Az ipari forradalom első és második hulláma és következményeik

- Első/klasszikus ipari forradalom (1780-1860)

Angliában bontakozik ki, majd átterjed Európára. Vezető ágazat: textilipar, gőzgépek
gyártása, kohászat
- Második ipari forradalom (1860-1945)
1. szakasz: 1860-1914 – vasútépítés, vegyipar
2. szakasz: 1914-1945 – fogyasztási cikkek: autó, rádió, háztartási gépek
- Tudományos-technikai forradalom (1945-20sz. vége)
atomipar, űrtechnológia, biotechnika, számítástechnika
- Információs forradalom (21. sz. elejétől)
információs hálózatok, rendszerek (internet), mikrobiológia (génsebészet)

Az ipari forradalom első hulláma (klasszikus ipari forradalom)

Az ipari forradalom kifejezést előszőr francia szakírók használták, akik a francia pamutipar
gépesítésének jelentőségét akarták kiemelni, ezért az 1789-es francia forradalomhoz hasonlították az
ipari fejlődést.
Az ipari forradalom a termelés műszaki alapjának minőségi változtatása. A klasszikus ipari
forradalom a manufaktúráktól a gyárak kialakulásáig vezető folyamat is egyben.
Az első ipari forradalom 1780 és 1860 között zajlott le, először Nagy-Britanniában majd egész
Európában. A termelés eszközei a gépek, a gépek energiaforrása a gőz. Legfőbb szállítóeszköz
pedig a gőzmozdony volt. Így kialakult a gépgyártás, illetve a gépekkel való kereskedelem.
Miért Angliában? Mert több területen egy időben jelentős változások mentek végbe.
• Mezőgazdaság
- Bekerítések csúcspontja (1760-1820): létrejöttek a tagosított (már nem szétszórtan elhelyezkedő),
modern eszközökkel fel-szerelt, igen termelékeny farmergazdaságok.
A mezőgazdaság igy be tudta tölteni az iparosodáshoz szükséges funkcióit:
1. A termelékenység növekedésével egyre kevesebb ember egyre többet termelt, a munkaerőfelesleg
a városokba áramlott, ahol olcsó munkaerőt jelentett.
2. A mezőgazdaságban felhalmozódott tőke átáramlott az iparba.
3. A mezőgazdaság nyersanyagot és egyben piacot is biztosított az ipar számára.
• Külkereskedelem
- A hatalmas angol gyarmatbirodalom kimeríthetetlen nyersanyagforrást és nagy felvevőpiacot
jelentett.
- A gyarmatokkal folytatott (egyenlőtlen feltételű) kereskedelem extraprofitot hozott, amit
ugyancsak be lehetett fektetni az iparba.
• A gazdasági környezet és a társadalom változásai:
- gyors népességgyarapodás (első demográfiai forradalom);
-a polgári forradalom nyomán jórészt megszűntek a vállalkozások korlátai, igy a már vállalkozóvá
lett földbirtokosok (gentry) még aktívabbá váltak;
- kialakultak a vállalkozást elősegítő gazdasági elméletek
(Smith, Ricardo);
- gyorsan kiépült a vállalkozások hátterét jelentő pénzügyi infrastruktúra (bankrendszer).

Az ipari forradalom kibontakozásának folyamata

Az ipar átalakulása a manufaktúrákból gyárakká, először a textiliparban történt meg. Azon belül is
a pamutiparban. A magyarázat az, hogy a textilipar gépesítése volt a legolcsóbb, és a befektetés is e
miatt gyorsan megtérült. Sok találmány, relatív alacsony tőkeigény, gyarmatokról beáramló olcsó
nyersanyag és a feldolgozott termékek széles piaca segítette a fejlődését.
A textilipar átalakulása után a gőzgépek gyártása, a vaskohászat, végül a sokféle munkagép (pl.
esztergagép) gyártása vett nagy lendületeket.
A gőzgép feltalálása és viszonylag alacsony hatékonysága ellenére - széleskörű felhasználási
lehetősége (nem volt szükség pihenőidőre, mint az állatok (esetén vagy vízfolyásra, mint a vízi hajtású
gépek esetén) kulcsfontosságú volt az ipari forradalom szempontjából. A gépek gyártása fellendítette
a nehézipart. A gyáripar kialakulásával ugrásszerűen megnövekedett nyersanyagigény és az
előállított készáruk tömege igényelte a közlekedés fejlődését is.

 Pamutipar (import gyapot, kp: Manchester)

elsőként gépesített iparág
- szövés: 1733: repülő vetélő, 1785: gépi szövőszék
- fonás: 1764: „fonó Jenny”, 1779: „öszvér” gőzzel hajtották

 Gőzgépek
előszőr bányászatban alkalmazták
- 1769: James Watt – általánosan alkalmazható gőzgép

 Gépgyártás
gépek gépekkel történő gyártása
- 1760: tengelyvágó gép
- 1779: esztergapad

 Vasipar
egyre több vas és acél kellett
- 1709: szén kokszolása
- 1783: a vas széntartalmának csökkentése oxidációval

 Közlekedés
- 1814: gőzmozdony (Stephenson)- első vasútvonal 1825: Stockton – Darlington, 1830:
Liverpool – Manchester
- 1809: első menetrend szerint közlekedő gőzhajó (Fulton)

 Egyéb
- 1835: revolver
- 1837: elektromos távíró (Morse)
- 1839: fényképezés (Daguerre)
Az ipari forradalom társadalmi hatásai, urbanizáció

Demográfiai változások:
Felgyorsult népesség növekedés, demográfiai forradalom. Főképp a halálozások száma csökkent,
nem a születéseké nőtt, mivel csökkent a gyermekhalandóság, növekedett az átlagéletkor.
(mezőgazdaság termékenysége. éhínség csökkenése, orvostudomány fejlődése).
Felgyorsult a migráció. Országon belül (faluból városba). Országok közötti (önkéntes: aranyláz,
kényszerített: vallás, éhezés).
Városok átalakulása:
- iparvárosok fejlődtek (gyárak, kémények, füst, kosz)
- iparvidékek (első Angliában, Birmingham kp. Black Country)
- ugrásszerűen növekedett a városi lakosság száma és aránya
- eltűntek a városfalak (túlterjeszkedett rajta a város)
- városnegyedek alakultak ki szegregáció (egyes társ. rétegek
elkülönítve éltek)
- jobb életkörülmények (éhínség visszaszorul, jobb egészségügyi és higéniás körülmények)

- új létforma: az emberek kiszakadtak a falu patriarchális közösségéből = elmagányosodást

eredményezett
- nagy mértéket öltött az alkoholizmus, prostitúció, bűnözés
- megjelentek a munkanélküliek
Társadalmi változások:
- megindult a feudális eredetű társadalmi struktúra felbomlása: megszűnőben voltak a
születési előjogok
- parasztság aránya és társ. szerepe csökken
- új polgári struktúrában már nem csak a hivatás és származás számított, hanem a szaktudás,
tulajdon, személyes kapcsolatok
- új réteg = munkásság, alkalmazotti réteg

Társadalmi osztályok: azonos társadalmi, gazdasági helyzetű egyének csoportja, akiket

közös érdek mozgat és közös kulturális vonások jellemeznek.

tőkés osztály: ipar, mezőgazdaság, kereskedelem és pénzügyi szféra gazdag vállalkozói

középosztály: önálló egzisztenciával rendelkező földbirtokosok, ipari-kereskedelmi közép/kis
vállalkozók, értelmiség, hivatalnokok, katonatisztek
alsóbb osztályok: parasztság, munkásság
Társadalmi szerkezet Nyugat-Európában: Csökkent a mezőgazdasági népesség aránya, növekedett
a munkásságé. Növekedett a középrétegek aránya és szerepe. Az arisztokrácia megőrizte életformáját
és befolyását.
Társadalmi szerkezet Közép- és Kelet-Európában: Létrejöttek a torlódó társadalmak: egymás
mellet éltek a régi feudális és az új tőkés társadalmi osztályok, rétegek.
Anglia vezető hatalom lett!

Az ipari forradalom második hulláma

Jellemzők:
Első szakasza 1860-1914 között zajlott. Európa több országában és Amerikában egyszerre
bontakozott ki. Az ipari fejlődést már nem ügyes mesteremberek újításai, hanem a tudomány új
eredményei tették lehetővé. Új iparágak (elektromosság, vegyipar), új anyagok (acél, műanyag), új
módszerek (futószalag) születtek. A mezőgazdaságban is megjelentek a gépek. A fejlesztéseknek és
a piaci megjelenésnek hatalmas volt a tőkeigénye, ezért a gazdaságban új vállalati formák alakultak
ki.
Egyenlőtlen fejlődés: Az iparilag fejlett világ egyre több országot számlált, ezek fejlődése, azonban
nem volt egyenlő mértékű. Anglia és Franciaország fejlődési üteme lassult. USA,
Németország, Japán, később iparosodott országok fejlődése gyorsult. Ez a tőkeimport, modern
technika (míg Angliában egy technikai megújítást kellet végezni), alacsony bázisszintről való indulás
révén jöhetett létre.
A gyors ipari fejlődés még inkább felértékelte a nyersanyagforrásként és felvevőpiacként működő
gyarmatok szerepét. A nagy gyarmattartók szerették volna növelni területeiket, illetve biztosítani a
tengeri útvonalakat. A gyarmatosításból addig kevésbé szerepet vállaló hatalmak, pedig harcot
indítottak a világ újrafelosztásáért.
Tudományos fejlődés:
Fizika, kémia: Föld forgásának bizonyítása (Foucault), kémiai elemek periódusos rendszere
(Mengyelejev), elektromágneses hullámok (Herz), röntgensugárzás (Röntgen), relativitáselmélet
(1905: Einstein)
Biológia: evolúció (1859: Darwin), védőoltások, aszpirin, A vitamin
Vas és acélipar:
Megnövekedett az igény az acél iránt (vasutak, hidak, fegyverek, szerszámok, gépek). Új eljárások.
Elektromosság:
Világítás forradalmasítása: elektromos akkumulátor, szénszálas izzó (1879: Edison)
Az áram továbbítása: transzformálás: 1882, Bláthy-Déry-Zipernowszky
Villanymotor: Előnye a gőzzel szemben: szakaszosan működtethető, kisebb gépekbe is beépíthető,
olcsóbban, jobb hatásfokkal működik. Kandó Kálmán: a Ganz-gyár munkatársaként több
szabadalommal is hozzájárult a vasúti villanymozdonyok kifejlesztéséhez.
Hírközlés:
telefon (1876: Bell), fonográf (Edison), telefonközpont (1878: Puskás Tivadar), rádió
Közlekedés:
Robbanómotor a közlekedésben: belső égésű négyütemű benzinmotor, karburátor vagy porlasztó
(1893, Csonka János és Bánki Donát)
Autógyártás: Az első gyakorlatban is bevált gépkocsi (1886, Benz), az első futószalagon és nagy
szériában gyártott gépkocsi Henry Ford amerikai üzemeiben (1913, Ford T-modell: tervezője:
Galamb József))
Repülés: léghajó (1900, Zeppelin), motoros repülőgép (1903, Wright-fivérek)
Hajózás: robbanómotor hajtotta csatahajók (dreadnought)

Vegyipar:
Megjelent a műtrágya, festékgyártás. Megkezdődött a kőolajbányászat és kifejlődött a petrolkémia
(benzin és petróleum előállítása). Műanyagok: bakelit és gumiabroncs.
Hadipar:
Dinamit (1867, Nobel), géppuska és tank.

Mezőgazdaság:
Megjelent a földeken nagyteljesítményű, robbantómotoros traktor, amellyel a nehezebb munkákat
gépesíteni lehetett. Egyéb korszerű gépek: új ekék, vetőgép, aratógép. Megjelent a műtrágya. A
biológia fejlődése lehetővé tette a növények nemesítését és az állatok keresztezését.
A mezőgazdaság fejlődési útjai:

 Amerikai út: a farmerek – mezőgazdasági vállalkozók, nagy területeken, gépesítve

termeltek és más vállalkozásokban is érdekeltek voltak.(pl: vasútépítés)
 Angol: bérleti rendszer – mezőgazdasági bérmunkásokat alkalmaztak és gépesítettek
 Francia: szabadparaszti gazdálkodás – piacorientált, családi gazdálkodás, alacsony
gépesítés
 Porosz: az Elbától keletre a feudális nagybirtokok átalakultak tőkés nagybirtokká és
gépesítve, piacra termeltek (ugyanakkor a jobbágyfelszabadítás után szegényparaszti réteg
alakult ki)
 Orosz: az 1861- es jobbágyfelszabadítás ellenére fentmaradt a obscsina (faluközösség)
rendszere

Gyáripar:
Az ipari forradalom első szakaszában alakult ki a gyáripar. Megjelent a gépi erő, általános volt a női
és gyermekmunkaerő.
A XIX. század utolsó harmadában elkezdődött a tudományos munkaszervezés (taylorizmus)
kialakulása. Célja a holtidő visszaszorítása, a munkavégzés egyszerű műveletekre, ismétlődő
mozdulatokra való lebontása és így, a termelékenység növelése.
A tömegtermelés és sorozatgyártás kialakulásában jelentős előre lépést hozott a futószalag (mozgó
szerelőszalag) alkalmazása. Ford, T-modellnél alkalmazták először az autógyártásban.
A második ipari forradalom társadalmi háttere