14.

Knydi Sndor Srny s koponya cm versesktetnek potikai sajtossgai

1929-ben szletett Nagygalambfn (Hargita megye), Szkelyudvarhelyen tanult, 1940-ben elvesztette desanyjt. Pskndi Gza figyel fel r, nemsokra a kolozsvri Utunk folyratban publikl, Alapveten Kolozsvrott l. A Bolyai Egyetemen vgez magyar szakon. Els ktete 1955-ben jelent meg. Virgzik a cseresznyefa. 1967-tl utazgat Nyugatra, klfldn egyre tbben fordtjk a kteteit. 1973-ban jut el szak-Amerikba, ahol indinrezervtumokat is ltogat, majd Dl-Amerikba is eljut. Potikja nagyon ktdik a klasszikus formkhoz s az erdlyi nphagyomnyokhoz. Pldakpei Apczai Csere Jnos, Szenczi Molnr Albert; Petfinek a npiessgt szereti. Szemlyes j bartja s pldakpe volt Illys Gyula. Kltszetben meghatroz tma az erdlyi magyarsg sorsa, ehhez klnsen a Ceauescu-rban ragaszkodott, elssorban erklcsi feladatnak gondolja. llandan megfigyeltk vagy lehallgattk. Az erdlyiek sorst egyetemes, ltalnos tapasztalatban akarja floldani: megalzottsg, kiszolgltatottsg. Nagyon sok formt prbl ki, de ugyanakkor az elsdleges formnak az lbeszdbeli elads kvetelmnyeit gondolja: a vers az, amit mondani kell. A modernsget ebben a bonyodalmas korban brmilyen furcsn is hangzik az egyszersgben ltom. Srny s koponya A ktet 1989-ben Debrecenben jelent meg. Nagyon sokszn formaisg s vltoz hangnem ktet. Jellemz r az ironikussg, nironikussg, ezek prbljk oldani a mly tragikumot. A ktetet egyrszt a hagyomny folytatja, ami nem tud elszakadni, msrszt az attl val radiklis elrugaszkods ignye tlti el feszltsggel. A szabad vers hasznlata s az lbeszdszersg jellemzi a formavilgot elssorban. Potikai nyelvezete mellzi a bonyolult szerkezeteket, a ptoszt. A hagyomny folytatsnak jeleknt azonban nem tud elhatroldni a magyar formktl, a nyelvhasznlat pedig nhol Aranyt, Petfit idzi. Mfailag is rendkvl vltozatos a ktet, az archaikus, szakrlis mfajoktl a modernebb dokumentum lrig. A ktetet az letszersg, a valsghoz val kzelisg jellemzi. Reggeli rapszdia szabad vers, szttrdeli a sorokat, a szavakat, nincs kzpontozs, sok az thajls; gy az olvas aktv befogadv vlik. Az lbeszdszersg s a vers ironikus nreflexija s a Miatynk idzett sorai szthzzk a verset.