Szijj Anina Balassi Bálint Nyolcévfolyamos Gimnázium

3. Tétel
Az ipari forradalom (hullámai, gazdasági, társadalmi és ökológiai hatásai)
Fogalma: a termelés műszaki alapjának minőségi megváltozása, a klasszikus ipari forradalom a
manufaktúráktól a gyárak kialakulásig vezető folyamat is egyben
Ipari forradalom szakaszai:

● Első/Klasszikus ipari forradalom 1780-1860:

o Angliában bontakozik ki majd elterjed Európában
o vezető ágazatai: gőzgépek, textilipar, kohászat
● Második ipari forradalom 1860-1945
o 1. szakasza: 1860-1914: vasútépítés, vegyipar
o 2. szakasz: 1914-45: autó, rádió, háztartási gépek
● Harmadik tudományos-technikai forradalom 1946-20. század vége
o vezető ágazatai: atomipar, űr-, bio-, számítástechnika
● Információs forradalom 21. század elejétől
o vezető ágazati: távközlés, információs hálózatok és rendszerek, internet, mikrobiológia
(génsebészet)
Klasszikus ipari forradalom Angliában

● előzményei
o föld polgári tulajdonná válása, kapitalista (tőkés) termelési mód megjelenése
o 17. században kialakult új termelési módok: vetésforgó, istállóztató állattartás
o árforradalom, atlanti térség gazdaságának megváltozása
o hátráltató tényezők pl. feudalizmus megszűntetése
o polgári forradalom, modernizációs reformok
● miért pont Angliában jelent meg?
o politikai stabilitás (alkotmányos monarchia)
o mezőgazdaság: bekerítések csúcspontja: létrejöttek a tagosított, modern eszközökkel
felszerelt, igen termelékeny farmergazdaságok
o tőke és hitellehetőség
o szabad munkaerő az iparba (bekerítések)
o gyarmatok kimeríthetetlen nyersanyagforrás, felvásárló piac
▪ egyenlőtlen kereskedelem extraprofitot termelt, amit az iparba lehetett fektetni
o növekvő népesség egyszerre jelentett munkaerőt és piacot az ipar számára
o olcsó vízi szállítás, tengeri hajózás fejlődése
o polgári forradalom nyomán megszűntek a vállalkozások korlátai
o kialakultak vállalkozást segítő gazdasági elméletek (Smith)
o gyorsan kiépült a pénzügyi infrastruktúra (bankrendszer)
Ágazatai:
Szijj Anina Balassi Bálint Nyolcévfolyamos Gimnázium
● textiliparban (könnyűipar) bontakozott ki
o olcsó nyersanyagot (gyapjút, majd egyre inkább a gyarmatokról és az USA-ból importált
gyapotból készült pamut
o képzetlen, olcsó munkaerőt igényelt
o csekély befektetésre volt szükség
o piaca korlátlan
o előszőr a szövés technikája korszerűsödött:
▪ 1733 Kay-repülő vetélő

▪ 1785 Cartwright-gépi szövőszék

o fonás:
▪ 1764 Hargreaves- „fonó Jenny”

▪ 1779 Crompton- „öszvér”

● gőzgépek gyártása
o előszőr a bányászatban alkalmazták, szükség volt a beszivárgó víz kiemelésére és fűtőanyag
is rendelkezésre állt
o 1769 James Watt- általánosan alkalmazható gőzgép
● közlekedés
o 1807 Fulton- gőzhajó: bővítette az olcsó tengeri szállítást
o 1814 Stephenson- gőzmozdony:
▪ nagy tömegű árú és ember olcsó szárazföldi szállítását tette lehetővé,

▪ új piacot, termelési lehetőségeket és munkaerőt kapcsolt be a világkereskedelembe

▪ hatalmas megrendeléseket jelentett a bányászatnak, kohászatnak, vas-és gépiparnak

▪ nehéziparban az ipari forradalom húzóágazata

● vasipar
o 1783: Cort: kokszolás- a vas széntartalmának csökkentése oxidációval
● gépgyártás
o fontos lett a gépek gépekkel történő gyártása
o megjelent a tengelyvágó gép és az esztergapad
o a gépek által előállított gépek gyártásához szokták kötni az első ipar forradalom végét
● további találmányok
o MacAdam: zúzottköves út
o Colt: revolver
o Morse: elektromos távíró
o Daguerre: fényképezése
Második ipari forradalom jellemzői

● Európa több országában és az Egyesült Államokban egyszerre bontakozott ki

Szijj Anina Balassi Bálint Nyolcévfolyamos Gimnázium
● egyenlőtlen fejlődés: Franciaország és Nagy-Britannia fejlődése lelassult
o USA, Japán, Németország fejlődött gyorsabban
▪ alacsonyabb bázisszintről indultak

▪ jelentős tőkeimport

▪ későn jövők előnye: modernebb technika mindenhol

● húzóágazata kezdettől fogva a nehézipar volt

● új, gyorsan fejlődő iparként megjelent az elektronika és a vegyipar

● az ipari fejlődést nem az ügyes mesteremberek tették lehetővé, hanem a tudomány új eredményei
(kutatóintézetek, egyetemek)
● mezőgazdaságban is megjelentek a gépek

● a fejlesztéseknek és a piaci megjelenésnek hatalmas volt a tőkeigénye, ezért a gazdaságban új

vállalati formák alakultak ki
● befektetések növekedésével tőkekoncentráció indult meg (óriásvállalatok, monopolizáció)

● fbb energiaforrás még mindig a gzgép volt, fénykorát élte gzhajózás

● vas és acélipar:
o korszak fő alapanyaga az öntöttvas helyett az acél lett +

o rendkívüli igény az acél iránt (vasutak, hidak, szerszámok, fegyverek, gépek)

o már minden vasércet fel tudtak dolgozni így Európában számos iparvidék jött létre
o új eljárások:
▪ Bessemer eljárás

▪ Siemens-Martin eljárás

▪ Thomas eljárás

● e lektromosság:
o világítás forradalmasítása: elektromos akkumulátor
▪ Edison: szénszálas izzó

▪ Bláthy-Zipernowszky-Déry: transzformátor
o villanymotor: előnyei a gőzgéppel szemben
▪ szakaszosan működtethető, kisebb, olcsóbb, jobb hatásfok

● hírközlés
o Bell: telefon
o Edison: fonográf
o Puskás Tivadar: telefonközpont
Szijj Anina Balassi Bálint Nyolcévfolyamos Gimnázium
● robbanómotor a közlekedésben:
o Otto-Daimler-Maybach: belső égésű négyütemű benzinmotor
o Csonka János és Bánki Donát karburátor
o robbanómotor hajtotta csatahajók
● autógyártás:
o első gyakorlatban bevált gépkocsi- Benz 1886
o első futószalagon gyártott autó: Ford T modell (tervezője: Galamb József)
● repülés:
o Zeppelin: léghajó
o Wright fivérek: motoros repülőgép
● vegyipar:
o műtrágya és festékgyártás
o benzin és petróleum
o tekercsfilm, műanyagok (bakelit, gumiabroncs)
● hadiipar: dinamit, géppuska, tank

● mezőgazdaság:
o megjelent a nagyteljesítményű, robbanómotoros traktor, amellyel gépesíteni lehetett a
nehézmunkát
o korszerű gépek: új eke, vetőgép
o vegyipar fejlődése-műtrágya
o biológia fejlődése-növények nemesítése, állatok keresztezése
o fejlődési útjai:
▪ Amerikai út: farmerek, nagy területen gépesítve, érdekeltek más vállalkozásokban

▪ Angol bérleti rendszer: mg. bérmunkások, gépesítés

▪ Francia szabadparaszti: piacorientált családi gazdaság alacsony fokú gépesítés

▪ Porosz út: feudális nagybírtok, gépesítve, piacra, jobbágyfelszabadítás után:

modernizálni nem tudó szegényparaszti kisparcellák
▪ Oroszország:1861-es jobbágyfelszabadítás ellenére fennmaradt a faluközösség

● gyáripar:
o emberi erő mellett megjelentek a gépi erő
o általános volt a női és a gyerekmunka (kevesebb bér)
o tudományos munkatervezés (taylorizmus) megjelenése: célja a holtidő visszaszorítása,
termékenység növelés
o tömegtermelés és sorozatgyártás: futószalag (előszőr a Ford T modellnél)
● Környezetátalakítás:
o bányákat nyitottak a föld alatt és felszínén
o utakat, vasutakat építettek (erőd kiírtása, mocsarak lecsapolása)
o szabályozták a folyókat: gátakat, zsilipeket építettek
Szijj Anina Balassi Bálint Nyolcévfolyamos Gimnázium
o városok épültek és növekedtek
o gyárak igen jelentős szennyezést bocsájtottak ki
▪ levegő: nagy iparvárosokat beborított a szmog=füstköd

▪ vizeket szennyezték
o középkori falusi (rurális) jellegű tájakat felváltott az ipari (városi jellegű) táj
● monopóliumok:
o első ipari forradalom: szabadversenyes kapitalizmus
o második ipari forradalom: monopolkapitalizmus
o leggyakoribb nagyvállalati forma a részvénytársaság volt: részvényeket adni venni lehetett,
piacuk a tőzsde
o nagy tőkeigény:
▪ tőkekoncentráció: cégek egyre nagyobb tőkeigénye

▪ tőkecentralizáció: tőkék, azaz cégek összeolvadása

o vállalatoknak gyakran volt szükségük hitelre, a bankok fő ügyfelei lettek, ezáltal
összefonódott az ipari és a banktőke: létrejött a finánctőke
o a befektetések óriási kockázatot jelentettek, ezért a vállalkozók igyekeztek csökkenteni a
versenyt
o monopólium: a tőkekoncentráció révén kialakult nagyvállalat vagy vállalatközi szervezet,
amely extraprofira törekszik úgy, hogy uralkodó pozícióra tesz szert a termelésben és a
piacon, megegyezéssel korlátozva a szabadversenyt
o fajtái:
▪ kartell: monopolista megállapodás (árakban, piacban, bérekben)

▪ szindikátus: önálló vállalatok együttműködése a kereskedelemben

▪ tröszt: közös irányítás alá kerülő vállalatok egy iparágon belül

▪ konszern: különböző ágazatban tevékenykedő, önállóságukat megtartó vállalatok

szövetsége
o monopóliumok a fogyasztók számára károsak, mivel a verseny hiánya visszafogja a
fejlesztést és nem kényszerít az árak csökkentésére
o államok felléptek a monopóliumok ellen: pl. Egyesült Államok: trösztellenes törvény
o megjelent a tőkekivitel: gyakran több profitot termelt a frissen modernizált országokban
vagy a gyarmatokon tett befektetés
Demográfiai robbanás és urbanizáció

● az ipari forradalom kibontakozásának korában felgyorsult a népesség növekedése (demográfiai

forradalom)
● elsősorban a halálozás aránya csökkent
o kisebb gyermekhalandóság
o növekedett átlagéletkor
Szijj Anina Balassi Bálint Nyolcévfolyamos Gimnázium
● javult a mezőgazdaság termelékenysége, biztosabbá vált az élelmiszertermelés, lehetővé vált a nagy
tömegű élelmiszerimport
● visszaszorult az éhínség, az emberek ellenállóbbak lettek a fertőző betegségekkel szemben

● fejlődött az orvostudomány pl. himlő elleni oltás, javult az egészségügyi ellátás

● javult a minden napi higiénia, vezetékes ivóvíz, csatornázás, vezetékes ivóvíz

● az életkörülmények javulása valamilyen szinten mindenkit érintett

● felgyorsult a migráció:
o fokozódott az európai kivándorlás, elsősorban az Egyesült Államokba
o országon belül: falvakból városokba
● urbanizáció (városiasodás): európai országok lakosságának egyre nagyobb része élt városokban a
falusi települések várossá válása, illetve a vidéki népesség városokba áramlása következtében
● fő oka a technológiai fejlődés:
o termelékenység növekedése miatt a mezőgazdaságban egyre kevesebb munkaerőre volt
szükség
o ipar fejlődésévél egyre több munkalehetőség a városokban
o a két folyamat egymást erősítette: a gépesítés és műtrágya fokozta a mezőgazdaság
termelékenységét, ez pedig olcsó élelmiszert továbbá növekvő városokat eredményezett
● kifejlődtek az iparvárosok: gyárak, kémények, füst és mocsok

● megjelentek az iparvidékek: első Angliában, Birmingham központ (Black Country)

● eltűntek a falvak, város túlterjeszkedett rajtuk

● funkcionálisan elkülönülő városnegyedek alakultak ki

o city: városközpont, üzleti élet centruma
o elegáns, csatornával, vízzel ellátott villanegyedek
o városszéli, zsúfolt, közszolgáltatásokat nélkülöző, többszintes bérházakból álló
munkásnegyedek, nyomortelepek
o egyes társadalmi rétegek lakóhely szerint különültek el (szegregáció)
● a város új létformát jelentett:
o az emberek kiszakadtak a falu patriarchális, védelmező közösségéből, és bekerültek a
nagyváros sivár, nyomasztó környezetébe, ahol már senki sem ismert senkit-
elmagányosodás
o nagy mértéket öltött az alkoholizmus, prostitúció, bűnűzés
o megjelentek a városi társadalomban a munkanélküliek
o megnőtt a várostervezés jelentősége: úthálózat, tömegközlekedés, díszes középületek
o város működtetésére közműcégekre lett szükség, víz és csatornarendszer
Társadalmi változások

● a centrumban és az iparosodó Nyugat-Európában: megindult és gyorsan haladt a feudális eredetű

társadalmi struktúra felbomlása: megszűnőben voltak a születési előjogok
Szijj Anina Balassi Bálint Nyolcévfolyamos Gimnázium
● új polgári társadalomban már nem csak a hivatás és a származás számított, hanem a tulajdon a
szaktudás és a személyes kapcsolatok
● parasztság aránya és társadalmi szerepe csökkent

● új rétegek: munkás és alkalmazotti réteg

● az új tárdadalom sikerembere a tőkés vállalkozó lett

● társadalmi osztályok: azonos társadalmi, gazdasági helyzetű egyének csoportja, akiket közös érdek
mozgat, közös kulturális vonások jellemeznek
o tőkésosztály: az ipar, a mezőgazdaság, a kereskedelem és a pénzügyi szféra gazdag
vállalkozói
▪ új elit, vagyonát a gyárak és a bankok jelentették

▪ régi földbírtokos elit általában összeolvadt az új csoporttal

o rendkívüli módon kiszélesedett a középosztály, növekedett az arányuk és szerepük:
vállalkozók mellet az értelmiségek aránya is megnőtt
▪ ide tartoztak még az önálló egzisztenciával rendelkező földbírtokosok, ipar-
kereskedelmi közép-és kisvállalkozók, hivatalnokok, katonatisztek
o szintén növekedett a kispolgárok létszáma: kiskereskedők, szolgáltatásokból éltek
o alsóbb osztályok:
▪ parasztság: arányuk csökkent, városokba költöztek, bérmunkások lettek

▪ munkásság (képzettség: szak-, betanított-, segéd-munkás, illetve szakmák szerint

tagozódott
▪ a gyárak létrejöttével megsokszorozódott a bérmunkások száma

● a szabadverseny és a növekvő népesség mellett viszonylag alacsony munkabéreket eredményezett,

ami leginkább az embertelenül hosszú munkaidőben, illetve a még olcsó női és gyerekmunka
kihasználásban nyilvánult meg
● társadalmi szerkezet a periférián: Dél-, Közép- és Kelet-Európa:
o az első és második ipari forradalom egyszerre jelent meg, a társadalom átalakulása sokkal
gyorsabban zajlott le
o megjelenő társadalmi rétegek nem váltották egymást, hanem melléjük „torlódtak”: torlódott
társadalom
o csak a városokban jelent meg az új polgári középosztály és a munkásság így ezek a csoportok
kisebbségben maradtak
o társadalom legnagyobb csoportját továbbra is a parasztság tette ki
o a hagyományos földbírtokos elit (nemesség) megőrizte vezető pozícióját: értelmiségi és
hivatalnoki réteggé alakult
o ez a társdalom legszélsőségesebben Oroszországra volt jellemző, de a közép-európai
államokban is hasonlóan történt az átalakulás
Életmód:
Szijj Anina Balassi Bálint Nyolcévfolyamos Gimnázium
● 19. század utolsó harmadát utólag a háborús pusztításokkal összevetve szokás „boldog
békeidőknek” nevezni
● iparosodó országokban olcsóvá vált az élelmiszer, ezzel megszűnt a tömeges éhezés

● olcsó lett a ruházat is, mivel megjelentek az előre elkészített konfekcióruhák

● egyre több lakás vált komfortossá: bevezették a vizet, gázt, villanyt, állandóvá vált a fűtés

● az elit és a középosztály számára is elérhető lett az üdülés

● a közpénzből fenntartott ingyenes oktatás a francia forradalomban született meg de gyakorlatilag

csak a 19. század második felében valósult meg
● társadalom egyre nagyobb része dolgozott kötött munkaidőben, a szabadidő eltöltésének új módjai
alakultak: szórakoztatóipar, tömegsport
● sport:
o Angliában: rögbi, labdarúgás, ökölvívás
o előszőr az arisztokrácia időtöltése volt, majd középosztály és a munkások is bekapcsolódtak
o kialakultak a sportágak szabályai, létrejöttek a sportklubok, megrendezték az első
versenyeket
o 1896: Athén-az első újkori olimpia
● új művészeti ágak jelentek meg: fotó, film

● tömegkultúra: ponyvairodalom, szórakoztató színház, film, könnyűzene

● tömegkultúrával szemben határozta meg magát az magaskultúra (elitkultúra), amely állandó

kísérletezésbe fogott, az a korszak az izmusok kora (expresszionizmus, irrealizmus, futurizmus,
szürrealizmus)
● Nagyvárosokban:
o 5-6 emeletes bérházak: a komfortfokozat és a lakbérek a házban felfelé haladva csökkentek
o megjelent a villanyvilágítás
o új közlekedés a földalatti (előszőr Londonban 1863) villamos (előszőr Berlinben 1881)
● Falvakban: az életmód még a régi hagyományos volt

● közlekedés, szállítás, információáramlás:

o lerövidült az utazási idő, megnövekedett a szállítható áruk mennyisége
o felgyorsult az információáramlás
Nők helyzete a 19. században

● a nők alárendelt helyzetben voltak, jellegzetes szerepeik: háztartásbeli, cselédlány, munkásasszony,

prostituált, ha dolgoztak akkor is kevesebb bért kaptak, mint a férfiak
● a második ipari forradalom olyan új munkaköröket hozott létre, amelyeket főleg nők töltöttek be, bár
a munkába állás folyamata az első világháború idején gyorsult fel
o elsősorban adminisztráció és kommunikáció területén dolgoztak (titkárnő, gépírónő,
telefonkezelő
Szijj Anina Balassi Bálint Nyolcévfolyamos Gimnázium
o kiépüli állami oktatás és egészségügyi szervezetekben is rengeteg női alkalmazott volt
(óvónő, tanítónő, ápoló)
o idővel azonban a gépesített iparban is egyre kevésbé igényelték a nagy fizikai erőt
● 19. század végén változások kezdődtek
o csökkent a születések száma, találmányok segítségével csökkent a házimunka mennyisége
így egyre több szabadidejük lett
o munkába állás megkívánta a tanulást, lányiskolákban majd a századforduló után egyetemre is
jártak
o tehetősebb nők egyre többet sportolhattak (kerékpár, úszás)
o nyíltan megjelentek politikai mozgalmakban, pl. munkásmozgalmakban
o megkezdődött a nők emancipációja családon belül: a férjük már nem irányíthatott mindent
● fontos kérdés volt a választójog követelése, hiszen ezzel reméltek nagyobb politikai befolyást elérni

● megalakultak a feminista egyesületek: amelyek a választójogért és az emancipációért harcoltak

o a harc leglátványosabban Angliában zajlott a szüfrazsettek (franciául: suffrage=választójog)
o Emmeline Pankhurst vezetésével tűntetéseket szerveztek, háborgatták a politikusokat,
gyújtogattak
● előszőr USA néhány tagállamában, Új-Zélandon Ausztráliában kaptak választójogot

● Európát tekintve a skandináv országokban kaptak általános választójogot még a század elején
o Oroszország 1918, Németország-Magyarország 1919, Anglia 1928
Munkásmozgalmak megjelenése

● bérmunkások sanyarú körülmények elleni tiltakozásával vette kezdetét a géprombolás: munkások a

gépeket tették felelősség a munkájuk elvesztéséért
● későbbiekben érdekvédelmi szerveztek: szakszervezeteket hoztak létre
o jobb munkafeltételeket (magasabb munkabért, rövidebb munkaidőt, biztonságosabb
munkahelyet) igyekeztek kiharcolni a tőzsdésekről
o végső fegyverük a szervezett munkabeszüntetés, a sztrájk volt
o másrészt önsegélyező egyleteket alapítottak: tagdíjból segélyezték rokkant tagjaikat vagy
tagjaik árvát és özvegyeit
● szakszervezetek megerősödésének köszönhetően a brit parlament gyári törvényeket alkotott:
szabályozta a munkaidőt és korlátozta a gyerekmunkát
● munkások választójogokat követeltek maguknak (nem érték el a jövedelmi cenzust)

● tűntetésekkel nyomatékosítottak, kérvényeket nyújtottak be a parlamentnek, egyenlőre sikertelenül,

ez a mozgalom volt a chartizmus
● 19. század első felében több gondolkodó is foglalkozott munkások problémáinak megoldásával
(Saint-Simon, Fourier, Owen) utópista szocializmus
o szabadversenyt és a piacot akarták kockáztatni
o többen a jövőt önigazgató, köztulajdonú termelési- és lakóegységekben ún. falanszterekben
képzelték el
Szijj Anina Balassi Bálint Nyolcévfolyamos Gimnázium
● 19. század utolsó harmadában a szabadságjogok megszilárdulásával és a választójog
kiszélesedésével létrejöttek a parlamenti képviselettel is rendelkező munkáspártok
o 1889-ben létrehozták a nemzetközi szervezetüket, a II. Internacionálét
Gondolkodás és ideológiák

● Charles Darwin: angol természettudós

o „A fajok eredete…” 1859
▪ az élővilág fejlődése a természet szakadhatatlan változásának, átalakulásának
természetes következménye
▪ természetes kiválasztódás folyamata: az élővilágban állandó a faj fönntartásáért és a
létért való küzdelem
o „Az ember származása és az ivari kiválogatódás” 1871
▪ az ember az élővilág egyetemes fejlődés során, alacsonyabb rendű szervezetekből
fokozatos alakul ki
● pozitivizmus: a kor uralkodó filozófiája, amely a tények leírását tekintette fő feladatának (Comte)

● irracionalizmus: az egyént ellenőrizhetetlen, ésszel felfoghatatlan, irracionális erők irányítják, az

ember így irányíthatatlan nagy gépezet része (Schopenhauer)
● Friedrich Nietzsche: a régi világ értékei elvesztették tartalmukat, („Isten meghalt”)
o saját korát az eltömegesedés jelenségével írta le, és alacsonyrendűnek tartotta- amiből csak az
önmagának értéket adó, felsőbbrendű ember (Übermensch) tud kitörni
● Sigmund Freud: pszichoanalízis (mélylélektan) megteremtője
o az emberek lelki sérüléseit a gyerekkora és szexualitásra vezette vissza
o neurózisok vizsgálatára új módszert dolgozott ki: a szabad asszociációt
● Liberalizmus:
o válságba került, mert megvalósultak kitűzött céljai pl. parlamentarizmus
o a gazdasági válságok nyomán növekedett az állami beavatkozás a gazdaságba
● Konzervativizmus:
o megerősödött és megújult: a társadalmi feszültségek enyhítésére szorgalmazták az állami
szociálpolitikát
o össze kapcsolódott a Katolikus Egyház szociális törekvéseivel XIII. Leó pápa által kiadta a
Rerum novarum kezdetű enciklikát, amelyben elutasított az osztályharcot, és megengedte a
hívők politikai szerepvállalását
▪ keresztényszocializmus: a tehetősek, illetve az állam feladata a gyengék, szegények,
elesettek védelme támogatása
▪ kereszténydemokrácia: ugyancsak támogatja a jóléti programokat, ugyanakkor a
demokratikus jogkiterjesztést is pl. választójog kiszélesítése
● Nacionalizmus:
o agresszívvá, támadóvá vált: sovinizmus: más népek érdekeit sértő nacionalizmus
Szijj Anina Balassi Bálint Nyolcévfolyamos Gimnázium
o pángermanizmus és pánszlávizmus is erőszakossá vált
● Szocializmus:
o 1864: megalakult az I. Internacionálé, világpárt jelleggel, (központból irányították a
tagszervezeteket)
o 1889: Párizsban megalakult a II. Internacionálé már nem törekedett ilyen centralizálásra,
anarchistákat is kiszorították a szervezetből, ugyanakkor a marxizmus is megosztottá vált
▪ Bernstein: revízió alá vette Marx nézeteit (revizionizmus), proletárdiktatúra helyett
demokratikus szocializmus, erőszakos forradalom helyett békés átmenet, állami
tulajdon helyett vegyes
▪ Centristák: Trockij, meg kell szüntetni a kapitalizmust, de a parlamenti politika és
szakszervezeti mozgalom felhasználásával
▪ Forradalmi marxisták: Lenin, forradalom szükséges, utána pedig proletárdiktatúrát
kell bevezetni
● Antiszemitizmus és cionizmus:
o 1848-as forradalom alatt vagy után egész Európában lezajlott a zsidók emancipációja
(egyenjogúsítása)
o ezzel párhuzamosan kialakult a modern antiszemitizmus: a kapitalista gazdaság működési
zavaraiért (válságok) zsidóságot tették felelőssé, az agresszívvá váló nacionalizmusok
ellenséglépébe is bekerült a zsidóság
o 1897-ben Bázelben Theodor Herzl szervezésében egy zsidó világkongresszust tartottak, ahol
egy Palesztinában létrehozandó zsidó állam tervéről tanácskoztak
▪ ennek központja a „Cijón” (Sion)-hegy, ahol egykor templom állt Jeruzsálemben

▪ megszületett a cionizmus: egy különleges nacionalizmus, amelynek célkitűzése egy

önálló zsidó állam megteremtése volt