A felvilágosodás kora

A felvilágosodás
- kora újkorban természettudományok előtérbe kerülnek
o Kopernikusz: a világmindenség központja a Nap (heliocentrikus világkép)
o Newton: gravitáció
- 18. sz.-ban: ember nevelhetőségén és a világ megváltoztathatóságon alapuló korszellem➔
- Társadalmi szerződés elmélete
o Hobbes: az ember rossz, csak az állam abszolút hatalma tudja kordában tartani
 abszolutizmus
o Locke: az embert Isten természetes jogokkal teremtette
 élethez-, szabadsághoz-, tulajdonhoz-, és ezek védelméhez való jog
 mindenki rendelkezik ezekkel a jogokkal: jogegyenlőség
 társadalmi szerződés: az emberek lemondanak az önvédelem jogáról, jogaik
védelmét az államra bízzák ➔ az államot ellenőrizni kell
- Hatalmi ágak
o Montesquieu: az állam hatalmának 3 ága van
 törvényhozó hatalom: közös szabályok megalkotása
 országgyűlés: képviselő választás
 végrehajtó hatalom: közös döntések megvalósítása
 miniszterekből álló kormány
 felelős végrehajtó hatalom: országgyűlés ellenőrzi, és akár le is válthatja a
kormányt
 bírói hatalom: fellépés a szabálysértőkkel szemben, viták rendezése
o 3 hatalmi ágat el kell választani ➔azok birtokosai ellenőrizhessék egymást
- Általános akarat
o Rousseau: a magántulajdon minden gond okozója
 közjó=általános akarat
 kisebbségi véleményt fel kell számolni
 mindenkit mindenről meg kell kérdezni (kis közösségben működtethető)
 nincsenek elválasztva a hatalmi ágak
 korlátlan népfelség
 forradalmi diktatúra
o Locke: az államhatalom a társadalmi szerződés keretében a néptől származik➔ népfelség
 népfelség nem korlátlan: a természetes jogokat semmi nem kérdőjelezheti meg
 demokratikus államberendezkedés alapja
- Szabad verseny
o Adam Smith: közgazdaságtan tudományág alapítója
 láthatatlan kéz: polgárainak gyarapodásával az ország is gazdagodik
 az állam feladata, hogy biztosítsa a gazdaság működésének feltételeit
 védje a magántulajdont
 őrizze a vállalkozás és munkavállalás szabadságát
 tartassa be a szerződéseket
o szabad verseny: a fogyasztó választhat a termelők kínálatából, a termelőket ösztönzi a
fogyasztók keresletének minél jobb kielégítésére
o szabadversenyhez szükséges:
 középkori kötöttségek lebontása (pl.: ne csak nemesek birtokolhassanak földet)
 államnak le kell mondania bevételekről (pl.: monopóliumokról)
o felgyorsítja a gazdasági növekedést
A brit alkotmányos monarchia
- Rendiség, abszolutizmus, alkotmányosság Angliában
o középkori Európában: 1. rendi monarchia
 kétkamarás Parlament
 Felsőház: Lordok Háza (főpapok, főnemesek)
 Alsóház: Közrendűek Háza (köznemesség, polgárság követei (vagyoni cenzus
alapján választó jog))
 választójog: vagyoni cenzushoz kötve (jobbágy rendszer megszűnése miatt)
o nem alakult ki abszolutizmus
o angol királyok a Parlament belegyezése nélkül akartak adóztatni ➔polgárháború
o 1689: Jognyilatkozat (lezárta a polgárháborút)
 Parlament jogainak megerősítése, király jogainak korlátozása: alkotmányos
monarchia
 alapja: Locke elmélet, társ. szerződés
 jogegyenlőség
 esküdtbíráskodás: bírok vezették a pereket, de 12 civil döntött
 szólásszabadság, vallásszabadság
- Parlamentarizmus rendszere
o az államszervezet legfontosabb intézménye a Parlament
o Lordok Háza, Közrendűek háza u.a. rendi korszakhoz képest
o Parlament törvényhozó jogköre mindenre kiterjed (had-, kül-, pénzügy: korábban a király
hatásköre)
o végrehajtó hatalom: király, minisztereken keresztül (Parlament ellenőrzi)
 miniszterelnök: képviselők többségének bizalmát élvező politikust nevezi ki az
uralkodó
o kétpártrendszer
 Tory: földbirtokosok érdekeit képviselő
 Whig: kereskedelmi érdekeket képviselő
 árnyék kormány:
 kormánypárttal szemben álló párt lemásolja a kormány szerkezetét➔
készülnek a leváltásra
o felelős kormányt a Parlament választja
o Nagy-Britannia/Egyesült Királyság létrejötte
 Wales középkor óta Anglia része
 18. sz. elején: egyesülés Skóciával
 19. sz. elején: egyesülés Írországgal

Az amerikai köztársaság
- 17. sz. során Anglia 13 amerikai gyarmatot szerez
o É-i gyarmatokon: puritánok (anglikán egyházzal elégedetlen protestánsok)
o D-i gyarmatokon: ültetvények + fekete rabszolgák
o sokáig nagyfokú önállóság („üdvös elhanyagolás”)
o 18. sz.-tól: fokozott ellenőrzés: nélkülük döntöttek róluk
o nem választhattak képviselőket: tiltakozás➔ nyílt lázadás
o 1776: 13 gyarmat közös kongresszusa: Függetlenségi nyilatkozat
 természetes jogok felsorolása
 jogegyenlőség
 brit uralkodót a társ. szerz. felrúgásával vádolták
 népfelség elve alapján kormányzatot alakíthatnak: Amerikai Egyesült Államok
 szövetségi állam (csak a kül-, had-, pénz-, és kereskedelemügy közös)
- Az Alkotmány
 o britek ellen függetlenségi háború: George Washington vezetésével nyernek (1783)
o Alkotmány: (1787) az új állam intézményit és azok működését szabályozó alaptörvény
 kartális alkotmány: egyetlen dokumentumba foglalt alaptörvény
o Nagy-Britanniai alkotmány: történelem során kialakult törvények és jogszokások összegzése
 történelmi alkotmány
o szólás-, vallásszabadság
o gyülekezés szabadsága
- Az elnöki rendszer: fékek és egyensúlyok rendszere
o törvényhozó hatalom
 kétkamarás Kongresszus
 felsőház: Szenátus (minden tagállam 2 szenátort küld, 6 évre választják őket)
 alsóház: Képviselőház (választókerületenként 1 képviselő)
 választókerületek ➔kétpártrendszer
o végrehajtó hatalom
 elnök: polgárok választják (egyben államfő is)
 nem tagja a Kongresszusnak, nem ők választották ➔nem is válthatják le
 1. elnök: George Washington
o bírói hatalom
 brit példára esküdtbíráskodás
 Legfelsőbb Bíróság: legmagasabb bírói fórum
 alkotmányellenesnek ítélt törvényeket megsemmisítheti
 törvényhozó és végrehajtó hatalom ellenőre
- USA területe
o volt brit, francia, és spanyol gyarmatok felvásárlása (v. háborúval elfoglalása)
o új tagállamokat szerveztek (ma 50 van)
o indiánokat rezervátumokba telepítették

A francia forradalom és hatása

- A régi rendszer Franciaországa
o 17-18. sz.-ban rendi társ. és abszolutizmus
o a király nem hívta össze a rendi gyűlést
o a katolikus egyház és a földbirtokos nemesség megőrizte kiváltságait
 ezek megvonásának fenyegetésével tartotta őket sakkban a király
o harmadik rend: a társadalom többi része
o városi polgárság kiváltságai: városi önkormányzat, céhek
o parasztságot nem kötelezhették robotra, de fizetett a földbirtokosnak a földért, fizette a
tizedet, és az államnak is
o 18. sz.-ban Európa 2. legnépesebb országa és gazdasága
o kapitalista fejlődés útjában:
 jogegyenlőség hiánya
 földbirtok feudális kötöttségei
 vállalkozás szabadságának korlátai (pl.: céhek, monopóliumok)
o polgárság megoldást látott a felvilágosult eszmékben + rendek is elégedetlenkedtek
 + 1780-as években rossz termés ➔éhínség (városi szegények)
 elviselhetetlen a parasztok adóterhei
 +sorozatos háborúk: hatalmas adósságok➔ államcsőd
- A forradalom kitörése
o 1789.: XVI. Lajos összehívja a rendi gyűlést (175 év után)
 3. rend javaslatára: alkotmányozó nemzetgyűléssé nyilvánítják magukat
 megkezdik a polgári társ. és állam kialakítását
 párizsi tömeg támogatásul: megostromolja a Bastille-t: 1789. július 14.
  nemzetgyűlés eltörli a rendi kiváltságokat: alkotmányos monarchiát dolgoznak ki
 Emberi és polgári jogok nyilatkozata
 természetes jogok (Montesquieu elvei alapján)
 szólás-, vallás-, sajtószabadság
 jogegyenlőség, népfelség elve, hatalommegosztás
 ez alapján jön létre a francia alkotmány
o király nem működött együtt a nemzetgyűléssel (vissza akarta állítani a hatalmát)
 titokban kapcsolatba lépett a Habs. Bir. és Poroszország uralkodóival
 féltek a forradalom terjedésétől: hadba léptek Franciao. ellen
o polgárháború az országban
o államadósság megoldása: egyházi birtokok kisajátításával akarta megoldani a nemzetgyűlés
o ➔vallásos parasztság a forradalom ellen fordult (párizsi tömeg a forr. mellett)
o királyt letartóztatták➔ kivégezték
o alkotmányos monarchia➔ forradalmi diktatúra
- Jakobinus diktatúra
o 1793-94: Robespierre vezetésével jakobinusok uralma
o árak és bérek szabályozásával elnyerték a párizsi tömeg támogatását
o bebörtönözték politikai ellenfeleiket
o folytatták az egyház és az elmenekült nemesség birtokainak eladását
o általános hadkötelezettséget vezettek be➔ tömeg hds. ➔ leverték a külföldi csapatokat
o ellenforradalmat rögtönítélő bíróságokkal + tömeges kivégzésekkel verték le
o hatalommegosztás, emberi jogok: ∅
 Rousseau nyomán: közös érdekek előbbre valók az egyéni érdekeknél, jogoknál
o életét féltő csop. kivégezte Roberspierre-t: jakobinus diktatúra felszámolása
- Napóleon és birodalma
o miután a francia tömeghds. visszaverte a Habs. Bir. és a poroszok támadását: Nagy-Britannia
is beavatkozott
o a hds. fölött Bonaparte Napóleon vette át az irányítást
 előtte egyiptomi hadjáratokat vezetett
 törvényesítette a forradalom eredményeit
 törvénykönyvbe foglalta jogegyenlőségét
 lezárult az egyházi földek kiárusítása
 véget ért a polgárháború
 együttműködött az egyházzal is
o 1804-ben Napóleon császárrá koronázta magát
 felesége: Mária Lujza
 gyereke: Sasfiók
o célja: Európa meghódítása (indok: nemzeti dicsőség) + forradalom eredményeinek
exportálása
o 1805: Austerlitzi csata: francia győzelem az orosz-osztrák sereg ellen
o ahova eljutott a francia hds.: jogegyenlőség + eltörölték a szabd verseny akadályait
o legyőzött uralkodókat elűzték➔ Franciao.-nak alávetett államokat hoztak létre
o megszűntették a Német-római Császárságot
o Oroszországot és Nagy-Britanniát nem tudta legyőzni
 Nagy-B. finanszírozta a szárazföli nagyhatalmak franciaellenes koalícióit
 1813.: lipcsei csata (népek csatája): Napóleon súlyos veresége➔ ez vezetett a
bukásához
 párizsi csatát elvesztik a franciák, Napóleon ellen fordulnak a tábornokai➔ lemond
 Elba szigetére száműzik (megtarthatja a császári címet)
 Bourbon-restauráció
 o Napóleon megszökött Elba szigetérő➔ volt katonáival hatalom visszavétel: 100 napig újra
császár
o 1815: waterlooi csata: Napóleon vereséget szenved, birodalma összeomlik
 győztes hatalmak Szent Ilona-szigetére száműzték (brit fennhatóság)
 valószínűleg mérgezéses halál (1821)
o Napóleon uralkodása: 1804-1814/1815 (100 napos uralom)
o bécsi kongresszus:
o Franciaországba visszatér XVIII. Lajos, de az ország alkotmányos monarchia lesz
o Franciao. visszaszorul a forradalom előtti határai közé
o franciák + oroszok + Habsburgok + poroszok + Nagy-Britannia: „európai koncert”
 hatalmi egyensúlyt biztosítottak
o Oroszo.+ Habs. Bir.+ Poroszo.= Szent Szövetség
 céljuk: forradalmak megakadályozása (vagy leverése)
o elűzött uralkodók visszatértek
 de! hatalmukat a nemzet (egyenjogú állampolgárok közössége) nevében gyakorolták
 megszűnt a paraszti függés
 a föld polgári tulajdon lett
 megszűntek a rendi kiváltságok
 csökkent a vallási megkülönböztetés
 jogegyenlőség
 céhek és monopóliumok eltörlése➔ kapitalista fejlődés
- A francia forradalom emlékezete
o forradalom: széles tömegek támogatásával erőszakkal történő hatalomváltás, ami alapvető
társadalmi változásokkal jár
o minta: 1789-es francia forradalom
 pozitív értelemben:
 elnyomó hatalmat meg lehet dönteni, hogy a szabadságjogok és a
jogegyenlőség megvalósulhasson
 negatív értelemben:
 a forradalom törvénytelensége megosztja a társadalmat, és diktatúrához
vezethet
o Napóleon forradalmának következménye: új nemzettudat+ nemzeten belüli egyenlőség