XV. I.

IPARI FORRADALOM
Tételem során beszélni fogok az ipari forradalom előzményeiről, a mezőgazdaságról, a
forradalom szakaszairól és a következményekről.
A 19. században járunk.

1. Előzmények
 4 alapfeltétel a tőkés termeléshez: 1. tőke 1694-ben létrejön a Bank of England +vidéki bankok
2. piac (gyarmat + megnövekedett népesség)
3. szabad munkaerő
4. infrastruktúra (vízi kereskedelem – hajó)
 bekerítések: egy kézen nagyobb földdarab összpontosul, nincsenek kisebb parcellák
folyamata: juhtenyésztés termelőföldeket legelővé alakították át
több szabad munkaerő
angol bank és hitelszervezet megalakulása
vidékről városokba áramlott tömegek tömeges szabad munkaerő
 mezőgazdasági forradalom
új mezőgazdasági technikákat vezetnek be
 vetésforgó (3 nyomásos rendszer helyett)
 trágyázás nő a föld termelékenysége intenzív/belterjes
 istállózó állattartást vezetnek be művelés
 mocsarakat is csapolnak le – növelik a megművelhető föld mennyiségét
termékenyebb föld több termény több táplálék
nő az átlagélettartam, csökken a gyermekhalandóság
demográfiai robbanás, nő a népesség

2. Ipari forradalom szakaszai

 1. szakasz: textilipar
 2. szakasz: megjelenik a gőzgép
 3. szakasz: a gőzgép forradalmasítja a közlekedést
 4. szakasz: gép készít gépet
 ipari forradalom: amikor a kézi erővel végzett manufakturális termelés helyett megjelenik a
gyárakban, géppel végzett termelés

 1. szakasz  textilipar
 a bekerítések miatt birkát tenyésztenek helyben van a nyersanyag
 a textiliparnak kicsi a tőkeigénye
 munkafolyamatok: fonás szövés  egymást fejlesztik
szövésben: repülő vetélő megjelenik gyorsul a szövés fonáséhséget idéz elő
fonásban: fonógép megjelenik túl sok a fonal, nem elég gyors a szövés
szövésben: be kell vezetniük a gőzgépet nyersanyagéhség, elfogy a birka
megindul a gyapottermelés a gyarmatokon
 gépesítés: fonógép  Haryreuves
szövőgép  Arkwight
 2. szakasz  gőzgép
 nincs feltaláló James Watt tökéletesíti
 bányákban használják víz kiszivattyúzása
 dugattyúmozgást átalakítják forgómozgássá
 5 %-os határfok (nagyon alacsony)
bekerül a közlekedésbe

3. szakasz  közlekedés

 gőzgép gyártásához és működtetéséhez szükséges vasérc és kőszén rendelkezésre áll (nagy
távolságra)
 csatornákat építenek gőzhajó  Fulton, 1807
 1808: menetrend szerinti járat
 közutakon nem járnak sikerrel túlsúlyos, lassú tönkre teszi az úttestet
 sínekre teszik a gőzgépet Stephenson 1. mozdonya: Blücher  1814
 1825: Stockton – Darlington: 37 mérföldes sínpálya: Rocket
 vasútépítés húzóágazat
tőkeigényes bank, pénzügyi élet
bányászatot
nehézipart fejleszti
gépgyártást
új piacok, új területek válnak elérhetővé
 elsődleges a teherszállítás, másodlagos a személyszállítás

4. szakasz  gép készít gépet

 1850 gőzmozdony
 egyes alkatrészeit esztergagéppel készítik el
esztergagép  Meduseay
szerszámgép

3. Következmények
 demográfiai robbanás  100 év alatt négyszeresére nő a népesség
 születési szám alacsony
javuló higénia
javuló egészségügyi ellátás (himlő elleni oltást feltalálják)
2 lehetőségük van: 1. betelepednek a városokba olcsó tömeges munkaerő  városiasodás
2. kivándorolnak Amerikába, Ausztráliába  népességmozgás
 felfogás: nincs szabad versenyes kapitalizmus (állam nem avatkozik bele)
 nincs: minimálbér, munkabér, megadott munkaidő
 nők is gyerekek is dolgoznak
 szűkréteg meggazdagodik, tömegek nyomorognak
 urbanizáció felgyorsul metropoliszok jönnek létre pl. Párizs, London

Az ipari forradalom alatt nagyon sok forradalmasító találmányt találtak fel, a nehézipar
is fellendül és a következmények is pozitívak voltak.