Athéni demokrácia

1. Az arisztokrácia és a démosz küzdelme (i.e. 7.század):

 Athént az ionok alapították az Attika félszigeten (4 (földművesek, munkások,
kecskepásztorok, fegyveresek) nagy phűlé (törzs) egyesítéséből)
 kezdetben királyok uralkodnak, de a földbirtokos arisztokrácia a démosz (nép)
segítségével elűzik őket és az arisztokrácia átveszi a hatalmat

arisztokratikus köztársaság

o állam élén: arkhónok (választott képviselők-10 évre választják) +

polemarkhosz (hadvezér)
o arkhónok tanácsa: Areioszpagosz (1, 3, majd 9 arkhón van benne)
o fejlődött az ipar és a kereskedelem (gyarmatosítás hatására)

megnő a démosz vezető rétegeinek gazdasági szerepe

(hajósok, iparosok, kereskedők)
+ az arisztokrácia ellehetetleníti a parasztokat (adósrabszolgaság,
eladósodás, zálogasítások, magas kamatok)

(sikeres) támadás az arisztokrácia ellen

2. Drakón arkhón (i.e. 621.):

 intézkedései:
- az első írásos törvények Athénban
- szigorúak (drákói szigor)
- legkisebb bűnökért is halálbüntetés (pl. gyümölcslopásért)
- a politikai jogokat nem származáshoz, hanem vagyonhoz köti
- megszűnik a vérbosszú, a bűnök megtorlásának jog a polisz közösségének
kezébe ment át

3. Szolón reformjai (i.e. 594.)

 intézkedései:
- teherlerázás: eltörölte a parasztság fennálló adósságait
- megszüntette az adósrabszolgaságot
- a lakosságot jövedelem szerint kategóriákba osztja (a drakóni vagyoni
kategóriák helyett). Ez a beosztás adta az adófizetés alapját és ez alapján
teljesítettek katonai szolgálatot és hivatalt (Timokratikus alkotmány –
Timokrácia: a társ-i hovatartozást a vagyoni helyzet határozza meg)
- búlé: ez a testület tárgyalta a népgyűlés elé terjesztendő javaslatokat (a 4
phűlé egyenként 100 tagot küldhetett)

 Szolón idejében alapvetően megváltozott a polisz felépítése

 - nem volt teljes értékű feltétele a polgárjognak a földtulajdon
- a polgárjogot és a szabadságot senkitől sem lehetett elvenni (külön
büntetőeljárás nélkül)
- legfontosabb társadalmi választóvonal: szabadok és rabszolgák között
húzódott

4. A türannisz rendszere (i.e. 560-510)

 Peiszisztratosz intézkedései:
- parasztság támogatása (arisztokrata birtokokat feloszotta közöttük, kölcsönöket
biztosított nekik)
- tengeri kereskedelem fejlesztése
- hatalmas építkezések
- paraszti foglalkozásokhoz kapcsolódó istenek felkarolása pl. Dionüszosz (kultusz)
 halála után a fiai szembe találták magukat a felerősödött démosszal és a türannisz ellenes
Spártával, így 510-ben véget ért a türannisz időszaka

5. Kleiszthenész reformjai (i.e. 508)

 Athénben Kleiszthenész került hatalomra, aki tovább vitte az athéni államot a demokrácia
felé
 intézkedései:
- származási alapon működő 4 phűlé megszüntetése, helyükbe a területi felosztás
elvét alkalmazta

- 10 phűlét szervezett, minden phűlé 3 részből állt

1. egy a tengerpartról
2. egy a városból
3. egy a belső területekről
- így mindenhol többségbe kerültek iparos-kereskedő réteg
amely a városban és a tengerparton élt
- minden phűléből évente 50 tag került a búléba (sorsolással)
amely így 500 tagúra növekedett (500ak tanácsa)
- Athén vezetői: Sztratégoszok – 10 db (választják
- cserépszavazás bevezetése - évente megkérdezték a polgárokat, hogy van-e olyan
politikus aki türenniszra törve veszélyeztetné az állam berendezkedését. A
cserépdarabokra mindenki rákarcolta az általa gyanúsnak tartott nevét és aki a
legtöbb szavazatot kapta annak 10 évre el kellett hagyni Athént.
- állam legfontosabb szervezete: népgyűlés (ekklészia)
- a Kleiszthenész által kialakított forma lényegében fennmaradt a demokrácia
világkorában, az i.e. 5. században is
- Areioszpagosz: vének tanácsa (volt arkhónok)
- esküdt bíróság: ítélethozók
6. Demokrácia fénykora: Periklész

 bárki részt vehetett a politikában

 napidíj bevezetése: fizetségként kapták azok akik részt vettek a poli-i életben
- így a dolgozóknak nem jár bevételkieséssel a közéletben való
részvétel
 15 évig volt ő a sztratégosz