Az ipari forradalom hullámai és következményei

Első ipari forradalom (1780-1850)

● Angliában gazdasági fejlődés mutatkozik
● oka: iparszervezési és technikai újítások – folytonos gazdasági bővülés
● nyugatról kelet felé terjed, egész Európára hatással lesz
Mezőgazdasági változások
● fejlődik a mezőgazdaság
o belterjesebb lesz1 - trágyázás, vetésforgó, istállózó állattartás, fajtanemesítés
o tagosítás – nagyobb, összefüggő birtok kialakítása több szétszórt, kisebb birtokból,
közös földek megszűnnek (10. TK. 148/4.)
o megtermeli a tőkét az ipari beruházásokhoz
● következmény: mezőgazdasági népesség nagyrészének nem jut földbérlet
● ezek az emberek a városokba költöznek, és bérmunkát vállalnak
Ipari fellendülés
● felvásárlási-kiadási rendszer: céhes kereteket kikerüli, paraszti kiegészítő munka
● manufaktúra: bérmunkásokat foglalkoztató központi üzem
● legnagyobb haszon: textilipar (10. TK. 149/9.)
● ezen a területen bontakozik ki a technikai fellendülés leginkább (fonó- és szövőgépek)
A gőzgép és hatásai
● fő erőforrás a korszakban: szén
● Angliában sok volt, viszont a felszín közeli szén nagyrészét már kibányászták – mélyebbről
kellett felhozni, víz alól
● a XVIII. század elejétől gőzszivattyút használnak a víz kiszivattyúzására
● James Watt gőzgépe2, 1769 – a gazdaság minden ágazatában használható lesz
● a textilipari alkalmazás során tökéletesítik (1781)
● egy üzemben több gép lehetett, több munkás dolgozhatott – gyárak megjelenése
● bányászatban használt sínekre tették – gőzmozdony
A közlekedés forradalma
● a piac bővítésének alapvető feltétele a közlekedés fejlesztése
● vízen: gőzhajó (Fulton, 1807)
● szárazföldön: gőzmozdony (Stephenson, 1825)
● hatalmas figyelmet kap a vasútépítés, jelentős tőkét fektetnek bele (10. TK. 150/12.)
● nehézipart (bányászat, vaskohászat, gépgyártás) kiemelkedően, de alapvetően az összes
ágazatot fellendíti
Demográfiai robbanás
● a lakosság rohamosan gyarapodik (10. TK. 151/13.)
● oka: életkörülmények (élelmezés), higiéniai viszonyok javulása, orvostudomány fejlődése
● ugyanakkor a népességnövekedés mérséklődni kezd: a gyermekhalandóság csökkenése miatt
kevesebb gyermek vállalásával is folytatódhattak a nemzedékek
● ezek a folyamatok népességmozgást (migrációt) indítanak el:
o falvakból, kisebb városokból ipari városokba költöznek az emberek
o tömegek vándorolnak ki Amerikába
Városiasodás
1
Olyan termelési eljárás, melyet a területegységre jutó nagyobb ráfordítás és nagyobb hozam jellemez.
2
Dugattyús gőzgép továbbfejlesztése. Az energiát egy hengerben mozgó dugattyú adja, mozgását az ellentétes
irányokból a hengerbe vezetett gőz biztosítja. Biztonságos, gyors és kis méretű volt.
 ● a lakosság nagyrésze városokban telepszik le (százezres, milliós városok)
● sajátos életforma és életkörülmények (pl. ellátás, közlekedés, higiénia)
● vagyoni és társadalmi szegregáció

Második ipari forradalom (1885 - 1939) (11. TK. 19/1. , 2.)

● fő mozgatója a nehézipar (bányászat, vaskohászat, gépgyártás) lesz
● tőke felhalmozódott (ipar, bankvilág) – újítások elősegítése
● jelentős társadalmi és életmódbeli változásokat hoz magával
● a vállalkozások egymásba olvadnak – monopóliumok jönnek létre (11. TK. 23/14.)
● ez korlátozza a versenyt (ezek a szövetségek határozzák meg pl. az árakat)
Új találmányok
● a vasat leváltja az acél
o új kohókban állítják elő (Bessemer, Thomas, Martin)
o üzemméretek növelésével fokozzák a hatékonyságot
● új energiaforrás: kőolaj
● új erőgép: belső égésű motor (Otto, Daimler, Benz)
● ösztönzi a vegyipart (kőolajfinomítás) és a közlekedést (robbanómotor)
● autógyártás nagyipari méretű3, repülés fejlesztése (Wright testvérek, 1903)
● elektromosság térhódítása:
o világítás kérdése megoldódik (izzólámpa, Thomas Edison, 1879) (11. TK. 22/11.)
o energia olcsó továbbítása (transzformátor4)
o villanymotorok – üzemek erőforrásai, kisméretű gépek meghajtása
o hírközlés gyors fejlődése: telefon (Bell), drót nélküli távíró (Marconi)
● korszak találmányai fejlesztően hatottak egymásra
o áram – háromműszakos termelés, futószalagok
o motor – autó- és repülőgépgyártás
o dinamit – bányászat, vegyipar, hadiipar

Harmadik ipari forradalom (1939-) találmányai

1945: atombomba 1986: első állandó űrállomás, a MIR

1945-47: mobiltelefon 1990: World Wide Web
1946: első számítógép (s J. Presper Eckert és 1992: SMS
John Mauchly) 1996: DVD
1953: magyar televíziógyártás 2004: egy dél-koreai orvos csoport bejelentette
1954: első atomerőmű hogy olyan embrionális őssejteket fejlesztett ki,
1961: első ember a világűrben (Jurij Gagarin) amelyek képesek arra, hogy a szervezet
1965: CD (James Russel) bármelyik sejtjévé átalakuljon
1969: Neil Armstrong holdra szállása 2006: Blu-Ray
1969: Internet
1975: első otthoni számítógép

3
Amerikában a Ford cég valósította meg elsőként a szalagrendszeres termelést. A termelékenységnek
köszönhetően relatívan olcsó lett.
4
Az első energiaátvitelre alkalmas, zárt vasmagú transzformátort Déri Miksa, Bláthy Ottó Titusz és Zipernowsky
Károly szabadalmaztatta, 1885-ben. Ezek a transzformátorok a Ganz gyárban készültek Budapesten.