Ady Endre magyarságversei

Életrajz

 Érmindszenten született 1877ben

 régi nemesi család sarja ( családfájukat a 13.századig vissza tudták vezetni, Ond vezértől?)
 több értelmiség rétegből származtak
 kálvinista szellemben nevelték
 családi háttere nagyban befolyásolta személyiségét – nemesi öntudat, vallásosság
 táltosnak tartották: 6 ujjal született  kiválasztottság-érzet, küldetéstudat
 priarista iskola, kollégium
 ’96ban érettségizett – már írt verseket
 Debrecenben jogi akadémia – nem fejezte be
 1900, Nagyvárad – „Szabadság” c. újságnál írt  innen indul, később pesti megítélésből:
vidéki
 ’01ben a Nagyváradi Napló újságírója lesz – színvonalas  kialakult sajátos stílusa: harcias
modor
 ’05től szifilisz áldozata – sokáig kínozza
 még ’03ban beleszeret Lédába (férjes asszony): Diósy Ödönné Brüle Adél
 hasznos kapcsolat Adynak: Léda tehetős – támogatja Adyt anyagilag
 Léda (és férje) elviszi Adyt Párizsba = modern irodalom/kultúra jelképe Ady számára
 ’05ben Budapestre kerül – Budapesti Napló újságírója
 ’06 – első verses kötet: „Új versek” címmel  siker, de sokan kritizálják
 ’08 – Nyugat munkatársa (a folyóirat kezdetétől)
 többször visszatér Párizsba
 egészségi állapota hullámzó
 ’12ben véget ér Lédával való kapcsolata – ekkor már sikeres, sok verses kötettel és
népszerűséggel
 szerelmes levelet kap Boncza Bertától (az elsőt ’11ben)
 évekig leveleznek, ’14ben találkoznak először
 ’15ben összeházasodnak (közben I.vh.: vidéken laknak)
 Ady háborúellenes (ahogy az egész Nyugat)
 ’18 – agyvérzés  már alig tud beszélni, innentől már csak szenved
 ’19ben meghal egy szanatóriumban (2019: Ady halálának 100 éves évfordulója)
 ravatal a Nemzeti Múzeumban
 nagy nemzeti veszteség

Költészete

 kötetekként/témakörökként elkülöníthetőek a művei

 témakörök:

 én-versek  hiányérzet versei

 szerelmes versek  istenes versek
 magyarság-versek  ugar-versek
 halál-versek  világbáborús versek
  látomásos versek

 magyar irodalom megújítója

 szokatlan költészet  negatív kritika a konzervatívaktól; önteltnek tartották
 erőteljes, dinamikus költészet
 nagy hatással volt rá Baudelaire ciklusossága – ő is ezt alkalmazta versesköteteiben
 megszerkesztett kötetek
 szimbolisták/impresszionisták közé sorolható
 versei képszerűek: metaforák, (sokféle) szimbólumok, allegóriák
 zeneiség, áthajlások, dallamosság
 tökéletes szimultán verselés: egyszerre ütemhangsúlyos és időmértékes
 én-központúság, kiválasztottság-érzet  romantika váteszköltője

Magyarságversek

o Ady alapgondolata: hazafias érzelmek, magyarsággal újszerű kapcsolat: szereti és félti, de

bírálja és szidja is
o illeszkednek a romantikus hagyományba, de más a hazaszeretet
o központi téma: magyarok tehetetlenek, cselekvés-képtelenek, akaratgyengék
 ez dühíti Adyt
 szerinte a magyarok alkatilag ilyenek
o nemzethalál vízió: magyar nyelv/nép eltűnik? (mint pl. Szózatban)
o Ady viszonyítása alapja: Párizsban lévő kultúra/irodalom
 ez ösztönzi a vátoztatásra
 Párizs=centrum, Mo.=peremvidék
o indulatosak, sokszor reménytelennek mutatja a szituációt

Nekünk Mohács kell elemzése(1908)

=fordított himnusz
sanyargatásért könyörög
cím: Mohács  szenvedés szimbóluma
1.vsz. – E/3 vagy T/3  még kívülálló
2.vsz. – magáról E/1ben  ő is a nép része
3.vsz. – T/1  összetartozás
hangvétel: indulatos, feszült +kétségbeesett, keserű, dühös(3.vsz.)
erélyes felszólító/tiltó mondatok
magyarok = cigánynép, nincs hazájuk, csak bolyongnak  nincs nemzeti öntudat
utolsó vsz. – nemzethalál vízió – ez felrázná a népet  szenvedés tudná életben tartani a
magyarokat
nép: langyszívű, siheder  gyermeklelkű, veréshez (elnyomáshoz, szolgasághoz) szokott –
nem tudják kivívni a szabadságot
lírai én szándéka paradox (=kizáró): fájdalommal való segítés
versforma: rapszódikus – hosszabb, rövidebb sorok váltakozása  érzelmi tartalom: indulat
 minden versszak ugyanúgy kezdődik: anafora  nyomatékosítás
rím: páros
Föl-földobott kő elemzése(1909)

 keletkezés: Párizsból hazaérve írja

= válasz a kritikákra
 költő más arcát mutatja: vallomésos, személyes jellegű
 E/1ben beszél magárólc
 központi téma: hazaszeretet, lírai én hűsége a hazához = föl-földobott kő – az is visszaesik
 hazaszeretet ” kicsi országom” „hazajön fiad”  kis kedves megszólítások
 1.vsz. – sorsszerűség: „újra meg újra hazajön”  magát azonosítja a feldobott kővel
 2-3.vsz. – 1.vsz.ot, felütést magyarázza
 lírai én messze járhat, jókat láthatnak, de mindig visszatér a „porba” – lealacsonyító
VAGY -> eredet
 mindig elvágyik, de nem menekülhet a magyarságtól  magyar vágya hajtja
 4.vsz. – vallomás  kissé szomorú; mikor dühös és elvágyódik, akkor is magyar
 5.vsz. – ismételt magyarázata viselkedésének
 mikor ostorozza az országot
„te orcádra ütök”
 rá hasonlít az orsz
 6.vsz. – túlzásokba esik
 100x feldobnál
 érzelmes zárlat
 szerepek megfordulnak  azo ország „dobja fel”, de visszatérése egyéni akarat
 forma: első 2 sor hosszabb [mikor feldobja a követ], harmadik rövidebb [mikor az leesik]