12.

Örkény István: Tóték

Örkény István (1912-1979)

A XX. századi magyar irodalom kiemelkedő alakja. Kossuth-díjas író, drámaíró. Művészetére jellemző
a groteszk ábrázolásmód. Pályájának legsikeresebb korszaka az 1960-as évekre tehető. Műveiben az
élet groteszk helyzeteit mutatja be, iróniával, olykor keserűséggel szemléli a világot. Írói
munkásságára nagy hatással volt a II. világháború. 1942-ben munkaszolgálatra hívták be, és a szovjet
frontra vitték. Hadifogságba esett, ahonnan csak 1946 végén tért haza. 1956-ban részt vett a
forradalomban, ezért néhány évig nem jelenhettek meg írásai. Az 1960-as évektől kezdett újra
publikálni. Műveinek gyakori témája az emberi lélek eltorzulása, az öregség, a halálfélelem.
Legismertebb művei: egyperces novellák, Macskajáték, Pisti a vérzivatarban, Tóték.

1. Filmes adaptáció – valamilyen irodalmi mű megfilmesítése

 irodalom és film (írásbeliség és képiség): 2 eltérő jelrendszert használnak, 2 eltérő
eszközrendszert kell egymáshoz illeszteni, alkalmazni a megfilmesítéskor
 az irodalom létezett először, így a filmnézőknek van elvárása a történettől
 az Isten hozta, őrnagy úr az eredeti irodalmi művet hűen követi, bár a cselekményben
van 1-2 különbség, pl. a regényben nincs dobozleúsztatási jelenet, a filmben pedig ez a
jelenet mutatja a dobozolás feleslegességét
 az Isten hozta, őrnagy úr követi a Tóték groteszk-abszurd világát, tehát a látásmódot is
visszaadja filmes eszközökkel, a groteszknek, a nyelvi eredetű humornak megteremti a
képi-hangi (vizuális-auditív) megfelelőjét

2. A művek keletkezése
Tóték – eredetileg filmforgatókönyvnek íródott, a filmgyár azonban visszautasította (1964) →
Örkény kisregényt ír belőle → elkészül a drámaváltozat (1967) → film készül belőle (1969) →
Fekete Humor-Díj Franciaországban

Isten hozta, őrnagy úr! (1969)

Rendező-forgatókönyvíró: Fábri Zoltán
Főbb szereplők: Latinovits Zoltán (Őrnagy úr), Sinkovits Imre (Tót Lajos, tűzoltóparancsnok),
Fónay Márta (Tótné/Mariska), Venczel Vera (Tót Ágika)

3. Elemzés

Cím: az Isten hozta, őrnagy úr! - cím a szívélyes vendéglátást emeli ki a műből, amely a visszájára
fordul az őrnagy másodszori visszatértével, a Tóték cím semleges

Cselekmény: a II. világháború idején egy kis hegyvidéki faluban Tót Lajos tűzoltóparancsnok és
családja vendégül látja az orosz fronton katonáskodó fiuk parancsnokát, egy őrnagyot, akinek a
család fölötti zsarnokoskodása végül tragédiához vezet —> Tót Lajos négy darabba vágja az
őrnagyot a margóvágóval, amit a dobozkészítéshez használtak

Helyszín: Mátraszentanna, (Egerhez közeli, kitalált hely)

 a mű cselekménye csak a hátországban játszódik, de végig érezni lehet a háború hatását a
falubeliek életére
  a falu megszokott rendje is felfordul a háború hatására —> mindenki más feladatot
végez, mint a háború előtt (pl. Tót Gyula tanító→katona, postás→katona, Bolond
Gyuri→levélkézbesítő, ügyvéd→gödörtisztító)

Drámai szituáció:
 a szülők a fiuk érdekében mindent megtesznek a vendégért
 az őrnagy megérkezését lázas készülődés előzi meg (abszurd: túlzások, humor -
kutyavonítás, mákdarálás, buszdudálás, Gizi Gézáné ajtajának nyikorgása)
 az őrnagy megérkezésekor komikus figura – összecserélik az elegáns őrnaggyal
 az őrnagy egyre inkább parancsolgat, uralkodik a családon

Konfliktus:
 Tót és az őrnagy között van, illetve lenne, de Tót elkerüli az összetűzést fia érdekében
 Tót a beletörődéssel, meghunyászkodással kiprovokálja, hogy egyre inkább megalázza az
őrnagy
 az őrnagy korlátlanul érvényesíti akaratát (értelmetlen, esztelen cselekedetek: éjszaka –
nappal fölcserélése, dobozolás)
 az őrnagy Ágikát és Mariskát is maga mellé állítja

Az őrnagy egyre nagyobb hatalomra tesz szert, Tótnak egyre nagyobb megaláztatásokat kell
elviselnie (egyre abszurdabb helyzetekben) – ez tárgyakhoz köthető:
 sisak (szembe húzni: tűzoltóparancsnoki tekintélye csorbul)
 dobozolás (férfiúi tekintélye csorbul)
 zseblámpa (szájában tartani: emberi tekintélye csorbul)
 különböző érthetetlen vádak, pl. szőrnagy megszólítás, bokaharapás

Értelmezés:
 a történet konkrét időben és térben játszódik, azonban jelentése általánosabb: az őrnagy és
Tóték viszonyában a hatalom és az áldozat viszonyát vizsgálja az író
 a legjobban Tót Lajos, a családfő szenved a változásoktól, a két nő (Mariska és Ágika)
alkalmazkodik az őrnagy szeszélyeihez
 az őrnagy megítélése: maga is áldozat, egy gépezet része, hiszen a háborúban ő is
engedelmeskedik, és szolgalelkűen kiszolgálja a „zsarnokot"; Tóték szolgalelkűsége, alázata
viszont lehetőséget ad neki, hogy maga is zsarnokká, hatalmaskodóvá váljon, és akaratát
rákényszerítse a családra —> deformálódott jellem
 Tót Lajos magatartása: kezdetben ellenáll az őrnagy erőszakos kívánságainak, mindig csak
egy keveset enged; a kivárás tipikus példája (engedelmeskedik, hiszen az őrnagy úgyis
elutazik, és vége lesz az elnyomásnak)
 az őrnagy visszatérése a mű csúcspontja: azt bizonyítja, hogy a kivárás nem megoldás, a
zsarnok újból visszatérhet
 az egyetlen lehetséges cselekedet a lázadás, a szembeszegülés
 Tót menekülése (groteszk+abszurd): a paphoz, Cipriáni pprofesszorhoz (a filmből kimarad), a
budiba

4. A film
A filmben narrátor köti össze, magyarázza az eseményeket. A narrátor (Darvas Iván) választékos
stílusa ellentétes a teremtett világ kisszerűségével. Könnyed, mesélős hang.
 Az expozícióban megteremtődik egy filmes műfaj, a burleszk eszközkészlete (a burleszk a
némafilmek korszakának fontos műfaja, erősen torzító, vaskos komikumra építő bohózat).

Burleszk-elemek a filmben:
 a szereplők a képek bemutatásakor kiszólnak a nézőnek
 állóképek, gyorsított képek bevágása (a doboz – labirintusban hirtelen eltűnnek a
szereplők, az őrnagy vetődése az utcán, a kocsmában az őrnagy kifejti elméletét a
dobozolásról, egyre nagyobb tömeg képe jelenik meg – a szocialista eszmék térhódítása)
 illusztrációk bevágása a narrátorszöveghez
 a jeleneteket bevágott szövegrészletek, kérdésfelvetések tagolják, pl. mottó a regény
elejéről
 az aláfestő tűzoltózene.

Motívumok:
 Motívummá válik a háttérben tornyosuló papírdobozok képe - az értelmetlen, mechanikus,
cselekvés motívuma
 A családi fotók bemutatása - a film elején ( a narrátor kísérő szövegével); a felnégyelés után
Mariska, Ágika, Tót családi képbe merevednek; a befejezésben Gyula fényképe kiég,
megbarnul, miközben a narrátor a megmaradt holmijait sorolja föl.

Groteszk elemek a filmben:

 a színészi játék (pl. az őrnagy őrület határát súroló mániákussága, Ágika, a 16 éves lány
túlzó, kisgyerekes gesztusai, szerelmes rajongása)
 a vizualitásban testet öltő groteszk – az ajtók átfestése rikító színekre; a dobozolás vizuális
fokozása (a doboz kupacok elöntik az egész lakást, az udvar doboz-labirintussá válik, ahol a
szereplők nem találják egymást
 a narrátorhanggal való játék is a groteszk kifejezőeszköze, a narrátor a klasszikus
gyermekmesékre jellemző hangsúlyozással mondja a szöveget (meseszerű narrátorszöveg
és a film abszurd világának össze nem illő volta)
 a burleszk elemek a humor forrásai + a mű példázatszerűségét teszik lehetővé → nem
reális, hanem abszurd ez a világ; a felfordulást, őrületet a háború okozza; a falu többi
lakójára is kiterjed az őrület, különösen a postásra, aki az egész falu életét manipulálja, mint
a történelemben a diktátor-manipulátorok

Örkény: Isten hozta, Őrnagy úr!

Tóték

 először a forgatókönyvet írja meg, ezt elfogadják, de nem forgatják le

 a cím először Pókék (nem túl sok Pók van, és kissé komikus is), majd Csönd legyen!(nem egyezik a
film hangulatával)
 1966-ban írja meg a kisregényt, ennek címe már Tóték,
 1967-ben készül el a Tóték című dráma, de ez film esetében nem túl jó cím
 1969-ben forgatják le az Isten hozta, Őrnagy úr! c. filmet (a cím a film komikus oldalára mutat rá,
figylemfelkeltő, kissé ironikus)
Abszurd

 nem történik semmi természetfeletti

 sok kis furcsa dolog miatt érezhetjük abszurdnak, hiszen egy deformált világba csöppenünk (háború
miatt)
 rengeteg a túlzás, ez is fura (pl dobozolás, őrnagyhoz való viszonyulás)
 a dolgok önmagukban nem abszurdak, de azzá válnak, mert nincs céljuk (pl. dobozolás)

Konfliktus

 a központi nézeteltérésre épül a dráma, mivel egy ideig nincs rá megoldás

 az őrnagy áll a családdal szemben (ennek Gyula is tagja)
o Ágika - rajong az Őrnagyért, szerelmes egy általa kitalált személybe
o Mariska
 a fiáért rajong, ezért mindent megtesz az Őrnagyért, de nem lesz a szövetségese.
 közvetít Lajos és az Őrnagy között, de csak amíg él az Őrnagy
 mikor már meghalt az Őrnagy, abbahagyja a szerepjátszást, akkor már őszinte („Jól
tetted, édes Lajosom”)
o Tót
 elveszti méltóságát, önfeladásba kényszerül, a lázadsához jut egyre közelebb, de a
család visszahúzza
 csendes ellenálló
 Őrnagy: ugyanazt folytatja, amit a fronton csinált
o eszköze a zsarolás (hogy elmegy, de akkor ugye Gyulával mi lesz?)
o itt is van hatalma, Tót ellen irányul, hiszen előtte Tót volt a főnök
o Tótot először a falu, aztán a családja, aztán önmaga előtt „alázza meg”, korlátozza
o saját sírját ássa, elbízza magát, azt hiszi a végén, hogy neki mindent szabad
 a mű groteszk, mivel Gyula halott, de erről nem tudunk, pedig mindennek Gyula a mozgatórugója
 műfaj: tragikomédia

A diktatúra jelképeként

A művet olvashatjuk úgy is, mint bármilyen diktatúra jelképeként. Külön érdekes, hogy jobb oldali diktatúra
segítségével mutatja meg a baloldali és általában a diktatúrák jellegzetességeit. Ha az Őrnagy a hatalom
jelképe, akkor…

 diktatúra kialakulása: valami olyat kínál, aminek van vonzereje, mindenki beleláthatja, amit szeretne.
Ez a kép sokáig kitart (Őrnagyról kialakult kép, fantáziálás)
 a diktátor: határozott fellépésű, vonzó, általában egyenruhás, van valamilyen képpessége arra hogy
hatalmat gyakoroljon
o az is hatalmat ad neki, hogy „háborús hős” - már bizonyított, felnéznek rá - „veszélyes
ütőkártya”
 állandó cselekvésmánia: mindig újabb és újabb dolgokat kell kitalálni, csinálni, mozgatni az emeberet
o dobozolási mánia, mint pl. az iparosítási hajsza → cél elhomályosul, eszköz a fontos, így a
hatékonyság és racionalitás eltűnik
 szövetségesek: mindig kell a diktatúrát támogató réteg (itt a család)
o lehetséges ellenséget a diktátor gyorsan kiszúrja, és a jövendő alattvalókkal semmisíti meg
(itt Tót)
o azok, akik istenítik a diktátort - kultusz alakul ki (itt Ágika)
  kialakulása hosszú folyamat, sok az előkészület is
o utána lassanként, fokozatosan építi ki, egyre durvább módszereket használ
o végső mozzanat: mikor már a gondolatokat, a magánéletet is ellenőrizni akarja, ez már totális
diktatúra ( a budin)
o eddig lehet sikeres a diktatúra, tehát amíg nem akar az emberek fejébe is belemászni
(cenzúra, oktatás, lehallgatások stb.)
 diktatúra bukása: hirtelen dolog, mivel a diktatúra már elkényelmesedett, azt hiszi, örökre így
maradnak a dolgok
o a társadalom ekkor már túlélésre rendezkedik be, de aztán jön egy tett, ami átlép egy határt,
cselekvésre késztet
o ha már egyszer fellélegeztek, nem akarják újra visszaállítani a szörnyű viszonyokat
 Tóték a magyar nemzet szimbólumai → magyar nemzet magatartása vezet diktatúrához, mindig két
rossz közül választhattunk a történelem során

A mű filmszerűsége

 emberek csak úgy eltűnnek, azaz a vágás furcsasága - ez komikus és a mű tempója is fokozódik, azt
sugallja hogy a lényegre koncentrálunk
 gyorsítások (pl Mariska a sörrel) - hisztérikus gyorsaság, természetfelletti
 némafilmekhez való hasonlóság (fényképek, feliratok, hibák) - komikus, és agy általános érvényű lesz
 narrátor - rövidebb és pergősebb lesz a film
 helyszínek - itt több helyszín, mint a többi változatban