Mária Terézanya

(1740-1780)
1741-1748 osztrák örökösödési háború nagy port kavart Európában. II. Nagy Frigyes, Poroszország
királya a Habsburgok ellen fordul. Mária Terézia a magyar rendekhez fordul segítségül. A magyar
rendek megszavazzák az adókat (új adók gondolom xd). 1751-ben összehívja az országgyűlést.
Majd 1754-ben megszületik a kettős vámhatár rendelet, ami az uralkodónő első jelentősebb
rendelete. A kettős vámrendszer lényege az volt, hogy 2 vámhatárt állítottak fel: egy külső és egy
belső vámhatárt, a külső vámhatár a Habsburg birodalom mentén húzódott, ez magas volt, a belső
vámhatár pedig Magyarország határán volt, és ez alacsony volt. Tehát a birodalomba behozni árut
csak magas vám fizetése mellett lehetett, míg Magyarország alacsony vámmal tudja kivinni az árut a
birodalomba. Ezek főként mezőgazdasági termékek voltak. Ennek az volt a célja, hogy a magyar
termékeket a birodalmon belül adják el. Viszont nagy hátránya volt, hogy így Magyarországon nem
fejlődött úgy az ipar és az ország továbbra is mezőgazdaság jellegű maradt.
1767-ben meghozta az úrbéli rendeletet, ami a jobbágyság védelme és a bevétel növelése mellett
rögzítette a jobbágyok adókötelezettségeit és a robotba dolgozható munka mennyiségét. (54 igás
robot, 104 gyalog robot). ebben a rendeletben még eltörli a földesúr bíráskodási jogát, illetve rögzíti a
majorság és az úrbéres földek arányát.
1777-ben megalkotja az oktatási reformot, amit külföldiül „Ratio Educationis” néven emlegethetünk.
Ürményi József dolgozta ki ezt a rendszert, aminek célja egy átfogó és önálló oktatási rendszer
kialakítása és egységes iskola szabályzás volt. Ennek következménye lett, hogy az oktatás állami
felügyelet alá került és szervezetté vált, amivel nőtt a színvonal, elkezdődött az anyanyelvi oktatás és
bevezették a tankötelezettséget. 9 tankerületre osztották az országot, ellenőrizték az oktatást és nőtt
a középiskolák száma. Az uralkodó rendelkezései közé tartozik még a selmecbányai iskola főiskola
szintre emelése, Bécsben akadémia létrehozása magyar nemes ifjak részére (Theresianum), Szent
István rend megalapítása és a Szent Jobb hazahozatala (Szent István jobb keze).

II. József

(1780-1790)
„kalapos király”
Mária Terézia fia volt, aki 10 évet volt a trónon, de ez idő alatt 6000 rendeletet hozott meg. Nem
koronáztatta meg magát azért, hogy ne kelljen rendi esküt tennie. Uralkodása alatt nem is hívta össze
az országgyűlést.
Fiatal korában bejárta az országot ezért megismerte az ország helyzetét. A sok rendelete közül néhány
lényeges: -türelmi rendelet (1781): vallásszabadság biztosítása, zsidók beilleszkedését segítette pl.
bérelhető földekkel illetve német családnevek felvételével
-nyelv rendelet (1784): német mint államnyelv (a magyar csak 1844ben lesz hivatalos nyelv)
-jobbágy rendelet (1785): örökös jobbágyság megszűntetése, szabad házasodás,
munkavállalás úriszék eltörlése
-közigazgatási reform (1785): megyerendszer felszámolásaaz egész birodalmat 13 körzetre
osztotta fel, ebből 1 volt Magyarország
-földadó: nemesek adóztatása
Több nevezetes történelmi személy is mellette állt(pl.: Széchényi Ferenc, Bessenyei György), őket
jozefinistáknak nevezzük.
A rendeleteinek köszönhetően elveszti a nemesek, a katolikus egyház és a jozefinisták támogatását is.
1790-ben a halálos ágyán visszavonja az összes rendeletét 3 kivételével: türelmi rendelet, jobbágy
rendelet, alsó papság helyzetét szabályzó rendelet.
Az uralkodása alatt a rendeket maga ellen haragítja és a magyar mozgalmak is megindulnak amiknek
célja a Habsburgoktól való kiválás.