6. A II.

Ipari forradalom és következményei

I. Az ipari forradalom újabb hulláma
 Az ipari forradalom a XIX. század második felében átformálta egész Európát és az
Amerikai Egyesült Államokat.
 A folyamatos gazdasági és technikai fejlődés a század végéhez közeledve újabb
erőteljes lendületet vett.
o A fejlődés motorja a nehézipar (vasipar, gépgyártás, vegyipar).
o A fejlesztések egyre szorosabban kötődtek a tudományos
eredményekhez (elektrotechnika, vegyészet stb.), amelyek új eljárások,
új energiahordozók, új erőgépek és anyagok alkalmazását tett ék
lehetővé.
 Az iparban és a bankvilágban hatalmas tőke halmozódott fel, és ez segítette az
újítások ipari alkalmazását.
 A gazdaság újabb, jelentős társadalmi és életmódbeli változásokat is hozó
nekilendülését szokás második ipari forradalomnak nevezni

II. Az ipar
 A XIX. század végének alapvető energiaforrását még mindig a szén jelentett e, és
alapanyagként elsősorban a vasat használták.
o A vasat azonban egyre több helyen váltott a fel az acél, melyet új,
hatékonyabban működő kohókban állítottak elő (Bessemer, Thomas,
Martin).
 A hatékonyságot az üzemméretek folyamatos növelésével is fokozták.
o Ebben az időszakban a gőzgépekből hatalmas teljesítményeket hoztak ki:
 a vasutak 100 km/órás sebességgel robogtak,
 a gőzhajók néhány nap alatt átszelték az óceánt.
 A korszak új energiaforrása a kőolaj, új erőgépe a belső égésű motor (Otto,
Daimler, Benz).
o A kőolaj megjelenése ösztönzést adott a vegyiparnak (kőolaj-finomítás), a
robbanómotor a közlekedés fejlődésének.
o A korszak végére az autógyártás már nagyipari méreteket öltött, és
megkezdődött a repülés fejlesztése (az amerikai Wright testvérek, 1903).
 A XX. század elején teret hódított és széles távlatokat nyitott az elektromosság.
o A villamos árammal megoldották a világítás kérdését (izzólámpa, Edison),
a transzformátor pedig lehetővé tette az energia olcsó továbbítását.
o A hatékony és szakaszosan működtethető villanymotorok jól beváltak
különféle üzemek erőforrásaként, de alkalmasak voltak kisméretű gépek
meghajtására (pl. kézi fúrógép).
o Az elektromosság tett e lehetővé a hírközlés gyors ütemű fejlődését (Bell
– telefon, Marconi – drót nélküli távíró).
 A korszak találmányai fejlesztőleg hatottak egymásra.
o Az elektromos áram alkalmazása a világítás révén biztosította a
háromműszakos termelést és a futószalagok működését, a belső égésű
motor feltalálása az autó és a repülőgép gyártását stb.
 o A dinamit feltalálása a bányászatot, a vegyipart és a hadiipart egyszerre
forradalmasított a.
o S mindezek együtt a tömegtermelés következtében a fogyasztás
növelését eredményezték.

III. Új iparszervezési módszerek

 Az ipar a XIX. század második harmadáig jórészt a szabad verseny keretei között
fejlődött.
o A versenyben a gyengék kiestek, a hatékonyak megerősödtek, ezáltal a
gazdaság növekedett.
o A gazdasági versenynek voltak áldozatai, a vesztesek tönkrementek,
munkásaik az utcára kerültek, és csak lassan tudtak a gazdaság
bővülésével kialakuló új munkahelyeken elhelyezkedni.
o A közgazdaság-tudomány szabad versenyes kapitalizmusnak nevezi ezt a
korszakot.
 Az újabb ipari forradalom beruházásai hatalmas tőkét igényeltek.
o Ez úgy jött létre, hogy a versenyben erősebbek egyre több vállalkozást
olvasztottak magukba (a tőke koncentrációja), és a bankok is betársultak
a vállalatokba (finánctőke).
o A nagyvállalatok ugyanakkor szövetségre léptek egymással,
monopóliumokat hoztak létre.
 Ez korlátozta a versenyt.

IV. Demográfiai folyamatok

 Az ipari forradalommal kölcsönhatásban a XIX. század folyamán Európa
népessége gyors ütemben növekedett.
o A népességnövekedés, a belső vándorlás (migráció), a paraszti földek
elaprózódása, a kivándorlás számos problémát vetett föl.
o A gondok ellenére a népességnövekedés a korszak országai számára
alapvetően kedvező folyamat volt, hiszen
 nőtt a belső piac,
 a munkaerő száma,
 s nem utolsósorban a nagyobb népesség jelentősebb katonai
erőt is jelenthetett.
 A XIX. század végére
o Nyugaton az új folyamatok (főleg a városiasodás) megindították a
születésszám csökkenését.
o Ugyanakkor Keleten a születésszám még változatlanul magas maradt.
 Emiatt, és az ide is megérkező ipari forradalom kísérőjelenségeként, a
demográfiai robbanás kelet felé haladt.
o A század végén elérte Oroszországot is.
o A gyors népességnövekedés miatt Közép-, majd Kelet-Európából egyre
nagyobb méretűvé vált a kivándorlás.
 Ennek oka, hogy – a nyugati országokhoz hasonlóan – a gyors
városiasodás sem tudta felszívni a hirtelen megnövekvő
népességet.
  A kivándorlók fő célja az „ígéret földje”, az Amerikai Egyesült
Államok volt.
 A paraszti tömegeket a föld megszerzése vonzotta, és mindenki
számára reményt adott a magasabb életszínvonal, a
felemelkedés lehetősége.

V. A városiasodás
 A növekvő népesség Európában – a kivándorlás mellett – a városok felé áramlott,
mert a mezőgazdaság egyre kevesebb embernek nyújtott megélhetést.
o A fejlettebb nyugati országokban a városlakók már a népesség nagyobb
részét tett ék ki.
o Különösen a nagyvárosok népességszáma emelkedett.
o A nagyvárosi életmód mindinkább általánossá vált.
 Az új korszak vívmányai, a villanyvilágítás, a csatornázás, az autó, a mozi és a
tömegszórakoztatás egyéb formái a nagyvárosokban jelentek meg elsőként, majd
terjedtek el fokozatosan vidéken.
 A hatalmas embertömeg együttélése újabb kihívásokat jelentett.
o Óriási üzemekké fejlődtek az alapvető szolgáltatásokat (víz, csatorna,
gáz, elektromos áram, szemétszállítás) ellátó vállalatok.
o Átalakult a hagyományos városszerkezet.
 A méretek növekedésével párhuzamosan a nagyvárosok
negyedei feladatkörök szerint egyre erősebben elkülönültek
egymástól.
 Ez együtt járt a lakosság társadalmi, néhol etnikai
elkülönülésével (szegregáció).
 Az egykori városmagok igazgatási és kereskedelmi központokká
váltak (city); ezeket ipari és lakónegyedek vették körül.
o A lakóhely és a munkahely elkülönülése hatalmas embertömegek napi
mozgását igényelte, mely a tömegközlekedés kialakulásához vezetett
(villamos, autóbusz, majd földalatti).

VI. A polgári állam jellemzői

 A XIX. század második harmadára megszilárdultak az új, nemzeti alapokon
szerveződő polgári államok.
o A nemzetállam azonosságtudatot követelt polgáraitól, és a nemzeti
kisebbségek törekvéseit nem tűrték se nyugaton, se keleten (írek,
bretonok, a Romániában vagy Magyarországon élő kisebbségek stb.).
 Az állam polgárai számára biztosította az alkotmányos szabadságjogokat.
o A cenzus leépítésével a férfiak körében nőtt a választójoggal rendelkezők
száma.
o A nők választójogáért csak a XIX. század végén indult élesebb harc.
 Ugyanakkor az állam szerepe, az államapparátus nagysága és hatalma
folyamatosan nőtt.
o A rendi államokban százas nagyságrendű, az abszolút államban pár ezer
állami alkalmazott intézte az adók beszedését, szervezte az udvar és a
hadsereg működését.
 o Ezzel szemben a polgári állam az élet valamennyi területét az irányítása
alá vonta, így soha nem látott mértékben nőtt a hivatalnokok száma.
 Ez szükségessé tette az állami bevételek növelését.
 Az állami szerep bővülésével párhuzamosan emelkedett az
adóelvonás mértéke, növekedett a jövedelmek állami
újraelosztása.
 A megerősödő polgári állam a nemzeti keretek között biztosított a lakói jogait,
biztonságát és a nemzeti piac fejlesztésével (vámok, támogatások stb.) a
gazdasági fejlődés kereteit.

VII. Az állam új feladatai

 Folytatódott a felvilágosult abszolutizmus óta tartó folyamat: erősödött az
oktatás állami ellenőrzése (tantervek, tananyag, iskoláztatás, tanárképzés), és
szélesedett a tömeges állami oktatás az óvodától az egyetemig.
o Csak így lehetett kielégíteni a gazdaság és az államigazgatás szakképzett
munkaerő iránti növekvő igényét.
o Az állam az oktatásügyön keresztül ideológiai szempontjait is
megpróbálta érvényesíteni (pl. államhoz való hűség, a vezetők tisztelete).
o A polgári állam fejlesztései következtében emelkedett az oktatás
színvonala, Nyugat és Észak-Európában gyakorlatilag felszámolták az
analfabetizmust.
 A növekvő szerepvállalás az oktatásban, az állami anyakönyvezés bevezetése
(születés, házasság, halál) számos korábbi egyházi feladat átvételét jelentett e.
o Megtörtént az állam és az egyház teljes szétválasztása, vagyis az állami és
az egyházi szerepkörök elkülönítése.
o A folyamat az egyházak korábbi súlyának csökkenését jelentett e, így
több országban heves politikai csatározások közepett e valósult meg (ún.
kultúrharc).
 Állami felügyelet alá került az egészségügy is.
o Csak az állam volt képes a modern higiéniai követelmények
megteremtésére, a tiszta ivóvíz, a szemételtakarítás biztosítására, a
járványok visszaszorítására.
 Az állam a társadalmi feszültségek enyhítése érdekében a lehetőségekhez képest
beleszólt a munkáltatók és munkavállalók viszonyába.
o Szabályozással igyekezett a munkavállalók helyzetét javítani: például
Angliában gyári törvényeket hoztak, Németországban bevezették a
kötelező betegség- és baleset-biztosítást (1884), majd az öregségi és a
rokkantsági nyugdíjat (1889).