Ady Endre Érmindszenten született 1877-ben.

Elszegényedett nemesi családból

származik. Zilahon tanult és érettségizett. Későbbi verseiben is gyakran emlékszik
vissza. ( Üzenet egykori iskolámba) Apja azt várta, hogy fia fogja visszaszerezni a
család hírnevét. Debrecenben jogi tanulmányokat folytat, de nem sűrűn látogatja
az előadásokat, helyette cikkeket ír a debreceni lapoknak. Egyik barátja
Nagyváradra hívja magasabb fizetésért. Élénk szellemi élet jellemezte a várost, jól
érezte magát a kávéházak és a színházak világában. Gazdag és művelt polgárság
volt itt, ezért kitágult Ady politikai látóköre is. Végzetes élménye volt egy
nagyváradi táncosnővel: megkapja a vérbajt. A futó szeretők után, élete első
szerelme Diósyné Brüll Adél. Léda felfigyelt Ady cikkeire és elhatározta, hogy
kiemeli őt a szűk lehetőségei közül.

Párizsba utaznak, ez a város a szépség, a modern kultúra szimbólumává vált

számára és felszabadította költői tehetségét. Megismeri az új irodalmi
irányzatokat, így tud a szimbolizmus magyar képviselője lenni. Párizsból
Budapestre jön haza és itt feszült légkör fogadja. 1906-ban jelent meg az Új versek
kötete. Soha még magyar költő nem találkozott ennyi ellenállással a kötet
megjelenése után. 1908-ban a Nyugat című irodalmi lap első számában
megjelentek Ady versei és esszéi, ennek a lapnak lett élete végéig munkatársa,
1912-től pedig az egyik szerkesztője is. 1908-ban Nagyváradon A Holnap nevű
irodalmi csoport egyik alapítója volt. 1914-ben találkozott az akkor 20 éves Boncza
Bertával, akivel 1911 óta levelezett. Az I. világháború kitörését nemzeti
tragédiaként élte meg; ez idő alatt nem közölt írásokat. Négy év hallgatás után
1918-ban jelent meg újabb verseskötete. A halottak élén cím alatt. Élete utolsó
heteiben súlyos beteg volt a Liget Szanatóriumban halt meg 1919.január 27-én, 41
évesen.
Új versek
Jellegzetes témái: Szerelem, pénz,halál,élet,környezet, Isten keresés,
Az eddig megszokott versektől eltérő szerkezet, más témák. Egy tudatosan
megalkotott, ciklusokba rendezett lírakötet: Léda asszony zsoltárai, A daloló Párizs,
A magyar Ugaron

A lényeg nem a tetszés, hanem a megértés volt az olvasók felől. (szimbólumok,

allegóriák) A szavak nem megfelelő szövegkörnyezetbe kerültek ettől lettek igazán
eredetiek a szimbólumai.

A verscímek 3 szóból állnak. Pl: A magyar Ugaron, A Hortobágy poétája

A költemények nem csak önmagukban értelmezhetők, hanem a többivel is
kapcsolatba hozhatók, így újabb jelentést kapnak. Ezeket a verseket Ady Lédának
ajánlja.

A kötet nyitóverse a Góg és Magóg fia vagyok én...

Költői hitvallás ez a vers: egyszerre híve az ősi, keleti értékeknek és a modern,
nyugati értékeknek is. A költő a magyarokhoz tartozó, de ugyanakkor az
elmaradottság elleni lázadó ember.

Góg, Magóg – pogány népek, Anonymus a magyarokat származtatja tőlük, tehát

Ady is magyarnak vallja magát. Vállalja, hogy keletről jött: „Verecke híres útján
jöttem én”-„Szabad-e Dévénynél betörnöm?”- kérdéssel,azt fontolgatja,
hogy mehet-e a modern Nyugat felé. Utal a vérszerződésre is: „ S ha elátkozza
százszor Pusztaszer”
Hatszor ismétli az új szót, így nyomatékosítja a kötet újdonságát, és a modern líra
meghonosításának fontosságát Magyarországon.
Ellentétekre épül fel a vers, ezzel is erősítve a hagyományaira büszke, de újat
akaró művész gondolatait. (ellentétes kötőszók használata: hiába-mégis)

A magyar Ugaron A táj elátkozott, minden pusztulásra ítéltetett. Magyarország

szimbóluma az Ugar (elhanyagolt, felszántatlan terület).
Ellentétekkel hangsúlyozza a dicső múltat és sivár jelent: vad mező-ősi, buja,
termékeny föld; dudva, gazok-szerelmes virág

A képek egyrészt a nagy lehetőségekre utalnak, másrészt az elkeserítő kopár

valóságra. Lefelé menő kompozíciója van: az 1.-2. versszakban a lírai én még
cselekvő, felfedező szándékkal indul (hetyke kérdések, hiányolja a szépséget,
kultúrát), a 3.-4.versszakban az ugar válik cselekvővé, a régmúlt szépségeit kereső
lírai én, tehetetlen lesz az idő múlásával szemben; a kacagó szél ironikusan
szemléli a szándékát.

A kötetzáró költemény: Az új vizeken járok- Sokszor ismétli az új szót, így

nyomatékosítja a kötet újdonságát. A beszélő, egy megrészegült evezős, a holnap
hőse, egy hegedűs.(a hegedű/lant a költészet jelképe) Ihletforrását egyszerre jelöli
szent és kocsmagőznek, mert a hit és az alkohol együtt mámoros állapotot kelt.
Alakzatok, halmozások, alliterációk szép számmal találhatók benne.