19.

Az ENSZ és az Európai Unió

ENSZ  Egyesült Nemzetek Szervezete, olyan nemzetközi szervezet, amely az alapításában
vállalt cél elérése érdekében előmozdítja a nemzetközi béke és biztonság fenntartását,
valamint megerősíti a világ államainak gazdasági, szociális kapcsolatait.
EU  Európai Unió, egy nemzetek felett álló (szupranacionális) gazdasági és politikai
egyesülés. Az EU nem állam, hanem 27 ország szövetsége.
Ebben a témakörben az ENSZ, valamint az EU főbb szerveinek működésével ismerkedünk
meg, illetve azok feladatait tekintjük át.

Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ)

1945. június 26. – elfogadják az Egyesült Nemzetek Alapokmányát San Franciscoban
Az alapokmányt 51 alapító állam képviselői írták alá (Lengyelország 2 hónappal később írta
alá), így ennek nyomán jött létre a Népszövetséget felváltó Egyesült Nemzetek Szervezete.
Az ENSZ-nek 193 független állam a tagja.
A szervezet fő céljai: a nemzetközi béke és biztonság fenntartása, a nemzetek közötti baráti
kapcsolat fejlesztése, az államok közötti nemzetközi együttműködés támogatása szociális,
kulturális, gazdasági téren, az emberi jogok védelme, az egyes humanitárius ügyek
elősegítése és mindezen tevékenységek összehangolása. E célok elérését a kiterjedt
szervezetrendszere segíti, amelyhez főbb szervek mellett különböző programok, szervezetek
és szakosított intézmények tartoznak.
Az ENSZ székhelye New Yorkban található, és itt található a 6 főszervének a központja is.
Az ENSZ-nek 6 hivatalos nyelve van. (arab, kínai, angol, francia, orosz, spanyol)

Az ENSZ főszervei és működése

Az ENSZ működését a 6 főszerve biztosítja: a Közgyűlés, a Biztonsági Tanács, a Gazdasági
és Szociális Tanács, a Gyámsági Tanács, a Nemzetközi Bíróság és a Titkárság.

 Közgyűlés: Az ENSZ legfőbb tanácskozó testülete. Tagjai a tagállamok képviselői,

akik a szuverén egyenlőség elvének megfelelően egy-egy szavazattal rendelkeznek. A
döntések egyszerű szótöbbséggel születnek, és csak kiemelt kérdéseknél van szükség a
kétharmados szavazati többségre. A szervezet belső határozatai kötelezők, míg külső
határozatainak végrehajtása a szuverén államok elhatározásán múlik.
 Biztonsági Tanács: Nem állandó tagjait a Közgyűlés választja meg, és a Tanács
javaslatára 5 évre nevezik ki a főtitkárt. A folyamatosan ülésező BT felelős a
nemzetek közötti békéért, amely a felmerülő válsághelyzetekkel foglalkozó
legfontosabb politikai szerv. A BT 15 tagú, köztük van 5 állandó tagja: Amerikai
Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Franciaország, Oroszország és Kína.
(Alapításkor a BT-nek csak 11 tagja volt és Kína helyett Tajvan volt állandó tag.) A
BT dönt különböző diplomáciai és gazdasági szankciók alkalmazásáról, a nemzetközi
béke tényleges veszélyeztetése esetén pedig végső megoldásként a katonai
beavatkozásra is felhatalmazást adhat. Minden tagja 1 szavazattal rendelkezik, a
 határozathozatalhoz legalább 9 igenlő szavazat szükséges, az állandó tagok vétója
nélkül.
 Gazdasági és Szociális Tanács: a nemzetközi gazdasági és szociális kérdésekkel
foglalkozó, az ENSZ és a szakosított intézmények munkáját összehangoló szerv. 54
tagja van, akiket a Közgyűlés 3 évre választ, és több regionális albizottsággal
rendelkezik.
 Nemzetközi Bíróság: Székhelye Hágában található. Az ENSZ keretein belül működő
legfőbb bírói szerv. Feladata az államok között felmerülő jogviták eldöntése, illetőleg
jogi tanácsadás az ENSZ szervezeteinek. 15 bíróból áll, akiket 9 évre választanak. A
Nemzetközi Bíróság nem járhat el magánszemélyek ügyében és nem rendelkezik
bűntető joghatósággal sem.
 Titkárság: Kb. 44 ezer fős személyzeti állománnyal rendelkezik, az ENSZ mindennapi
operatív munkáját, a szervezet döntéseinek előkészítését és adminisztratív
végrehajtását végzi. Élén a főtitkár, az ENSZ legfőbb tisztviselője, igazgatási vezetője
áll.
 Gyámsági Tanács: Feladata a korábbi népszövetségi területek igazgatása volt, és bár
működését 1994-ben felfüggesztették hivatalosan a szerv még mindig létezik.

Az „ENSZ-család”
Az úgynevezett ENSZ-családot maga az ENSZ, illetve annak alapjai és programjai,
szakosított intézményei, valamint az egyéb kapcsolódó szervezetek alkotják. A rendszer
tagjai a gazdasági, szociális, kulturális és tudományos élet valamennyi területével
kapcsolatban együttesen munkálkodnak. A Felsővezetői Koordináló Testület (CEB) az
ENSZ-rendszer legmagasabb szintű koordináló intézménye. Elnöke a mindenkori ENSZ-
főtitkár, és feladata a közös célok elérésére irányuló különféle tevékenységek
összehangolása. A programok közül a legfontosabb az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP),
amely a fenntartható fejlődést támogatja. Az ENSZ-családba tartozó, további szervezetek
például az UNICEF, vagyis az ENSZ gyermekvédelmi alapja, az UNESCO, azaz a
nevelésügyi, tudományos és kulturális szervezet, a Nemzetközi Valutaalap (IMF), az
Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a Kereskedelmi Világszervezet (WTO).

Az Európai Unió (EU)

Az Európai Unió az európai országok sajátos – nemzetek feletti, szupranacionális, illetve a
kormányközi, intergovernmentális jellegű – integrációja, amelynek a működése érdekében a
szuverén tagállamok önkéntesen lemondtak a meghatározott hatásköreik gyakorlásáról és azt
az Európai Unióra ruházták. Az Unió célja a béke, az általa vallott értékek és népei
előmozdítása.
Az EU jogi keretét az ún. elsődleges vagy primer jog képezi, amely az alapítószerződések,
ezek módosításai, a csatlakozási szerződések, az előzőekhez csatolt jegyzőkönyvek, a 2000-
ben elfogadott Alapjogi Charta és az általános jogelvek összessége. Mára az EU
szervezetrendszerét és működését két szerződés: az Európai Unióról szóló Szerződés
(EUSZ) és az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés határozza meg. Az elsődleges
jogforrásokra épül, és azt egészíti ki az ún. másodlagos vagy szekunder jog, amely
elsősorban az EU intézményei által elfogadott, minden tagállamra teljes egészében kötelező
érvényű, közvetlenül alkalmazandó rendeletekből, kötelező célokat megfogalmazó, de a
megvalósítás módját kevésbé részletező, tagállami jogszabályok harmonizációját célul kitűző
irányelvekből, illetve a konkrét ügyekre és címzetti körre teljes egészében kötelező erejű
határozatokból áll. A szekunder jogforrások körébe tartoznak továbbá az ajánlások és
vélemények, amelyek nem kötelező, soft-law jellegű jogforrások.
Jelenleg az EU-nak 27 tagállama van, mivel az Egyesült Királyság 2020. január 31-én
hosszú tárgyalások után kilépett az EU-ból.

Az Európai Unió Bizottsága (Bizottság)

A brüsszeli székhelyű Bizottság irányítja az EU napi működését. Feladata az EU, mint
közösség, egységes érdekeinek támogatása és képviselete. A Bizottság független a
tagállamok nemzeti kormányaitól, parlamentjeitől. Ellenőrzi az uniós jog tagállami
végrehajtását. Meghatározza az EU céljait és cselekvési prioritásai, valamint kezeli az uniós
pénzügyeket. Kizárólagos hatáskörébe tartozik az új uniós jogszabályjavaslatok kidolgozása
és a jogszabályalkotás folyamat kezdeményezése.
A Bizottság 27 tagú biztosi testületből áll, amelyet az elnök vezet, továbbá a Bizottság tagja
az Unió külügyi és biztonságpolitikai képviselője is. Az elnök politikai vezetője a
testületnek, a Tanáccsal egyetértésben fogadja el a biztosok névsorát, és szabadon határozza
meg az egyes biztosok feladatkörét. A tagok mandátuma 5 évre szól, és a testületbe minden
tagállam egy személyt delegál. Azegyes biztosok elsősorban az uniós szakpolitikák, vagyis
az Európai Unió a szuverén tagállamok által átruházott politikák végrehajtásáért felelősek.
Feladatuk ellátását sajátos munkaszervek, a főigazgatóságok vagy a szolgálatok segítik.

Az Európai Tanács
Az Európai Tanács a tagállamok kormány- vagy államfőinek a testülete, amely az EU
legfőbb politikai döntéshozó szerve, jogszabályalkotási hatáskör nélkül. A legmagasabb
szintű politikai egyeztetés színtere az Unióban. Felelős az EU általános politikai
irányvonalának elfogadásáért, az EU közös kül- és biztonságpolitikai irányának
meghatározásáért, illetve jelöltállítási és kinevezési joga van egyes uniós tisztségek
tekintetében.
A testület évente 4 rendes ülést tart, elnökét pedig két és fél évre saját maga választja.

Az Európai Unió Tanácsa (Miniszterek Tanácsa vagy röviden Tanács)

Az EU Tanácsa politikai, jogalkotási és végrehajtási funkciókat is ellát. Témakörök szerint
külön formációkban ülésezik; leggyakrabban az általános ügyekkel, a külkapcsolatokkal és a
gazdasági kérdésekkel foglalkozó ülésekre kerül sor. Az ügytől függően a tagállamokat egy-
egy, megfelelő hatáskörrel rendelkező szakminiszter képviseli. A Tanácsnak nincsenek
állandó tagjai, munkáját pedig számos munkacsoport készíti elő.
A Miniszterek Tanácsa a Parlamenttel közösen felelős az EU költségvetéséért és az uniós
jogszabályalkotásért. Összehangolja az uniós országok szakpolitikáit, és az Európai Tanács
iránymutatásának megfelelően kialakítja az EU kül- és biztonságpolitikáját. A döntéseit
szavazással hozza. A döntéshozatal rendszerint minősített többséggel történik, amely a kettős
többség elvét érvényesíti, vagyis a döntéshozatalhoz a tagállamok számának 55%-a és a
lakosságszám 65%-át lépviselő tagállamok igenlő szavazata szükséges.
A Tanács soros elnöki tisztségét rotációs rendszer alapján félévente más-más tagállam
minisztere látja el.
Ezt a pozíciót Magyaroroszág 2011 első félévében töltötte be.

Az Európai Parlament
Az elsődlegesen Strasbourgban ülésező Európai Parlament a tagállamok állampolgárai által
közvetlenül, ötévente választott, demokratikus elven működő testület.
A tagállamok a lakosságszámukhoz mérten küldhetnek képviselőket, de ezt az arányt a
kisebb országok javára torzítják. Jelenlegi 705 tagja közül 21-et választhatnak a magyar
állampolgárok. Az Európai Parlament képviselői politikai-ideológiai alapon frakciókra
tagolódnak. A jelenlegi két legnagyobb frakció az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták)
képviselőcsoport és a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége az Európai
Parlamentben képviselőcsoport. A képviselők a szakmai munkát bizottságokban végzik.
A Parlament felügyeli az EU intézményeit, és jogalkotói hatásköre van a rendes, illetve a
különleges jogalkotási eljárások során. A jogalkotás területén a Tanáccsal egyenrangó
döntéshozónak, társjogalkotónak minősül.
A Parlament választja a Tanács javaslatára a Bizottság elnökét, és kétharmados többségű
bizalmatlansági indítvánnyal leválthatja a Bizottságot. A képviselők kérdéseket intézhetnek a
Bizottsághoz és a Tanácshoz ellenőrzésképp.
A Parlament az Tanáccsal együtt fogadja el az Unió hétéves költségvetését.

Az EU további főbb intézményei

 Európai Unió Bírósága: Luxemburg a székhelye, feladata a közösségi jog
érvényesítése, esetlegesen az uniós jog megsemmisítése, a szerződések
alkalmazásának és értelmezésének egysége, valamint az uniós szervek közötti
hatásköri viták elbírálása, az előzetes döntéshozatali eljárás útján. Az EU Bírósága
egyrészt az első fokon ítélkező Törvényszékből, másrészt az első fokon és a
Törvényszék fellebbviteli bíróságaként működő Bíróságból áll. A 2016-os átalakítás
óta minden tagállam 3 bírót delegál 6 évre.
 Európai Számvevőszék: tagjait a Tanács nevezi ki 6 évre, egy, a Parlamenttel folytatott
konzultációt követően. A testület feladata az EU költségvetésének ellenőrzése
szabályszerűség és hatékonyság szempontjából.
 Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, Régiók Bizottsága: A Tanács és a Bizottság
munkáját segítő, azoktól független szervek. Előbbi tagjait a Tanács nevezi ki 5 évre,
utóbbi a tagállamok helyi és regionális választott testületeit képviseli.
 Európai Külügyi Szolgálat: Diplomáciáért felelős testület, ami az EU közös kül- és
biztonságpolitikájának vezetőjének, a külügyi és biztonságpolitika főképviselőnek a
munkáját segíti.
 Európai Beruházási Bank: Az EU elmaradottabb területeinek a fejlesztését és
versenyképességét kölcsönökkel segíti.
  Európai Központi Bank: A 2002-ben bevezetett közös pénznem, az euró stabilitásáért
és az EU független monetáris politikájáért felelős.
európai ombudsman: biztosítja az uniós polgárokkal szembeni visszásságok kivizsgálását.
európai adatvédelmi biztos: kiemelt uniós politikaként meghatározott, adatvédelmi
jogsértésekért felel.

Az Európai Unió alapítószerződései

1948 – Brüsszeli Szerződés: az Egyesült Királyság, Franciaország, Belgium, Hollandia és
Luxemburg közötti megállapodás a gazdasági, szociális és kulturális együttműködésről,
valamint a kollektív önvédelemről
1951-52 – Párizsi Szerződés: az Európai Szén-és Acélközösség (ESZAK, Montánunió)
létrejötte
1957-58 – Római Szerződések: az Európai Atomenergia Közösséget (Euratom) megalapozó
és az Európai Gazdasági Közösséget (EGK) létrehozó szerződések
1965-67 – Fúziós Szerződés: az ESZAK az Euratom és az EGK szerveit egyesítette, Európai
Közösségek néven
1986-87 – Egységes Európai Okmány: elsősorban az egységes belső piac létrehozását tűzte
ki célul
1992-93 – Maastrichti Szerződés: az Európai Közösségekből létrehozza az Európai Uniót,
bevezeti a pillérrendszert
1997-99 – Amszterdami Szerződés: további intézményi változásokat vezetett be
2001-03 – Nizzai Szerződés: módosította a döntéshozatali folyamatot
2007-09 – Lisszaboni Szerződés: az EU alapszerződéseinek és intézményrendszerének nagy
volumenű reformját tartalmazza