Mária Terézia és II.

József reformjai
Mária Terézia

1740-1780-ig uralkodott.

III. Károly lánya volt. Az uralkodónak nem született fiú örököse, ezért biztosítania kellett lánya
számára a trónt.
Kiadta a Pragmatica Sanctio -t (1723):
- a Birodalom feloszthatatlan és részei cask együtt örökölhetők
- engedélyezte a női ági örökösödést
- ígéretet tett, hogy a magyar rendek szabadságát és jogait megtartja
Mária Terézia így kerülhetett trónra.

Trónra kerülése után Poroszország elfoglalta Sziléziát. Kitört az osztrák örökösödési háború. A
háborúban Mária Terézia nagy segítséget kapott a magyar rendektől (megszavazták a kért adókat és
katonákat). Sziléziát ugyan nem sikerült visszafoglalni, de a Birodalom egysége megmaradt. A háború
(1740-1748) sok pénzbe került, így újabb adókra volt szüksége Mária Teréziának.

Az osztrák tartományokban a nemességet meg tudta adóztatni, de a magyar nemesség ellenállt.

Rendeletei:

1. Vámrendelet (1754) Létrehozta a kettős vámhatárt:

 külső vámhatár a Birodalom körül
 az örökös tartományokba így iparcikkeket magas vámmal BE,
alacsony vámmal pedig KI tudtak vinni
 illetve nyersanyagot alacsony vámmal BE, magas vámmal KI tudtak
vinni
 ez volt a védővám, amit az iparvidékek védelme miatt hozott létre az
uralkodó
 belső vámhatár a Magyar Királyságés az osztrák tartományok között:
 iparcikket alacsony vámmal tudtak MO-ra hozni
 iparcikket KI vinni magas vámmal
 illetve nyersanyagot alacsony vámmal vittek az osztrák
tartományokba Magyarországról.
 A kettős vámhatár az osztrák tartományoknak volt kedvezőbb.
- Az ottani ipar védelmét szolgálta.
- Olcsón jutottak nyersanyaghoz, mezőgazdasági terményekhez
Magyarországról.
- A magyar ipar továbbra is fejletlen maradt.

2. Urbárium létrehozása (1767):

A jobbágyok védelmére kiadott rendelet.

A földbirtok részei:
  a jobbágytelek/ úrbéres telek:
-itt élt és dolgozott a jobbágy
- a telek után adót fizetett az államnak, az egyháznak, a földesurának
 a majorság:

-a földbirtokos saját használatra fenntartott telke

-a jobbágy műveli meg robottal, azaz ingyen munkával

A földbirtokosok növelték a majorsági területeket, így a jobbágyok többet robotoltak, de kevesebb

adót fizettek az államnak.

 az urbárium bevezetése (jobbágyrendelet):

 rögzítette a majorsági és az úrbéres telkek arányát
 rögzítette a robot idejét:
o 2 nap gyalogos
o 1 nap igás
 ez felháborodást keltett a nemesség körében

A folyamatos magyar engedetlenség miatt nem hívott össze több országgyűlést, rendeletekkel
kormányzott.

3. Ratio Educationis (oktatási rendelet) létrehozása (1777)

- az állam felügyeli az oktatást tanfelügyelőkkel
- tankönyveket adtak ki, modernebb tudásanyaggal (pl.: matematika, földrajz, történelem)

A magyar nemességgel jó viszonyra törekedett:

- Magyar testőrgárdát szervezett ifjú nemesekből. Akik Bécsben meg tudtak ismerkedni a
felvilágosult eszmékkel.
- A magyar nemes ifjak számára iskolát hozott létre, ahol felkészítették őket a hivatali pályára
- A Szent Jobbot Magyarországra hozatta Horvátországból.

II. József (1780-1790)

Mária Terézia fia. Társuralkodó volt az anyja mellett, de komoly szerepet nem kapott. Utazott a
Birodalomban, miközben javaslatokat és tervezeteket dolgozott ki. Trónra kerülése után hatalmas
lendülettel vetette bele magát a törvényhozásba.

„Kalapos király” néven is ismerjük:

- nem koronáztatta meg magát, hogy ne kelljen a magyar törvényekre felesküdnie

- a koronát a bécsi kincstárba vitette
Rendeletei:

Az országgyűlés összehívása nélkül, a rendeletekkel kormányozott. Kb. 6000 rendeletet hozott, célja a
Birodalom átalakítása volt.

1. Türelmi rendelet (1781):

- Az egyházakra vonatkozó rendelet.
- Engedélyezte a református, evangélikus, és a görög keleti (ortodox) felekezetek számára a
szabadabb vallásgyakorlatot:
1. építhettek imaházakat
2. DE! torony, harang és közúti bejárat nélkül
- Engedélyezte a protestánsok hivatalvállalását.
- Feloszlatta a nem betegápolással foglalkozó szerzetesrendeket, és a vagyonukból oktatási alapot
hozott létre.
- Beleavatkozott az egyházi ünnepek rendjébe.

Mimdezek hatására a pápa Bécsbe utazott, hogy rávegye II. Józsefet a rendelet megváltoztatására, de
nem sikerült neki („fordított Canossa-járás”).

2. Jobbágyrendelet (1785):
- Megszünteti a röghöz kötést, szabad költözködési jogot adott a jobbágyoknak.
- Eltörölte a jobbágy elnevezést, helyette „paraszt” elnevezést vezetett be.
- Szabadon lehetett házasodni a jobbágyoknak
- Megadta a szabad tanulás lehetőségét a számukra.

3. Nyelvrendelet (1784):
- A hivatalos nyelv a latin volt.
- A magyar nemességet megkérdezte, hogy a magyar nyelv alkalmas-e hivatalos nyelvnek, a
nemesség szerint nem.
- Ezek után a németet tette a hivatalos nyelvvé.
- Felháborodás és tiltakozás tört ki a magyarok közt.

Halála előtt 3 rendelet kivételével az összes többit visszavonta: türelmi rendelet, jobbágy rendelet,
alsópapságot érintő rendeletek maradtak meg. Ez volt a nevezetes tollvonás.

II. József megítélése

A felvilágosult abszolutizmus képviselője. Felvilágosult zsarnoknak is nevezzük.

- Rendeletekkel kormányzott, az országgyűlést nem hívta össze.

- Érvényesült az uralkodó korlátlan hatalma.
- Rendeleteivel azonban modernizálni akarta birodalmát. A felvilágosodás hatása érezhető
türelmi rendeletén, jobbágyrendeletén.