Juhász Gyula

 A Nyugat első nemzedékébe tartozott

 1883-ban született Szegeden
 Édesapját korán elveszítette, és úgy érezte súlyosbodó idegbaja apai hagyaték.
 Fiatalon komor és magányos, labilis idegzetű. Többször öngyilkosságot kísérel meg.
 Melankolikus, depresszióra hajlamos típus volt
 Iskolái:
o Szegeden a piarista gimnáziumba járt, később beiratkozott a váci piaristákhoz, pap akart
lenni; itt csak 1 évet töltött,
 Visszatért Szegedre - Elhatározta, hogy költő és újságíró lesz
 Leérettségizett, és magyar szakra jelentkezett a pesti egyetem bölcsész karán
 Már jelentek meg versei a Szegedi Naplóban, a Hétben, a Nyugatban
 Részt vett az egyetemen a Négyesy szemináriumon - Stílus- és versgyakorlat
o Megismeri Babitsot és Kosztolányit
 Elvégezte az egyetemet, majd tanárként kezdett el dolgozni
 Máramaros-sziget: egy tanévet töltött el tanárként;
 Léva: tanár
 Nagyváradra került tanárként: Premontrei Gimnázium
 A Holnap antológia egyik szerkesztője, költője 1908-ban
 Megismerkedik Sárvári Annával (22 éves színésznő a nagyváradi Szigligeti Színházban), ő maradt
verseinek fő ihletője mindhalálig
 A nagyváradi színház felkérte Juhászt, hogy írjon egy librettót az Atalanta című darabhoz
 Az Anna-szerelem viszonzatlan maradt (Anna elutasította, vagy nem is tudta, hogy J.Gy. szereti)
Szakolca: tanár: Ekkor születtek meg az Anna-versek legjobbjai
 Makó: Állami Főgimnázium tanár
 József Attilát pártfogásába vette, ő írta az előszót J.A. első kötetéhez
 Pestre került újságíróként
 1914-ben öngyilkosságot kísérelt meg, a kórházban meglátogatja Eörsi Júlia újságíró: mélyen vallásos
lány, szerelem, levelezés, majd kiábrándulás ld. Eörsi Júlia: Tiéd a sírig c.regény
 Szerepet vállalt a szegedi politikai életben
 1918-ban tagja lett a Szegedi Nemzeti Tanácsnak, de ebből is kilép
 Tagja lett a Vörösmarty Akadémiának, majd 1920 tavaszán tagja lett a Petőfi társaságnak is
 A szocializmus elméletét a keresztény eszmeiséget szerette volna összeegyeztetni.
 Baumgarten díjat kap
 1937-ben, Szegeden 57 évesen altatóval öngyilkos lett.
 Kötetei: Juhász Gyula versei;-Új versek, 1915;-Késő szüret, 1918;-Ez az én vérem, 1919;-Nefelejcs,
1920;-Testamentum 1924;-Hárfa és holmi válogatott művek 1929;- Fiatalok, még itt vagyok 1935
 Lírája:
 Lírájának alaphangja: a mélabú, bánat, magány
 Költeményei általában rövidek, kompozíciójuk zárt, kiegyensúlyozott
 Egyszerű, érthető nyelvezet
 Kedvenc műformája volt a szigorú szabályokhoz kötött szonett
 Impresszionista, szimbolista hangulatlíra művelője
 Sokat tanult Verlaine költészetéből:
 finom zeneisége, jambusok; - bánatot sugalló dallam
 Költészetének két jellegzetes témája az impresszionista táj és a szerelem
 A költő a maga érzésvilágát rávetíti a tájra
 Verseiben erős hangulati töltéssel egybeforr az egyén és szülőföldje