Az első világháború (1914-1918)

Előzmények: az új technikai-tudományos eredményeket felhasználó ipari nagyvállalatok jóval olcsóbban

termelnek  kiszorítják a piacról, tönkreteszik és felvásárolják vetélytársaikat  monopóliumok (versenytárs
nélküli óriásvállalatok) létrejötte  érdekeltségeik (bankok, ipar, szállítás, kereskedelem) révén teljesen
átszövik a gazdaságot és a politikát, diktálnak a piacon, gazdasági egyeduralom. Imperializmus: az ipari
nagyhatalmak egyre erőszakosabb terjeszkedő-gyarmatosító politikája, cél a világuralom, nyersanyagforrások
és piacok szerzése. Nagyhatalmak a XX. század elején: Nagy-Britannia, Németország, Franciaország,
Oroszország, Osztrák-Magyar Monarchia, Olaszország, Európán kívül USA és Japán. Gyarmatosítás: a XIX.
században célpontjai Ázsia és Afrika (nyersanyagok, piacok, tőkekivitel)  a két legnagyobb gyarmatosító,
NBr. és Fro. már „felosztotta” egymás között a gyarmatosítható területeket  a későn (1871) létrejövő, de
gyorsan felzárkózó Németo. kevés és kevésbé értékes gyarmathoz juthat  célja a világ „újrafelosztása” , amit
NBr. és Fro. féltékenyen figyel. Háborús szövetségek kialakulása: közös nagyhatalmi érdekek mentén 
Hármas szövetség: Németország, Osztrák-Magyar Monarchia, Olaszország  Antant: Nagy-Britannia,
Franciaország, Oroszország  felkészülés egy jövendő háborúra, fegyverkezés (német flottaépítési program).
Balkán-félsziget: Oroszo. és a Monarchia versengésének (befolyás) területe, „nagyszerb” nacionalizmus >
Európa „puskaporos hordója”  1914. június 28.: szarajevói merénylet (Bosznia-Hercegovina fővárosában
szerb terroristák meggyilkolják a Monarchia trónörökösét, Ferenc Ferdinándot) > Szerbia visszautasítja a
Monarchia ultimátumát  háború!

Az első világháború kezdete: 1914. július 28-án a Monarchia hadat üzen Szerbiának  a nagyhatalmi
szövetségek országainak kölcsönös hadüzenetei (kivéve Olaszo.)  német villámháborús terv (Fro. lerohanása -
a semleges Belgiumon keresztül - és legyőzése nyugaton, majd keletre átcsoportosítással Oroszo. legyőzése) 
kezdeti sikerek után kudarcot vall, keleten Oroszo. gyorsan mozgósít  Németo-nak és a Monarchiának meg
kell osztania katonai erejét, NBr. hadseregeket szállít át Fro-ba  véres állóháború (lövészárokháború) alakul
ki, óriási (milliós) emberveszteségek > egyik háborúzó fél sem tud döntő győzelmet elérni,
lövészárokrendszerek kiépítése a szemben állók között.

Háborús szövetségek és újonnan belépő államok  a háború kiszélesedése:

- Központi hatalmak: Németország, Osztrák-Magyar Monarchia  később belépő szövetségesek: Török

Birodalom (1914), Bulgária (1915).

- Antanthatalmak: Nagy-Britannia, Franciaország, Oroszország  később belépő szövetségesek: Szerbia

(1914), Belgium (1914), Japán (1914), Olaszország (1915), Románia (1916), Görögország (1917), Amerikai
Egyesült Államok (1917).

Háborús frontok: nyugati front (franciák, britek  németek); keleti front (németek, Monarchia  oroszok);
szerb (balkáni) front (Monarchia, bolgárok  szerbek); olasz front (olaszok  Monarchia); román front
(románok  Monarchia, németek) - Európán kívül: Közel-Kelet (britek, oroszok  törökök), Afrika (britek
 németek); Csendes-óceán (japánok  németek).

Új technikai eszközök a háborúban: szögesdrót, gépkocsi, géppuska, nehéztüzérség, repülőgép, harci gáz,
gázálarc, páncélozott harckocsi (tank), búvárhajó (tengeralattjáró), torpedó, lángszóró  tömeges bevetés 
irtózatos emberveszteségek a frontokon (eredménytelen támadások-ellentámadások), de egyik háborúzó
hadsereg sem tud döntő győzelmet elérni a harctereken.

Hátországok: a háborúzó országok front mögötti része  a lakosság, a gazdaság feladata teljesen a háború
kiszolgálása  hamarosan jelentkező élelem-, nyersanyag- és munkaerőhiány  nélkülözés, nők tömeges
munkába állása, elkeseredés az elhúzódó háború miatt  megváltozó háborúpárti hangulat 
háborúellenesség, békevágy, az ellenséges katonák között frontbarátkozások  1917 tavasza: forradalom
Oroszországban  1918 március: Szovjet-Oroszország kilép a háborúból.

Az első világháború befejezése: az USA belépése a világháborúba (1917)  a friss amerikai haderő 1918
nyarára a nyugati fronton az antant fölényét hozza  a központi hatalmak teljesen kimerülnek  1918
augusztus: Németország veresége a nyugati fronton a brit-francia-amerikai haderőtől  1918 ősze: a központi
hatalmak összeomlása és kapitulációja  1918. november 11.: Németország fegyverletétele, a világháború vége
 10 millió katona, 10 millió civil (éhezés, betegségek) halott, 21 millió sebesült.

Az oroszországi forradalom: 1916-ra Oroszország teljes kimerülése, óriási emberveszteségek, országos nyomor
és nélkülözés  1917 február: sztrájkhullám Pétervárott  március: a polgári-demokratikus forradalom
győzelme, de szovjetek (munkás- és katonatanácsok) alakulása  II. Miklós cár lemondása  Ideiglenes
Kormány alakul: bevezeti a demokráciát, de képtelen úrrá lenni a gazdasági összeomláson és folytatja a
háborút (újabb súlyos vereség a fronton)  ellenfelei a szovjetek és a volt cári rendszer hívei. Bolsevikok:
marxista forradalmi munkáspárt (kommunisták), céljuk a hatalom erőszakos megszerzése, vezetőjük Lenin és
Trockij  kihasználják az új demokrácia lehetőségeit, hatékony propaganda (a népnek békét, a munkásoknak
jobb életet, a parasztoknak földet ígérnek)  munkások és katonák tömegeinek megnyerése, fegyveres
osztagok szervezése  1917. november 7.: bolsevik hatalomátvétel Szentpétervárott, az Ideiglenes Kormány
megdöntése  Lenin vezetésével megalakul a Népbiztosok Tanácsa (kormány), proletárdiktatúra bevezetése,
demokrácia megsemmisítése (pártok felszámolása, parlament feloszlatása), földosztás a parasztságnak, 1918
március: kilépés a háborúból  megszilárdul a bolsevik uralom, de Szovjet-Oroszország vesztes ország.
Polgárháború (1918-1922): véres harc a hatalomért a bolsevikok („vörösök”) és a cári rendszer hívei
(„fehérek”) között, a volt cári tábornokokat az antant is támogatja hadseregekkel (intervenció)  bolsevik
győzelem  1922: a Szovjetunió megalakulása  bolsevik-kommunista diktatúra jön létre Lenin és a bolsevik
párt vezetésével  minden termelőeszköz és vagyon állami kézbe vétele (kárpótlás nélküli államosítása), a cári
család és a tőkés-földbirtokos-polgári osztály kiirtása vagy emigrációba kényszerítése.

Magyarország az első világháborúban: hazánk a Monarchia dualista berendezkedése (Ausztriával közös a

külügy és hadügy) miatt nem kerülheti el a háborút  kirobbanása durván kettétöri az ország fejlődését.
Magyar katonák küzdöttek a világháború összes frontján, ahol az Osztrák-Magyar Monarchia harcolt:

- Szerb front (1914-1915): kezdeti erős szerb ellenállás, kemény védekezés  1915 ősze: Bulgária hadba
lépésével és támadásával összeomlik Szerbia, mely a központi hatalmak megszállása alá kerül.

- Orosz (keleti) front (1914-1917): az egyik fő hadszíntér  1914-15: orosz betörés Északkelet-Magyarországra
 1915 május: ellentámadás  gorlicei áttörés, az oroszok visszaszorítása 400 kilométerrel, óriási orosz
veszteségek  újabb orosz támadások  mindkét fél kimerül  1917: orosz forradalom  1918: orosz
vereség és béke.

- Olasz front (1915-1918): Olaszország kivárása majd átállása az antanthoz  rendkívül véres állóháború
alakul ki az Isonzó-folyónál. 1917: caporettói áttörés (120 kilométeres előrenyomulás), a Monarchia óriási
győzelme  az olasz hadsereg megsemmisülése, a totális vereségtől csak a brit-francia segítség menti meg. 1918
ősze: az újjászervezett olasz hadsereg támadása  a Monarchia haderejének összeomlása és végső veresége.

- Román front (1916): 1916 augusztusában Románia hitszegő, meglepetésszerű támadása Erdély ellen 
kezdeti sikerek, súlyos román pusztítások  német katonai segítség a Monarchiának  sikeres ellentámadás,
a román hadsereg kiűzése Erdélyből  1916 december: román vereség, Bukarest, a román főváros a németek
és a Monarchia kezére kerül  1918 május: Románia különbékét kényszerül kötni a központi hatalmakkal és
vesztesként kilép a háborúból.

Magyarország kimerülése: oka az ellenség túlereje és esetenkénti győzelmei, a háború elhúzódása, óriási
emberveszteségek, élelmiszer- tüzelő- és munkaerőhiány  felőrlik hazánk anyagi tartalékait és a lakosság
lelki ellenállását  1917-18: a hátországban tüntetések, sztrájkok, a frontokon katonai lázadások,
frontbarátkozások  1918 október: a Monarchia hadserege összeomlik az olasz fronton, a Balkánon partra
szállt franciák észak felé nyomulnak, a hátországban forradalmak törnek ki  a Monarchia részeként
Magyarország is súlyos vereséget szenvedett.

A világháború („a nagy háború”) után: Párizsban ül össze a győztesek (Fro., NBr., USA, Olaszo.)
békekonferenciája (1919-1920)  céljuk a vesztesek (Németo., Monarchia, Töröko., Bulgária) megbüntetése,
megalázása és a bosszú  a veszteseket meg sem hívják, csak a békediktátumok aláírására. Békefeltételek a
vesztes államok részére: területi veszteségek (ezekkel népesség is!), óriási háborús jóvátétel fizetése a győztesek
részére, minimális haderő engedélyezése. A Párizs-környéki békék teljesen átrajzolják Európa térképét:
megszűnik létezni az Osztrák-Magyar Monarchia, a győztes államok (Franciaország, Olaszország) növelik
területüket, új államok létrejötte Európában (Finnország, Észtország, Lettország, Litvánia, Csehszlovákia,
Szerb-Horvát-Szlovén Királyság [Jugoszlávia], Írország, Izland; több, mint egy évszázad múltán újjáalakul
Lengyelország). Igazi győztesek: az antanthoz csatlakozott kisebb országok és népek. Vesztes országok: a
vereség végzetesen visszavetette nemzeti és gazdasági fejlődésüket  újabb, megoldatlan problémák születnek.