Professional Documents
Culture Documents
Ady Endre a modern magyar líra megteremtője, a Nyugat eső nemzedékének vezéregyénisége. Az Új
versek c. kötetétől számítjuk a modern magyar költészet indulását. A szimbolizmus és a szecesszió
stílusirányzatában alkotott. Köteteit Baudelaire hatására tudatosan ciklusokba rendezi. Költészetével
tabu témákat feszeget, mint erotika, pénz, hit és kétely, de visszatérő motívumai még a halál, a
szerelem és a háború. Az új stílus és új szellemiség adták Ady újszerűségét verseiben.
Életformája és értékrendje is eltér az átlagostól. Versei gazdag, összefüggő jelképrendszert
alkotnak. Ez a szimbolizmus, melynek célja, hogy a mű témájától, tárgyi világától függetlenül,
ill. ezeken keresztül a szépség, a magasrendű értékvilág megközelítése és kifejezése.
Adyt kivételes küldetéstudat jellemez, erről szól költői programjában, akinek feladata a modern
magyar költészet megteremtése és az ország felzárkóztatása a Nyugathoz. Verseit fenntartással
fogadták, olykor hazafiatlansággal és erkölcstelenséggel is vádolták.
Ady szimbolista költészetét két versével, a Héja-nász az avaron és a Harc a Nagyúrral/A magyar
Ugaron c. versével kívánom bemutatni.
Héjanász az avaron c. vershez bevezető: (ezt csak akkor kell elmondani, ha ezt a verset választod)
Ady szerelmes verseinek ihletője Diósy Ödönné Brüll Adél, akinek Ady sokat köszönhet, hiszen ő volt
az, aki felfigyelt Ady írásáraira a Nyugatban, majd felkarolta és Párizsban megismertette vele a
modern költészetet. Ott bontakozott ki Ady költészete. Adéllal való viszonya nagy megbotránkozást
keltett, hiszen a nő idősebb volt Adynál, ráadásul férjes asszony, ám ők mégis nyíltan vállalták
kapcsolatukat. Szerelmüket folyamatos harc, szélsőséges érzelmek, ambivalens érzések uralják. A
Léda-versek állandó kísérője a halál-motívum, mint szecessziós jegy. Lédával való hosszú kapcsolatát
végül az Elbocsátó szép üzenet c. versével zárta le.
Látomásos tájköltészet jellemzi, mert fiktív tájat jelenít meg, a táj és annak történései szimbolikus
jelentéssel kapcsolódnak össze. A tájak, mint az Ugar, a Tiszta, Bakony mind az elmaradott, magyar
nyomorúságot jelképezik.
VERSELEMZÉS
Feleletzáró:
Adyt prófétai gőg, zsenitudat, szeretetvágy jellemez, olykor a magány, hiábavalóság, csüggedés
érzése keríti hatalmába, amelyen mindig felülkerekedik a rá jellemző „mégis morállal”, vagyis a dacos
elszántsággal. Ady 1919-ben halt meg, a nemzet halottjaként temették el.