A felvilágosult abszolutizmus, a 18.

századi Magyarországon
1. Fogalma
Olyan á llamrendszerek, amelyekben az uralkodó k abszolutisztikus eszkö zö kkel (a
rendek kizá rá sá val, rendeletekkel való kormá nyzá sal) a felvilá gosodá s szellemiségét
felhaszná lva kívá njá k modernizá lni a birodalmukat a felvilá gosodá s keretein belü l. A
legjelentő sebb felvilá gosult uralkodó k a kö vetkező k: II. Nagy Katalin (orosz cá rnő ), II.
Frigyes (porosz kirá ly) a Habsburgokná l pedig Má ria Terézia és II. Jó zsef.

2. Mária Terézia uralkodása 1740-1780

1722-23. évben elfogadott Pragmatica Sanctio értelmében
foglalhatta el a tró nt, amely kimondta a nőági örökösödést is.
Uralkodá sa elején két há ború t is meg kellett vívnia. Az egyik az
1740-48-ig tartó osztrák örökösödési háború, amely sorá n a
magyar nemesek megvédik a birodalmat a széteséstő l. Ekkor
kerü l sor a híres felajá nlá sra „Vitam et sanguinem”- Életünket
és vérünket. A magyar rendek az udvar mellé á llt és
megszavaztá k a há ború hoz szü kséges ú joncokat és adó kat. A
Habsburg Birodalom megmenekü lt a teljes széteséstő l. Bá r
Má ria Terézia elvesztette a há ború t, de a tró nja megmaradt.
A há ború ban elvesztette a legfejlettebb tartomá nyá t, Sziléziát, amelyet az oroszokkal
szö vetségben 1756-63-ig tartó 7 éves háborúban pró bá lt visszaszerezni, aminek egyik
érdekessége volt, hogy Hadik András a huszárjaival megsarcoltatta Berlint. Ennek
ellenére a há ború t II. Frigyes porosz kirá ly nyerte meg. A há ború s kudarcok
kényszerítették rá Má ria Teréziá t, hogy a felvilá gosodá s jegyében megreformá lja a
birodalmá t.
1. Legfontosabb reformjai:
a. 1754 kettős vámrendelet, amelynek a lényege a merkantilizmus volt (sok
export, kevés import) azaz magas védő vá mokkal megvédeni a belső piacot és
alacsony vá mokkal tá mogatni az exportot. Volt egy vámhatár az örökös
tartományok és Magyarország között is, aminek a célja az volt, hogy biztosítsa,
hogy Magyarország az ö rö kö s tartomá nyok élelmiszer szállítója legyen, illetve
az örökös tartományokbó l érkező iparcikkek felvá sá rló ja. A vá mrendeletnek
kettő s hatá sa volt Magyarorszá gnak a gazdasá gá ra nézve, fellendítette a
mező gazdasá got és a bá nyá szatot. A má sik oldalon viszont lelassította az ipar
fejlő dését.
b. 1767Az urbárium rendelet, a földesúri önkény korlátozása, jobbágyi
szolgáltatások rendezése. Cél: az á llami adó alany védelme, innen szá rmazik
a híres mondá s: „Etetni kell a juhot, ha nyírni akarjuk.” Erre azért volt
szü kség, mert a jobbá gysá gnak szá mos terhe volt, és félő volt, hogy nem
tudjá k befizetni az á llami adó t, ső t jobbá gyfelkelések is voltak a korszakban
pl: 1763-os Székely felkelés, 1765-66 Dunántúli felkelés.
Jobbá gyterhek a 18. szá zadban:
Egyhá zi: tized=dézsma (Istvá n ó ta)
 Á llami: házi adó, porció, forspont, hadiadó,
katonáskodás (6év)
Fö ldesú ri: kilenced, fuvar, ajándék, évi 1 aranyforint
(1514 ó ta), robot a fö ldesú ri birtokon (majorsá gon
végzett ingyenmunka) á tlag 3-4 alkalom/hét, néhol heti
8 alkalom. (Ilyenkor ketten mentek négy napot.)
Má ria Terézia a robotot szabá lyozta ú gy, hogy elrendelte
a heti egy igásrobotot, illetve a heti 2 gyalogosrobotot.
Ennek kö szö nhető en egy évben 52 igá s illetve 104 gyalogos
robotot kellett végezni.
c. 1777. Ratio Educationis
Oktatási rendelet, cél: minél tö bb gyerek já rjon iskolá ba, de ez még nem
általános tankötelezettség. Hatá sa: egységes iskolaszerkezet alakul
ki, egységes tanmenetek. Az á llam attó l kezdve szerepet vá llal az
oktatá sban.
2. Értékelése:
A dinasztia szempontjait érvényesítette a felvilá gosodá s jegyében, és a
magyar nemességgel kompromisszumokat kö t, má srészt felismerik a
kö zö s érdekeket. Pl: a felvilá gosodá s minél elő bb terjedjen el
Magyarorszá gon is. Létrehozta a Theresianumot, ahol a birodalmi
nemességet készítették fel a hivatalnoki munká ra. Kö ztü k sok magyart is.
Emellett magyar nemesség alkotta a testő rségét, Szent István rendet
alapított, és hazahozatta a Szent Jobbot (Istvá n kirá ly ereklyéjét) Ragú zá bó l.
Halá lakor egy erő s, jó l kö zpontosított á llamot hagyott fiá ra, II. Jó zsefre, akit má r
hamarabb bevont a kormá nyzá sba, hogy megfelelő en felkészítse.
3. II. József a felvilágosult zsarnok:
1780-1790-ig. uralkodott. Eszménye egy ö sszbirodalmi egységes á llam volt,
amit abszolutisztikus eszközökkel kívá nt meg való sítani. Ezért nem
koroná ztatta meg magá t, hogy ne kelljen feleskü dni az alkotmá nyra, ezért
Kalapos kirá lynak nevezték. Uralkodá sa alatt mintegy 6000 rendeletet
hozott, amelyben az az elv való sult meg:
„Mindent a népért, de semmit a nép által.”
Reformjai:
a. 1781. Egyházi rendeletek:
 A Placetum Regium felújítása (kirá lyi tetszvényjog, a pá pai bullá k
kihirdetését a kirá ly szentesítésnek kellett megelő znie.)
 1781 türelmi rendelet: biztosítja a protestá nsoknak a szabad
vallá sgyakorlatot, ső t még hivatalt is vá llalhattak.
 A nem betegá polá ssal, oktatá ssal, vagy tudomá nnyal foglalkozó
szerzetesrendeket betiltotta.
 Gyarapította a plébániák számát, és az alsó papsá g
fizetését az á llam biztosította. Az egyhá zi
reformjaiért VI. Pius pá pa személyesen kereste fel,
 hogy vonja vissza ő ket, ezt hívjuk fordított Canossa-járásnak. De II.
Jó zsef nem vonta vissza a rendeleteit.
b. Kormányzati reformok:
Ö sszevonta az orszá gos fő hivatalokat, felszá molta a vá rmegyék autonó miá já t,
helyettü k 10 kormányzókerületet á llított fel, melynek az élére kirá lyi
biztosokat nevezett ki.
c. Nyelvrendelet:
A német nyelvet tette kö telező vé, á llamnyelvvé a latin
helyett 1784-ben és ez nagy felhá borodá st keltett a
magyarok kö rében.
d. Kétszer is népszá mlá lá st és birtokö sszeírá st tartottak,
azzal a céllal, hogy késő bb ennek alapjá n adó ztatjá k
meg a nemességet.
e. Jobbágyrendelet 1785:
Elő zménye az 1784-es Horea-Closca román felkelés
volt, ami rá vilá gított a jobbá gysá g sú lyos terheire. A
felkelést leverték, a vezető ket kerékbe tö rték, de II.
Jó zsef felismerte a jobbá gysá g tarthatatlan helyzetét
és ezért adta ki a jobbá gyrendeletét. A fő célja az
állami adóalap védelme, ezért biztosítja a jobbá gyok szá má ra a szabad
költözködési jogot, védi a jobbá gyok teleki á llomá nyá t, a majorsá gok
terjeszkedésével szemben, szabályozza az úriszék működését, a halá lbü ntetést
eltö rö lte, magát jobbágyság elnevezést elhagyja, de a jobbágy intézményét
meghagyja.
Politiká já t jozefinizmusnak hívjuk.
Politiká ja ellenző i és tá mogató i:
Támogatók: protestánsok a tü relmi rendelet miatt, a felvilágosodás hívei a reformok
miatt, az abszolutizmus támogatói a rendeleti kormá nyzá s miatt. Fontos réteg alakul
ki. A plebejus értelmiség, akiket honorá cioroknak nevezü nk.
Ellenzők: katolikus papság, a protestá nsoknak tett ígéretek miatt, nemesség a német
nyelv és a megadó ztatá s terve miatt. Jobbágyság a há ború k terhei miatt.
Ugyanis 1788-ban háborút indít az orosz szövetségben Törökország ellen, és ez a há ború
a parasztsá gnak nélkü lö zést jelent, nagyok az emberveszteségek, és az á llamnak
hatalmas kiadá sai lesznek. Az uralkodó segítséget kér a megyéktő l, akik ezt
megtagadjá k, ezért erő szakhoz folyamodik, ennek kö vetkeztében a birtokos nemesség
szervezkedni kezd, felveszi a kapcsolatot a poroszokkal, kö zben kitö r a francia
forradalom, Belgiumban Habsburg ellenes felkelés tö r ki, ez így ö sszeségében az egész
politiká já nak kudarcá t jelenti.
A nevezetes tollvonás:
Miutá n felismerte politiká já nak kudarcá t, halá los á gyá n, há rom rendeletén kívü l
mindegyiket visszavonta: türelmi rendelet, jobbágyrendelet, az alsópapságra
vonatkozó rendeletek