Mária Terézia (1740-1780) uralkodásának alapja a Pragmatica Sanctio (1723), melyet a

királynő apja, III. Károly, fogadtatott el. A törvény kimondja a Habsburg-ház női
örökösödését, valamint azt, hogy Magyarország elválaszthatatlanul és feloszthatatlanul
(„Indivisibiliter et inseparabiliter”) a Habsburg Birodalomhoz tartozik, azonban saját
törvényei szerint kell kormányozni.
Az uralkodó a felvilágosult abszolutizmus jegyében irányította országát. Legfőbb célja, a
birodalom felzárkóztatása volt a centrum országokhoz.
Gazdaságát merkantilista szellemben irányította. A nyersanyag exportálására magas vámot,
annak behozatalára alacsony vámot vetett ki. Az iparcikkek kivitelére alacsony vámot, míg
azoknak importálására magas vámot szabott ki, ezzel széles piacot biztosítva a termékeknek.
A kettős vámrendelet (1754) bevezetésével Magyarországot külön vámterületként kezelte,
így biztosította az adómenetességéhez ragaszkodó magyar nemesség miatt kiesett
pénzösszeget. Magyarország a birodalom nyersanyag- és élelmiszerellátójává, valamint az
iparcikkek állandó piacává vált.
Az 1767-es úrbéri rendeletben javított a jobbágyok helyzetén. Mivel a földesuraknak csak a
jobbágytelek után kellett adózniuk, így növelték majorságaikat, ahol ugyanúgy a jobbágyokat
dolgoztatták. A rendeletben maximalizálta a jobbágyok kötelezettségeit (évi 1Ft adó,
termény kilenced, ajándék és robot: évi 52 nap igás vagy 104 nap gyalogrobot), valamint
kötelezte a földesurakat az egész jobbágytelek kiadására (belső és külső telek-rét, szántó,
legelő).
Oktatási reformjai közé tartozik a Ratio Educationis (1777), melynek célja az oktatás
színvonalának növelése, valamint a Habsburg-házhoz hű, írni és olvasni tudó polgárok
nevelése volt. Tanulmányi alapot hozott létre a jezsuita rend vagyonából, tankerületeket és
tanítóképzőket létesített, valamint egységesítette a tantervet is. Az intézményeket az állam
irányította, de az egyház tulajdonához tartoztak. Egymásra épülő iskolaszervezetet épített ki,
valamint az oktatás német, illetve anyanyelven folyt.
Ezen főbb rendeletein kívül az országot minden szempontból próbálta modernizálni.
Kötelezővé tette az orvos és bábaképzést, megalapította a Szent István-rendet,
szétválasztotta a végrehajtó hatalmat az igazságszolgáltatástól, segítette a kisebbségeket és
szegényügyi rendeletekkel próbálta javítani a rászorulók helyzetét.