9.

tétel: Radnóti Miklós költészete, Bori notesz

I. Lényeges állítások Radnóti Miklósról:

 Zsidó származású költő, író és műfordító

 A Nyugat harmadik nemzedékének a tagja
 Vergilius 10 eclogájából 9-et lefordított, és ő maga is írt 8-at. Találtak egy vers
töredéket és azt gondolják a 6. eclogának

II. Életrajz

Radnóti Miklós, zsidó származású költő, író és műfordító volt. A nyugat harmadik
nemzedékének a tagja. 1937-ben Baumgarten-díjat is kapott. Vergilius tíz eclogájából
kilencet lefordított, valamint ő maga is írt nyolcat. Ebből a hatodikat nem találták meg,
csak egy töredéket amiről azt gondolják, hogy az a hatodik. Költészetében 4 jellemző
téma van. A legfontosabb a halál. Ez részben abból adódik, hogy születésekor anyja
és ikertestvére meghalt, emiatt bűntudatot is érez. Több versében saját elképzelt
halála, illetve társai halála is megjelenik. A háborúról szóló verseiben is a halál jelenik
meg. Második legfontosabb témája a hitvesi szerelem. Felesége Gyarmati Fanni volt,
akihez élete végéig hű volt. A munkatáborokban, illetve menetelései során is az iránti
érzelmei tartják életben. Harmadik témája a férfi barátság, ami a költőtársak és
mesterek tiszteleteként jelenik meg. Az utolsó téma a táj. A tájban saját lelkiállapota
tükröződik.
A bori-noteszt a munkatáborokban, illetve menetelései során írta. A bori-notesz nevet
csak később, halála után kapta. A borítóra Radnóti négy nyelven írta rá, hogy aki
megtalálja jutassa el Ortutai Gyulához. A notesz viharkabátja belső zsebében volt
mikor meghalt, így maradt ép.
A halál és az idill egyaránt megjelenik a bori-noteszbeli versekben.

III. Pályakép

 Legfontosabb témák a költészetében:

1. Halál:
- születésekor anyja és ikertestvére is meghal, ezért mindig bűntudatot érez,
és költészetében nagy szerepe van- saját elképzelt halála is megjelenik
verseiben
- a háború embertelensége és társai halála
2. Hitvesi szerelem
- felesége íránti érzelmei nagyon erősek, élete utolsó részében csak ezek
tartják életben
3. Férfi barátság:
- a mesterek tisztelete
- költőtársak
4. Táj:
- általában a lelkiállapotát tükrözi

IV. Bori-notesz:
 Nevét csak később, Radnóti halála után kapta ·
 A munkatáborokban és menetelései során írta a verseit
 4 nyelven írta rá a borítóra, hogy aki megtalálja juttassa el Ortutai Gyula,
néprajzkutatónak
  Viharkabátja belső zsebében találták meg akkor, amikor a tömegsírt
exhumálták.
 Bori notesz versei: 1944 május 2. Behívják utolsó munkaszolgálatára,
Szerbia, Bor, versei: Hetedik ecloga, Levél a hitveshez, Gyökér, A la
recherche…, Nyolcadik ecloga, Erőltetett menet, Razglednicák csak rémhírek
terjedtek, nem tudták mi lesz velük, ezért kétség és remény jelentkezik
verseiben: „Rémhírek és férgek közt él itt francia. Lengyel, hangos olasz,
szakadár szerb, méla zsidó a hegyekben, szétdarabolt, lázas test a mégis egy
életet él itt, — jó hírt vár, szép asszonyi szót, szabad emberi sorsot, s várja a
véget, a sűrű homályba bukó csodának” Hetedik ecloga
A la recherche: múltat eleveníti fel, elveszített béke idillikus képei címe
mutatja” Proust A la recherche du temps perdu című emlékező nosztalgia
jegyében Apollinaire hexameter nosztalgikus emlék, tragédia valóságos képei
béke, derű szétrombolása, barátok, társak pusztulásba
Gyökér: alkotás jövendő sorsába vetett remény, beteljesülő személyes végzet
tudata allegorikus képek támaszt kínál az elhagyott otthon, asszony Levél a
hitveshez: szerelem az utolsó erőforrása valóságos világ és a költő
álomvilágának ütköztetése
Erőltetett menet: kettémetszett párosrímű niebelungi sor otthon erőt adó
emlékének felidézése a szörnyű valóság leírása lelki, erkölcsi erő, amiért
kitartanak Razglednica: szerbül képeslapok a cartes postales műfaját elevenítik
fel néhány soros helyzetképekben elevenítik fel 4 db van mindegyik már
menetelés közben készült egyre keserűbbek, a halál tudata jelenik meg benne
az elsőben még van remény, erő, melyet a magában hordozott otthon ad a
negyedikben már saját halálát írja le, ugyanúgy, ahogy történt

V. A halál és idill költeményeiben (a halál és az idill legtöbb versében megjelenik):

Hetedik ecloga:
Idill:az idill az eclogák fontos része, ebben a versben nem jelenik meg konkrétan,
csupán a képzeletbe való menekülés tekinthető idillnek.
Halál: a költő munkatáborban van ezért a halál közelségégét érzékelhetjük. A
műben megjelenő féregmotívum is a halál érzetét erősíti
Motívum: bogár motívum
Á la recherce:
Idill: az idill a múlt felidézéseként jelenik meg.
Halál: a háború képei a halált evokálják
Motívum: férfi barátság
Erőltetett menet:
Idill: ebben a versben is a múlt felidézésében van az idill.
Halál: A múlt idilljével szemben, a tragikus jelenben halál vár rá, a menet közben
sokan meghalnak.

Razglednicák:

-.szerb nyelven képeslap (életképszerű helyzetjelentések)

- összesen 4 razglednicát írt, ezeket menetelései során írta (a hegyek közt,
Cservenka, Mohács, Szentkirályszabadja)

1. az erőltetett menet közbeni emlékeit írja le.

a háború képei jelennek meg. Az angyal motívum és a bogár motívum is a halált
 mutatja
feleségéhez szól
2. ebben a versben az idilli béke, és a háború egyaránt megjelenik, erre az
ellentétre épül a vers (háború-béke; távol-közel)
3. a költő a pusztulást tapasztalja közelről is. Ember és állat egyaránt szenved. Az
utolsó sor alliterációja a halál borzalmát mutatja.
4. ez a vers egyben élete utolsó verse. A tarkólövésről ír, látja a jövőbeli halálát. A
melette fekvő ember, akit lelőttek Borsi Miklós hegedűművész volt. Az egész
költemény a reménytelenséget sugallja, a rövid kemény mondatok amiket
magának címez is ezt az érzetet erősíti. Az ironikusan megváltoztatott
közmondás is a költő elkeseredettségét fejezi ki.

Az eclogák fontos része az idill, a hetedik eclogában viszont konkrétan nem jelenik
meg, csak a képzeletbe való menekülés tekinthető idillnek. A költő Lager
Heidenauban van, és ahogy esteledik, a sötétben nem látszódnak a rácsok, és bár
tudja, hogy valójában még mindig ott vannak, mégis kicsit szabadnak érzi magát. Az
eclogák párbeszédesek, de ebben az eclogában csak egy monológ, van ami valójában
Radnóti feleségéhez szól, és a Lager élményeit írja meg. Megjelenik a bogármotívum ,
a költő egy féreghez hasonlítja magát. A vers szerelmi vallomással zárul.

Az Á la recherche utalás Marcel Proust, Az eltűnt idő nyomában című regényére. Idő
és értékszembesítő vers. Radnóti a múltba akar visszamenni, az idillbe vágyik vissza.
Az eltűnt társakat idézi fel. A vers a tragikus jelen és a múlt idilljének ellentétére épül. A
vers végén megjelenő kocsmával együtt az idilli motívumok is megjelennek (nők,
asztal, bor, költészet), de az ezzel együtt megjelenő halál utal a háborúra.
Az erőltetett menetben a foglyok menetéről beszél a költő. 13 és 14 szótagos
nibelungizált alexandrinokból áll a vers, a sorok középen elvannak tördelve, a
kihagyott hely az út rajzolatát adja, vagy a fáradt foglyok vánszorgását is jelentheti. A
versben a költő két énje, pesszimista és optimista kerül egymással szembe. A vers
négy részből áll. Az első rész pesszimista. Arról ír a költő, hogy milyen értelmetlen
tovább folytatni, mindig újból felállni. A második részben háborús képek jelennek meg,
melyek minden reményt összezúznak. A harmadik rész a költemény fordulópontja. A
durva realitást idill váltja fel. Az otthoni tájat idézi fel, bár tudja, hogy már nem létezik.
Az utolsó részben a "de hisz lehet talán még" felkiáltó mondat fejezi ki a
diadalmaskodó elszántságot. Az utolsó sorban a túlélés szándéka jelenik meg.

A Razglednica szó szerbül képeslapot jelent. Négy razglednicát írt Radnóti. Ezek
életképszerű helyzetjelentések, a menetelései során írta őket (A hegyek közt,
Cservenka, Mohács, Szentkirályszabadja). Az első razglednicában a menetelés
emlékeit írja le a költő. Ahogy egyre közelednek a fronthoz, háborúra utaló jeleket
találnak (ágyúszó). Feleségébe kapaszkodik, belőle merít erőt, hogy túl tudja élni a
nehézségeket. Az angyalmotívum is a háború kegyetlenségét fokozza, ugyanis még
az angyal is csodálja az öldöklést. Megjelenik a bogármotívum, a temetkező bogár a
halál közelségét sejteti. A második razglednicában háború és békés idill együtt jelenik
meg. Míg a távolban dúl a háború, ott ahol a foglyok menetelnek ott még béke van. Az
egész vers erre a háború és béke, távol-közel ellentétre épül. A harmadik
razglednicában szintén a pusztulás képei jelennek meg, a költő ezeket közelről is
tapasztalja. Állat és ember egyaránt szenved. Az utolsó sor (Fölöttünk fú a förtelmes
halál) hármas alliterációja fokozza a borzalom érzetét erősíti. Az utolsó razgednica
egyben utolsó verse is a költőnek. A tarkólövésről ír, látja saját halálát is. A mellette
fekvő ember Borsi Miklós hegedűművész volt. Az egész költemény a
reménytelenséget sugallja, ezt fokozzák a rövid, kemény mondatok is melyeket a költő
magának címez. A türelem rózsát terem mondás ironikus megváltoztatása "halált
virágzik most a türelem"-re is az elkeseredettséget, és azt mutatja, hogy nincs kiút
csak a halál vár rá.