Az irodalom határterületei

Móricz Zsigmond: Rokonok (regény és film)

I. Móricz Zsigmond munkássága

Élete: 1879-1942
Nyugat első nemzedékének tagja, elsősorban prózaíró.
Jellemzi a:
-naturalizmus (lásd Tragédia, fuldoklás jelenete)
-realizmus
-lélektani irányultságú témák
-metaforikus elemek
-drámaiság
-tömör jelenetezés
-szabad, függő beszéd

Hét krajcár című novellájával érte el első jelentős sikerét az irodalomban;

ezt a Nyugat közölte. Ugyanezzel a címmel később egy novelláskötet is
megjelent.
Ady Endre barátságát elnyerte; a híres költő elismerően nyilatkozott a
munkásságáról.

1910-es évek
-Sári bíró (dráma)
-Az Isten háta mögött (regény)
-Sárarany (regény)
-A fáklya (regény)
-Szegény emberek (novelláskötet)

1920: Légy jó mindhalálig

1920-as évek
-Erdély trilógia (Tündérkert, A Nagy Fejedelem, A Nap Árnyéka)
-Úri muri

Ebben az időben folyóiratokat szerkesztett, a Nyugatot és a Kelet Népét

(ez utóbbi népi írók számára jelentett megjelenési lehetőséget).

1930-as évek
-Rokonok (1932)
-Életem regénye
-Barbárok (novelláskötet)
-Forr a bor
-Árvácska (ide kötődnek a Csibe novellák)

Befejezetlen trilógiája: Rózsa Sándor (Rózsa Sándor a lovát ugratja;

Rózsa Sándor összevonja szemöldökét)

Szociográfia:
Hiteles bemutatása egy-egy társadalmi rétegnek.

II. Rokonok
A cím egyszerre igazít el és vezet félre (hiszen vérrokonok is
felbukkannak, de rokonok ők mind, akik a hatalom egy-egy szeletét
birtokolják).

Amint Kopjáss István magasabb pozícióba kerül, megjelennek a közelebbi

és távolabbi rokonai (pl. Berci bácsi, Lajos bácsi, Adélka, Kati néni,
Albert, Menyhért - közeliek; Kardics bácsi, Magdaléna, Boronkay,
Martiny - távoliak).

Téma:
Dzsentri - elszegényedett nemesek
A látszatot próbálják fenntartani például a rokoni kapcsolatok
felelevenítésével. Elhatárolódnak a többi társadalmi csoporttól, sajátjukat
egyfajta burokba zárják, mind rokonok.

Panama:
Hivatali pozícióval való visszaélés.

Közmondások, amelyek valamilyen formában kapcsolódnak a

regényhez:
- Egy fecske nem csinál nyarat.
Értelmezés: egy ember kevés ahhoz, hogy megváltoztassa maga körül a
világot (a környezetét).

- Aki korpa közé keveredik, megeszik a disznók.

Értelmezés: aki bekerül a politikai, magasabb körökbe, maga is korrupttá
válik, beépül a környezetébe és alkalmazkodik.

- A kecske is jóllakjon, a káposzta is megmaradjon.

Értelmezés: mindenki jól járjon; egyértelmá naivitásról árulkodik (a
főszereplő, Kopjáss mondta - a naivitás tehát a karakterének egy fő
vonása)

A regény maga realista regény, karrierregénnyel mutat rokonságot.

Kérdések, amelyeket a Rokonok feszeget:

- Hogyan változik az ember, amikor hatalmi helyzetbe kerül?
- Milyen árat fizetünk az érvényesülésért?
- Az erkölcsösséget ilyen esetben képesek vagyunk megőrizni vagy sem?
- Mikor veszi észre az ember, hogy ő is olyan, mint azok, akiket eddig
elítélt?
- Fel tudja venni egyetlen ember a harcot a külvilággal?

Történet
Kopjáss István körül forog a cselekmény; tisztességes, egyszerű és tiszta
ember. JÓ EMBER (és ez a jóság és tisztaság mocskolódik be a regény
végére).
Így hasonul meg Kopjáss önmagával:
Magdaléna iránti érzéseit el tudja nyomni, míg hatalomhoz nem jut.
Korábban sosem vett fel kölcsönt, majd villát vásárolt ilyen módon.
Bár igyekszik tisztességes maradni, naivan gondolkodik és nem elég okos
ahhoz, hogy átlásson az őt körülvevő embereken.

Kopjáss továbbá gyenge ahhoz is, hogy nemet mondjon az újabb és újabb
rokonoknak, hagyja, hogy kihasználják őt.

Történet kimenetelei (2 db):

- Regénybeli: Nem biztos, hogy Kopjáss meghal, ,,csak” meglőtte magát.
Ez a pesszimistább verzió, ugyanis valószínűleg élete hátralevő
részében beáll a sorba, és belenyugszik abba, milyenné tették az új
körülmények és az őt körülvevők.
- Filmbeli: Kopjáss meghal a disznók között, tehát erkölcsileg
győztesként kerül ki a szituációból.

III. A film
A filmművészet művészeti ág, a tér és az idő együttesen szerepet játszik a
mesélésben.
Hogyan beszél a film?
Filmnyelvi eszközökkel. Ilyenek a kameramozgások (svenk, zoom, fárt,
különböző gépállások - alulról, felülről kamerázás), a színek és a fények.
A Rokonok c. filmben gyakran megjelenik a por, jelentős a filmzene és a
hangeffektek.
Elnyújtott jelenetek a jellemzőek, nagyon részletesen ábrázolják a világot.
Sok a szöveghű rész, ahol csak lehet, arra épít a film (pl. Villa vétele,
szerződés).
A kameramozgásokat tekintve rengeteg a közeli - a kamerák nem
mozognak sokat -, valamint a totál.

Plánok
(Kameraállások)
- premier (arc)
- szekond (fél ember)
- totál - kistotál, nagytotál (ember és táj)
- szuper (nagyon közeli; pl. könnycsepp gördülése)
- amerikai plán (combtól lefele; western filmekben jelenik meg)
- ansnitt (egyik szereplő háta mögül veszi a kamera a másik szereplőt – a
néző belehelyezkedhet az eéőbbi látásmódjába, nézőpontjába)

Adaptáció
Valamilyen mű újraalkotása filmre.
- transzpozíció: ez a leghűbb a könyvhöz (pl. Gyűrűk ura filmek)
- szabad adaptáció: hű marad, de változtatások vannak, esetleg új
szereplőket emelnek be
- egyéni interpretáció: tudatosan eltér az alaptól
Részletek a Rokonok c. filmről
- 2006-ban jelent meg
- főbb színészek a filmben: Csányi Sándor (Kopjáss István), Tóth Ildikó
(Lina), Eperjes Károly (Kardics bácsi) + Oleg Tabakov (hangja
magyar), Jirji Menzel (Szabó István a hangja)
- Szabó István rendezte, és Máriássy Félixnek ajánlotta a filmet (ő is
készített Rokonok adaptációt korábban).
- Érdekesség, hogy az Arany emberrel rokonságot mutat a film -
társadalmi problémákra lett kiélezve mindkét film, valamint a
Macskajajt is eszünkbe juttathatja a film zárlata.
- Realista film, lélek-és társadalomábrázolás
- témájaként ugyanazt feszegeti, mint a könyv

Idő és színhely:
Zsarátnok városa; lineáris cselekmény (akárcsak a könyvben); néhány
hetet felölelő történet.

Különbségek a könyv és a film között:

- Kopjáss főügyésszé választása (a filmben megválasztják és szó szerint
maguk elé tolják, itt minden szereplő felvillan, kivéve Lina)
- Legelső jelenet (a film első jelenete - reggeli - nincs benne a regényben)

Reggeli jelentősége: Polgári, boldog életre utal. Sejteti, milyen nyugodt

volt Kopjáss családjának élete, mielőtt a férfi hatalomhoz jutott.

Szimbolikus elemek:
Nehéz elalvás, álombeli vonatút (ez csak a filmben van jelen) - kétszer fel
tud szállni, harmadszor már nem; ez utal arra, hogy Kopjáss nem tud
megfelelni az új életnek.
Szintén csak a filmben tűnik fel a koldus alakja (,,Szegény
Magyarország!” ; ember, aki a társadalmon kívül áll). Ez lehet egy utalás a
Hét krajcár c. novellára is.

Utolsó képsorok
Sertéshízlalda udvara a helyszín. Kopjáss itt hal meg (a regény végén az
irodában történik ugyanez), miközben szabadon szaladgálnak a disznók.
1. az ő bukását a sertéstenyésztő ügye jelképezi
2. metaforikus jelentés