JUHÁSZ GYULA

(SZEGED, 1883. ÁPRILIS 4. – SZEGED, 1937. ÁPRILIS 6.)

 ÉLETE
„Anyám, fölnézek a te homlokodra,
Hol a dicsőség koszorúja helyett
Nehéz robotnak ráncait találom,
- Juhász Illés posta- és
És fölteszem rá büszke áhítattal
távírdafőtiszt
Ujjongó dallal és felesége,
minden szál Kálló
Matild első gyermekeként
virágom!”
született.
- Szegedi Piarista Gimnáziumba
járt.
- Egy évig piarista novícius
Vácon.
- 1903–1906-ban a Budapesti
Tudományegyetem magyar–latin
szakos hallgatója volt.
Megismerkedik: Babits Mihállyal,
Kosztolányi Dezsővel és Oláh
Gáborral. Négyesi-szeminárium
tagja.*
- 1904. november 26-án, a
diáktüntetés alkalmával
rendőrkardlap megsebesítette
fejét és kezét.
- 1905-ben megismerkedett
Adyval, aki nagy hatással volt
rá.
- 1906 júniusában tanárvizsgát
tett, majd a Máramarosszigeti
Piarista Gimnáziumban tanított,
1908-ig. 1907. február 9-én
öngyilkossági szándékkal eltűnt
a városból. Március 17-én tanári
államvizsgát tett Budapesten,
megismerkedett Gulácsy
Lajossal.
- Pestre utazott, s a Lánchídról a Dunába akart ugrani,
de ifjúkori szerelme, Klima Ilona véletlenül arra járt, s
közölte vele, hogy Szegeden megjelent első
verseskönyve (Juhász Gyula versei), s ezzel a hírrel
visszaadta életkedvét. Október 3-án hazatért Szegedre.

- 1908–1911-ben a nagyváradi premontrei gimnázium

ideiglenes tanáraként egyik megalapítója volt A
Holnap antológiát kiadó költői mozgalomnak.
Megismerte Sárvári Anna (1887–1938) színésznőt,
akihez reménytelen szerelem fűzte.
- 1911–1913-ban a szakolcai királyi katolikus
főgimnázium tanára volt, de ezt száműzetésnek érezte.
1913–1917-ben a makói állami főgimnáziumban
tanított, s ez idő alatt a városban lakott.
- 1914. március 6-án a pesti Nemzeti Szállóban mellbe
lőtte magát. A Szent Rókus Kórházban kezelték, ahol
fölkereste Eőrsi Júlia. 1917. január 8-án idegrohamot
kapott, betegségével a budapesti Moravcsik-klinikán
kezelték. Április 9-én hivatalosan elmebetegnek
nyilvánították.
- 1918. november 22-én tagja lett a szegedi Nemzeti
Tanácsnak. A radikális párt al-, majd társelnöke,
népgyűlések szónoka, a Délmagyarország vezető
Kép hozzáadásához kattintson az iko
publicistája volt. 1919. március 24-én Forradalmi kiskáté
című írásában köszöntötte a kommunista hatalomátvételt.
Április 8-án a szegedi színház direktóriumának tagjaként
új műsorpolitika kialakításához kezdett. Május 7-én a
francia megszállás alatt levő Szegeden, a már április
közepén fölülkerekedő ellenforradalom elüldözte a
színház éléről; tanárgyűlésen bántalmazták. Életét
derékba törte a kommün bukása. Nyugdíjat nem kapott,
verseivel, cikkeivel kereste kenyerét. A Munka című
szociáldemokrata lap dolgozótársa, a munkásotthonban
folyó kulturális munka irányítója volt.
Negyedszázados költői jubileumát 1923. május 20-án Babits
Mihály, Kosztolányi Dezső és Móra Ferenc köszöntötte. 1925-
Kép hozzáadásához kattintson az iko
ben egyik cikke miatt bíróság elé került, de felsőbb fokon
fölmentették.

1926-ban Bécsben József Attila kalauzolta; Kassákkal,

Hatvanyval találkozott. 1926 augusztusában Ipar utca 13. szám
alatti szülőházát lebontották. 1928-tól havi 44 pengő nyugdíjat
kapott. 1929. január 18-án elsőként jutalmazták Baumgarten-
díjjal (1930-ban és 1931-ben is megkapta), a siker azonban
megbénította. Az év nagy részét a budai Schwartzer-
szanatóriumban töltötte. A magány, az elszigeteltség fokozta
idegbaját, 1937-ben veronállal megmérgezte magát.
 MUNKÁSSÁGA
- 1899. május 21-én jelentek meg első versei a Szegedi
Naplóban, augusztus 25-én az Ovidius című versét közölte
Kép hozzáadásához kattintson az iko
a Budapesti Napló.
- 1907. augusztus 17-én publikálta első újságírói sikerét hozó
vezércikkét a Szeged és Vidékében Tetemrehívás címmel.
- 1908–1911-ben a nagyváradi premontrei gimnázium
ideiglenes tanáraként egyik megalapítója volt A Holnap
antológiát kiadó költői mozgalomnak.
- A lírájának alaphangja a mélabú és a rezignált bánat.
- Költői stílusát kevésbé hatja át a szimbolizmus, mint a
századelő nagy újítóiét, nyelve konkrétabb, reálisabb,
érthetőbb. Költeményei általában rövidek, kompozíciójuk
zárt. Az impresszionista hangulatlíra művelője volt. Mélyen
hitt a szépségben és a művészetben.
https://www.tiktok.com/@beleznayjozsef/video/716985002008
5222661?is_from_webapp=1&sender_device=pc&web_id=714 https://www.youtube.com/watch?v=SVd4214GmqY
2792860835563013
https://www.tiktok.com/@darupeter/video/706425947679
4133766?is_from_webapp=1&sender_device=pc&web_i
d=7142792860835563013

https://www.youtube.com/watch?v=SXw2TGzTcz4
 Életének utolsó időszakában
Anna, Sárvári Anna, színésznő szinte nem is ismerte Juhász Gyulát. A Annát tragédiák sora sújtotta.
férfi a nagyváradi színházban látta először a nőt, és azonnal beleszeretett. Második férje állás nélkül
Sokáig távolról csodálta, majd egy közös barátjuk meghívta Annához. A maradt, valamint Annát is
színésznő későbbi visszaemlékezése szerint a fiatal Juhász Gyula a baleset érte, súlyos
házával szemközt állt. Kiment hozzá, hogy behívja, de a költő alig csípőficamot kapott, és többé
hallhatóan vagy egyáltalán nem válaszolt. Ezután is csak néhányszor nem állhatott színpadra.
A KÖLTŐ ÉS A NŐK
találkoztak, de Anna inkább csak félelmet érzett vele kapcsolatban, nem
tudta viszonozni rajongását. A költő mégis egész életében kisebb nagyobb
Mindketten fizetés nélkül
maradtak. Anna a kilátástalan
megszakításokkal őt tekintette múzsájának, és rengeteg szerelmes verset helyzetből az öngyilkosságba
- Juhászkésőbb
írt hozzá. A színésznő Illésnéis tehernek élte meg a múzsa szerepet, így menekült, megmérgezte magát.
nyilatkozott: Halálos ágya mellett egy Juhász
- Sárvári Anna
Gyula kötetet találtak, ami az
„... csak később, soká hallottam, hogy verseket ír hozzám. Boldog voltam, Anna örök című versnél volt
örültem, és az ismerősök lépten-nyomon gratuláltak a versekhez. És csak kinyílva. A színésznő még az
akkor döbbentem rá nagyon, hogy nekem ezekhez az Anna-versekhez utolsó pillanataiban sem tudott
semmi, de semmi közöm. Ezek a csodálatos versek csak a szőke elszakadni az őt kísértő múzsa
hajamnak, kék szememnek és Juhász Gyula elképzelt ideáljának szóltak, képétől. Halálakor Juhász
de nem nekem és nem hozzám.” Gyula már egy éve volt halott.

https://www.tiktok.com/@darupeter/video/70683118020812505
66?is_from_webapp=1&sender_device=pc&web_id=71427928
60835563013
 Anna után

Ez szomorú ősz lesz.

Hol vagy Anna? Milyen volt a csókod?
Bánatórák, ó az én időm ez,
Bágyadt rózsák, ez szomorú ősz lesz!

Csókolom a lelked.
Hol vagy Anna? Milyen volt a könnyed?
Régi könnyek, te már elfeledted,
https://www.youtube.com/watch?v=alyFee3_nvk De én értük csókolom a lelked!

https://www.youtube.com/watch?v=vQlEa9u_0Ho Látni szeretnélek.

Hol vagy Anna, vezet-e út hozzád?
Visszatérjek? Ó be nagyon félek,
Megölnétek, százszorszép emlékek!
EŐRSI JÚLIA
Eőrsi Júlia újságíró, író és tanár volt. Amikor Juhász Gyula 1914-ben
öngyilkosságot megkísérelve mellkason lőtte magát, megmentették életét. A
budapesti Rókus kórházban ápolták. Itt látogatta meg Júlia, a Világ című lap őt
küldte, hogy hírt vigyen a költő állapotáról. A költő, amikor magához tért őt látta
meg először, itt kezdődött a kapcsolatuk. A nő vigasztalta a költőt, és Juhász
Gyulának jól esett a vigasztalás. A fiatal nőt elvakította a költőt övező hírnév, de
valóban új erőt öntött belé. Az is kétségtelen, hogy Juhász Gyula írt verseket a
nőhöz, de ő később nagyobbra értékelte önnön szerepét. Visszaemlékezéseiben
ragaszkodott hozzá, hogy szerelmüket a költő édesanyja miatt nem
teljesedtethetett be házassággal, de a költő haláláig tarott. Valamint állította, hogy
gyűrűt váltottak a költővel, de ennek hitelességet a kutatók vitatják.

„Ó látod, minden késő már. Hiába

A szerelem rózsája. Rög porába

Hervad csupán és sírnak éjjelébe.

Ó szépek szépe,
Siess rózsáddal egy élő elébe!”
(Juhász Gyula: Júlia)
KILÉNYI IRMA
Kilényi Irma egy rendezvényen hallotta beszélni Juhász Gyulát, és azonnal
magával ragadta a költő személyisége. Önként jelentkezett titkárának. Szerepe
A költő édesanyja egyedül Irmát
nem merült ki a titkári teendőkben. Kiadókkal levelezett, gondozta a költő tudta elképzelni fia feleségeként, és
kéziratait, de amikor arra volt szükség orvost, kórházat keresett a beteg költő a körülöttük élők számára sem volt
számára. Rajongott Juhász Gyuláért. Munkája és rajongása a költő haláláig, két eleinte világos, hogyha a vonzalom
évtizeden át tartott. kölcsönös, Irma és Juhász Gyula
miért nem lesznek egymáséi. A
„Irmát szeretni szép és jó lehet válasz egyszerű. Irma, aki életében a
legjobban megértette Juhász Gyulát,
És tudni jó, hogy Irma mit szeret?
tudta kezelni hangulatingadozásait,
Ha szelídség kell néki, mint a bárány, és folyton levelezésben állt a
Úgy hevernék én édes nyoszolyáján, költővel, amikor távol voltak
Ha vadság kell, hát marcangolni tudnám, egymástól, a nőket szerette. Élete
Mint tigris, forrón, vágyakozva, durván.
szerelme, a házas, Vajda Béláné volt.
A vélemények megoszlanak arról,
És Irma szőke! Szőke bestia,
hogy a költő hogyan ér
Vagy szőke macska? Bús álmok fia,

Jó Hamlet én, új életvágytól égek,

Mert Irma izzó s édes, mint az élet!”

(Juhász Gyula: Irma)