- Rákóczi szabadságharc után orsz.gyűl. 1712-1715: rendek elvették az önálló magy. hadsereg felállítását; az ogy. adók és újonclétszámmal beleszólhattak a haderő és személyi ellátásába; állandó hadsereg – Udvari Haditanács felügyelete alatt - III. Károly átszervezte az orsz. központi irányítását – pénzü. (Udvari Kamara) és külü-i döntések is Bécs kezében - hatékony belső közigazgatás – pozsonyi Helytartótanács létrehozása 1723 - nádor – tv-ek, rendeletek végrehajtását felügyeli kormányszer elnöke (pl. oktatás, közegészségügy) - III. Károly fő diplomáciai törekvése – nőági öröklési rend → Pragmatica Sanctio → Mária Terézia → 1723-ban fogadták el; ország rendi különállása a Habsburg Bir-on belül; mindig egy kézben egyesül az uralkodói hatalom - 1740 – M.T. trónra lépése (1740-1780) – osztrák örökösödési háb. 1740-1748 → elveszti Sziléziát → magyar rendek támogatják M.T.-t → megerősíti jogaikat - családja – sok gyerek → II. József német-római császár stb. - magyar rendi kiváltságokat tiszteletben tartja Kettős vámrendelet 1754 - háborús kiadások → államadóság nő - bir. gazdaságának egységesítése, megvédése céljából jön létre - merkantilista gazd.politikájának fő része - külső vámhat - megakadályozva a külföldi ipari term. beáraml., belföldi nemesfémek kiáramlását - belső vűmhat – örökös tartományok és Magyaro. között (alacsony vámhatár) - cél: örököstart. iparának védelme örököst.-ok élelmiszerellátásának és felvevőpiacának biztosítása Magyaro.-n - ugyanakkor magyar termékek magas vámba ütköztek Felvilágosult absz. kibontakozása - M.T. hívő katolikusként elutasította az irányzat gondolatait, de uralkodása második szakaszában felvilágosult rendeletek - bir. modernizálása, alattvalók helyzetének javítása - hétéves háború (1756-1763) → II.J. körbeutazta a bir-at reformokat akart → MT elfogadta tanácsadói javasl. - Udvar politikája megvált. → MT nem hívta össze többet az orsz.gy.-t, rendeletekkel irány. Urbárium 1767 - társadalmi reformjaival jobbágyok helyzetét javította – jobbágyok túladóztatása miatt - szabályozta az úrbéres viszonyt, meghatározta a jobbágytelkek nagyságát, rögzítette a telekhez tartozó terheket - cél: a paraszti terhek kiegyenlítése, adóalap és adóalany védelme a földesúri túlkapásoktól - rendeletként adja ki mert a nemességgel nem jut egyezségre - rögzíti a földesúrnak járó szolgáltatásokat - további szolgáltatások: kilenced, pénzadó, ajándékok Ratio educationis 1777 - jelentős összegek az oktatásba → állami oktatáspolitika alapjai - a rendelettel kivette az oktatást az egyház kezéből – állami szabályozás (oktatás minden ágát érintette) - általános műveltségi szint