Magyarország 1945-1956

II. Világháború után:

 Ameddig a front Magyarországon húzódik
o Debrecenben: ideiglenes nemzetgyűlés és kormány (Dánoki Miklós Béla)

 Felszabadult az ország a német uralom alól

 Megkezdődött a szovjet megszállás (1945.április 4.)

Pártok:
Független Kisgazda Párt:
 FKGP
o legerősebb párt (centrum párt)

o földreformot követelnek, polgári értékrendet követnek

o Elnökei:

 Tildy Zoltán
 Nagy Ferenc
 Kovács Béla

Nemzeti Parasztpárt:
 NPT

 Parasztság szegényebb rétegeit képviseli

 Képviselői:
o Illyés Gyula

o Veres Péter

o Erdei Ferenc

Magyarországi Szociáldemokrata Párt:

 MSZDP

 Jobbszárnyának képviselője: Kéthly Anna

 Balszárnyának képviselője: Szakasits Árpád, Marosán György

Magyar Kommunista Párt:

 MKP

 Kezdettben megosztott:
o hazaiak: háború alatt itthon, vállalták a börtönt is (Gerő Ernő, Rajk László, Kádár János)

o moszkoviták: Farkas Mihály, Révai József, Nagy Imre, Rákosi Mátyás

Szövetséges Ellenőrző Bizottság:

 SZEB
  Vezetője: Vorosilov

 háborús bűnösök felelősségre vonása

 igazoló bizottságok jönnek létre

 60 ezer ember kerül népbíróság elé

 múltjaikat felülvizsgálták

 Kivégezték:
o II. Világháború alatti miniszterelnököket: Imrédy, Szálasi, Sztójay

o Deportálásban résztvevőket

Földosztás:
 1945. március 17-én megtörténik a földosztás

 Földművelés ügyi miniszter: Nagy Imre

 Tudatosan népszerűsíteni akarják a kommunistákat

 Minden 1000 hold feletti birtokot elvettek és kiosztottak (Kárpótlás nélkül!!!)

 Néhány holdas életképtelen kisbirtokok jöttek létre  kollektivizálás előkészítése

 Nagybirtokrendszer megszűnt  régi, több ezer éves arisztokrácia eltűntetése a politikai rendszerben

Választás:
 Első általános, egyenlő, titkos választás

 FKGP nyeri 57%-kal (abszolút többség)

 Szocdem, kommunisták 17%

 Parasztpárt 7%

 A SZEB nyomására mégis koalíciós kormány alakul ki

 Miniszterelnök: Tildy Zoltán

 Belügyminiszter: Nagy Imre

2. Köztársaság kikiáltása
 1945. február 1.: Kikiáltásra kerül a 2. köztársaság

 Tildy Zoltán lesz a köztársasági elnök

 Nagy Ferenc lesz a miniszterelnök

 újjáépítés

 hidak, vasutak újjáépítés („Gerő a hídverő”)

 Gerő Ernő vezeti  kommunisták újabb sikereket remélnek

 ország élelmezése nem állt helyre (hiperinfláció miatt)

 1946

Szalámi taktika (Feldarabolás):

 Baloldali pártokat tömöríteni/összefogni kívánták  Baloldali blokk létrejötte
  Kezdetét vette a B listázás: közigazgatási dolgozók, politikusok múltját átvizsgálták
o Kirúgták a kommunistákkal nem együttműködőket

 Magyarországnak vissza kellett menni a 37’-es határok mögé

 Nem volt kissebbségvédelem

 200.000 németet telepítenek ki kollektív bűnösség ügyében

 Egyre több a „köztársaság elleni összeesküvés”  megindulnak az FKGP-s képviselők elleni letartóztatások

 1947. február 25-én letartóztatják Kovács Bélát (házelnök) és elviszik Szibériába

 Nagy Ferenc (miniszterelnök) Svájci útján kap egy fenyegető telefont, ami után nem tér haza mert fél hogy
letartóztatják  új miniszterelnök: Dinnyés Lajos

 Sikeres kampányok a kisgazdákkal szemben („Földet vissza nem adunk” tüntetés)

 1947 augusztusában kiírták a választásokat

 Több szeletpártként indul a Kisgazdapárt

 Kék cédulán szavazhatnak az otthon nem tartózkodók

 Választások eredménye:
o Kommunisták nyerik a választást 22%-kal

o Szociáldemokraták és az FKPG 15-15%

o FKGP 2 szeletpártja hasonló eredmény

o Nemzeti parasztpárt 8%

o Szinte ugyanaz a választási eredmény mint 2 évvel korábban

 Kommunista irányította kormányalapítás

o Gazdaság és belügy kommunista kézben

o Koalíciós kormány

 Egy ideig maradt ez a koalíciós felállás, de 48’ júniusában összeolvad az MKP és a SZOCDEM  Magyar
Dolgozók Pártja (MDP)

MDP intézkedései:
 Vezetője: Rákosi Mátyás

 Államosítás:
o Minden 100 főnél nagyobb üzemek államosítása

o Betiltják az összes társadalmi szervezetet

o Iskolák államosítása  5 db egyházi iskola élte túl az államostást

o Mindszenty József esztergomi érseket is letartóztatják

Rákosi Korszak:
 1948-1953

 1949. augusztus 20.: bevezették a sztálinista alkotmányt Magyarországon  Az alkotmány ünnepe

 Innentől pártállami diktatúra alakul ki

 1952: Olimpia: Magyarország 3. helyen az éremranglistában  sport a kommunizmus hirdetője

 Vezetők:
o Diktátor: Rákosi Mátyás

o Jobbkeze: Gerő Ernő (Gazdaság)

o Balkeze: Farkas Mihály (Fegyveres testületek)

o Kultúráért felelős: Révai József

Vezetők  Politikai Bizottság (10 fő)  Központi Bizottság (100 fő)  Helyi pártszervezetek

 MDP tömegpárt volt, ennek ellenére nem volt 1 milliónál több tagja
o karrier, továbbtanulás, sport kizárólag a párton keresztül volt elképzelhető

 ÁVH: Államvédelmi Hatóság

o vezetője: Péter Gábor

o A párt titkos rendőrsége

o Andrássy út 60.: ÁVH központja

o „fekete autó”

o „csengőfrász”

o recski munkatábor

o koncepciós perek

o hortobágyi integráló táborok

o Bárkit elérhetett a rendszer

o Párton belüli tisztogatások  Rajk Lászlót is elítélték

 Nehézipar ésszerűtlen fejlesztése

 Fegyverkezés (Pl.: Hidegháború miatt)

 Alacsony életszínvonalon élő lakosságnak békekölcsönt kellett jegyeznie

 Jegyrendszer  piaci viszonyok megszűnése

 Nagy ipari vállalatok:

o Kazincbarcika

o Leninváros

o Diósgyőr

o Komló

o Sztálinváros

 Gyapot, rizs, gumipitypang

 Mezőgazdaság elhanyagolása  tőke kivonása kollektivizálásba

 Kulák: gazdag parasztok

o Nem akarták beadni a földjüket  táborba küldik őket
  „TSZ” -esítés: Termelőszövetkezet

 Élelmiszer beszolgáltatása:
o ÁVH ellenőrizte

o Lakosság gyakran megpróbálta elrejteni az élelmiszert (pl.: malacot)

 Fekete vágás
o Padlássöprés:

 nem voltak elégedettek a beszolgáltatás ennyiségével  vitték a vetőgabonát stb.

o Éhezés

 Kötelező nyelv: orosz

 Tömegek számára elérhető „lebutított” oktatás

o rossz, gyenge minőségű

o képesítés nélküli pedagógusok

o orosz nyelv

o külföldre nem lehet utazni

o nincs magánélete az embereknek

 Ratkó Anna: népesedésügyi miniszter

o betiltja az abortuszt a népesség hiány miatt  rengeteg gyermek születik

Nagy Imre miniszterelnöksége

Sztálin halála után:
 1953-ban meghal Sztálin

 Halála után hatalmi harcok  bizonytalanság

 Rákosit is Moszkvába rendelik önkritikát gyakorolni  Rákosi lemond

Nagy Imre:
 1953-1955

 Új kormányprogram
o Sztálinizmus bírálata megjelenik

o Leállítják az erőszakos beszolgáltatásokat

o Ki lehet lépni a TSZ-ekből

o csökkentik a tervszámokat

o Munkatáborok megszüntetése  enyhül a terror

o Politikai perek áldozatainak rehabilitációja

 Rajk László pere

  Emelkedik az életszínvonal

 Reform kommunista csoport alakul  hisznek a változásokban

 Petőfi-kör
o Vitafórumok a „Hogyan tovább?” -ról

o Írók vitafóruma

o Demokratikus átalakulás gondolata

Hruschov hatalmának kvetkezményei:

 1955-re Hruschov megszilárdítja a hatalmát

 Változások leállítása
o Nagy Imrét Moszkvába rendelik önkritikát gyakorolni

 Hegedűs András az új miniszterelnök

 Gerő Ernő lesz a pártfőtitkár

 Az újra szigorodó rendszertől való félelem hozza felszínre a rendszerrel szembeni gondolatokat

 1956 nyara: lengyel felkelés  új reményt ad

 1956 október: Gerőék Titóhoz utaznak bocsánatot kérni

 1956. október 6.: Rajk László újratemetése

o Több 10 ezer ember kíséri némán  néma tüntetés a rendszer ellen, a törvénytelenség áldozataira
emlékeznek

 1956 októberének végén megalakul a Magyar Egyetemisták Főiskolai Egyesületek Szövetsége  MEFESZ
o Szegeden alapul, majd budapesti egyetemek is csatlakoznak

 Október 22.: Műszaki Egyetem (BME) aulájában megírják a 16 pontjukat

o „Ruszkik haza”  Szovjet csapatok kivonása

o Új, alulról induló választások NDP frissítése

o Nagy Imre alakítson kormányt, sztálinista bűnösök felelősségre vonása, kiáltása („Nagy Imrét a
kormányba, Rákosit a Dunába!”)
o Általános, titkos választás, egyenlő választójog, többpártrendszer

o Gazdasági élet átszervezése

o Független bíróság, ártatlanul elítéltek szabadon engedése

o Szólásszabadság, szabad rádió, káderanyagok nyilvánosságra hozása (jelentések az emberekről)

o Sztálin-szobor helyére 1848-49-es emlékmű

o Kossuth-címer a Rákosi-címer helyett, nemzeti jellegű

o Március 15.: Nemzeti ünnep, október 6.: Nemzeti gyászünnep  tanszüneti nap mindkettő

o Szolidalitás a lengyelekkel

 1956. október 23.: tüntetés szervezése a Bem-szobornál

o Benyújtott kérelmet engedélyeznek
  1956. október 23-án este a tömeg a Parlamenthez vonul és Nagy Imre beszédét követelik
o Eleinte még elvtársaknak szólítja a tömeget, de elvállalja a demokratikus fordulat vezetését

 A beszéd után a tömeg egyik fele a

o Dózsa György útra vonul ledönteni a Sztálin-szobrot és leverni a vörös csillagokat

 Gerő Ernő rádióbeszéde

o Csőcseléknek hívja a felkelőket  felhergeli a tömeget

o A tömeg megpróbál bejutni a rádió épületébe  tömegbe lőnek, fegyveres konfliktus

 A szovjetek kinevezik Nagy Imrét miniszterelnöknek

 Forradalmi bizottságok jönnek létre az egész országban

 Munkás igazgatók a gyárakban

 Fegyveres szervezetek alakulnak Budapesten

o Corvin-köziek

o Széna-tériek

 Október 25-én békés tüntetőkre nyitottak sortüzet a Parlamentnél

 Vidéken is sortüzek (Mosonmagyaróvár)

 Pesti srácok szervezik az ellenállást (köztük képzett katonák is)

o Molotov-koktél

o Pongrátz Gergely a vezetőjük

 (28-án Pongrátz csapata megállított néhány tankot)

 28-án Nagy Imre megegyezik az oroszokkal, hogy kivonulnak

o Rádióbeszédében demokratikus átalakulásról beszél és bejelenti az ÁVH feloszlatását

o Többpártrendszer

 MSZMP (Magyar Szocialista Munkáspárt)  új kommunista párt

 Politikai fogjok kiszabadítása (Mindszenti József)

 Okt. 30.: Köztársaság téri Párt székház ostroma

o ÁVH-sok meglincselése

 Nov. 1-én Magyarország kilép a Varsói-szerződésből

o Magyarország semleges ország

 Szuezi-válság a háttérben

 Hruschov szabad kezet kap  a forradalom leverhető

Kivonulás:
 Nov. 3-án a magyar kormány tagjaival tárgyalnak

 Maléter Pál a küldöttség vezetője  honvédelmi miniszter

o Letartóztatják
  Nov. 4-én megkezdődik a szovjet támadás

 Kádár Jánost nevezik ki Magyarország élére, visszarendez mindent

o Forradalmi munkás-paraszt kormány alakul

 Nov. 12-ig tartanak a harcok

Megtorlás:
 Emigráció > 200 ezer ember hagyja el az országot

 Rengeteg letartóztatás, kivégzés  Kádár a vezére

 „Pufajkás-mozgalmak” jönnek létre

o Felkutatják a forradalom bűnöseit

o Felszámolják a forradalom értékeit

Nagy Imre:
 Jugoszláv nagykövetségre menekül,
o Kiadják őket a jugoszlávok  Romániába viszik őket házi őrizetbe

 Kádár célja, hogy Nagy Imre lemondjon és megtagadja a forradalmat

 1958. június 16-án kivégzik Nagy Imrét és társait

o Maléter Pál, Losonczy Géza, Szilágyi József