Vázlat az eddigi irodalomanyaghoz

Előzmények

 Kiegyezés (1867) utáni gyors fejlődés megváltoztatta hazánk gazdasági, kulturális életét.
 Honfoglalás ezeréves évfordulója 1896.
 Fejlődik: vasút és közúthálózat
 Budapest világváros lesz: föld alatti vasút, Országház, Halászbástya
 Megoldatlan a honvédelem, a nemzetiségek kérdése,
 világháború
 Trianoni békediktátum

Három irodalmi-művészeti irányzat

1. A nemzeti konzervativizmus
ÚJ IDŐK 1894-1949
CÉLKITŰZÉSE:
A hagyomány és újítás ötvözése
Olvasóvá nevelés, azolvasóközönség megteremtése
Az írás esztétikai és szakmai minőségére nagy hangsúlyt fektettek
Herczeg Ferenc (szerk.), Mikszáth Kálmán, Jókai Mór
2. A klasszikus modernség
NYUGAT 1908-1941
Célkitűzése:
Alkotói szabadság elvét hirdette
Teret ad az új eszméknek, életérzéseknek,
Formálja az irodalmi közízlést
Szembefordul az ország visszahúzó hagyományaival
Három nemzedék
Szerkesztői: Ignotius, Osvát Ernő, Fenyő Miksa, Babits Mihály, Móricz Zsigmond
3. A transzilvanizmus
ERDÉLYI HELIKON 1928-1944
Célkitűzése
Erdély magyar hagyományait őrizték
Újraszervezték az erdélyi művészeti életet
Főszerkesztője: Gróf Bánffy Miklós
Munkatársai: Áprily Lajos, Reményik Sándor, Kós Károly
Megjelentette a NYUGAT munkatársainak munkáit is: Babits Mihály, Kosztolányi Dezső,
József Attila

Ady Endre: Góg és Magóg fia vagyok én

 A nagyvilágot megjárt költő hazatérve látta hazája elmaradottságát. Egyszerre
tekintette magát az ősi magyar értékek örökösének és az új, nyugat-európai költészet
magyarországi meghonosítójának. Műveiben egyszerre fejezi ki hazája iránti
szeretetét és a kulturális elmaradottság miatti bírálatot.
 1-2. versszak felépítése azonos: erőteljes kijelentések, majd bizonytalanságot sugalló
kérdések. Költői hitvallását is megfogalmazzák: az ősi örökség megőrzése és a magyar
líra megújítása.
  3-4. versszak azt igazolja, hogy a költő nem engedi magát elhallgattatni „új, az énekes
Vazul”
 Így lesz Verecke és Pusztaszer az ősi örökség szimbóluma, Dévény pedig a
megújulásé.
 ellentétek:

Ady Endre: Őrizem a szemedet

 A költő feleségéhez, Csinszkához írt szerelmes versei harmóniát és nyugalmat
sugároznak, ez adja különleges varázsukat.
 A címben a szem - meghittséget teremt, közvetlenséget
 A vers megírása idején Ady nemcsak a háború szörnyűségeitől szenvedett, hanem
betegsége is egyre jobban elhatalmasodott rajta.
 A pusztuló világban Ady feleségébe kapaszkodik, miközben érzi, hogy közeleg a vég
 A költeményben a szerelem és az otthon nyugalmat adó menedékként jelenik meg a
halállal és a háborúval („Világok pusztulásán”) szemben.
 párhuzam figyelhető meg (utal a köztük lévő korkülönbségre, s arra, hogy felesége
jelent biztos pontot számára)
A verset meg kell tanulni!

Ady Endre: A magyar Ugaron

 Új versek kötet (1906) A magyar Ugaron ciklusában jelent meg.

 Felháborodással fogadták, kevesen ismerték fel benne a hazaszeretet hangját.
 Újszerű tájlíra, mely látomásszerűen idézi meg a táj leírását.
 Metaforák sora („elvadult táj”, ős, buja föld”, ”égig nyúló giz-gazok”, vad indák”) jellemzi a
kibontakozó központi szóképet, mely egy szimbólum: UGAR (nagy kezdőbetűvel is jelzi a
költő)
 UGAR = a kulturálisan elmaradott Magyarország szimbóluma
 A vers bővelkedik ellentétekben: pl.: „giz-gazok” – „viág”
 a „kacagó szél” szimbóluma: elszalasztott lehetőségek, beteljesületlen álmok
 Műfaja: dal
 Ütemhangsúlyos a verselése, félrímek jellemzik

Ady Endre: Üzenet egykori iskolámba

 Szeretett iskolája és kedves tanárai iránti ragaszkodását örökítette meg a versben.

 Az iskola tanítása és üzenete elkísérte a versbeli beszélőt egész életén át.