11. Mutassa be az alapvető jogok biztosának jogállását, fontosabb feladat- és hatáskörét!

A.) JOGÁLLÁSA

 Az alapvető jogok biztosa az Országgyűlés szerve, kizárólag neki felelős.

 Tevékenységének tapasztalatairól – különösen az alkotmányos jogok hatósági eljárásokkal
kapcsolatos jogvédelmének helyzetéről, valamint az általa tett kezdeményezések, ajánlások
fogadtatásáról és eredményéről – évente beszámol az Országgyűlésnek.
 A beszámolót az országgyűlési határozathozatalt követően a Magyar Közlönyben kell közzétenni.
a. Megválasztása
 alapvető jogok biztosát és helyetteseit
o az Országgyűlés
o a köztársasági elnök javaslatára választja meg
o hat évre,
o a képviselők kétharmados többségi szavazatával.
 Az országgyűlési biztosok egyszer újraválaszthatók.
 A javasolt személyeket az Országgyűlés illetékes bizottsága – véleményezési jogkörrel –
meghallgatja.
 A helyetteseket
o az alapvető jogok biztosának javaslatára választja meg
o az Országgyűlés
o hat évre.
o A nemzetiségek jogainak védelmét ellátó helyettes jelölését megelőzően ki kell kérni
a nemzetiségek érdekképviseletei vezetőjének véleményét is.
b. Ki lehet alapvető jogok biztosa:
 Az alapvető jogok biztosának olyan egyetemi jogi végzettségű,
 büntetlen előéletű
 magyar állampolgár választható meg,
 aki kiemelkedő tudású elméleti jogász,
 illetve legalább tíz év szakmai gyakorlattal rendelkezik
 az alkotmányos jogokat érintő eljárások lefolytatásában és azok felügyeletében
 vagy tudományos elméletében jelentős tapasztalatokkal rendelkezik,
 valamint köztiszteletnek örvend és harmincötödik évét betöltötte.
 Nem lehet az alapvető jogok biztosa az,
o aki a választásra irányuló javaslat megtételének időpontját megelőző négy évben
országgyűlési és európai parlamenti képviselő,
o köztársasági elnök,
o az Alkotmánybíróság tagja,
o a Kormány tagja, államtitkár,
o közigazgatási államtitkár,
o helyettes államtitkár,
o a helyi önkormányzati képviselő-testület tagja,
o jegyző,
o ügyész,
o a fegyveres erők,
o a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagja,
o valamint pártalkalmazott volt.
 A kizáró feltétel azt kívánja megelőzni, hogy az ombudsman esetleg saját korábbi tevékeny-
ségét vizsgálhassa.
c. Az országgyűlési biztos jogállásának fontos elemét rögzíti a törvény, amikor kimondja, hogy eljárása
során független, intézkedését kizárólag az Alaptörvény és törvények alapján hozza meg.

 Függetlenségének biztosítékai a reá vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokban és mentelmi

jogának törvényi szabályozásában rejlenek.
 Megbízatása összeférhetetlen minden más állami, önkormányzati, társadalmi és politikai
tisztséggel.
 Az alapvető jogok biztosa más kereső foglalkozást nem folytathat, és egyéb tevékenységéért
díjazást nem fogadhat el. kivéve
o a tudományos,
o az oktató,
o a művészeti,
o a szerzői jogvédelem alá eső,
o a lektori és a szerkesztői tevékenységet
 Nem lehet
o gazdasági társaság vezető tisztségviselője,
o felügyelőbizottságának tagja,
o továbbá személyes közreműködésre kötelezett tagja.
 Az alapvető jogok biztosa és helyettesei, valamint a NAIH elnöke nem lehetnek tagjai pártnak.
 Politikai tevékenységet nem folytathatnak, politikai nyilatkozatokat nem tehetnek.
 Ha az alapvető jogok biztosával kapcsolatban összeférhetetlenségi ok áll fenn, köteles azt a
megválasztását követő tíz napon belül megszüntetni.
o Ennek megtörténtéig e tisztségéből eredő jogkörét nem gyakorolhatja.
o Ha e törvényi előírásnak nem tesz eleget, az összeférhetetlenség megállapításáról az
Országgyűlés a képviselők kétharmadának a szavazatával dönt.
 Az alapvető jogok biztosát a képviselőkkel azonos mentelmi jog illeti meg, amely kiterjed mind a
felelőtlenségre, mind a sérthetetlenségre. Az alapvető jogok biztosát a mentelmi jog a
megválasztásának napjától megilleti, de a mentelmi jog szempontjából már az e tisztségre
javasolt személyt is úgy kell tekinteni, mintha az alapvető jogok biztosa lenne.

d. Megbízatásának megszűnése
 Az alapvető jogok biztosa megbízatása
o a megbízatási idő leteltével,
o halállal,
o lemondással,
o az összeférhetetlenség kimondásával,
o felmentéssel,
o a tisztségtől való megfosztással szűnik meg.
 A lemondást írásban kell közölni az Országgyűlés elnökével, aki köteles azt elfogadni.
 Felmentéssel szűnhet meg a megbízás, ha az ombudsman neki fel nem róható okból kilencven
napon túlmenően nem képes megbízatásából eredő feladatainak eleget tenni.
 Ha az alapvető jogok biztosa
o neki felróható okból nem tesz eleget a megbízatásából eredő feladatainak
o vagy jogerős ítéletben megállapított bűntettet követ el,
o illetőleg tisztségére más módon méltatlanná válik,
az Országgyűlés megfoszthatja a tisztségétől. A megfosztást az Országgyűlés mentelmi és
összeférhetetlenségi bizottsága indítványozhatja.
B.) FELADAT- ÉS HATÁSKÖREI
 Az alapvető jogok biztosának hatásköre – működésének megkezdése óta – jelentősen kibővült.  Ez
különösen azoknak a jogszabály-változásoknak köszönhető, amelyek korábban más szerv hatáskörébe
tartozó ügyeket sorolt át az ombudsmanéba.
o Ilyen a Független Rendészeti Panasztestület, amely 2020 februárjában szűnt meg, s amelynek
feladatait az alapvető jogok biztosa vette át.
 A rendőrségi törvény alapján benyújtott panaszokkal kapcsolatos vizsgálatát az
ombudsman az általános eljárásától részben eltérő szabályok szerint folytatja le.
 Az alapvető jogok biztosa vizsgálata során keletkezett jelentését a rendőrség
közigazgatási hatósági eljárása követi
 az ezen eljárásban született határozat ellen a közigazgatási határozatok bírósági
felülvizsgálatára vonatkozó szabály szerint lehet jogorvoslattal élni.
o 2021. január 1. napjával megszűnt az Egyenlő Bánásmód Hatóság is, feladatait az alapvető
jogok biztosa vette át.
 Ezen ügyekben az ombudsman közigazgatási hatósági eljárás keretében jár el, a
vonatkozó eljárási szabályoknak megfelelően.

a. feladata
 Az alapvető jogok biztosának feladata, hogy alapjogvédelmi tevékenységet lásson el.
 A biztos az alkotmányos jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja
vagy kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez.
 Az alkotmányos visszásságnak valójában nincs törvényi definíciója, de az nyilvánvaló, hogy
tágabb érvényű, mint a törvény- és jogsértés.
 A magyar ombudsmanok gyakorlata az alkotmányos visszásság fogalmába a törvénysértés
mellett a vizsgálati körbe tartozó hatóságok működésének rendszerhibáját is beleértette azon
az alapon, hogy az ilyen hiba bármikor vezethet jogsérelemhez.

b. eljárása
 Az ombudsman eljárásának megindítása érdekében bárki fordulhat hozzá,
o ha megítélése szerint valamely hatóság,
o illetőleg közszolgáltatást végző szerv eljárása,
o ennek során hozott határozata, intézkedése,
o illetőleg a hatóság intézkedésének elmulasztása következtében alkotmányos jogaival
kapcsolatban sérelem érte vagy ennek közvetlen veszélye áll fenn.
 A panasz előfeltétele, hogy a panaszos a rendelkezésre álló közigazgatási jogorvoslati
lehetőségeket már kimerítette, illetve jogorvoslati lehetőség számára nincs biztosítva.
 Az állampolgárok az alapvető jogok biztosához fordulhatnak utólagos normakontroll kezdemé-
nyezése céljából. A biztos a kérelmet mérlegeli, és ha álláspontja szerint a jogszabály
alaptörvény-ellenessége fennáll, határozott kérelmet tartalmazó indítvánnyal élhet az
Alkotmánybíróság felé.
 Az alapvető jogok biztosa az alkotmányos jogokkal kapcsolatos visszásság megszüntetése
érdekében hivatalból is eljárhat, ha az eljárás feltételei egyébként fennállnak.
 Az országgyűlési biztoshoz való fordulás miatt senkit nem érhet hátrány.
 Ha a beadványt benyújtó személy ezt kéri, kiléte nem fedhető fel.
 Az alapvető jogok biztosához benyújtott valamennyi beadvány illetékmentes.
 Az ombudsman a hozzá benyújtott beadványt – kivéve, ha megítélése szerint a beadványban
szereplő visszásság csekély jelentőségű – köteles megvizsgálni, a vizsgálat megtagadásáról
pedig a beadványt tevő személyt értesíti.
  A vizsgálathoz szükséges és általa célszerűnek tartott intézkedést – a törvény keretei között –
az alapvető jogok biztosa maga választja meg. Közvetlen beavatkozási vagy kötelezési
lehetősége nincsen, ilyen közhatalmi jogosítvánnyal nem rendelkezik, viszont joga van
kezdeményezni a közhatalmi szervek eljárását.
 Az alapvető jogok biztosa vizsgálata csak az 1989. október 23-a után indult eljárásokra terjed
ki. Ha az ügyben jogerős határozat született, ennek közlésétől számított egy éven belül
beadvánnyal lehet az országgyűlési biztoshoz fordulni.

c. Az alapvető jogok biztosának hatásköre kiterjed:

 a közigazgatási szervekre;
 a közigazgatási jogkörben eljáró egyéb szervekre;
 a Magyar Honvédségre és a rendvédelmi szervekre;
 a nyomozó hatóságokra, beleértve az ügyészségi nyomozást végző ügyészségi szervet is;
 a helyi önkormányzatokra és a nemzetiségi önkormányzatokra;
 a kötelező tagság alapján működő köztestületekre;
 a közjegyzőkre;
 a törvényszéki végrehajtóra és az önálló bírósági végrehajtóra;
 a közszolgáltatást végző szervre.

d. Nem terjed ki azonban hatásköre

 az Országgyűlésre,
 a köztársasági elnökre,
 az Alkotmánybíróságra,
 az Állami Számvevőszékre,
 a bíróságokra,
 az ügyészségekre, kivéve az ügyészségi nyomozást végző ügyészségi szervezetet,
 valamint a választási szerv tevékenységére.

e. ellenőrzési joga
Az alapvető jogok biztosát széles körű ellenőrzési jog illeti meg.
 A jogerősen befejezett ügyekre vonatkozóan jogosult
o bármely hatóság helyiségébe belépni,
o a hatóságnál keletkezett iratokba betekinteni,
o azok megküldését vagy, ha ez nem lehetséges, róluk másolat készítését kérni.
 Jogosult a hatóságtól az általa lefolytatott eljárással vagy annak elmulasztásával kapcsolatban
o adatokat, felvilágosítást kérni,
o az ügyintézőt vagy az érintett szerv bármely munkatársát meghallgatni,
o a szerv vezetőjét, felügyeleti szervének vezetőjét vagy az arra egyébként
jogszabályban feljogosított szervet vizsgálat lefolytatására felkérni.
 Az általa vizsgált ügyben bármely szervtől – ideértve a törvény szerint hatóságnak nem
minősülő szerveket is – vagy annak munkatársától írásbeli magyarázatot, nyilatkozatot,
felvilágosítást vagy véleményt kérhet.