4.

TÉTEL: BABITS MIHÁLY PRÓFÉTASZEREP VÁLLALÁSA

I. Élete
• a népnemzeti irányzatot váltó modern, esztétikai és tartalmi értelemben is a 20. századi világot kifejezni
és értelmezni akaró irodalom vezéregyénisége
• Poeta Doctas = tudós költő, beszél, ír és fordít latinul, görögül, franciául, olaszul, angolul és németül
• 1883-ban született Szekszárdon, katolikus értelmiségi családba
• a Pázmány Péter Tudományegyetemen tanul magyar-latin szakos tanárnak
• Négyesy László stílusgyakorlat óráján ismerkedik meg és köt barátságot Kosztolányi Dezsővel és
Juhász Gyulával
• 1905-11 vidéki tanár
• 1913-ban jelenik meg első regénye A gólyakalifa, valamint Dante isteni színjátékának első fordítása, A
Pokol, később a teljes fordításért San Remo-díjat kap (nemzetközi elismerés)
• 1917 - Fortissimo c. verse miatt istenkáromlás címén vádat emelnek ellene
• 1921-ben feleségül veszi Tanner Ilonát, aki egy költőnő Török Sophie álnéven
• 1929-től a Nyugat főszerkesztője, a lap halálával megszűnik
• gégerákban szenved, megműtik, ezért elnémul -› beszélgetőfüzetek (Balázsolás)
• 1941-ben halt meg, Budapesten
II. Művei
VERSESKÖTETEK REGÉNYEK
• Levelek Írisz koszorújából (1909) • A gólyakalifa – 1913
• Herceg, hátha megjön a tél is! (1911) • Tímár Virgil fia - 1922
• Recetatív (1915) • Kártyavár - 1915
• Istenek halnak, az ember él (1929) • Halálfia - 1927
• Elza pilóta - 1933
• Alapvetően líra alkotó, de esszéket is írt Petőfiről, Aranyról, Vörösmartyról, valamint megírta az
Európai irodalom történetét
III. A prófétaszerep vállalása
• Távolállt tőle a prófétaszerep. Idegenkedett attól, hogy a társadalom elé kiálljon és vállalja a
közszereplést, ellenben Adyval, aki nyíltan hirdette, hogy ő az, aki elhozza az újat.
• A III. költői korszakában jelentkezett a prófétai magatartás -› vátesz-szerep (először Petőfinél)
• A harmincas évektől kezdve Babits még magányosabbnak érezte magát, humanista értékei egyre
idegenebbek lettek a fasizálódó világban.
• A mindennapok politikai küzdelmeibe való leereszkedés helyett a szemlélődés és bölcselkedés útját
választotta.
• 1938-ban, Ausztria német megszállása után Babits egész Európa s hazája pusztulásától rettegett.
• Ebben a történelmi helyzetben új erővel vetődött fel az a kérdés: mit tehet a költő, a művész a barbár
erők ellenében? „A próféta sorsa, a szellem sorsa a világ hatalmaival szemben: lehet-e izgatóbb tárgy a
mai költőnek?” kérdezte Babits egyik irásában.
Holt próféta a hegyen
• A lírai vers önarckép
• A költő a kesergő Jeremiással azonosítja magát
• A homo moralis belső drámáját közvetíti (morális ember = akinek van belső tartása)
• Az emberi létről való elmélkedésének összegzése
• Költő-erkölcsi magatartásának vezérfonala
• A hírmondót az teszi különössé, hogy nem avatkozik bele a napi jelenség szintű hírekbe, őt az általános
értékű lényegi kérdések, hírek foglalkoztatják
• Az igazi nagy művész nagy magatartása bontakozik ki a versből
 Jónás könyve - 1938
• 1938-ban a Költő gégeműtéte után jelenik meg a Nyugatban
• a mű keletkezésének körülményei: a költő személyes sora, halálos betegsége, a fasizmus térhódítása
• Babitsot saját testi szenvedésein kívül az emberiségre váró kínok is gyötörték, a modern civilizáció
önpusztításának látomása már megjelent korábbi verseiben is
• alapja Jónás Próféta könyve, a bibliai történet párhuzam a saját léttörténetével
• két helyen tér el a Bibliától
1. a Bibliában Jónás kéri, hogy vessék a tengerbe, Babitsnál elbújik
2. a bibliai történetben Ninive lakói megtérnek, Babitsnál kigúnyolják Jónást
• műfaja: elbeszélő költemény -› lírai önéletrajz/vallomás -› Jónás személyében jelenik meg
• szellemi önéletrajz, a bibliai Jónás könyve sajátos ábrázolása, parafrázisa
• Isten látja át a kozmikus világ egészét, nem ember dönt az élet és halál közt
• négy részből áll, szerkesztési elve a késleltetés
• naturalizmus is belevegyül, hiszen Jónás a cethal gyomrában volt 3 nap, 3 éjjel
• ellentétekből építkezik: Jónást elhívja az úr, megszökik, Isten megbünteti, megmenti
• Jónás meggyőződik arról, hogy Ninivének pusztulnia kell, az az Úr nem pusztítja el
• Jónás alakja egyszerre magasztos és komikus figura, éppen ezért groteszk
• tök és Ninive párhuzama: a tök tönkre ment, sajnálja Jónás, pedig semmit sem tett érte, de Ninivét Isten
maga teremtette és a saját alkotása ment tönkre
• szökésében általános emberi magatartásforma jelenik meg -› a sorsa elől menekülő ember
• Babits ebben a művében a küldetésvállalásra, az erkölcsi kötelességvállalásra, a költő feladatára
figyelmeztet -› a prófétaszerep vállalására
• hangneme egyrészt patetikus, másrészt ironikus-komikus
• irónia: szavak, szókapcsolatok, melyek a nyelv nyersebb rétegeiből valók (rühellte)
• patetikus: nyelvi anarchizmus – a nyelv bibiliai ódonsága (Elbocsájtá’, Fölkele, méne)
• végső tanulsága: a próféta nem menekülhet kötelessége elől, nem hallgathat, ha szólnia kell
Kezdetben Babits elzárkózik a politikától. Petőfi szerint a költőnek feladata dolgozni a jövőért, ám Babits ettől
teljesen elzárkózik. Babits Mihály homo aesteticusa (-›A világtól való szemlélődő elvonulás és az erkölcsi
ítéletektől való tartózkodás.) teljesen megváltozik homo moralissá (Erkölcs alapján járó ember).
„Mert vétkesek közt cinkos, aki néma” - aki nem szólal fel, az is bűnös -› az embernek felelősségei vannak,
nem menekülhet előle -› fel kell emelni a szavát, ha nem teszi ugyan olyan bűnös ember lesz, mint a többi -›
nem jogköre ítélkezni, de fel kell szólalnia
ÖSSZEHASONLÍTÁS

Jónás könyve Jónás Próféta könyve

Mindkettőben Jónás elbújik a hajófenékre és mindkettőben álomba szenderül
Kidobják a tengerbe-› Isteni büntetés miatt
Jónás maga mondja, hogy vessék a tengerbe, mert
Jónás ott akar megfulladni a hajófenéken, azt akarja,
ezáltal megmenekülhet a vihartól -› nemes
hogy hagyják ott -› gyáva
Mindkettőben 3 nap, 3 éjjelt tölt Jónás a cet gyomrában, mindkettőben megbánja bűneit, és mindkettőben úgy
dönt, hogy elmegy Ninivébe és teljesíti Isten parancsát
részletezőbb, árnyaltabb- -› egyszerű, gyáva, ironikus, a Bibliában nincs úgy részletezve -› cethalba kerül,
humoros, gúnyos megbánja bűneit, majd kikerül)
Teljesíti az Isteni parancsot -› háromszor prédikál
Jónást nem veszik komolyan, kinevetik, bohócnak nézik,
Meghallgatják a Prófétát, komolyan veszik, megbánják
a többség nem foglalkozik Jónás prófétálásával (páran
bűneiket
megtérnek)
Jónás kivonul
Részletes a kivonulása A kivonulása a fantáziánkra van hagyva
Menedéket nyújt neki a növény
Tök levele a menedék -› féreg elpusztítja a tököt
Ricinusbokor
-› igazságtalan Jónásra nézve
Megbocsát Isten, bár a Bibliában jobban -› ott megbánják a bűneiket
 Jónás imája - 1939
• lírai alkotás, műfaja ima, könyörgő fohász, nem kötődik a cselekményhez
• a Jónás könyve után egy évvel jelenik meg, az elvállalt próféta szerepét értelmezi.
• költészetének megújulásáért, újjászületéséért könyörög ez a „Gazdához” intézett fohász
• a közeli halál gondolatára felhatalmasodik benne a tettvágy, kész követni a Mindenható parancsait, itt is maga Babits
Jónás
• Két nagy mondatból áll a vers.
o 1-6.sor: a régi szavak hűtlenségéről panaszkodik: panasz, hogy a sorsa szétesik, önvádolás, patak-hasonlat,
szabályos verselés -› nyugodt, nyugalom
o 7-26.sor: újra szólni akar, bátran és nem bujkálva, a közeli halál tudata sürgeti, hogy a Gazda, az Isten
parancsait követve szóljon addig, míg hátralévő élete, a politikai hatalmak engedik, áradásként ömlenek a sorok
• tenger motívum -› cél, megérkezés, beteljesedés jelképe
• csonka sorok-› nyugtalanság, zaklatottság
• Dac helyett könyörgés és alázat jelenik meg. Könyörög, hogy kapjon feladatot amíg lehet -› prófétálhasson,
költhessen.
• Sok benne a sorátlépés, enjambement; felrúgja a ritmikai egységeket -› érzelemkifejezés; nem részletesen átgondolt
-› szabad versre emlékeztető; astrofikus -› strófa nélküli vers
• szimbolika: gazda = Isten; cethal = halál
• Patak és a tenger képe: természeti kép, kezdet és a vég-› patak-tenger kapcsolat; a beszédfolyam szimbóluma
• páros rímeket alkotó tiszta asszonáncok folyamatosságot érzékeltetnek-› ez ad sodró lendületet a versnek, és kelti a
homogenitás, megszakítatlanság érzését
• tiszta asszonánc: olyan sorvégi szótagok csengenek össze, amelyekben a magánhangzók megegyeznek, a záró
mássalhangzók pedig vagy azonosak, vagy egymás zöngés-zöngétlen párjai, vagy azonos helyen képződnek. Az
asszonánc egy sajátos lehetőség a magyar költészetben.
Balázsolás
• Szent Balázs püspök, torokbajban szenvedők védőszentje -› Balázs-áldás
• műfaja: könyörgés vershelyzet: maga a balázsolás
• cím egyetlen szó: utal a vers tartalmára és a kezdő képre
• E/1 megszólaló bizalommal fordul a szenthez, segítséget remél.
• Nem a műtét sikerességéért imádkozik, hanem hogy bele tudjon nyugodni a halál tényébe
• Téma: halálfélelemtől való megszabadulás -› arra keresi a választ, hogyan lehet méltóággal elviselni a szenvedést,
megküzdeni a halállal -› a költő félt a műtéttől, gyermekkori balázsolással próbált megszabadulni a félelemtől
• Hangneme: elégikus, de néhol az irónia és az önirónia is megjelenik-› irónia oka a távolságtartás; szeretne
visszamenekülni a boldog, szorongásmentes gyermekkorba, de tudja, hogy ez lehetetlen
• Vers beszélője: életrajzi alak, lírai én: Babits Mihály, vallomásos jellegű személyesség; több életrajzi esemény
• fogalmazásmódja egyszerű, őszinte hangján szólal meg.
• Motívum: a gyermek és a felnőtt én megjelenése, életérzései
• Formailag: astrofikus, nem oszlik versszakokra, egy tömből áll
• Verselése: időmértékes, jambusok, 8 és 12 szótagos rímtelen sorok váltakoznak
o Gyakori az enjambement (áthajlás): mindennek a feszültség megteremtésében van szerepe
o Váltakozó tempó, szaggatott beszédhelyzet -› zihálás, egyetlen, ziháló beszédfolyamként elmondható a vers
• Szerkezete:
o 1.egység: gyermekkori emlék felidézése, gyermeki bizalom kifejezése; „Szépen könyörgök, segíts rajtam Szent
Balázs!” – felidézi a régi, ijedt énjét, amibe önirónia is kerül
o 2. egység: felnőtt lírai én helyzetét írja le; úgy kér segítséget, hogy már nem hisz benne; fel akarja idézni a
gyermeki hit illúzióját; egybeolvad a felnőtt és a gyerekkor virága
o 3. egység: felnőtt testi-lelki szenvedéseiről szóló őszinte vallomása; ritmusa felgyorsul, a mondatok
széttöredeznek; pontosan leírja a betegségeit és tüneteit; haláltól való rettegés miatt Szent Balázshoz fordul
o 4.egység: párhuzamot vél felfedezni a saját sorsa és a mártír sorsa között; belenyugvás önnön helyzetébe;
Szent Balázs megismerte a kínzást, halált, erőt merít belőle az író; a vers végére nem kéri már a
megmentést, csak a halállal való megbékélésben kér segítséget
• A gyermeki könyörgéssel induló vers mélyén valójában ez a férfias elszánás rejlik, hogy méltósággal fogja
elviselni a sorsát
• A mondatformálás ismét szabályossá válik, a beszélő önmagához fordul. Példaként szolgál a szent sorsa,
szenvedése és halála.