10.

Radnóti Miklós eklogái

„Olyan korban éltem én e Földön, mikor az ember úgy
elaljasult, hogy önként ölt, nem parancsra.”
(Radnóti Miklós)

1.Élete:
 1909-ben született Budapesten zsidó értelmiségi családban.
Eredeti neve Glatter Miklós volt, amit később Radnótira
magyarosított.
 Születésekor édesanyja és az ikertestvére meghaltak.
(édesanyja 28 éves volt)
„Ikret szülő anyácska gyilkosod vagyok.”
 12 évesen elveszítette édesapját. Anyai rokona Grósz Dezső
nevelte fel, aki egy textilkereskedő volt, ezért kereskedelmi
szakképző iskolába járatta Radnótit és ott is érettségizett.
Textilipari főiskolára került, de nem fejezte be, hanem
visszatért és Szegeden magyar-francia szakos tanár lett, de
zsidó származása miatt nem kapott katedrát/tanári állást/.
Az irodalomnak szentelte életét és a műfordításokból élt.
 1935-ben feleségül vette Gyarmati Fannit, akit Fifinek hívott
verseiben. Fanni 14 éves volt, Radnóti pedig 17. 1937-ben
Baumgarten díjat kapott.
 Az 1940-es évektől munkaszolgálatra hívták be. 1944-ben
Borba került a Lager Heidenau táborba, Jugoszláviába.
 A szovjet támadás elől a németek felszámolták a munkatábort
és erőltetett menetben hajtották a fogjokat a magyar határ felé
és Abdánál, Győr mellett 22 társával együtt lelőtték.
Tömegsírba temették és az exhumálás után azonosították és így
került elő a Bori notesze is.

2.Munkássága:

o A Holokauszt-irodalomba tartozik a költészete.

 o Retrospektív a költészete:
 Azaz visszatekintő, mert ő volt az egyetlen a magyar
költészetben, aki ott és akkor írta le azt, amit átélt és
látott, hogy mindenki tudja, mi történt vele, megörökítse
az utókor számára.
 Nem művészi öntudatból írt.
o Bori notesz:
 Az erőltetett menetben írt versei tartoznak ide.
 Több nyelven beleírta, hogy aki ezeket megtalálja,
juttassa el a barátaihoz.
 A kabátja zsebéből került elő.
o Költészetének kulcsszavai:
 Ellenállás:
 a háború borzalmai és a fasizmus eszméivel
szemben
 Helytállás:
 mindig a halál árnyékában élt, de nem vett
tudomást róla, hogy bármikor meghalhat, felül
tudott kerekedni rajta.

3.Költészetének stílusa, műfajai:

 Expresszionista:
 a stílusa, erőteljes költői képekben fejezi ki a
háború borzalmait.
 Új klasszicista:
 visszatért az ókori versformákhoz és műfajokhoz,
amiket aztán megújított.
3 műfajban alkotott:
 Razglednica: Képeslapot jelent.
 A munkatáborban írta, számozta őket, szerbül írt bele.
 „Tarkólövés, így végzed te is, sárral kevert fér szárad
fülemen.”
 Óda:
 Pl.: Tétova óda (1943)
 Ekloga:
  pásztorkölteménynek, idilleknek és szemelvényeknek is
nevezik.

4.Költészetének korszakai:
Költészete 1920-tól 1944-ig tartott.
1. 1920-1933: Pályakezdő korszak
o Ezeket a verseket tartalmazta első kötete.
o Témái a szerelem, a tájversek voltak, amelyek egyre inkább
látomásosabbá váltak.
 Pl.: Pogány köszöntő
 Újmódi pásztorok éneke
 Lábadozó szélben.
2. 1933-1939:
o Főként műfordításokból élt, mert nem kapott katedrát, nem
taníthatott zsidó származása miatt.
o Művei: Menedék, Járkálj csak halálra ítélt, Újhold
3. 1939-1944:
o Művei- Tajtékos ég
 Ez volt az utolsó kötete, a Bori notesz-versei kerültek
ebbe bele.

5.Radnóti eclogaköltészete:
o Az ecloga műfajának megteremtője az ókori görög Theokritosz
volt, aki 31 eclogát írt.
 Dialógusosok voltak, azaz párbeszédekre épültek.
 A fiatal pásztor és a költő beszélgettek egymással.
 Ezeket a verseket hexameterben írta.(Daktilus,
spondeusz)
 Ezeket a verseket bukolikus-verseknek is nevezzük, a
bukolosz- marhapásztor szó miatt.
 Theokritosz ezeket a műveit idilleknek nevezte.
 Az eüdillion,-képecske szóból eredően.
 Életképekre épültek, a természet harmóniáját adta
vissza eklogáiban.
 o Radnóti eclogáit háborús idilleknek nevezzük, mert a háború
borzalmaival szemben őrizte a békés élet reményét.
o Vergilius:
 római költő volt, aki Theokritosz mintájára eclogákat írt.
 10 eklogát írt.
 Ezekből Radnóti a 9.-et fordította le, így ismerkedett meg
az ekloga műfajával, amit aztán később megújított.
 1938 és 1944 között Radnóti 8 darab eklogát írt és ezeket
szemelvényeknek is nevezzük.

6.Radnóti eclogái:
o Radnóti 10 eclogát akart írni, de ebben halála megakadályozta,
így csak 8-at írt.
o Egy előhangot írt az összes elé, ennek a címe Száll a tavasz.
 Ebben azt magyarázta, hogy mint a természetnek a
tavaszra, úgy az embernek is szüksége van a békére.
1.Ecloga: A költő és a pásztor beszélgetése
2.Ecloga: A repülő és a költő beszélgetése
3.Ecloga: Könyörgés a múzsához
4.Ecloga: A költő és a Hang beszélgetése (belső hang)
5.Ecloga: Bálint György, a költő barátja, aki eltűnt, de valójában
meghalt, ő is zsidó üldözött
6.Ecloga: Töredék
- „Oly korban éltek én e Földön, mikor az ember úgy elaljasult...”
7.Ecloga: Levél a hitveshez
8.Ecloga: A költő és Náhum próféta beszélgetése

Negyedik ecloga

 A költő és a Hang beszélgetése, de ez a Hang Radnóti belső

hangja.
 Az önmagát bíztató másik én ez a hang.
 A saját hangja irónikus a versben, nem érti, miért született ilyen
világra.
 A másik én viszont azt mondja, hogy mindennek van értelme. A
vers végkimenetele, hogy van értelme az írásnak és ezt a Hang
mondja ki.
 „De haragod füstje még szálljon az égig, s az égre írj, ha
minden összetört.”
 A versben utalás található Horatius 4. eclogájára, ami egy
pozitív aranykort ígért.
 A halálról való figyelmet az élet apró pillanatai/értékei vonják el.

Hetedik ecloga
1944-ben keletkezett, a Heidenaui táborban írta, a holokauszt-
irodalom legmegrázóbb darabja ez a vers.
Műfajok keverednek ebben a költeményben:
Ekloga:
 párbeszédszerű monológ a vers
Episztola:
 költői verses levél, feleségének Gyarmati Fanninak, ami a
vers végére szerelmi vallomássá alakult át.
6 versszakos a vers, szövegszervező elve pedig az ellentét.
Ellentétpárok a műben:
 álom ‹-› valóság
 otthon ‹-› tábor
 szabadság ‹-› rabság
 múlt ‹-› jelen
A vers stílusai:
 Expresszionista, mert a munkatáborban élők sorsát rendkívül
kifejezően mutatta be.
 „Rémhírek és férgek közt élnek”. „Férgek közt fogoly
állat.”
 Naturalista, mert a vers születésének körülményeiről
részletesen írt. „Zseblámpát, könyvet elvettek.”
 Az „alszik a tábor” kifejezés kétszer ismétlődik, de az alvás nem
hozott számára megnyugvást.
 A vers befejező sora inverzió + rájátszás, Vergiliustól átvétel.
 „Nem tudnék én meghalni se, élni se immár nélküled.”