4.

tétel
Ady Endre szerelmi költészetének sokszínűsége

I. Ady (1877 – 1919) helye a magyar irodalmi kánonban

• Ady a klasszikus modernség talán legmeghatározóbb alakja, a modern magyar líra
megteremtőjeként is számon tartják

• teljes szemléleti forradalmat hozott, az újítás igényével fellépő költő: megújítja a

tájköltészetet, a szerelmi, politikai és vallásos lírát is

• A Nyugat c. folyóirat első nemzedékéhez tartozik (Babits Mihály, Kosztolányi Dezső,

Tóth Árpád, Juhász Gyula, Móricz Zsigmond és Karinthy Frigyes mellett), a folyóirat
főmunkatársa

A Nyugat (1908 – 1941) c. folyóiratról:

 a folyóirat megjelenése szimbolikusan a modernség kezdetét jelenti a magyar

irodalomban
 címlapján Beck Ö.Fülöp Mikes-plakettje látható, ez lett a folyóirat emblémája
 főszerkesztője 1929-ig IGNOTUS (Veigelsberg Hugó)
 szerkesztői: kezdetben Fenyő Miksa és Osvát Ernő, 1929-től Babits Mihály, Móricz
Zsigmond és Gellért Oszkár
 a folyóirat szellemisége, jellemzői, céljai:
1. szerkesztői több nyelven olvasó, művelt, a kortárs irodalmat jól ismerő
szerzők (lásd a fenti szerzők műfordítói tevékenységét!)
2. a folyóirat célja a nyugati (francia, angol, német) modern irodalmi
törekvések hazai megismertetése
3. eszmeiségének pillérei: az európai tájékozódású szemlélet, a tehetség
feltétel nélküli felkarolása és a kortárs irodalom legigényesebb
alkotóinak összefogása
4. a folyóiratot a sokféleség jellemzi, bár eltávolodik a népnemzeti hang
és az avantgard ízlésvilágától
5. verseket, novellákat, cikkeket és kritikákat közöl az irodalmi élet
legfontosabb eseményeiről
6. a folyóiratban való megjelenés mindenkor rangot jelent
7. a folyóirat egyes nemzedékeihez tartozó fontosabb szerzők:

I. nemzedék: Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Tóth Árpád, Juhász Gyula, Móricz
Zsigmond, Karinthy Frigyes, Kaffka Margit

II. nemzedék: Szabó Lőrinc, Illyés Gyula, József Attila, Németh László, Márai Sándor

III. nemzedék: Vas István, Weöres Sándor, Ottlik Géza, Szerb Antal, Radnóti Miklós
Életútjának fontosabb momentumai

 Érmindszenten született (ma Erdély)

 Gimnáziumi tanulmányait Nagykárolyon és Zilahon végzi → Zilahon írja első verseit
 Debrecenben jogot tanul, de jogi diplomát nem szerez, érdeklődése az újságírás felé
fordul
 Debrecen után Nagyváradra kerül – életének ez egy fontos állomása: itt is újságírással
foglakozik (Nagyváradi Napló c. lapnál), itt szerzi életre szóló betegségét, a szifiliszt,
egy táncosnővel való végzetes kapcsolatának „köszönhetően”, és itt ismerkedik meg
később Lédával
 1903-ban találkozik a (többnyire Párizsban élők, a költőnél 5 évvel idősebb) Diósy
Ödönné Brüll Adéllal (Léda), a nő ismerteti meg vele Baudelaire költészetét (1912-ig
tartott a kapcsolatuk, a szakításuk emlékét őrző költemények: Elbocsátó, szép üzenet,
Valaki útra vált belőlünk)
 1904-ben Ady Léda után utazik Párizsba, ekkor jár itt első ízben
 Párizsból Budapestre tér vissza: itt a Budapesti Naplónál, majd a Nyugatnál dolgozik,
és itt adják ki az első igazi Ady-kötetet, az ÚJ VERSEK (1906) címűt
→ az ÚJ VERSEK című kötet megjelenésétől, 1906-tól számítjuk a magyar
irodalomban a modernség kezdetét

 1911-ben kezdődött kapcsolata a nála 17 évvel fiatalabb Boncza Bertával

(Csinszkával), akit 1915-ben feleségül vesz (a lány eleinte rajongó leveleket küld a
költőnek egy svájci velőintézetből)
 1914. június 28. – az első világháború kitörése, Ady felismeri, hogy világkatasztrófa
készül (lásd háborúellenes verseit: pl. Emlékezés egy nyár-éjszakára)
 1919-ben éri a halál

II. Munkássága

A, Munkásságának területei

1. Publicisztika:
 Ady több folyóirat munkatársa is volt, pl. a Nagyváradi Napló, a
Budapesti Napló és a Nyugat munkatársa. Az Ismeretlen Korvin-
kódex margójára c. esszéje a Nyugat programjának egyik
legfontosabb előzménye (ezen írásának fő gondolata, hogy a
magyarságnak a nyugati kultúra felé kell fordulnia)
2. Líra:
 1899 – 23 között 12 kötete jelenik meg, ebből az utolsó
posztumusz (azaz a halála után adják ki):
  lírájának tematikus csoportjai példákkal:

TEMATIKUS CSOPORT VERSCÍM

1. szerelmes versek Héja – nász az avaron, Őrizem a szemed

2. Párizs – versek A Szajna partján

3. Istenes versek A Sion-hegy alatt

4. magyarság – versek A magyar Ugaron

5. magány – versek Sem utódja, sem boldog őse…

6. lázadás versei Góg és Magóg fia vagyok én

7. háborús versek Krónikás ének 1918-ból, Emlékezés egy

nyár-éjszakára

8. létharc versek Harc a Nagyúrral

9. ars poeticák Góg és Magóg fia vagyok én, Új vizeken

járok

B, Munkásságának jellemzői:

1. újfajta, kinyilatkoztató költői hang és szemléletmód a szerelmi, politikai,

vallásos és tájköltészetben is
2. önmitizálás: nárcisztikus személyiség, aki költészetével megteremti
önmaga mítoszát
3. vallomásos hangvétel jellemzi verseit: öntudatos költő, akinek a
személyisége átüt versein
4. szecessziós versnyelv: hangulati túlfűtöttség, refrének, alakzatok
felértékelt szerepe, jelzők és határozók füzérszerű megjelenése
5. szimbolizmus (főként Baudelaire hatására)
→ szimbólumainak egy része egyértelmű: nagybetűs szavak (pl. Halál)

→ más részük összetettebb (pl. Disznófejű Nagyúr)

6. a szimbolizmus és a szecesszió mellett az expresszionizmus is megjelenik

műveiben

7. tudatos költő, köteteit maga szerkeszti:

 → Ady kötet- és cikluskompozíció – technikája

 nagy gondot fordít köteteinek megszerkesztésére→ a példa

valószínűleg Baudelaire
1. A kötet verseit ciklusokba rendezi

2. A ciklusok címe ált. egyezik valamelyik, a ciklusba tartozó vers címével (Pl. A

Magyar Ugaron)

3. A címadó vers a ciklusban kiemelt helyen van: nyitó vagy záró pozícióban, ill.

középen

4. A verscímek ált. három szóból állnak

5. Esetenként a kötet keretes szerkesztésű: az elején programvers, a végén egy

kötetet

záró költemény található (Pl. Góg és Magóg fia vagyok én; Új vizeken járok)

 példa Ady kötet- és cikluskompozíciós technikájára:

ÚJ VERSEK

(Nyitóvers): Góg és Magóg fia vagyok én

I. ciklus címe: Léda asszony zsoltárai

→ a ciklusból megismert vers: HÉJA-NÁSZ AZ AVARON

II. ciklus címe: A magyar Ugaron

→ a ciklusból megismert vers: A magyar Ugaron, A Tisza-parton

III. ciklus címe: A daloló Párizs

→ a ciklusból megismert vers: A Szajna partján

IV. ciklus címe Szűz ormok vándora

→ a ciklusból megismert vers: Búgnak a tárnák

(Záróvers): Új vizeken járok

 III. Ady szerelmi költészetének sokszínűsége: A Léda- és a Csinszka-versek
A, A Léda-szerelem:

Ady 1803-ban ismerkedett meg Diósy Ödönné Brüll Adéllal, kapcsolatukat megbotránkozás
kísérte: Léda férjezett volt, származására nézve zsidó, és 5 évvel idősebb a költőnél, Ady
nyíltan vállalja a kapcsolatot és követi Lédát Párizsba, Léda hívta fel Ady figyelmét a francia
költőkre (pl. Baudelaire-re), a modern művészetre, 1812-ben szakítottak (lásd: Elbocsátó,
szép üzenet)

A Léda-versek jellemzői:

 a szerelmi szenvedélyt és önzést ambivalens, diszharmonikus

érzésnek mutatja be: a nemek harcaként
 a lírai én változatosan nyilvánul meg: hódol, könyörög, fenyeget,
átkozódik
 a szerelem motívuma a versekben gyakran a halál, az ősz
motívumával kapcsolódik össze
 a versek tele vannak szenvedélyes, dinamikus képekkel: sok a
mozgást kifejező ige
 Léda-versek: Héja-nász az avaron; Lédával a bálban; Elbocsátó,
szép üzenet

B, A Csinszka-szerelem:

 Csinszka (Boncza Berta), a költőnél 17 évvel fiatalabb lány

1911-től küldözget rajongó leveleket Adynak („Kedves Endre
bátyám” megszólítással) egy svájci intézetből
 1915-ben kötöttek házasságot, Csinszka apjának akarata
ellenére
 A pár 1917-ig a háborútól visszahúzódva Csucsán él
 Csinszka Ady halála után Babitsnak ír rajongó hangú levelet

A Csinszka-versek jellemzői:

 a szerelem, a társ egyfajta menedéket jelent Ady számára, akin 1908-tól

elhatalmasodnak betegségének tünetei
 a versekben az összekapaszkodás, a támaszkeresés igénye fogalmazódik meg
 a beszélő jellemzői megnyilvánulásai: könyörgés, hála, szorongás
 a Léda-szerelemmel ellentétes érzés fogalmazódik: meghitt, nyugodt, gyengéd és
csendes szerelem ez
 a kifejezésmód a fentieknek megfelelően egyszerű, dísztelen, a vers formája
népdalszerűen egyszerű
 Csinszka-versek: Őrizem a szemed; Nézz, drágám kincseimre; Cifra szűrömmel
betakarva
V. Verselemzés: Egy Léda- és egy Csinszka-vers bemutatása

Egy Léda-vers: Héja – nász az avaron (1905)

CÍM  A héja-pár a versben az Ady-Léda pár szimbóluma

 A héja ragadozó madár: a héja pár képe ellentétes jelentésű a
szerelmeseket általában szimbolizáló galamb párral
 A „nász” szó utal a vers témájára, tematikus besorolására: szerelmes
vers
Az „avar” szó az őszhöz kapcsolja a verset, amely évszak mint időtoposz
az elmúlást szimbolizálja

MŰFAJ (szerelmes vers, vallomás?)

SZERKEZET  A költemény a héja-pár mozgásában egy fölfelé, majd lefelé tartó

mozgás ívét írja le: „Útra kelünk” (1. vsz.), „Szállunk a nyárból” (3.
vsz.), „S lehullunk” (4. vsz.)
 Ez az ív, a héja-pár útja az Ady-Léda kapcsolat allegóriája is lehet: egy
kapcsolaté, amelynek nincs jövője, csak végzete, és amely a pusztulás
felé tart:

„Szállunk a Nyárból, űzve szállunk,

Valahol az Őszben megállunk”
„Ez az utolsó nászunk nékünk”
„S lehullunk az őszi avaron”

 A vers a szerelmet harcként, ütközetként mutatja be, ami példa

nélküli a magyar irodalom szerelmi lírájában:

„Vijjogva, sírva, kergetőzve”

„Csattognak az új héja-szárnyak”
„Dúlnak a csókos ütközetek”
„űzve szállunk”
„egymás húsába beletépünk”

 Nem lehet figyelmen kívül hagyni a tényt, hogy a vers 1905-ben, a

kapcsolat elején keletkezett!

FORMA  Szabályos forma: 4 db s soros versszak

 Rímképlet: aax
KÖLTŐI A, Retorikai alakzatok:
ESZKÖZÖK
 halmozás („vijjogva, sírva, kergetőzve”)
 ismétlés („szállunk”… „szállunk”)
 B, A képszerűség stíluseszközei:

 szimbólumok (Ősz, Nyár, héja-pár)

A VERS ALAPVETŐEN VERBÁLIS STÍLUSÚ: rengeteg benne az ige és az igei

származékú szó (összesen 15 ige vagy igenév szerepel benne!!!)

Egy Csinszka-vers: Őrizem a szemed (1918)

CÍM  az „őrizem” szó az állandóságot idézi, maradandóságot

 a „szem”, az egymásban szemébe nézés a bizalom, az intimitás, a
bensőséges kapcsolat jele
MŰFAJ vallomás

SZERKEZET I. szerkezeti egység (1-2. vsz.)

 az összefonódó kezek és tekintetek az együvé tartozást, a
meghittséget és gyöngédséget jelképezik
 a „vénülő” jelző arra utalhat, hogy a beteg költő fiatal
társában keresi a biztonságot, belé kapaszkodik
 a 2. versszakban megjelenik az elvadult, háborús világ
keltette rettenet, mintegy ellentéteként az 1. versszakbeli
meghittségnek:
„Világok pusztulásán
Ősi vad, kit rettenet
Űz, érkeztem meg hozzád
S várok riadtan veled.”
II. szerkezeti egység (3-4. vsz.)
 az 1. és a 3. versszak egyezik
 a meghittség képe mellett most a jövő bizonytalansága jelenik
meg:
„Nem tudom, miért, meddig
Maradok meg még neked”

 a vers a refrénszerűen ismétlődő 1. és 3. versszak motívumaival

zárul: az egymásra tekintő szemek és az összekapaszkodó kezek
képével
FORMA  népdalszerűen egyszer, szabályos forma: 4 db 4 soros versszak
 rímképlet: abab (keresztrím)

KÖLTŐI  a vers – mint a Csinszka-versek általában - dísztelenek, kevés

EZSKÖZÖK bennük a költői kép
 ezekben a versekben az egyszerűség dominál
A, Retorikai alakzatok

 ismétlés (1. és 3. vsz.)

B, A képszerűség stíluseszközei

 metafora („Ősi vad”)