Magyar irodalom középszint

Török Viola 12.B

3. Babits Mihály: Jónás könyve és Jónás imája

Életrajza:
 1883-ban született, 1941-ben hal meg
 Élete:
- Dualizmus idején indul a pályája (boldog békeidők)
- Megéli az első vh.-t, Trianont, az olasz fasizmus időszakát, német nácizmus, szovjet
kommunizmust is → szélsőséges mozgalmak tanúja
- Megéli a 2. vh. kitörését és első évét is
 Nyugat első nemzedékének tagja
 poeta doctus (=tanult költő, tudós költő) → Kiváló képzettsége és nagy tudása volt
 homo moralis (= az erkölcs embere) → Erkölcsi magatartása példamutató volt
 Szekszárdon született (Dunántúl) → szerette szülőföldjét
 Családja:
- Értelmiségi, hívő katolikus család (B. világszemléletét erősen meghatározta a családi
háttér)
- Apja: törvényszéki bíró, Anyja: irodalom és műkedvelő
 Egyetem: Budapestre járt egyetemre (a mai ELTÉRE) Juhász Gyulával és Kosztolányi Dezsővel
együtt
 Tanárként dolgozik Újpesten, majd Fogarason (Erdély legdélebbi csücske) → Ezt
száműzetésként éli meg
 Később a Nyugat folyóirat szerkesztője lesz sok éven át, egészen haláláig
 Felesége:
- Tanner Ilona (Török Sophie írói nevet vette fel, maga is publikált)
- Babits irodalmi vezérnek számított, mint Kazinczy Ferenc → az ő feleségét hívták Török
S.-nak
 Esztergomban nyaralót vásároltak, ez menedéket nyújtott számukra az első vh. utáni
zűrzavarban
- Kilátásuk volt a Bazilikára, a Dunára, és az ,,új szomszédra”, Csehszlovákiára
- Szecessziós stílusú a nyaraló berendezése
- Sokan jártak hozzájuk vendégségbe (pl.: írótársak)
 Babits nagybetegen, gégerákban halt meg
- hangját betegsége során elvesztette → beszélgetőfüzetben kommunikált
Babits alkotói korszakai:
 Első korszakának jellemzői:
- Filozófiai-lélektani érdeklődés
- Világ megismerhetősége
- Európai műveltség újraértelmezése
- Szecesszió, szimbolizmus
- Ehhez köthető verse pl.: Lírikus epilógja
 Második korszakának jellemzői:
- Erősen háborúellenes
- Az 1. vh. évei alatt Babits a közéleti felelősségvállalás felé fordult
- Eltávolodott a szecessziós, szimbolista stílusjegyektől
- Az eddig politikától távol álló költő lírájában most megjelenik az írástudó erkölcsi
felelősségvállalás és a közösségért való felszólalás fontossága
- Ehhez köthető verse pl.: Húsvét előtt
 Utolsó korszakának jellemzői:
- Felerősödik a mások iránt érzett szánalom és humánum megőrzésének fontossága,
Istennel való kapcsolata
- Betegsége miatt előkerül a fájdalom és a halállal való szembenézés gondolata
- Szubjektív önértékelés jellemzi
- Közvetítőként szólal meg, aki elhozza az erkölcsi és kulturális értékeket a barbár világba
- prófétaszerep megjelenik
- Ehhez köthető verse pl.: Jónás imája
Jónás könyve c. mű keletkezésének körülményei:
 1938-ban írta, már nagybetegen
 4 meghatározó mozzanat történik ekkor környezetében:
1. 1938 - Anschluss: Németország bekebelezi Ausztriát (Babits ekkor ezt írta
naplójába: ,,Vége Magyarországnak.” (A náci birodalom M.o. szomszédja lett)
2. Az első zsidótörvények megjelenik M.o.-n: korlátozzák a jogaikat → Babits felszólal ez
ellen
3. Babits gégerákja: súlyos beteg ekkor már, szenved, érzi a halál közelségét
4. Feleségének névnapjára adja ajándékként a művet
Jónás Könyve
A műről:
  Műfaja: filozófiai költemény, példázat (=parabola)
 A mű egy bibliai történet átirat (=parafrázis)
 Előzménye: a bibliai, ószövetségi Jónás könyve
- Kr. e. 8. században élt
- Nem Jónás írta a könyvet, hanem róla szól (a mű szerzője ismeretlen)
- Jónás → beszédes név: a héber „galamb” szóból származik
 Babits a bibliai mintához tartotta magát:
- A cselekményben, a felosztásban, humor tekintetében (ritka a Bibliában a humoros
történet)
- Babits nevetve írta a történetet, pedig már nagyon beteg volt
- DE: eltérések is vannak → ezek Babits korának borzalmait hangsúlyozza
A mű szerkezete:
 4 részből áll (helyszínek szerint tagolódik)
1. Jónás a hajón (tiltakozik, engedetlen)
2. Jónás a nagy halban (imádkozik, megtér)
3. Jónás Ninivében (engedelmeskedik, prédikál)
4. Jónás a városon kívül, egy dombon (duzzog, tanul)
Első rész:
 Isten feladatot ad Jónásnak, aki viszont elmenekül
- Ninivébe kell mennie Palesztinából prédikálni, hogy térjen meg a város, különben 40 nap
múlva elpusztul
- Ninive: Asszíria fővárosa → katonai hódításra épülő kegyetlenségéről híres birodalom
volt → mint Babits korabeli Németország
- Jónás, Isten akaratával ellentétben nyugatra tart, fölszáll egy hajóra (Tarsisba szeretne
eljutni)
 Jónás menekülése:
- Lázadás Istennel szemben
- Azért megy el, mert „rühellé a prófétaságot” → mint Babits
- Nem akarja ezt a szerepet felvállalni, nem erre teremtetett
- Inkább békében szeretne élni
 Isten válaszul hatalmas vihart támaszt a tengeren
- A vihar nem múlik, keresik az okát
- a hajóskapitány fellépése fenyegető Babits művében: kérdőre vonja Jónást, vádolja és
bűnbaknak nevezi (a korabeli Európában a zsidóságot tekintették bűnbaknak)
 - A hajósok viselkedése is eltér a bibliai történettől: Mindenki a maga istenét üvölti
(káromkodik),
- Minden szó és ima, lelkiismeret-furdalás nélkül bedobják Jónást a vízbe
Második rész:
 Jónást elnyeli egy cethal
- Ez a tér a fizikai és lelki bezártságot érzékelteti (olyan súlyos állapotot, ahonnan nincsen
kiút)
 Mégis egyetlen reménységé → Istenbe vetett hite
 Zsoltárok szövegeiből vannak itt részletek:
- pl.: „Mélységből a magasság felé kiáltok”
 Jónás imádkozik Istenhez
- „akárhogy elrejtőzöl, látlak, Isten!”
- A „rejtőzködő Isten” érdekes motívum a műben → keresni kell Istent és a hozzá vezető
utat (ez a hit)
- Pl.: Ady ilyen híres útkereső
 Jónás nem adja fel hitét, hisz I. segítségében, ebben a szorongató helyzetben is
- „az Úrtól jön a szabadulás”
 Jónás a szenvedésén keresztül jut el oda, hogy feltegye magának a kérdést: Ki ő? Mi a
feladata az életben?
- „ki nem akar szenvedni, kétszer szenved”
 3 nap és 3 éjjelen át volt a cethal gyomrában, majd partra vetette a hal → (Jézus
harmadnapon támadt fel)
Harmadik rész:
 Isten ismét megszólítja Jónást, megismétli a feladatot
 Jónás most már engedelmeskedik, prédikál Ninivében
 A tömeg máshogy reagál a műben, mint a bibliai történetben
- Bibliában hallgatnak Jónásra: böjtölnek, megtérnek
- Itt viszont kofálkodnak, gladiátor játékokat játszanak, kicsúfolják Jónást
- Babits művében hiányzik Ninive lakóiból az erkölcs és a lelkiismeret
 A tömeg viselkedése lehangoló, mégis ez a humoros rész a történetben
 Jónás egy „szerencsétlen flótás” ebben a műben
Negyedik rész:
 Jónás egy a városon kívül található dombon nézné a város pusztulását, várja, hogy I.
igazságot szolgáltasson, hogy igaza legyen, pusztuljon el Ninive
  Ezzel szemben: Isten megbocsát Ninivének → Isten irgalmassága, könyörülete nyilvánul meg
(ez ritka az Ószövetségben, többnyire I. haragja, bosszúja szerepel + itt nem a kiválasztott nép
iránt irgalmas, hanem egy ellenséges nép iránt)
 Jónás mérges saját maga miatt (bohócot csinált magából)
 Perlekedni kezd az Úrral
- Legyen igazság minden áron, pusztuljon el Ninive → irgalmatlan próféta Jónás
 Isten megleckézteti a tökkel (ez a Bibliában egy ricinusbokor)
- Elszárítja a növényt, ami árnyékot adott Jónásnak
- Jónás kókadozik a hőségben, megsajnálja az elszáradt tököt
 Az Úr példázata:
- Jónás egy tököt sajnál, amiért semmit sem tett, ő meg ne sajnálja Ninivét, ahol ártatlanok
is élnek?
- A szeretet lényege: fáradozni valamiért, valakiért: „A szeretet cselekvő törődés annak

életével és fejlődésével, akit vagy amit szeretünk

 Isten válasza Jónás duzzogására: „A szó a tiéd, a fegyver az enyém”

- Jónás megkapta a szólás képességét, aza dolga, hogy prédikáljon

- De az Úr dolga, hogy eldöntse, hogy mi a világ feladat és sorsa

A bibliai műtől való eltérések:

 Hajósok reakciója:

- Babitsnál → erkölcstelenek, bedobják minden szó nélkül Jónást a vízbe

- Bibliában → Jónás bevallja, hogy ő a vihar okozója, a hajósok nem akarják kidobni, inkább

imádkoznak és kérlelik Istent, hogy vessen véget a viharnak + szárazföldre próbálnak

evezni, Jónás maga mondja, hogy dobják a tengerbe, a hajósok nem akarják, végső

elkeseredésükben mégis bedobják Jónást

 Ninive lakóinak reakciója Jónás prédikációjára:

- Babitsnál → kinevetik Jónást, nem térnek meg, kofálkodnak, erkölcstelenül élnek

továbbra is

- Bibliában → Ninive megtér, lakói böjtölnek, imádkoznak

  Jónás árnyékát adó növény:

- Babitsnál → Tök (ez humorossá teszi a szituációt)

- Bibliában → ricinusbokor

A mű által feletett kérdések, gondolatok:

 Mit tehet a költő/próféta veszélyes történelmi helyzetben?

- A költő erkölcsi kötelessége, hogy felszólaljon

- „Vétkesek közt cinkos, aki néma.”

- = Bűn az is, hogyha valaki hallgat, akkor amikor az emberek pusztulásáról van szó

- Babits felszólal: ezért nevezik homo moralisnak (=erkölcs embere)

 Elfuthat-e az ember a sorsa, életfeladat elől?

- Nem, ki nem akar szenvedni, kétszer szenved

 A próféta tevékenysége áldozat

- Amit a közösségért tesz, az az élethivatása, erre rendeltetett

Jónás imája:

 Ezt a verset 1 évvel a később írta, és ő maga kapcsolta a Jónás könyve c. művéhez

 Cím: szó szerint értetendő → imáról van szó

 E/1. személyű a megfogalmazás, Babits saját gondolatait közli önmagáról

- Jónás alakjában önmagát jelenítette meg, ez a versből derül ki → ki, mint Jónás a rest

szolga

 Önportré a Jónás könyve ezzel a versel együtt

 Szerkezete:

- 2 részből áll, 2 mondatból:

1. Panasz, személyes vallomása válsághelyzetéről (nincs hangja betegsége miatt,

megtorpant, nincs alkotói ihlete)

2. Kérést fogalmaz meg Isten felé: ihletet és biztos erkölcsi útmutatást vár I.-től

(költészetének legfontosabb értéke az erkölcs = homo moralis) + erőt kér, hogy

 szólhasson a „ninivei hatalmak” ellen (nála a náci Németország ez, és a kommunista

Szovjetunió)

Babits hatása:

 Erkölcsi magatartása példa kortársainak és az utódok számára is

 L’art pour L’art költészettől jut el a proféta költészetig