Ady Endre ars poeticája

-1877. november 22. Érdmindszent

-édesapja: Ady Lőrinc; hétszilvafás nemes
-édesanyja: Pásztor Mária
-tanulmányai: Érdmindszent; Nagykároly; Zilah
-első verse a Szilágy című lapban jelent meg: Március 20.
-1896: érettségi> ősszel beiratkozik Debrecenbe (jogi kar)> az előadásokat
hanyagolja
-debreceni folyóiratoknál tevékenykedik: Debreceni Főiskolai lapok; Debreceni
Ellenőr; Debreceni Hírlap
-1899: Debrecen c. lap hivatalos munkatársa első verses kötete: Versek
1900: nagyváradi Szabadság c. lap> élénk szellemi élet; harc a magyarság
kulturális és szociális elmaradottsága ellen; munkásság felemelése
-1901: Nagyváradi Napló kiváló újságíró
-orfeumi táncosnővel folytatott viszonyzy szifilisz
-Diósy Ödönné Brüll Adél (Léda); Párizsban élő magyar asszony; gazdag>
felfigyel Adyra> 1903: felkeresi Adyt> Ady hazatért Érdmindszentre, franciát tanul,
pénz gyűjt, olyan lapot keres ahová Párizsból haza küldheti cikkeit.
-1903: Mégegyszer c. kötet
-1904: Párizs Léda segíti, ápolja; de nem érzi jól magát hazatér
-Budapest: Budapesti Napló> feszült politikai légkör> 1906: a támadások
középpontjába kerül, Új Versek c. kötete miatt> értetlenség (szimbolizmus,
erkölcstelenség szerelmi költészet, hazafiatlanság magyar sorsról írt versei)> újra
Párizsba megy
-mikor hazajön anyagi gondok
-1908: Nyugat munkatársa
-Újabb támadások: A duk-duk affér c. cikket írja Ady ami megjelenik az Új
Időkben (összetűzésbe kerül barátaival)
-1909-től egészsége romlik> szanatóriumi kezelés
-sokat utazik, 7x jár még Párizsban
-a Lédával való találkozások rövidülnek> 1912. végretér a szerelem
-Boncza Berta (Csinszka); levelezés 1911-től leánynevelő intézetből> 1914: Ady
meglátogatja Csucsán> 1915: esküvő> Pesten élnek, Ady nem boldog
-1.Háború (akár győzünk, akár veszítünk a háború tragédiához vezet)
-2.A lapok nem vállalták verseit
-Házassága megromlik> betegsége súlyosbodik (szellemi bénulás, beszéd központ)
-Utolsó verse Üdvüzlet a győzőnek
-1919. január 27. meghal
Ars poetica: a költészet feladata; a költészet természete; szerepvállalás. Irodalmunk
hagyománya erős közéleti elkötelezettség (átpolitizáltság), jellemzően szabadság-
és egyenlőségpárti. Már a hódoltság a reformáció idején elkezdődött (Bornemissza
Péter)> kőkemény nemzetbírálat: széthúzás, belső viszály, büntetés bűneinkért az
idegen uralom. Aztán Zrínyi: fölhívja a figyelmet ideje az országot egyesíteni,
összefogás (Szigeti veszedelem). Felvilágosodás: jellemző a romlott jelen és a
dicső múlt, idő és értékszembesítés, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc őket követte
Petőfi majd Ady.
Ady: Nyugat vezéregyénisége; mindennapi magyarságtudathoz járult hozzá;
értelmiségi, költő és publicista; témák: elidegenedés a történelemtől, magyar
reménytelenség, eszmény és valóság, férfi-nő kapcsolatok, modern istenhit
portré: folyamatosan ars poétikus, szimpla költő-mivoltát tagadja; szerénytelen,
energikus, dacos, őszinte; romantikus küldetéstudat, mégis-morál
Ady az új élet hírnöke, az új Messiás kíván lenni. Feladata a magyarságot kritikai
önszemléletre kényszeríteni; feltárja a magyar lét hiányosságait, bűneit, problémáit.
Hangja dacos. Ő az igazi nagy művész, benne a mártírságot is vállaló elhivatottság.
Harmadik kötete: Új versek. Ez az első igazi Ady kötet. Irodalomtörténetünk
legnagyobb visszhangot kiváltó kötete. Fordulópont a líra történetében. Ady a
legtudatosabb költőink egyike. Ciklusokban, sőt kötetekben gondolkodott.
Köteteinek szerkezete (Új versek)
-előhang:cím nélküli vers, a kötet legfontosabb témáját szólaltatja meg (Góg és
Magóg fia vagyok én...)
1.Léda asszony zsoltárai
2.A magyar Ugaron
3.A daloló Párizs (2.-3. ellentét)
4.Szűz ormok vándora
-kulcsszó: ÚJ (gyakran előfordul, fontos jelentés tartalom) új magyar társadalom, új
magyar költészet
Költészetére jellemző a költői eszközök használata (ismétlések, felsorolás,
halmozás, fokozás, gazdag jelző használat, ellentét)
Ellentét a költői Én és Ti a környezet közt. Én: fölnagyított, gőgös, mitizált, zseni;
aki időben térben óriássá nagyított. Ti: durva, gaz, erőszakos, elnyomó primitív, de
hatalmas. Folytatja Petőfi féle hagyományokat. Eszménye a reménytelenül is küzdő
költő.
Ars poeticái:
Hunn, új legenda
A ’10-es évek elejére nyilvánvalóvá vált, hogy a költészetével állandóan színen
lévő, behatárolt költői eszközökkel dolgozó, sokrétű voltában is szűkös témakörű
Ady-költészet kifáradt, lehetőségeit kimerítette. A jó barát és mecénás Hatvany
1913-as cikkében arra figyelmezteti Adyt, hogy a megújulás csak a költői
igényesség és műgond révén történhet, s példaként hozza Goethét és Aranyt. A vers
válasz Hatvany Lajos bírálatára, két központi téma: önarckép és mit gondol a
költészetről. A cím értelmezése: ősi hagyományok folytatója (hunn) és radikális
újító (új) csodák világából származik (legenda). Mindenféle minta követését
elutasítja. El utasítja a l'art pour l'art az az (költészet a költészetért), ő nem magának
ír. Hangsúlyozza a költészet közösségteremtő, világ átalakító funkcióját.
Góg és Magóg fia vagyok én...
A vers Ady új költői magatartását, magyarságképét is tartalmazza. A vers hőse
bezárva érzi magát a Kárpátok által, de nem tud kitörni, még sírni is tilos
Magyarországon. Verecke útján jött a honfoglalókkal, de most nyugatról akar
betörni, mert új daloknak jött el az ideje. Pusztaszer, azaz az ősi Magyarország
elpusztítja, aki újat akar, de a vers hőse mégis harcba száll, mert így is magyar.
A versre élesen ellentétes két pólus jellemző: a költő és Pusztaszer ellentéte. A
költő honfoglaló és újító, Kelet és Nyugat egységét hirdeti, hatalmas erejű,
fegyvere a dal, és magyar, győztes. Ezzel szemben Pusztaszer a honfoglalásra
hivatkozik, magát keletinek hirdeti, gyűlölködik, eltapos, durva, látszólag
felülkerekedik.
A költő azonban mégis dalol új hangon, mert ő az igazi magyar, az ő oldalán az
igazság.
A vers óriási botrányt keltett, megadta az új költészet alaphangját.
Az Új versek c. kötet megjelenésének éve, 1906 vízválasztó dátum a magyar
irodalomban. Ha össze akarjuk foglalni, miben is hozott Ady merőben újat, a
következő szempontokat sorolhatnánk fel:
1. profetikus küldetéstudata
A köteteiben kirajzolódik népe iránt érzett profetikus elhivatottság-tudata, a meg
nem értett vátesz-költő alakja, a magyarságért felvállalt küzdelmének
reménytelensége (A magyar messiások, Új vizeken járok), prófétai magánya (az
Illés szekerén előhangja, Szeretném, ha szeretnének). Nemzetszemlélete kritikus,
mely egyszerre szeretetteljes féltés és haragvás, nemzetostorozó indulat.
2. a "felfokozott személyesség" lírája, szimbolista és tudat-líra
Merőben új líramodellel lép fel, a "fölfokozott személyesség" lírájával: versei
kísérletek a maga identitásának, szellemi kilétének körülírására. Saját belső
világára, látomásaira, sejtelmeire összpontosít, éppen ezért mondandójának
kifejezéséhez a szimbolizmus eszközeihez nyúl: érzékletes tárgyi és természeti
jelenségekkel, képekkel, jelképekkel fejezi ki belső világának rezdüléseit. Versei
születéséhez nem külső élmények, hanem tudatállapota adja a motivációt.
3. sajátos jelképrendszere, köteteken átívelő lírafolyam
A belső élmények megragadására felhasznált képek, jelképek sajátos
jelképrendszerré, "mitológiává" formálódnak költészetében. Verseit biblikus, antik,
magyar kultúrtörténeti utalások, allúziók szövik át. Vezérmotívumai, s az egyes
témakörök köteteken át folytatódnak, így egy kötet nem csupán versek
gyűjteményét jelenti, többletjelentést hordoz. A téma- és motívumhálózatnak
köszönhetően életműve egységes lírai folyammá szélesül.
4. verseinek ritmikája
Ady nem ragaszkodott a hagyományos verselési szabályokhoz. Sorai nem a
hagyományos verselési módot követik, legtöbbször szabálytalanok. Ennek oka,
hogy szabadon, komplex módon alkalmazza az időmértékes és ütemhangsúlyos
verselési technikát. Így születnek kevert ritmusú versei, melyekben időmértékes és
ütemhangsúlyos sorok kerülnek egymás mellé, ötvözött verseiben pedig a jelenség
egy soron belül is előfordul. Ha megszokott ritmusú költeményt ír, annak mindig
külön poétikai oka van, pl. az archaizálás a kuruc versek esetében.