4.

A reformáció, ellenreformáció és kulturális

hatásaik
I. Egyház és reform
 A római katolikus egyház története során számos válságot élt át, többször
megrendült a hívek hite az egyház erkölcseiben és a hitélet tisztaságában.
o Azonban az egyháziak rendre megújulást hirdettek, reformokat vezettek be
(clunyi reform, VII. Gergely reformjai, a kolduló rendek megjelenése) melyek
segítségével az egyház úrrá lett a problémákon.
o Időnként az eretnekmozgalmak miatt kényszerült változtatásra az egyházi
vezetés
 Akonstanzi zsinaton (1414-1418) sikerült felszámolni a nyugati egyházszakadást,
azonban a reform ügyét lesöpörték az asztalról.
 A XV. század végére az egyház tekintélye tovább csökkent
o A reneszánsz Itáliában a pápák úgy éltek, mint a világi fejedelmek, udvaruk a
fényűzés, a pompa egyik központja volt, ahol nem vetették meg a testi
élvezeteket.
o X. Leó pápa (aki azt írta: ”élvezzük az Isten által ránk ruházott pápaságot”) a
római Szent Péter székesegyház építési költségeit, a német egyházfők pedig
méltóságuk megvásárlását búcsúcédulák árusításával kívánták fedezni
 A tisztítótűz elkerülésére korábban is árultak búcsúcédulákat,
azonban akkor nem volt ilyen nyilvánvaló az anyagi haszonszerzés
vágya.
o Mindezek fokozták a pápasággal szembeni elégedetlenséget.

II. Luther Márton és egyháza

 Luther Márton Ágoston rendi szerzetes római zarándoklata során meggyőződött a
pápai udvar romlott erkölcseiről
o 1517. október 31-én Wittenbergben közzétette az egyházat bíráló és annak
megújítását célzó 95 pontját.
 Az egyház teljes mértékben elutasította javaslatait.
o Erre a Lutherrel egyetértők – akik között nagyurak, sőt német fejedelmek is
voltak – nem ismerték el a pápa és a katolikus egyházfők hatalmát, és új
felekezetet hoztak létre.
o Kialakult a Luther nevéhez kötődő új felekezet, az evangélikus (lutheránus)
egyház tanítása és szervezete.
 Luther a Bibliához nyúlt vissza
o Felfogása szerint az ember egyedül Isten kegyelméből, a hit által üdvözülhet
o Elvett az egyház gazdagságát és fényűzését, ezért lemondott az egyházi
adókról, és pártolta az egyházi birtokok világi kézbe kerülését (szekularizáció)
o Tagadta a pápa különleges hatalmát és a szerzetesrendek szükségét.
o Elvetette a cölibrátust (a papi nőtlenség) amelyet a képmutatás egyik
forrásának tartott.
o Növelni kívánta a világiak és csökkenteni az egyháziak szerepét a hitéletben.
 o Emiatt pártolta két szín alatti áldozást, s lefordította német nyelvre a Bibliát,
hogy a nép számára is hozzáférhető legyen.
 A pápa kiátkozta Luthert, majd V. Károly német-római császár is ellene fordult
o A császárral szemben álló fejedelmek azonban tiltakoztak (protestáltak –
innen a protestáns elnevezés), és a reformátor mögé álltak.
o Így Bölcs Frigyes szász választófejedelem oltalma alatt Wartburg várában
tudta lefordítani a Bibliát
o A császár és a protestáns fejedelmek között kitört a háború.
 Miután a szemben álló felek kimerültek az öldöklő küzdelemben,
megkötötték az ausburgi vallásbékét (1555)
 Az egyezség értelmében a fejedelmek szabadon
választhattak vallást, és az alattvalóknak is követniük kellett
őket.
 A békét követően az északi és a keleti német területeken a
lutheránusok kerültek többségbe
 Az új vallás német földön kívül Skandináviában vált
uralkodóvá, és jelentős pozíciókat szerzett Ausztriában,
valamint Csehország és Magyarország németajkú lakossága
körében.

III. A kálvini reformáció

 A reformáció másik jelentős irányzatának létrehozása a Svájcba menekült francia
Kálvin János nevéhez fűződik
o Tanait A keresztény vallás tanítása című művében foglalta össze (1536)
o Az új felekezetet mint Genf prédikátora szervezte
 Lutherhez hasonlóan Kálvin is a Bibliához nyúlt vissza, de radikálisabban eltávolodott
a katolikus hagyományoktól
o A fő kérdés számára is az üdvözülés, de Kálvin szerint a Mindenható már
eleve eldöntötte, hogy ki üdvözül, ki jut kárhozatra.
 Ez az eleve elrendelés tana, amely Isten teljes, az emberi
cselekedettől befolyásolhatatlan hatalmát támasztja alá.
 Az embereknek hinniük kell, hogy Isten üdvözülésre választotta ki
őket, és tisztes dolgos életvitellel kell ennek megfelelniük.
o Kálvin is elvetette az egyházi fényűzést és vagyont
 A kálvinista templomokat egyszerű, puritán belső jellemezte
(tiltották a képi ábrázolást)
o A dolgos életet megbecsülte, s nem tiltotta a munkával szerzett pénz
kölcsönzése után a méltányos kamat szedését (az uzsorát elítélte)
o A Kálvin által kiépített református egyházban nincs hierarchia
 Minden közösség önálló volt, melynek vezetésébe a választott
világiak (presbiterek) is beleszólhattak
 A kálvinizmus Svájcban, Németalföldön, Magyarországon, Skóciában és Angliában
többségbe került, és elterjedt Franciaországban is.
 A reformáció alapvetően hitújítás volt, de nagy hatást gyakorolt a társadalmi
mozgásokra is.
 o Így a polgári erények (mértéktartás, szorgalmas munka, a vagyon
gyarapítása) beemelése a pozitív emberi értékek közé elősegítette a polgári
rendszer kialakulását.

VI. Ellenreformáció, a katolikus megújulás

A katolikus egyház fölvette a harcot a reformációval szemben, ugyanakkor hozzáláttak az egyház
megújításához is.
 A harc és a megújulás együtt jelentkező folyamatát ellenreformációnak és katolikus
megújulásnak is nevezik
o A két meghatározás értékítéletet is hordozhat, mivel a folyamatnak más-más
oldalát emeli ki
 Loyolai (Szent) Ignác megalapította a jezsuita rendet (1540), mely fő feladatának a
katolicizmus védelmét tekintette
o A rend erősen központosított felépítésű volt, élén a gereális állt.
o Átvették a reformáció módszereit: igyekeztek közvetlen kapcsolatba kerülni a
lakossággal és élményszerűbbé tenni a hitéletet
o Nagyon fontosnak tartották az oktatást, magas színvonalú iskolákat hoztak
létre
o A képzett jezsuiták királyokat, főnemeseket és egyszerű emberek tömegeit
térítették vissza a katolikus hitre (rekatolizálás)
 A meggyőzés mellett alkalmazták az erőszakot is: a pápaság ismét életre hívta az
inkvizíciót (1542) amely a katolikus országokban lépett fel az új tanok hirdetőivel
szemben
o Összeállították a tiltott könyvek jegyzékét (Index, 1559)
 Az ezen szereplő könyvek olvasása büntetéssel járhatott
 A megújulást szolgáló reformokat a tridenti zsinaton vitatták meg, és fogadták el
(1545-1563)
o Felléptek a reformáció által bírált visszásságok ellen.
 A búcsút meghagyták, de szabályozták évszázados gyakorlatát és
megtiltották a búcsúcédulák árusítását
o Szintén a reformációt követve iskolákat és nyomdákat hoztak létre
o Nagy gondot fordítottak a hitéletre; itt – szemben a reformációval – nagy
szerepet szántak a külsőségeknek, pompának is.
o Kitartottak a katolicizmus hagyományai mellett:
 nem csorbították, sőt növelték a pápa hatalmát,
 hangsúlyozták a szentek tiszteletét,
 megerősítették a szerzetesi mozgalmakat
 A katolikus megújulás megállította a reformáció terjedését
o A katolikus államhatalom segítségével Franciaországban, Csehországban,
Ausztriában és részben Magyarországon ismét a katolicizmusé lett a vezető
szerep