5.

Tétel

Vajda János élete és

Szerelmi költészete

Vajda az átmenet költő je a magyar lírában. Eszmei értelemben a Pető fi-féle polgári radikalizmus
következetes hirdető je, a személyesség szintjén a schopenhaueri életfájdalom megfogalmazója.
Átéli a XIX. század második fele centrumnélküliségének következményeit, és többnyire jelentő s mű vészi
szinten tolmácsolja azt.
Stilisztikai-poétikai szinten a Pető fi-féle népdal egyszerű ségétő l jut el a szimbolisztikus-allegorikus
ábrázolásig („Híd Petőfi és Ady között”).
1827. május 7-én Pesten született Édesapja fő erdész lett az Ürményi család vaáli birtokán
1828-tól a költő és családja ezen a birtokon élt.
Apja: Vajda Endre feltehető en Kulcsár István lapszerkesztő szolgálatában állt Pesten.
Anyja: Veleczky Lídia szobalányt, s itt született fiuk.
1839-1843 között a székesfehérvári ciszterciták gimnáziumba tanult.

Ezután pestre került, de egyetemi végzettséget nem szerzet.

A nagybátyánál a kor neves írójánál 1808-1846 Vajda Péternél lakott két évet.

Korán kezdett verseket írni. Fiatalon bekerül a 10-ek társaságába Pilvaxkör. Pető fi Sándor volt az ideálja és
annyira vonzotta az Ő példája, hogy Vajda is vándorszínésznek állt.
1846-ban felhagyott a színészkedéssel, és egy évig a Fehér megyei Alcsúton gazdatiszt gyakornok volt József
fő herceg mintauradalmában. Itt ismerkedett meg a modern mező gazdasággal és itt nyert fogalmat az újkori
polgárosulás szellemérő l. Eközben részt vett a márciusi forradalomban.

1848.augusztusban önként jelentkezett honvédnek, közlegényként kezdte a szolgálatot és hadnagy rangig vitte.

A világosi fegyverletétel után, mint volt honvédtisztet büntetésként közlegénynek besorozták az osztrák
hadseregbe. Egy évet Itáliában, majd Padovában szolgált.

1850-ben bocsátották el. Ezután Kiskunhalason, majd Budán földbecslési hivatalban, mint napidíjas vállalt
állást.

Testileg, lelkileg összeroppan, teljes mértékben szétesik a világa. Megváltozik a költészetének az iránya. Ez
után újságírás volt a polgári foglalkozása. Ezek az évek érlelték meg a politikai mondanivalóját. Ennek
lényege:1848 örökségének folytatása a korviszonyok adta lehető ségek között.

Még ugyanebben az évben ismerte meg élete egyetlen nagy szerelmét Kratochwill Georginát (1837-1910). A nő
egy magyar mágnás, 65 éves gróf Eszterházy Mihály szerető je lett, aki Bécsben egy pompás házat vásárolt
részére.
Idő közben Vajda is megházasodott abban reménykedve, hogy a fiatal lány megoldás lesz a szerelmi bánatára.
Bartos Rózát vette feleségül. Életük maga volt a pokol. Hat év múlva Vajda felbontotta az örökös
veszekedésektő l hangos házasságot.

A Gina-élmény következményeit soha nem heveri, ki a költő . Üressé vált számára a mindenség, kirablott lett a
világ. Igazi mély kapcsolatot a költő ez után senkivel nem tudott kialakítani. A költő neki írja szerelmes verseit
(Gina-ciklus).

1855-ben munkatársa, kíméletlen kritikusa a Magyar Sajtónak.

1857. január 8-tól 1864. szeptember 25-ig a Nővilág szerkesztő je.

1861-tő l a Csatár szerkesztő je. A Bach-rendszer bukása után fellendülő nemzeti mozgalmak szenvedélyes
résztvevő je.

1862-ben két röpiratot adott ki Lipcsében, Aristides álnéven (Önbírálat, Polgárosodás). Eszméivel,
hangvételével kihívta maga ellen a kor politikai, irodalmi uralkodó köreinek felháborodását.
Ezt fokozta, hogy az 1863-ban Jókaitól átvett Magyar Sajtóban újra a nyilvánosság elé tárta kritikai gondolatait.
Ifjú híveivel (Zilahy Károly, Bajza Jenő stb.) szembefordult az irodalmi Deák-párttal, az Akadémia, Kisfaludy
Társaság, kiadók stb. vezető ivel (Arany, Gyulai, Kemény Zsigmond, Salamon Ferenc és mások).

A hivatalos irodalom, az ún. Irodalmi Deák-párt vezető i Gyulai Pál és intézményei Akadémia, Kisfaludy
társaság nem csak politikai nézeteit nem fogadtak el, költészetét is visszautasították. Vajda csüggedését fokozta
politikai elszigetelő dés, önkéntes számű zetésben élt, az egész világgal hadakozva élte tovább az éveit.
Szegényen és elhagyatottan, magányosan küzdött, így lett akaratlanul is azoknak az új törekvésű fiataloknak a
példaképe, akik hozzáhasonlóan szembe fordultak a népnemzeti irányzattal.

1897.január 17-én, Budapesten gyomorvérzésben halt meg.

Pályájának szakaszai:

1. 1844-50 Pető fi –hatás életképek, népiesség

2. 1851-70 közéletiség, nemzethalál siratása
3. 1870 Filozófiai versek (Nyugat forradalmár)
Gina-ciklus
Én-líra, szimbolizmus és elidegenedés

Hangulatlíra: Természetfilozófiai és szerelmi lírája a legismertebb

Új típusú szerelemlíra:
Szerelmi költészetének meghatározó részét a Ginához írt két ciklus
(Szerelem átka ciklus
1854; Gina emléke ciklus 1856), illetve a visszaemlékezés költeményei teszik ki
(A kárhozat helyén 1872;
Húsz év múlva 1876;
A feledhetetlenhez 1882;
Harminc év után 1892).A szerelmi lírájában –testiség- a nő fogalma megváltozik

A Húsz év múlva

Keletkezés: 1876 ihlető Plátói szerelmet táplál

Műfaj: Elégia
Elégia: A líra műnemébe tartozó, személyes hangvételű, viszonylag hosszabb terjedelmű fájdalmas,
szomorú hangulatú költemény.
Típusa: Lírai hangvételű
Cím: Idő jelölő n motivikus-nosztalgikus vágyódás hangja szólal meg Vajda szerelmi lírájában is.
Alcím: Gina emlékkönyvek Vajda huszonöt éves volt, amikor megismerte Ginát.
Téma: A költő visszaemlékezése a szerelemre.
A nagyravágyó lány azonban ügyet sem vetett a költőre.
Hangulata: Elégikus , szomorú. Nem hitvesi líra, modern szerelmi líra- diszharmonikus ,a nő szenvedést okoz,
ambivalens érzések.
Szerkezete: A vers kerete egy természeti kép. A lírai én a Montblanc (mon blank) hófödte csúcsainak
allegorikus képével jellemzi önmagát. A hegy egyszerre fenséges és magányos. Az örök hó és jég képe a lélek
állapotát szemlélteti.. Ginának egyetlen pillanatra merül fel hattyúi képe. Ám ekkor felenged a gő gös magányba
zárkózó, jéghideg szív. A rideg hegy az örök szerelem jelképévé válik.
Szerkezete keretes versszerkezet,
1-2 strófa a keret első szakasza, Metonímiák jelzik, hogy a költő magányos, hiányt mutató szavak a (nem, se)
tagadószók. Pillanatnyi állapotát érzékelteti a fagyos, rideg érzelmekre képtelen szív.
3-4 strófák hangulatvilág szemben áll az első két strófával. A feloldódást a halmozott határozók (két idő és
két állapothatározóval jelzett a világba menekül, képzeletbeli tündértaván fiatalságát és szerelmét idézi vissza.
 4 versszak harmonikusan elrendezve, de ellentétes kötő szóval tükröztetve adja a szerkezetet. A szerelem már
elszakadt a tényleges életrajzi mozzanatoktól, a megszépítő messzeség adja értékét, kapcsolódva az ifjúság
képzetéhez is.
A nyitott befejezés a fölkelő nap megjelenítése. A kezdő kép megjelenítése a költemény szerkezetét lezárttá,
kiegyensúlyozottá teszi.
Kifejező eszközök: Több hasonlat, ismétlés, metafora, allegória, betű rím.
Verselése: ütemhangsúlyos, rím képlet ABAB keresztrím.
Üzenete: Magányosan érzi magát a költő , hiányzik a szerelme és, a nő nélkül ridegnek érzi a világot.

Harminc év után

A költő újra akar találkozni Ginával. Harminc év után ennek a találkozásnak állít emléket. Most már végleg
elsiratja Ginát. A vers nem az elveszett, hanem az „el nem nyert éden” fájdalmáról szól. Élete végén Vajda
utolsó, félbeszakadt költeményében már egy másik édenrő l álmodott. Az örök szerelem boldogsága helyett az
örök ég nyugalmát áhította.
Kelt:1892-bő l
Cím: Témajelölő , metonimikusan szándékosan rájátszik- a Húsz év múlva és a Harminc év múlva vers
egymással kommunikál.
Műfaj: Elégia –elképzelt helyzet
Téma: Gina ciklus érték-és idő szembesítő , búcsú-versszakító vers
Típusa: elé sajátságos vershelyzet, költő i képzelet idézi meg a fiktív fájdalmat okozó találkozást.

A vers szerkezete 3 egységre bontható, lineáris.

I.): 1 vsz. kitalált a helyszín és az idő , jövő idő t fejezi ki, de a jelent fogalmazza meg.
II.): 2-3-4 vsz. a lírai én tárgya Gina, aki a megszólított felismerheti magát-ráolvassa bű neit.
III.): 5 vsz. lezárja, a Gina korszakot a húsz év című versben jelen van még a remény, ebben a versben pedig már
nincs remény teljes elzárkózás, már teljesen kirekesztette magát a képzelgésbő l.
Stílusa: elő modern, a romantika és a szimbolizmus átmeneti korszaka.
Költői eszközök: metafora , inverzió, felkiáltás, alliteráció, körülírás, fokozás, megszemélyesítés ,allegória.
Verselése: idő mértékes jambusi sorok, keresztrímek a b a b c d c d

Üzenete: Nem csak a szakításról ír, hanem ábrázolja a mű vész és a múzsa viszonyának módjait. A költő szerepe
az, hogy témáiban örök szerepet biztosít a múzsájának.
A költő által teremtett kép és a valóság nem fedik egymást.