1.

Athéni demokrácia
I. Athén polisza
 A jón törzsek lakta Athén az Attikai –félszigeten terült el.
o Erős fellegvára (Akropolisz) védelmet nyújtott a környéken lakóknak, s a félsziget a
Kr.e. VIII. századra polisszá szerveződött.
 A királyok hatalma itt is csak korlátozott volt.
 A királyság megszűntetését követően Athénban a legfőbb hivatal az arkhóni méltóság lett,
melyet csak arisztokraták tölthettek be.
o Ekkor még csak az arisztokrácicsának voltak politikai jogai.
 A társadalom tagozódása származás szerint, a vérségi elv alapján történt.
 Az emberek, családok közötti konfliktusok megoldásában elterjedt volt a vérbosszú.
o Jelentős változást hozott a szokásjog írásba foglalása és a vérbosszú tilalma.
o A leírt törvények gátat szabtak az önkénynek, s egyben bizonyos védelmet
biztosítottak a politikai jogokkal nem rendelkező démosz számára.
o A törvények megszületését a hagyomány Drakünhoz köti (Kr.e. 621), de lehetséges,
hogy ő csak egy legendás törvényhozó volt.

II. Szolón reformjai

 A gyarmatosítások során megerősödő démosz elégedetlensége egyre nőtt az arisztokratikus
köztársasággal szemben.
o A vagyonos rétegek a politikai hatalomból szerettek volna részesedni, az
elszegényedő parasztokat pedig az eladósodás révén az adórabszolgaság réme
fenyegette.
 A tekintélyes politikus Szolónt kérték fel (Kr.e.594), hogy törvényekkel rendezze a
viszonyokat.
o Szolón teljesítette a szegénység legfontosabb követelését, eltörölte az
adósrabszolgaságot, s elengedte az adósságokat.
 Ez sok paraszt számára földjének megtartását jelentette.
o A politikai jogokat kiterjesztette a legszegényebb polgárokra is: részvételi lehetőséget
adott nekik a népgyűlésen és az esküdtbíróságokban, így növelte beleszólásukat a
polisz életébe.
o A lakosságot vagyoni helyzete alapján osztotta csoportokba, így a származás helyett a
vagyon határozta meg a politikai jogokat és a katonáskodást.
 A vagyoni osztályok egyben a katonáskodás alapját is képezték, tehát
kifejezték az egyes csoportok szerepvállalását a polisz védelmében.
 A lakosság vagyon alapján történő csoportosítása a démosz jómódú részét
előnyös helyzetbe hozta, mert növelte szerepüket a katonáskodás területén
és a hivatali életben is.
 Intézkedéseivel Szolón megteremtette a demokrácia (népuralom) alapját, vagyis azt a
rendszert, amelyben az államhatalom (törvényhozás, kormányzás, bíráskodás) nem a
fejedelem vagy egy kiváltságos réteg, hanem a nép kezében van.
o Igaz, a hatalomból való részesedést, a politikába való beleszólás mértékét a vagyoni
helyzet határozta meg.
  Nemcsak az a fontos, milyen alapon, kerülhetnek be a különböző tisztségekbe és
testületekbe a polgárok, hanem az is milyen módon.
o Egyes testületek munkájában (pl. népgyűlés) minden athéni polgár részt vehetett,
másokba szavazás vagy sorsolás útján jutottak be.
o A korlátlan részvétel széles beleszólást biztosított, a választás a többiek bizalmát
megszerezni képes embereknek kedvezett, míg a sorsolásnál ez nem számított.
 Tisztségek és testületek feladata
o A népgyűlésen hozták a törvényeket, s állást foglaltak az alapvető kérdésekben.
o A folyamatosan ülésező tanács a mai kormánynak feleltethető meg: konkrét
ügyekben döntött, felügyelte a törvények végrehajtását, és előkészítette az ügyeket a
népgyűlés számára.
o A hivatalnokokat választották
 Mivel tartottak a visszaélésektől, ezért egy hivatalra több embert is
választottak, hogy azok egymást ellenőrizzék, s hivatali idejüket általában
ugyanezen okból általában egy évre korlátozzák.

III. A zsarnokság (Türannisz)

 A Szolónt követő időkben az arisztokrácia és a démosz közötti küzdelem tovább folyt, mert az
egyik fél soknak, a másik kevésnek tartotta az engedményeket.
 A helyzetet kihasználva egy Peiszisztrarosz nevű politikus magához ragadta a hatalmat, s a
Szolón által megadott jogokat felfüggesztetve zsarnokságot (türannisz) vezetett be (Kr.e. VI.
század közepe)

IV. Kleiszthenész reformjai

 A zsarnokság felszámolását követően a démosz hangadói olyan intézményrendszer
kialakítását szorgalmazták, amely kizárja a zsarnokság visszatérését, és minden szabad athéni
polgárnak esélyt ad az ellenőrzésére.
 A változás joga ismét egy tekintélyes férfiú, Kleiszthenész kezébe került.
o Az új hatalomberendezkedés alapja a polisz új, területi alapú felosztása lett.
 Ez vált a korábbi származási, majd vagyoni alapon történő besorolás helyett a
politikai, katonai, közigazgatási rendszer alapjává.
 A reform biztosította a szélesebb demokráciát, mivel megszüntette a szabad
polgárok közötti jogi különbségeket
o A legfőbb hatalom a népgyűlés kezébe került, melynek munkájában minden athéni
polgár részt vehetett.
 A népgyűlés hozta a törvényeket, határozott a háború és a béke kérdésében,
és általában minden fontos ügyben a döntő szót e szervezet mondta ki.
o Amikor a népgyűlés nem ülésezett, továbbra is a tanács vitte az ügyeket, de
létszámát felemelték (ötszázak tanácsa), s tagjait a területi felosztás alapján
sorsolták.
 Javaslatokat tehetett a népgyűlésnek, és kisebb jelentőségű kérdésekben
döntéseket hozhatott.
o Nem szüntették meg a volt arkhón tanácsát, az Areioszpagoszt sem, de feladta a
tisztviselők ellenőrzésre szűkült.
 o A katonai vezetők, a sztratégoszok az athéni állam tényleges vezetőivé váltak, mivel a
többi poszttal szemben egy év után is újraválaszthatók voltak, s továbbra is választás
útján nyerhették csak el tisztségüket.
 Kleiszthenész a zsarnokság újraéledését cserépszavazás bevezetésével kívánta
megakadályozni.
o Ha valakiről a polgárok úgy vélték, hogy zsarnokságra tör, cserépszavazással
száműzhették.
o Az eljárást bármely athéni polgár kezdeményezhette.

V. A háború hatásai Athénban

 A görögség és a Perzsa Birodalom között lezajló háború (Kr.e. 492-448), melyben a görög
poliszok hazájuk és a poliszok nyújtotta szabadság védelmében győzelmet arattak, jelentős
politikai változásokat eredményezett Athénban.
o A háború során szembekerültek azzal a kérdéssel, hogy a meglévő erőforrásokat a
szárazföldi vagy a tengeri küzdelem szolgálatába állítsák.
 A politikai harcból a flotta támogatói kerültek ki győztesen, ami jó döntésnek
bizonyult, mert a háborús győzelemben az athéni flotta jelentős szerepet
játszott.
o Fontos, hogy Athén Hellász legnagyobb tengeri hatalmává vált.
 A tengeri haderő fejlesztése a szegényebb tömegekre támaszkodó politikai
csoportot erősítette a vagyonos rétegeket pártolókkal szemben.
 Így a demokratizálódási folyamat felerősödött.
 A változások az államszervezetre is hatást gyakoroltak: jelentősen korlátozták az
Areioszpagosz hatalmát (Kr.e. 461)

VI. Az Athéni demokrácia fénykora

 A Kr. e. V. század közepe a demokrácia virágkora Athénban.
o fénykor összekapcsolódik Periklész nevével, aki – miután évről évre megválasztották
első sztratégosznak – 15 éven át Athén tényleges vezetője volt.
 Periklész korára a jogi egyenlőség – a szabad polgárok számára – már megvalósult.
o A továbbfejlődést az állami életben való tényleges részvétel biztosítása jelentette.
 A szegényebbek nem engedhették meg maguknak, hogy a közügyekkel
foglalkozzanak, mert e sok időt igényelt volna, nekik pedig a megélhetésükkel
kellett törődni. Ezért bevezették a napidíjat.
 Napidíj járt az esküdtbíróságokon végzett munkáért, s később a görög
politikai életben sajátos szerepet betöltő színházi előadások látogatásáért is.
 A Kr.e. V. század közepén Athén gazdasága szárnyalt
o Jelentősen fejlődött az ipar, főleg a kerámia-, a fémipar, a hajóépítés.
o A nagy beruházások az építészetet is önálló iparággá tették.
o A legjobban gyarapodó ágazat a kereskedelem volt.
 Athén növekvő be- és kivitele mellett jelentős a közvetítő kereskedelem,
melyet Athén tengeri fölénye biztosított.
o Az iparban a fejlődés együtt járt a szakosodással, s a nagyobb műhelyek
létrejövetelével, ahol egyre nőtt a rabszolgamunka aránya.
 A vagyoni különbségek is növekedtek, de Athén lakosságának közel fele a virágkorban is a
polgárjoggal rendelkezők és családtagjaik közül került ki.
 o A tulajdonnal rendelkezők viszonylag nagy aránya- lehetővé tette, hogy az athéni
demokrácia egy-két nemzedék idejére ténylegesen biztosítsa az egyenlőséget.

VII. Periklész építkezései

 Periklész gondoskodott a perzsa háborúk során romba dőlt és felégetett Athén
újjáépítéséről.
o Nemcsak helyreállították a romba dőlt középületeket, hanem a Kr.e. V. század
közepén neves művészek – így a szobrász Pheidiasz – bevonásával új, hatalmas és
csodálatos kivitelű épületeket emeltek, elsősorban a az Akropoliszon
o A reprezentatív építkezések kifejezték az athéni állam győzelmét és hatalmát,
másrészt tömegesen adtak munkát a mesterembereknek.