A törökök kiűzése után, 1699-ben, a törökök lakta területen és az ország többi
részén népesség hiány mutatkozott. Magyarország a Habsburg Birodalom része volt így III. Károly királynak érdekébe állt Magyarország benépesítése. A betelepítés három féle módón alakulhatott: szervezett betelpítéssel, betelepüléssel, mely önkéntesen zajlott így a határmenti területekről vándoroltak a belső részekre, és jelen volt a belső vándorlás is. A szervezett betelepítést az udvar végezte, tehát ez a Habsburgok kezében állt. Az udvar számára kedvező volt olyas valakiket betelepíteni, akik értettek a földműveléshez, a német nyelvet beszélték, ez a szempont előnyös volt a germanizáció erőltetése miatt, valamint a vallást illetően katolikusoknak kellett lenniük. Erre a megoldásra a svábok voltak a legalkalmasabbak. Ők az udvartól kedvezményeket is kaptak, mint például házakat, földeket és bizonyos közterhek alól és hadkötelezettségtől is mentesülhettek, amit a forrás is említ. Tehát így jöttek létre svábok által lakta települések Magyarország déli részén. Magyarország újranépesítésének következménye így lett a demográfiai robbanás és az, hogy az országban a magyarság aránya 50% alá csökkent először a történelem során. Mária Terézia és az úrbéri rendelet
Magyarországa a Habsburg birodalom része, amikor is az országgyűlés
elfogadja 1723-ban a Pragmatica Sanctio-t, ami által Mária Terézia megörökölhette apjától, III. Károlytól, a trónt. Így lett Magyarországnak 40 éven át egy erőskezű nő az uralkodója. Mária Terézia 1740-től 1780-ig uralkodott, és ez idő alatt három fontos rendeletet hozott. Ezek a kettős vámhatár rendelete, az úrbéri rendezés, és az oktatás fontosságát kiemelő ratio educationis rendelet volt. Az úrbéri rendeletet 1767-ben rendelte el a jobbágyság helyzetének könnyítése érdekében. A történelem során eddig a jobbágyok adóztak a földesúrnak robotmunkával és kilenceddel, az egyháznak tizeddel valamint az államnak többféle adóval például füstpénz, rendkívüli hadiadó és forspont. Mária Terézia, hogy könnyítse sorsukat és egységesítse a földesurak bevételét elrendelte törvényében, hogy ezentúl a jobbágyok egy napi igás vagy két napi gyalogrobottal tartoznak a földesuruknak. Ezzel a törvényével rögzítette a telkek nagyságát és egyesítette a jobbágyok helyzetét. Ugyan ez a rendelet nyugaton nagyrészt kedvező volt a jobbágyok számára, addig az alföldön, ahol a törökök után kell megművelni a tönkre ment földeket ez nehezítette a jobbágyok helyzetét. II. József a felvilágosult abszolútista Magyarország a Habsburg Birodalom része, amikor is Mária Terézia átadja fiának, II. Józsefnek a trónt, aki innentől kezdve 10 évig felvilágosult abszlútista módon uralkodott. És hogy mit is jelent ez a fogalom? „Mindent a népért és semmit a nép által” mondta ezt II. József. Ez a mondat remekül leírja hogyan is képzelte el az uralkodó a Birodalom és Magyarország irányítását. A felvilágosultság a jelszó volt a kiindulási alapja uralkodásának, a népet szolgálta rendeleteivel. Az abszolútizmus pedig a módszer, amivel az egész birodalmat irányította, mivel úgy gondolta, hogy a nép befolyásolható és irányításra szorul. II. József más néven a Kalapos király, több ezer rendeletet hozott 1780-tól 1790-ig uralkodása alatt. Ezeket a rendeleteket mind visszavonta halálos ágyán, kivéve a türelmi és jobbágy rendeletét. A türelmi rendeletet 1781- ben rendelte el, mely egy vallást érintő rendelet volt. Ebben a rendeletben előírta, hogy szabad vallásgyakorlást és hivatali viselést biztosít minden protestáns vallású személynek. Az 1785-ben elrendelt jobbágy rendeletben pedig megszűntette az örökös jobbágyságot és a röghöz kötöttséget, megtiltotta a jobbágy név használatát és lehetővé tette a taníttatásukat. Ezzel célja az volt, hogy biztosítsa a munkaerőt az ipar számára. Bár fontos leszögezni, hogy ez nem egy jobbágy felszabadítás volt. Ezeken a rendeletein kívül további két fontos rendeletéről beszélhetünk még, a nyelv és közigazgatási rendeletéről. A nyelv rendelteben előírja, hogy a német nyelv használata kötelező minden ember számára azért, hogy ezzel is elősegítse a Birodalom egyesítését és a germanizációt, megsértve a nemzeti tudatot. A közigazgatási rendeletben pedig elrendelte azt, hogy 10 kerületet alakítsanak ki és a kerületek éleire királyi biztosokat nevezett ki ennek célja az volt, hogy a népet ellenőrzés alatt tartsa és egységesítse a Birodalmat. II. József hívei a jozefinisták voltak, akiknek száma az idő előre haladtával folyamatosan csökkent. 1772-től megkezdődött a felvilágosodás Magyarországon mellyel együtt nőtt a nemzeti öntudat is, így a rendeletek ellen lázadt a nép. Talán emiatt is vonhatta vissza a több száz rendeltét a Kalapos királyunk, akit a trónon öccse a rendi dualizmust helyreállító II. Lipót követett.