Csehov

 1860-ban született és 1904-ben halt meg, tüdőbajban.

Orosz származású volt. Az ősei parasztok voltak, de ő már orvosként
praktizált.
 Kisprózákat, karcolatokat és színművek (dráma) írt.
→ az a színmű, ami tragédia jellemzőit mutatja, de a végén nincs meg a
tragikus esemény
→ drámaiatlan dráma: van benne konfliktus, de nincs meg az a ’tipikus’ érték
pusztulás
 Csehov polgári közegbe helyezi műveit, ezen kívül a főhősök mindig el
akarnak menni az adott helyről/helyzetből, ahol ők vannak.
 Csehov, Gogol és Tolsztoj mellett az orosz realizmus kiemelkedő alakja
 művei:
Ványa bácsi – novella
Manó (ebből bővíti ki a Ványa bácsit)
Három nővér – dráma
Cseresznyés kert – dráma
Sirály – komédia / vígjáték
Platonov -
Ivanov -

Csehov – Ványa bácsi

 A mű műfaja novella.
 Többen szerelmesek Jelenába, azonban Szonjába senki sem szerelmes,
habár a lány szerelmes.
 Bevezetés/expozíció láthatjuk, hogy Marina, Asztrov, Ványa bácsi
beszélgetnek.
 A cselekmény/bonyodalom/konfliktus közepében a feszültség generálása
áll. Két fő konfliktus található a műben, a professzor, a személyisége és
terve, valamint a felesége, aki maga a nő.
 Asztrov fásulttá válik, ezért elkezd inni.
 A mű abszurditás, hogy Ványa bácsi feláldozza magát a professzorért, de
nem tartotta tehetségesnek.
→ Tyelegin szerencsétlen, személyisége abszurd
 Ványa bácsi anyja, Marija védi a professzort.
 A professzor feleség azt mondja férjének, hogy „Várjál néhány évet én is
hozzád öregszem”, ezzel is megalázva férjét.
 Szonja meghallja, hogy róla beszélnek, a városban azt mondják róla, hogy
csúnya, magának is mondja, és ekkor bejön Jelena.
 Szonja elmondja bánatát és Jelena vigasztalja meg.
 Szonja elmondja Jelenának, hogy milyen érzései vannak Asztrov iránt.
 Szonja a naivitása miatt még kislány.
 Jelena a saját sorsáról is tehet, nem változtat az életén.
 a professzor humoros akar lenni, Revizorral próbálkozik.
Ezáltal műveltek akar tűnni, de nem sikerül neki.
 A professzor elmondja, hogy el akarja adni a házat, amin Ványa bácsi
felháborodik, és panaszkodni kezd, hogy milyen keveset keres. Ezután
professzor megkérdezi, hogy miért nem vett el többet, mire a bácsi
teljesen felháborodik.
 A groteszk jelenet a műben, hogy Ványa bácsi ’le akarja lőni’ a
professzort, de mellé lő, ami hisztérikus, tragikomédiás jellem. Ezután
szégyenbe kerül és öngyilkos akar lenni (elteszi a morfiumot), de
megakadályozzák.
 A professzor és Jelena elköltöznek, azonban a birtokot nem adják el.
 Elvileg nem történt semmi, de tragikus maradt a helyzet, mert Szonja ott
marad és csak a halál fogja őket ’megváltani’.

Csehov – A 6-os számú kórterem

 A mű műfaja novella/elbeszélés.
 A felesleges ember képe megjelenik. A műben a felesleges ember az
orvos, Andrej Jefimics Ragin. Undorító, hiába tudott a kórházban folyó
dolgokról, de nem tett ellene semmit, ráfogja filozófiájára. Felsőbb
 rendűnek tartotta magát, de nem volt az. A 6-os számú kórtermet ’meleg
szobának’ tartja, de amikor bekerül, oda nem bírja. Ivanhoz is maga miatt
jár be, nem azért, hogy neki segítsen. Nem akarja végezni a dolgát, mint
orvos. Undorodik a vértől és a betegektől. A szenvedés hozzá tartozik az
élethez. Azt mondja, hogy miért ne szenvedjen a paraszt (muzsik), ha
Puskin is szenvedett. Ezenkívül átveri a betegeit. Apja akaratából ment
orvosnak, pedig ő pap akarat lenni.
 A kórterem képe maga Oroszországot jelenti, lehetne jobb is, de ahhoz
tenni kéne valamit.
 Az intelligens beteg, Ivan Dmitrics Gromov üldözési mániában szenved.
Az apja sikkasztott, ezért neki abba kellett hagynia az egyetemet és haza
kellett mennie, ellátnia a családját. Érzi a kiszolgáltatottságot. A beteg egy
pillant, alatt megsemmisíti az orvos érvelését („magadban kell harmonikus
lenni”), azt mondja a sztoicizmus megrekedt az ókorban.
 Az orvost azért csukják be, mert őrültnek nézték, amiért bejárt a
kórterembe, de igazából felelősségre vonható lehetne.
 Nyikita, őr, ápoló, aki gyakran veri a betegeket.

Csehov – A csinovnyik halála

 A mű műfaja novella.
 A csinovnyik azt jelenti, hogy hivatalnok.
 A csinovnyik Cserjakov, aki köré épül a történet.
 A csinovnyik belehal a szégyenbe, mert megtört benne a kép, hogy ő jó.
 Letüsszent egy feljebb valót, de más minisztériumban dolgozott.
 Hiába akar bocsánatot kérni, de túlzásba viszi.
 külső tényező felé dől el → az önbizalom a csinovnyiknál