
 1813. Lipcsei népek csatája: Napóleon bukása,
lemond, száműzik Elba szigetére, Párizst elfoglalják,
visszatérnek a Bourbonok
 1815. Napóleon visszatér 100 napra, Koalíció
összeáll
 1815. Waterlooi csata: Wellington győzelme,
Napóleont száműzik Szent Ilona szigetére, 1821-
ben meghal