A HÁROM RÉSZRE SZAKADT MAGYARORSZÁG ÉLETE

2011-10-31, 11:55
PM
1. Előzmények:

Az ország két részre szakadása:

 1526. aug. 29. Mohács - II. Lajos halála, kettős királyválasztás: Szapolyai János
(1526-1540)( az 1505-ös rákosi végzésekre hivatkozva) , Habsburg Ferdinánd (1526-
1564) (testvére V. Károly német-római császár)
 Ferdinánd a bátyjától kapott pénzen tízezer zsoldost fogadott, legyőzte Szapolyai
seregét
 Szulejmán (Szapolyai kérte a segítségét) 1529-ben elfoglalta és átadta János
királynak Budát › Magyarország 2 részre szakad
 Ezután Bécs ellen indult, az ostrom elhúzódott, eredménytelenül kellett
visszavonulnia
 A szultán 1532-ben újabb hadjáratot indított Bécs irányába, 1532-ben azonban a
Habsburgok is jelentős erőket tudtak Közép-Európában mozgósítani, Szulejmán
hadai a Jurisics Miklós birtokában lévő kis vár, Kőszeg falainál megálltak

• a két nagyhatalom nem bír egymással, erőegyensúly van köztük, Magyarország a két
birodalom ütközőzónájába került
• A török birodalom katonai hatósugara (actio radiusa) Magyarországon véget ért. (Perjés
Géza kutatásai alapján.) Így Szulejmán talán egy diplomáciájában törökbarát
Magyarországgal - egy ütközőállammal - is beérte volna, ami elválasztja országát a
Habsburgok keleti tartományaitól
• Váradi béke: I. Ferdinánd és János király a Váradon 1538-ban megkötött egyezség
értelmében kölcsönösen elismerte egymást királyságát

Buda eleste, az ország három részre szakadása:

 1540-ben meghalt János király, hívei ( Fráter György és Török Bálint) a váradi
egyezséget megszegve pár hónapos csecsemő fiát, János Zsigmondot választják
királlyá
 1541. Fráter György Szulejmántól kért segítséget, a szultán csapatai 1541 augusztus
29-én megszállták Budát › ezzel az ország három részre szakadt

Kísértet az ország egyesítésére:

 1541. A gyalui egyezmény értelmében (Fráter György, Ferdinánd,) Fráter György és

hívei elismerik Ferdinánd királyságát, ha újra egyesíti az országot. Izabella és János
Zsigmond lemondott országáról, és átadta a Szent Koronát.
 1542. a császári sereg kudarca Buda alatt (a török meg akarta akadályozni , hogy az
ország nyugati része Habsburg kézre kerüljön)
 1551. újabb egyesítési kísérlet – Fráter György átadja Erdélyt, de a Castaldo vezette
császári zsoldossereg (kb. 7500 fős sereg) egy szemtanú szerint: "seregnek kevés,
követségnek sok" volt.
 1551-ben Alvincen Castaldo Ferdinánd jóváhagyásával meggyilkoltatta az árulónak
 vélt Fráter Györgyöt

újabb hadjáratok:
- 1552. Temesvár (Losonczy István), Drégely (Szondi György), Eger (Dobó István)
- 1566. Szigetvár (Zrínyi Miklós)

2. A három országrész berendezkedése

a) A királyi Magyarország: a Dunátúl nyugati része, Felvidék, Horvátország, Szlavónia

 Mo. a Habsburg birodalom része, feladata a török feltartóztatása

 az ország központja Pozsony (Ferdinánd nem költözött Magyarországra): itt székelt a
király helyettese, a helytartó és a pénzügyeket irányító Magyar Kamara (kincstári
jövedelmek), a Magyar Kancellária (törvényhozás, igazságszolgáltatás) Bécsben
volt, a kancellár az esztergomi érsek volt
 az ország védelmét az Udvari Haditanács irányította, a mintegy 1oo végvár
(nagyobak 1ooo-15oo fő pl. Kanizsa, Eger, Győr), fenntartása és a 15-2o ooo
végvári katona zsoldja évi 1,5 millió Ft-ot emésztett fel, a hadi kiadások negyedét
fedezték a Magyar Kincstár bevételeiből . A hiányzó összeget a Német Birodalom
rendjei, a cseh és osztrák tartományok és a pápák segítségéből fedezték.
 Ferdinánd alatt az uralkodó és a rendek együttműködése volt a jellemző (= rendi
dualizmus), országgyűlés (adómegszavazás, törvényhozás), a helyi közigazgatás a
nemesi vármegyék kezében volt
 Előkelő úr, 17.sz.
b) A hódoltság: Magyarország középső része

 1541 után (Buda eleste) épült ki a török közigazgatás (vilajet (pasa), szandzsák
(bég)),

a főparancsnok a budai beglerbég

 a nemesség és polgárság elmenekült (a várak végvárakká váltak),

 a meghódított terület legjövedelmezőbb része (pl. mezővárosok Nagykőrös,
Kecskemét, Cegléd) kincstári kezelésbe került, évi egy összegben adóztak
 minden föld a szultáné, a területek nagyobb részét szolgálati birtokként (tímár)
adományozta a katonáknak és tisztviselőknek › rablógazdálkodás
 a törökök figyelembe vették a régi adókat (jobbágyok adói: kapuadó - évi 50 akcse
(kb. 1 forint), ajándék, kilenced, robot – a földesúrnak, harádzs (pl.: várépítés,
szállítás) a kincstárnak)
 adóztatás - defterdár = adószedő, pontos összeírások
 kettős adóztatás: a Hódoltság peremterületén a magyar és török földesúr is beszedte
az adót
 a legnehezebb sora a kettős adóztatású területeken élőknek volt
 igazságszolgáltatás - a Korán alapján a kádik (világi jogász) és muftik (egyházjogász,
jogértelmező) - megvesztegethetőség, de maradtak a magyar hatóságok is -17.sz.
parasztvármegye, nemesi megye
 nincs erőszakos mohamedán térítés , a keresztények több adót fizetnek, kevés a
renegát (hittagadó)
 kb. 3o-4o ooo fős katonaság (nagyobb része délszláv - szerb, bosnyák) – a birodalom
másik feléből jövő pénzekből

A hódoltság következményei:
  Legsúlyosabb: az emberveszteség
 A faluszerkezet szétesett ›pusztásodás
 A városok balkáni arculatúak lettek
 Egyedül a mezővárosokban volt fejlődés, külterjes szarvasmarha tenyésztéssel
foglalkoztak és Nyugat-Európában értékesítették (Debrecen, Nagykőrős,
Jászberény)

török katonák
c) Erdély: Erdély, Alföld keleti része (=Partium)

 a kényszerből született állam vezetője a fejedelem volt (Fráter György szervezte meg,
1571. speyeri egyezmény: János Zsigmond lemondott királyi címéről és névlegesen
elismerte I. Miksát egész Magyarország törvényes királyának, ugyanakkor Erdély és
Magyarország Részeinek fejedelme lett.
 központja Gyulafehérvár
 erős központi hatalom: a fejedelem volt az ország legnagyobb birtokosa, rendelkezett
a bányákkal, kereskedelmi monopóliumokkal
 a Fejedelmi Tanács tagjait a fejedelem nevezte ki,
az országggyűlésnek csak jóváhagyási joga volt
 törvényhozó hatalom: az egykamarás országgyűlés (az 1437-es kápolnai unió
teremtette meg)
 3 rend:

o a magyar nemesek
o székely előkelők
o szász patríciusok
a székely és szász székek önkormányzattal rendelkeztek

 évi adóbevételének (3oo ooo Ft) a felét hadi kiadásokra fordította

 külügyekben a török porta alárendeltje (vazallus) és adófizetője volt - ütközőállam

A török hódítás hatása a gazdaságra:

 pusztásodás – nagyobb legelők, rideg marhatartás,

  állattenyésztés iviteli cikk- 93% - állat, marhaexport (évi 2oo ooo), Eu. legnagyobb
élőállatexportőre - Csehország, Dél-Németor., Itália
 behozatal- textil, fém-, üveg- késztermékek, - a beözönlő olcsó iparcikk sorvasztja a
hazai nem túl fejlett ipart, amely megőrzi céhes jellegét,manufaktúrák nincsenek-
néhány iparágnak kedvez – ötvösművészet
 a királyi Mo. nagybirtokosai gabonatermesztést (második jobbágyság kialakulása:
majorság kiterjesztése, robot növelése), felvevő Ausztria, hadsereg
 bor – Balaton felvidék, Tokaj, Eger
 új gyümölcsfajták – barack, cseresznye, dinnye

A társadalom átalakulása:

a) Vallási megosztottság.

 lutheránusok: Mária királynő körében terjed először (Mohács előtt), a nagybirtokosok

áttérése: Thurzók, Perényiek, szászok;
 kálvinisták: a mezővárosokban, Erdélyben terjed, magyar nyelvűség továbbéltetése
(Méliusz Juhász Péter, Alvinci Péter, Magyari István).
 unitárius (antitrinitárius), Erdély: Dávid Ferenc, János Zsigmond.
 1568: tordai országgyűlés (Erdély, János Zsigmond): négy bevett vallás szabadon
gyakorolható és terjeszthető (katolikus, evangélikus, unitárius, református),
Európában ez az első törvény a vallási türelemről

b) A feudális rendi tagozódás megszilárdulása.

 nagybirtokosok – a jobbágyporták 45% -a, fejedelmi központokat építenek ki,

magánhadsereg, hatalmuk megnőtt, a főúri magánhaderőben szolgáló közép- és
kisbirtokos nemesség, a szervitori réteg;
 tehetségük, ügyességük, jó házasság révén felemelkedett új elit – Nádasdy Tamás,
Rákócziak, Bocskai, Eszterházy;
 rengeteg a vagyontalan nemes (armalista);
 A magyar társadalom különleges csoportját alkotja a vitézlő rend. Tagjai a
végvárakban teljesítenek katonai szolgálatot és a legkülönbözőbb osztályokból
kerülnek ki. Vannak közöttük arisztokraták, közép- és kisnemesek, parasztok,
valamint idegen zsoldosok is. A vitézlő rend különleges jogokat élvez, ezek az
adómentesség, szabad paraszti kiváltsággal rendelkeznek, és fizetésüket zsoldban,
posztóban és sóban kapják, ami azonban gyakran elmarad ("se pénz, se posztó")
 hajdúk
 a jobbágyok egyre erősebb függősége.

Életmód

 a magyar társadalom remilitarizálódott

 erdőségek eltűntek – várépítés, fűtés
 főúri kastélyok – erődítmények – belül díszkert, karikaüveges ablak, falakon
szőnyegek, kárpitok
 udvarház – boronaház, sövényre tapasztott agyag, fazsindely, téglapadló – cseréptető
 luxus
 paraszt – tapasztott fal, szalmatető – zsupfedél
 török hatás - szókincs, virágok, gyümölcsök, dzsámik, mecsetek, minaret, fürdők
 keleties viselet – színes szűk nadrág, mente, zsinórozás, csizma – török eredetű
 étkezés – tálak, később egyéni tányér, villa, saját kés
 fertőzött víz – 1-2 l bor naponta – alkoholfoka, mint a söré, kávé, dohány
 históriás énekmondó – Tinódy – 1554., Bornemissza Péter, Balassi Bálint

demográfiai változások

 Mátyás kora – 4 mill. – hódoltság végére ua., vagy kevesebb - 3,5 mill.
 az ország nemzetiségi összetétele megváltozott