A kiegyezés és a dualista állam kialakulása

Közvetlen előzmények:
A Habsburg udvar vereségeinek hatására belső megoldást keresett a magyar kérdésre. A közeledést Deák „Húsvéti
cikke” (1865) indította el. Ebben kilátásba helyezte, hogy hajlandók engedni a ’48-ból külügyi, pénzügyi, hadügyi
tekintetben, ha Ferenc József visszaállítja az alkotmányos rendet.
az uralkodó menesztette Schmerlinget és összehívta az országgyűlést. Itt a Deák-pártnak volt többsége.
Közben a határozati párt két részre bomlott.
a) balközép - mérsékeltek
b) szélsőbal – radikálisok
1866-ban az osztrákok súlyos vereséget szenvedtek a poroszoktól Königgräznél. Ez felgyorsította az eseményeket.
A kiegyezést (1867) taglaló törvénycikkek:
Miniszterelnökké gróf Andrássy Gyulát nevezték ki és királlyá koronázták Ferenc Józsefet (perszónál unió).
Törvényei:
A. Államrendszer tekintetében
Új állam született: az Osztrák-Magyar-monarchia 1867-1918.
Kétközpontú (Bécs, Pest), azaz dualista állam.
Ebben az államban a közös uralkodó mellett vannak közös ügyek: a hadügy, a külügy és a pénzügy.
Ezeknek külön minisztériumokat hoztak létre. A közös minisztériumokat 60-60 fős delegációk
ellenőrizték. Ennek ellenére a közös ügyekben jelentős maradt az uralkodó befolyása. Pl.: a hadsereg
vezetése teljes mértékben az uralkodó kezében maradt.
A közös ügyeken kívül M.o. teljes önállósággal rendelkezett. Államformája alkotmányos monarchia
lett.
Az országgyűlésnek felelős kormány alakult.
Az országgyűlést cenzusos alapon választották
M.o.-t és Erdélyt ismét egyesítették
B. Gazdasági tekintetben
Szintén megtörtént a kiegyezés. Ezt 10 évente meg kellett újítani.
Lényege:
1. M.o. vámunióra lépett Ausztriával (kedvező)
2. A vámterületen kívül közös valutával rendelkezett
3. Szabad volt a tőke és munkaerő áramlása
4. Az új állam közös terheiből Magyarország 30%-ot vállalt. Ez volt a kvóta
Értékelés:
Reális kompromisszum volt.
Következménye: Az új állam fejlődési pályára lépett. Mindkét ország lemondott korábbi politikai elképzeléseiről.
Pl.: a magyarok az önállóságról, az osztrákok a centralizált birodalomról. Az egységes piac
megteremtésével az egész birodalom számára biztosítottá vált a fejlett hatalmakhoz való
felzárkózás.
Hiányossága:
1. A volt Habsburg birodalom két nemzetének uralkodó osztálya kötötte, melyből kizárták a többi
nemzetet, pl.: a horvátokat.
2. A nemzetiségi kérdést nem oldották meg
A dualizmus pártviszonyai:
A kormánypártot ekkor a Deák-párt alakította. Vezetője Andrássy Gyula volt.
I. felirati párt (konzervatívak)
II. balközép
III. országos ’48-as párt
Az országgyűlés fő kérdése Ausztriához való viszonyunk volt. (ez volt az ún. „közjogi kérdés”)
A pártok alapelvei:
A Deák-párt a kiegyezés mellett állt fel
A balközép félt az abszolutizmustól (az uralkodó egyben a hadsereg főparancsnoka is volt)
A 48-asok a kiegyezést elutasítva teljes függetlenséget akartak
↓
((Hosszú és felesleges vitákat folytattak. Következménye, hogy a lényegi kérdéseket nem tárgyalták.))
 1875-ben a kormánypárt helyzete megrendült. Oka: hogy változás történt a vezetésben és az, hogy Európában
gazdasági válság volt.
1875-ben a Deák-párt és a balközép egyesült (fúzióra lépett),
Vezetője: Tisza Kálmán lett. Ez lett az új kormánypárt.
Az ellenzék a kormányból kimaradt képviselőket jelentette, akik létrehozták a függetlenségi pártot. 1890-ben
létrejött a Magyar Szociáldemokrata Párt. (MSZDP). Ez volt az első munkáspárt, amely csak a századforduló után
került be a parlamentbe.
A dualizmus megszilárdítása: (1875-1890)
Célja a polgári állam kiépítése volt. Tisza Kálmán időnként még a saját híveivel szemben is fellépett, de a reformjait
véghez vitte.
Legfontosabb reformjai:
1) Közigazgatás
 beolvasztották a megyerendszerbe a korábbi kiváltságos területeket. pl.: székelyek
 korszerűsítették a megyék önkormányzatát, de az állam javára elvettek jogaikból
 a megyerendszert fizetett hivatalnokokkal működtették, melyeket a volt nemesség tagjai az
ú.n. dzsentrik töltöttek be
 létrehozták a rendőrséget (városokban)
 létrehozták a csendőrséget (vidéken)
2) Egészségügy
Az egészségügyi ellátás kiépítése. Pl.: kórházak, kororvosok
3) Infrastruktúra (háttérgazdaság)
Ekkor kezdődött a kiépítése
Pl.: vasúthálózat, postaszolgálat, gátépítés
4) Oktatás
Kiépült az elemi oktatás rendszere (alsó tagozat), mely végrehajtotta az általános tankötelezettségről
szóló törvényt - 1868
↓
célja az analfabetizmus felszámolása volt
Kiépült a gimnáziumok rendszere.
Új állami egyetemek létesültek (Kolozsvár, Pozsony, Debrecen)
↓
az oktatási kérdések kiélezték az állam és az egyház viszonyát, ez volt az u.n. „kultúrharc”
Wekerle Sándor miniszterelnöksége idején egyház politikai törvényt alkottak.
Bevezették:
 az állami anyakönyvezést
 a polgári házasságkötést
 egyénjogosították a zsidó vallást
↓
Ezek a törvények nagy társadalmi támogatottságot élveztek
A véderő-vita:
A közös hadsereg ügyeire a magyar országgyűlés csak a költségvetésen és az újonc létszámon keresztül
gyakorolhatott befolyást.
Magyar követelések:
 legyen a magyar is vezénylési elv
 legyenek magyar szimbólumok
Egy frappáns lezárás