Magyország újratelepítése és a svábok szerepe

A törökök kiűzése után, 1699-ben, a törökök lakta területen és az ország többi

részén népesség hiány mutatkozott. Magyarország a Habsburg Birodalom része
volt így III. Károly királynak érdekébe állt Magyarország benépesítése.
A betelepítés három féle módón alakulhatott: szervezett betelpítéssel,
betelepüléssel, mely önkéntesen zajlott így a határmenti területekről vándoroltak
a belső részekre, és jelen volt a belső vándorlás is. A szervezett betelepítést az
udvar végezte, tehát ez a Habsburgok kezében állt. Az udvar számára kedvező
volt olyas valakiket betelepíteni, akik értettek a földműveléshez, a német nyelvet
beszélték, ez a szempont előnyös volt a germanizáció erőltetése miatt, valamint
a vallást illetően katolikusoknak kellett lenniük. Erre a megoldásra a svábok
voltak a legalkalmasabbak. Ők az udvartól kedvezményeket is kaptak, mint
például házakat, földeket és bizonyos közterhek alól és hadkötelezettségtől is
mentesülhettek, amit a forrás is említ. Tehát így jöttek létre svábok által lakta
települések Magyarország déli részén.
Magyarország újranépesítésének következménye így lett a demográfiai
robbanás és az, hogy az országban a magyarság aránya 50% alá csökkent
először a történelem során.
 Mária Terézia és az úrbéri rendelet

Magyarországa a Habsburg birodalom része, amikor is az országgyűlés

elfogadja 1723-ban a Pragmatica Sanctio-t, ami által Mária Terézia
megörökölhette apjától, III. Károlytól, a trónt. Így lett Magyarországnak 40 éven
át egy erőskezű nő az uralkodója.
Mária Terézia 1740-től 1780-ig uralkodott, és ez idő alatt három fontos
rendeletet hozott. Ezek a kettős vámhatár rendelete, az úrbéri rendezés, és az
oktatás fontosságát kiemelő ratio educationis rendelet volt. Az úrbéri rendeletet
1767-ben rendelte el a jobbágyság helyzetének könnyítése érdekében. A
történelem során eddig a jobbágyok adóztak a földesúrnak robotmunkával és
kilenceddel, az egyháznak tizeddel valamint az államnak többféle adóval például
füstpénz, rendkívüli hadiadó és forspont. Mária Terézia, hogy könnyítse
sorsukat és egységesítse a földesurak bevételét elrendelte törvényében, hogy
ezentúl a jobbágyok egy napi igás vagy két napi gyalogrobottal tartoznak a
földesuruknak. Ezzel a törvényével rögzítette a telkek nagyságát és egyesítette a
jobbágyok helyzetét.
Ugyan ez a rendelet nyugaton nagyrészt kedvező volt a jobbágyok számára,
addig az alföldön, ahol a törökök után kell megművelni a tönkre ment földeket
ez nehezítette a jobbágyok helyzetét.
 II. József a felvilágosult abszolútista
Magyarország a Habsburg Birodalom része, amikor is Mária Terézia átadja
fiának, II. Józsefnek a trónt, aki innentől kezdve 10 évig felvilágosult abszlútista
módon uralkodott. És hogy mit is jelent ez a fogalom?
„Mindent a népért és semmit a nép által” mondta ezt II. József. Ez a mondat
remekül leírja hogyan is képzelte el az uralkodó a Birodalom és Magyarország
irányítását. A felvilágosultság a jelszó volt a kiindulási alapja uralkodásának, a
népet szolgálta rendeleteivel. Az abszolútizmus pedig a módszer, amivel az
egész birodalmat irányította, mivel úgy gondolta, hogy a nép befolyásolható és
irányításra szorul. II. József más néven a Kalapos király, több ezer rendeletet
hozott 1780-tól 1790-ig uralkodása alatt. Ezeket a rendeleteket mind visszavonta
halálos ágyán, kivéve a türelmi és jobbágy rendeletét. A türelmi rendeletet 1781-
ben rendelte el, mely egy vallást érintő rendelet volt. Ebben a rendeletben
előírta, hogy szabad vallásgyakorlást és hivatali viselést biztosít minden
protestáns vallású személynek. Az 1785-ben elrendelt jobbágy rendeletben
pedig megszűntette az örökös jobbágyságot és a röghöz kötöttséget, megtiltotta
a jobbágy név használatát és lehetővé tette a taníttatásukat. Ezzel célja az volt,
hogy biztosítsa a munkaerőt az ipar számára. Bár fontos leszögezni, hogy ez
nem egy jobbágy felszabadítás volt. Ezeken a rendeletein kívül további két
fontos rendeletéről beszélhetünk még, a nyelv és közigazgatási rendeletéről. A
nyelv rendelteben előírja, hogy a német nyelv használata kötelező minden ember
számára azért, hogy ezzel is elősegítse a Birodalom egyesítését és a
germanizációt, megsértve a nemzeti tudatot. A közigazgatási rendeletben pedig
elrendelte azt, hogy 10 kerületet alakítsanak ki és a kerületek éleire királyi
biztosokat nevezett ki ennek célja az volt, hogy a népet ellenőrzés alatt tartsa és
egységesítse a Birodalmat. II. József hívei a jozefinisták voltak, akiknek száma
az idő előre haladtával folyamatosan csökkent.
1772-től megkezdődött a felvilágosodás Magyarországon mellyel együtt nőtt
a nemzeti öntudat is, így a rendeletek ellen lázadt a nép. Talán emiatt is vonhatta
vissza a több száz rendeltét a Kalapos királyunk, akit a trónon öccse a rendi
dualizmust helyreállító II. Lipót követett.