Reformkor fő kérdései

1830-1848
„Jelszavaink valának: haza és haladás”

I. Reformkor előzményei:
 napóleoni háborúk
- 1809: Napóleon hadai az ország területére behatolnak – győri csata  függetlenség
ígérete: kudarc – nemesség nemzetek elnyomóját látta a császárban
- győri csata Napóleon seregének győzelmével végződik
 háborús fellendülés, válság
- konjunktúra: nőtt a mezőgazdasági cikkek utáni kereslet, árak
- exportbevétel – főként: gabona, gyapjú; Pest kp-ja a gabonakereskedelemnek
- hadiszállításokhoz kölcsön  államadósság, megoldás: bankjegyek kibocsátása 
bankjegy inflálódott (értéke gyorsan csökkent) – papírpénz leértékelése (devalválás) két
alkalommal 1811; 1816
- fellendülésnek hirtelen vége lett, árak estek
- kereskedelem fejlődése, tartományok gyors iparosodása – esély a fejlődésre, DE! újítások
szükségesek!

II. Reformok megindítói

 Gróf Széchenyi István (1791-1860)
 Életrajzi háttér
- családja az udvarhű arisztokráciához tartozott
- apja Széchényi Ferenc (Nemzeti Múzeum, Országos Széchényi Könyvtár alapítója),
nagybátyja Festetics György keszthelyi Georgikon (mezőgazdasági főiskola) alapítója
- bécsi, nagycenki kastélyban nevelkedett
- ifjú korában részt vett a napóleoni háborúkban, sokat utazgatott
- Angliában döbbent rá Mo. elmaradottságára
 Elméleti munkássága
- 1825-1827-es országgyűlésen reformok még nem valósultak meg, csak a magyar nyelv
ügyében léptek előre, Széchenyi István felajánlotta birtokainak egyévi jövedelmét
(60 000 Ft) egy tudós társaság támogatására (több arisztokrata is követte)  Magyar
Tudományos Akadémia létrehozása
- 1830: Hitel című programadó művét kiadja
∟ nemesek nem kaphattak hitelt a modernizáláshoz, ősiség törvénye miatt (a föld el
nem idegeníthető), ami 1351. óta van érvényben…  ősiség törvény eltörlése
∟ robot eltörlése, helyette bérmunkások alkalmazása
∟ céhek eltörlése
∟ belső vámok eltörlése: belső gazdaság/kereskedelem akadályozása
∟ limitáció (árakat a hatóság szabja meg) eltörlése
∟ monopóliumok (egyedárusítási jogok) eltörlése
 - 1831: Dessewfy József – Hitel című munka taglalatja (bírálat)
- 1831: „Világ” megjelenése: támadásokra válaszol, jobbágykérdés
- 1833: „Stádium” megjelenése: fontosabb reformjavaslatok leírása 12 pontban
- lassú, de folyamatos fejlődés, társadalmi konfliktusok elkerülése
 Gyakorlati munkássága
- gőzhajózás (balatonigőzhajózás, Óbudai Hajógyár)
- folyók szabályozása (Tisza; Al-Duna – Vaskapu, 1831  dunai gőzhajózás)
- vasút kiépítése (Pest-Vác – első vasútvonal)
- hidak építése (Lánchíd – fejlődés szimbóluma, 1840-1849)
- iparfejlesztés (Ganz Ábrahám vasöntödéje, gőzzel hajtott hengermalom, selyemipar –
selyemhernyó tenyésztés)
- részvénytársasági forma
- kaszinó alapítása Pesten, 1827; lóversenyt meghonosította  közösségi élet fejlesztése
 Wesselényi Miklós
programja 1833-ban jelenik meg (cenzúra miatt két év késéssel) – politikai megközelítés
rendi ellenállást (köznemesség) akarta a reformok mellé állítani
vállalta a kormányzással való összeütközést ↔ Széchenyi
 két reformer barát volt, együtt járták be Ny-Európát, hatást gyakoroltak egymásra
 Széchenyi nyugati eszmeáramlatokkal, liberalizmussal
 Wesselényi nemzeti eszmével, hagyományokkal
 végső céljuk: polgárosodó, erős Magyarország létrehozása
 módszereik szembekerültek egymással
 Wesselényi programját folytatta Kölcsey és Kossuth is

III. Politikai irányzatok

 kolerajárvány  feszültségek – 1831: kolerafelkelés, csak a hadsereg tudja megfékezni,
nemesség felfogta, hogy jobbágykérdés megoldatlan
 1832-1836-os országgyűlés, reformkor kezdete
 sok megye reformereket küld: pl. Deák Ferenc – Zala, Kölcsey Ferenc – Szatmár
 érdekegyesítés fontossága (nemesség és jobbágyság nemzeti alapon egyesítése) –
kormányzattal szemben
 kezdetben siker, alsótábla megszavazza az önkéntes örökváltságot (jobbágyok
megválthatják úrbéri szolgáltatásaikat a földesúrral szabadon kötött megállapodással,
jobbágytelkek az egykori jobbágyok kezébe kerülnek)
 jobbágytelkek  polgári földtulajdon, nemesség a megváltás pénzéből fedezheti a
modernizálást
 végül az önkéntes örökváltság ügye elbukott, de megszerveződött a liberális nemesség
 ezenkívül elfogadták Partium visszacsatolását, törvények nyelve latin helyett magyar lett,
Lánchídon mindenkinek hídpénzt kell fizetnie
 1835: I.Ferenc elhunyt  V.Ferdinánd követi a trónon, DE! hatalom kancellárja, Metternich
gyakorolja
 1835: perbe fogták Wesselényit (szatmári megyegyűlésen beszéd) – szembaja miatt végül
elengedik
 1836: reformer politikusok letartóztatása pl.: országgyűlési ifjak, vezetőjük: Lovassy Lovassy
László, 1 évvel később Kossuth Lajost is (Országgyűlési Tudósítások szerkesztője)
  1839-40-es országgyűlés
 bebörtönzötteket kegyelmet kaptak
 váltótörvény
 önkéntes örökváltság elfogadása (VISZONT jobbágyoknak nem volt pénze ☹)
 országgyűlési feliratok magyarul
 szabad gyáralapítási törvény
 fontolva haladók: óvatos reformok javaslata, rendi gondolkodású nemesség távol tartása a
reformellenzéktől, vezetőjük: Dessewfy Aurél
 1844: magyar nyelv államnyelv lett

IV. Kossuth Lajos (1802-1894)

 börtönben önművelés (megtanult angolul, közgazdasági művek olvasása) utána ellenzék
meghatározó politikusa
 1841: megbízták a Pesti Hírlap szerkesztésével (kormányzati döntés, hátha kézben tudják
tartani…)
 Pesti Hírlapot közkedvelt lappá tette, ellenzék eszméinek népszerűsítése, vezércikk műfaja 
1844-ben megfosztották főszerkesztői állásától – centralista Szalay Lászlót lett a főszerkesztő
 Elméleti program:
 kulcselem: érdekegyesítés, ehhez kötelező örökváltság bevezetése (állam finanszíroz)
 sajtószabadság
 közteherviselés (nemesek is adóznak)
 törvény előtti egyenlőség
 Gyakorlati programja:
 védővám módszer: magyar áruk megvédése; osztrák, cseh áruk minősége legalább olyan
jó, de áruk kevesebb, mindenki azt veszi
 Kossuth és Széchenyi vitája
 Széchenyi Kelet népe című művében Kossuthot bírálja
 Kossuth válaszként megírja a Feleletet
 társadalmi különbségek, saját társadalmi rétegüknek szánták az irányítást
 Széchenyi politikája békés, óvatos, osztrákokkal jó viszont tápláló, arisztokráciára épülő;
önkéntes örökváltság, Pest-Buda centrikus ország
 Kossuth politikája szembekerül az arisztokráciával és az osztrákokkal, gyors előrehaladás,
kötelező örökváltság, DE! Kossuth nevezte Széchenyit a legnagyobb magyarnak!
 végcélban egyetértettek, megvalósítás viszont eltért