-édesapja: Ady Lőrinc; hétszilvafás nemes -édesanyja: Pásztor Mária -tanulmányai: Érdmindszent; Nagykároly; Zilah -első verse a Szilágy című lapban jelent meg: Március 20. -1896: érettségi> ősszel beiratkozik Debrecenbe (jogi kar)> az előadásokat hanyagolja -debreceni folyóiratoknál tevékenykedik: Debreceni Főiskolai lapok; Debreceni Ellenőr; Debreceni Hírlap -1899: Debrecen c. lap hivatalos munkatársa első verses kötete: Versek 1900: nagyváradi Szabadság c. lap> élénk szellemi élet; harc a magyarság kulturális és szociális elmaradottsága ellen; munkásság felemelése -1901: Nagyváradi Napló kiváló újságíró -orfeumi táncosnővel folytatott viszonyzy szifilisz -Diósy Ödönné Brüll Adél (Léda); Párizsban élő magyar asszony; gazdag> felfigyel Adyra> 1903: felkeresi Adyt> Ady hazatért Érdmindszentre, franciát tanul, pénz gyűjt, olyan lapot keres ahová Párizsból haza küldheti cikkeit. -1903: Mégegyszer c. kötet -1904: Párizs Léda segíti, ápolja; de nem érzi jól magát hazatér -Budapest: Budapesti Napló> feszült politikai légkör> 1906: a támadások középpontjába kerül, Új Versek c. kötete miatt> értetlenség (szimbolizmus, erkölcstelenség szerelmi költészet, hazafiatlanság magyar sorsról írt versei)> újra Párizsba megy -mikor hazajön anyagi gondok -1908: Nyugat munkatársa -Újabb támadások: A duk-duk affér c. cikket írja Ady ami megjelenik az Új Időkben (összetűzésbe kerül barátaival) -1909-től egészsége romlik> szanatóriumi kezelés -sokat utazik, 7x jár még Párizsban -a Lédával való találkozások rövidülnek> 1912. végretér a szerelem -Boncza Berta (Csinszka); levelezés 1911-től leánynevelő intézetből> 1914: Ady meglátogatja Csucsán> 1915: esküvő> Pesten élnek, Ady nem boldog -1.Háború (akár győzünk, akár veszítünk a háború tragédiához vezet) -2.A lapok nem vállalták verseit -Házassága megromlik> betegsége súlyosbodik (szellemi bénulás, beszéd központ) -Utolsó verse Üdvüzlet a győzőnek -1919. január 27. meghal Ars poetica: a költészet feladata; a költészet természete; szerepvállalás. Irodalmunk hagyománya erős közéleti elkötelezettség (átpolitizáltság), jellemzően szabadság- és egyenlőségpárti. Már a hódoltság a reformáció idején elkezdődött (Bornemissza Péter)> kőkemény nemzetbírálat: széthúzás, belső viszály, büntetés bűneinkért az idegen uralom. Aztán Zrínyi: fölhívja a figyelmet ideje az országot egyesíteni, összefogás (Szigeti veszedelem). Felvilágosodás: jellemző a romlott jelen és a dicső múlt, idő és értékszembesítés, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc őket követte Petőfi majd Ady. Ady: Nyugat vezéregyénisége; mindennapi magyarságtudathoz járult hozzá; értelmiségi, költő és publicista; témák: elidegenedés a történelemtől, magyar reménytelenség, eszmény és valóság, férfi-nő kapcsolatok, modern istenhit portré: folyamatosan ars poétikus, szimpla költő-mivoltát tagadja; szerénytelen, energikus, dacos, őszinte; romantikus küldetéstudat, mégis-morál Ady az új élet hírnöke, az új Messiás kíván lenni. Feladata a magyarságot kritikai önszemléletre kényszeríteni; feltárja a magyar lét hiányosságait, bűneit, problémáit. Hangja dacos. Ő az igazi nagy művész, benne a mártírságot is vállaló elhivatottság. Harmadik kötete: Új versek. Ez az első igazi Ady kötet. Irodalomtörténetünk legnagyobb visszhangot kiváltó kötete. Fordulópont a líra történetében. Ady a legtudatosabb költőink egyike. Ciklusokban, sőt kötetekben gondolkodott. Köteteinek szerkezete (Új versek) -előhang:cím nélküli vers, a kötet legfontosabb témáját szólaltatja meg (Góg és Magóg fia vagyok én...) 1.Léda asszony zsoltárai 2.A magyar Ugaron 3.A daloló Párizs (2.-3. ellentét) 4.Szűz ormok vándora -kulcsszó: ÚJ (gyakran előfordul, fontos jelentés tartalom) új magyar társadalom, új magyar költészet Költészetére jellemző a költői eszközök használata (ismétlések, felsorolás, halmozás, fokozás, gazdag jelző használat, ellentét) Ellentét a költői Én és Ti a környezet közt. Én: fölnagyított, gőgös, mitizált, zseni; aki időben térben óriássá nagyított. Ti: durva, gaz, erőszakos, elnyomó primitív, de hatalmas. Folytatja Petőfi féle hagyományokat. Eszménye a reménytelenül is küzdő költő. Ars poeticái: Hunn, új legenda A ’10-es évek elejére nyilvánvalóvá vált, hogy a költészetével állandóan színen lévő, behatárolt költői eszközökkel dolgozó, sokrétű voltában is szűkös témakörű Ady-költészet kifáradt, lehetőségeit kimerítette. A jó barát és mecénás Hatvany 1913-as cikkében arra figyelmezteti Adyt, hogy a megújulás csak a költői igényesség és műgond révén történhet, s példaként hozza Goethét és Aranyt. A vers válasz Hatvany Lajos bírálatára, két központi téma: önarckép és mit gondol a költészetről. A cím értelmezése: ősi hagyományok folytatója (hunn) és radikális újító (új) csodák világából származik (legenda). Mindenféle minta követését elutasítja. El utasítja a l'art pour l'art az az (költészet a költészetért), ő nem magának ír. Hangsúlyozza a költészet közösségteremtő, világ átalakító funkcióját. Góg és Magóg fia vagyok én... A vers Ady új költői magatartását, magyarságképét is tartalmazza. A vers hőse bezárva érzi magát a Kárpátok által, de nem tud kitörni, még sírni is tilos Magyarországon. Verecke útján jött a honfoglalókkal, de most nyugatról akar betörni, mert új daloknak jött el az ideje. Pusztaszer, azaz az ősi Magyarország elpusztítja, aki újat akar, de a vers hőse mégis harcba száll, mert így is magyar. A versre élesen ellentétes két pólus jellemző: a költő és Pusztaszer ellentéte. A költő honfoglaló és újító, Kelet és Nyugat egységét hirdeti, hatalmas erejű, fegyvere a dal, és magyar, győztes. Ezzel szemben Pusztaszer a honfoglalásra hivatkozik, magát keletinek hirdeti, gyűlölködik, eltapos, durva, látszólag felülkerekedik. A költő azonban mégis dalol új hangon, mert ő az igazi magyar, az ő oldalán az igazság. A vers óriási botrányt keltett, megadta az új költészet alaphangját. Az Új versek c. kötet megjelenésének éve, 1906 vízválasztó dátum a magyar irodalomban. Ha össze akarjuk foglalni, miben is hozott Ady merőben újat, a következő szempontokat sorolhatnánk fel: 1. profetikus küldetéstudata A köteteiben kirajzolódik népe iránt érzett profetikus elhivatottság-tudata, a meg nem értett vátesz-költő alakja, a magyarságért felvállalt küzdelmének reménytelensége (A magyar messiások, Új vizeken járok), prófétai magánya (az Illés szekerén előhangja, Szeretném, ha szeretnének). Nemzetszemlélete kritikus, mely egyszerre szeretetteljes féltés és haragvás, nemzetostorozó indulat. 2. a "felfokozott személyesség" lírája, szimbolista és tudat-líra Merőben új líramodellel lép fel, a "fölfokozott személyesség" lírájával: versei kísérletek a maga identitásának, szellemi kilétének körülírására. Saját belső világára, látomásaira, sejtelmeire összpontosít, éppen ezért mondandójának kifejezéséhez a szimbolizmus eszközeihez nyúl: érzékletes tárgyi és természeti jelenségekkel, képekkel, jelképekkel fejezi ki belső világának rezdüléseit. Versei születéséhez nem külső élmények, hanem tudatállapota adja a motivációt. 3. sajátos jelképrendszere, köteteken átívelő lírafolyam A belső élmények megragadására felhasznált képek, jelképek sajátos jelképrendszerré, "mitológiává" formálódnak költészetében. Verseit biblikus, antik, magyar kultúrtörténeti utalások, allúziók szövik át. Vezérmotívumai, s az egyes témakörök köteteken át folytatódnak, így egy kötet nem csupán versek gyűjteményét jelenti, többletjelentést hordoz. A téma- és motívumhálózatnak köszönhetően életműve egységes lírai folyammá szélesül. 4. verseinek ritmikája Ady nem ragaszkodott a hagyományos verselési szabályokhoz. Sorai nem a hagyományos verselési módot követik, legtöbbször szabálytalanok. Ennek oka, hogy szabadon, komplex módon alkalmazza az időmértékes és ütemhangsúlyos verselési technikát. Így születnek kevert ritmusú versei, melyekben időmértékes és ütemhangsúlyos sorok kerülnek egymás mellé, ötvözött verseiben pedig a jelenség egy soron belül is előfordul. Ha megszokott ritmusú költeményt ír, annak mindig külön poétikai oka van, pl. az archaizálás a kuruc versek esetében.