Ady Endre

1877-ben Érmindszenten született

Szülei: Ady Lőrinc, Pásztor Mária

Iskolái: Érmindszent, Nagykároly – gimnázium

1896. Debrecenben jogot tanul – nem szereti, inkább olvasott, helyi lapokban publikál

Erősen hatott rá a maga korában híres filozófus Friedrich Nietzsche. A századvég magyar írói

a lázadót látták benne.

1899 júliusában Debrecenben jelent meg legelső verseskötete Versek címmel.

1899. Nagyváradra költözik, a Szabadság című lapba és a Nagyváradi Naplóba ír – kitűnő

újságíró

 Megismerkedett Diósy Ödönné Brüll Adéllel (Ady verseiben Lédának hívta)

1905. Budapesti Napló

1906. Új versek – szimbolista – Ez a könyv korszakzáró és korszaknyitó volt a magyar

irodalom történetében. Ez az alkotás költői magatartás és látásmód tekintetében egészen más

volt, mint amit az emberek megszoktak. Nemcsak a maradi műveletlenséget ostorozó hang

jelentett kihívást, hanem az a gőgös, arisztokratikus önszemlélet is, mely őt különb

magyarnak és nagyobb költőnek tüntette fel mindenki másnál. Kíméletlen harc indult ellene,

de voltak olyanok is akik mellé álltak, mert megérezték költészetének meghökkentően új

jellegét. Az igaztalan vádaskodások egyelőre meggyűlöltették vele Magyarországot és 1906

júniusában Párizsba menekült. 1907-ben jött vissza.

1908. Nyugat újságírója lett, így újra népszerűvé vált

1909-14. évente jelentet meg köteteket

Bohém élet – állandó anyagi gondjai vannak-szifiliszes lett

1912.vége a Léda-szerelemnek: Valaki útravált belőlünk, Elbocsátó szép üzenet

1911-től Boncza Berta – Csinszka

- a lány csak 16 volt, de csodálta Adyt

- nem volt teljesen egészséges szellemileg, apja saját unokahúga volt az anyja

-Ady a háború szörnyűségei és az öregedés érzése miatt menekült a

házasságba, kellett egy megnyugvás számára

- jó körülmények között éltek, de megromlott a kapcsolatuk

1915. Budapest, esküvő

1919. tüdőgyulladásban halt meg

Ady Stílusa

Költészetére jelentősen hatottak a francia impresszionista-szimbolista költők (elsősorban

Verlaine és Baudelaire), de Ady nem egyszerűen követte az impresszionizmus, szimbolizmus,

szecesszió hagyományait – tehát nemcsak a stílust, kifejező eszközöket, kifejezési módot

vette át -, hanem azokat továbbfejlesztve, egyénítve alakította ki saját, csak rá jellemző

stílusát. Ady költészetében a tradicionális nyelvi és képi elemek mellett hangsúlyosabbak az

egyéni, egyedi képek, jelképek, stíluseszközök, formai megoldások, újítások. Szimbólumai

leggyakrabban saját leleményei, és ezek a jelképek egymással összekapcsolódva sajátos

rendszert alkotnak.

Kötet-és verskompozíció

a műveit ciklusokba sorolta

 1906. Új versek – 4 versciklus

1. Léda asszony zsoltárai

2. A magyar Ugaron

3. A daloló Párizs

4. Szűz ormok vándora

 nyitó és záró versek

 a ciklus címe legtöbbször azonos egy adott vers címével

 3 szavas címeket ad

 kötetekre jellemző a szimmetrikus elrendezés

Általános jellemzők: (főleg az ars poeticára, de más táméban is gyakran megjelennek)

 Messiáshit: Ady hitt abban, hogy a költő arra született, hogy megváltást hozzon

 Zenitudat: önmagát géniusznak tartja és ezáltal vezető szerepet követel magának

 Elhivatottság érzés: Ady úgy lép fel verseiben mint akinek végrehajtandó küldetése

van

 Tragikus küldetéstudat: a költő úgy gondolja, hogy a küldetésébe akár bele is halhat,

de mégis végig kell csinálnia

 A költő nem csak a szép versek írója, hanem egy új élet hírnöke is

 Költői hangja: dacosan ingerült

 A költő valami újat akar kitalálni, de úgy, hogy közben figyel a magyar

hagyományokra is

Ars poetica

Programadó versek: mozdulni képtelen tömeg szemben áll a dinamikus, változásra

kész lírai énnel

1906. Új versek című verseskötetekben jelentek meg

Góg és Magóg fia vagyok én…

-nyitó vers

- nem volt címe

- sok helységnév és tulajdonnév található meg benne – jelképek, szimbólumok

-Góg és Magóg – bibliai pogány fejedelmek, a hagyományokat, a hagyományos

kultúrákat szimbolizálják, az azokhoz való kötődést

- Üzenete:

 általánosságban jellemző az Új versekre

 a lírai én a nyugati kultúrát akarja meghonosítani Magyarországon, de úgy,

hogy a magyar értékeket megtartja

 egyfajta megváltóként szembeszegül a hivatalos hatalommal

Szerkezete:

1-2. vsz.:

-szerkezeti és gondolati hasonlóság

-büszkeséget, de bizonytalanságot („hiába” szó) fejez ki

-Az 1-2. sor és az 5-6. sorban megjelenik az ősi magyar pogány múlthoz való
kötődés– Vereckei hágó, Góg és Magóg fia vagyok én

-az ujítást is szeretné meghonosítani M.o.-on, a hagyományok megtartása mellett –

„Új időknek, új dalaival”

-A líra én szerint csak ő képes arra, hogy az új eszméket megmutassa a magyaroknak,

ez az ő küldetése (vállalja is ezt!; ő, E/1. sz.-ben megpróbálja ezt, egyes-egyedül,

költőként; fel akarja törni a magyarság elzártságát)

3. vsz.:

-megmutatkozik a felnagyított költőszerep

-harcot mutat be: ellenfelei egy tömeg ↔egymaga

-vállalja a szenvedést is a cél érdekében (ezt Vazul szimbolizálja. Keresztény ↔

pogány-ezt vallja; nála ez lázadást jelent, azt szimbolizálja)

-a szenvedések hitét, gondolatát nem veszik el tőle

-ti (elmaradott, régihez való ragaszkodás) ↔ én (új lázadó)

4.vsz.

-„de” ellentétes kötőszóval kezdődik→ha fenn is áll a lehetőség, hogy belepusztul a

harcba, akkor is utolsó leheletéig harcol, írja a verseket, bízik benne, hogy ennek

hatására születik egy új M.o.

-állapothatározók halmozása =›szenvedés

-mégis háromszori ismétlése- célja: régivel, maradisággal való szembefordulás

-a bizonytalanság eltűnik, magabiztosan hisz egy jobb jövőben

-Pusztaszer – régihez való ragaszkodás szimbóluma

Költészetének célja: újítás, modernizálás

Mondanivalója:

-a magyarság megváltásra vár, ő az, akinek ezt meg kell tennie

- meg akarja őrizni a múlt hagyományait,de újítani is akar

-a multat sohasem szabad megtagadni, mert akkor nem lesz jövőnk

Stílusa: szimbolista – bibliai és ősi magyar szimbolumok

Új vizeken járok
- Budapesti Naplóban jelent meg: meghökkentő volt az olvasók számára, ennek oka a

társadalomkritika, a nyelvhasználat és az ismétlések

- záró vers

-cím: egyszerű szimbólum vagy metafora

- szerkezete: strófánként keretes (1.és 4.sor), a 3.sor a refrén, ezzel ösztönzi önmagát a

lírai én

-szimbólumok: Holnap hőse – a lírai énnel azonosítható

                       hajó - utalás Rimbaud-ra, A részeg hajósra

                       álom – vágy

-alakzatok: ismétlés, fokozás, halmozás

Cím: kifejezi az újítást, a változás akaratát – újítani, változtatni akar

- szimbólumok, motívumok

Szerkezete:

-keretes minden vsz. (1. és 4. sor ugyanaz)

-a 3. sor minden vsz. -ban ugyanaz ( „Röpülj, hajóm.”)

1.vsz.:

- hajó (életét szimbolizálja)

- arról beszél, hogy mi az ő életcélja, küldetése

- szembe állítja magát a többiekkel (magát felnagyítja)

- élete egyik céljának a cselekvést, a tetteket tartja

- magát a holnap hősének tartja ( a holnapért akár fel is áldozza magát a küzdelem

során)

2.vsz.:

- költői, művészi szabadságra vágyik

- nem akar a megszokott költészethez ragaszkodni, újítani akar

3.vsz.:

- izgalmas az új dolgok megvalósítása, a küzdelem

- ez az izgalom az, ami ösztönzi az újításra, tovább űzi

4-5. vsz.:

- a tagadás, szembenállás kifejezése (tagadja a régit, a hagyományosat)

- ő mást és újat akar (ezt nyomatékosítja)

- nem vállalja azt, amit a régi költők, nem akar senkit sem kiszolgálni, csak a saját

álmait, vágyait akarja teljesíteni

LÁTOMÁSSZERŰ TÁJVERSEK
Általános jellemzés:

 lelkiállapot ábrázolása 

 az időhöz és a térhez értékveszteség társul

 túlzások vannak benne

 küldetéstudat és a sorsszerűség jelenik meg

 mozgást ábrázolnak, de az ábrázolt helyzet statikus

 pl. A magyar Ugaron

     A Tisza-parton

     A Hortobágy poétája

A magyar Ugaron 

 cím: szimbólum

 hiperbolikus: túlzó

 parabolikus: pihenni hagyott föld

 szerkezet: jelen és múlt

- a félfeudális, elmaradott, magyar társadalom szimbóluma lesz az ugar

(terméketlen, durva, kihasználatlan)

- ez a táj szimbolikus, látomásos (vízióval teli, durva, kihasználatlan)

- dominálnak benne az értékhiányos szerkezetek

értékhiányos(Ugar- dudva muhar ; elvadult táj, giz-gaz) ↔ értéktelítettség(virág –

színes, gondozott)

- a szimbolikus térben fokozatosan mélyül és végül, mint egy sír befedi, elföldeli

- az ítélet, figyelmeztető ítélet : a kacagó szél szimbóluma(haladás szimbóluma;

nincs benne részvét, kíméletlen, gúnyos, kritika van benne)

Szerkezete:

1-2.vsz.
- a lírai én a cselekvő, aktív - gázolok, ismerem, lehajolok

- leírja az elvadult tájat

  - ellentét: ős, buja föld – dudva, muhar

  -1. vsz utolsó sora: összegez

   -szent humusz: értékek – valami pusztítja, számonkéri az embereket                                        

3-4. vsz.

- az ugar a cselekvő, aktív

- a lírai én: a föld alvó lelkét lesi

- virág – vad indák ellentét

A Tisza-parton
-idő- és értékszembesítő, dal

Cím: szinekdoché - csak a Tiszát nevezi meg, de egész Magyarországra utal

A vers képrendszere két folyómotívum köré épül fel

- szimbolikus a táj

 - Gangesz: szimbólum; izgalmas, titokzatos, más, furcsa, érdekes; ez az ő költői világa

- Tisza: magyar, ismerős

Hangulata: kiábrándult, csalódott

Témája: a művész és a közönség kapcsolata, középpontjában a lírai én élethelyzete,

lelkiállapota áll

  -Önjellemzést ad, önportré

1. vsz.: a költőlét, a művész jellemzése (metafora)

- a Gangeszt írja le ami egy titokzatos, sejtelmes szép mesevilágot jelképez

2. vsz.: lehúzó környezet

- a Tisza part kietlen, nem érti, hogy mit keres Magyarországon

- felsorolás - Gémes kút, malom alja, fokos, sivatag, lárma, durva kezek, vad

csókok, bambák, álom-bakók

   Ellentét:

- A Tisza-partonban nem érti miért van Magyarországon, mintha elveszítené a

reményt
- A magyar Ugaronban pedig keresi a föld alvó lelkét, vagyis még benne van a

vágy, hogy megtalálja az útját itthon

Szerelmi líra

Történelmi áttekintés:

 Balassi Bálint: Anna- , Júlia- és Célia- versek, reneszánsz, idealizált

 Csokonai: Lilla – szentimentalizmus, rokokó

 Petőfi: hitvesi líra- a magánéletben és a közéletben is társa

 Vajda: perdita-kultusz, azaz a romlott, erkölcstelen, démoni nő iránti vágyak

versbe szedésével

 Ady: perdita – állandó küzdelem a szerelem, főleg a Léda-versekben

Léda-versek:

 bonyolult szerelmi viszony, érzelmek kettőség : Héja-nász az avaron

 öntükröző jellegűek

 gazdag költői képekben és alakzatokban: szimbólumok, metaforákban,

halmozás

 leírások hatnak szinte mindegyik érzékszervre

 pl.Lédával a bálban, Elbocsátó szép üzenet

Lédával a bálban
Cím: szereplőt, helyszínt jelöl

Műfaj: dal

Szerkezete: ellentétre alapszik

Rózsakoszorús párok és fekete pár ellentéte: boldogság – boldogtalanság

harmónia diszharmónia
tavaszi-nyári színek feketeség

jó hangulat, ifjúság érzése öregedés érzése

szerelmes párok kezd elmúlni a szerelem

Baljós, szomorú hangulat uralkodik, az ifjúság, a szerelem elmúlásának tragikuma. Két

különböző szerelmi periódus jelenik meg: a vidám, fiatal báli forgatag, akik még csak most

kezdik élni a szerelmet, és boldogok, és a fekete pár, akiknek tánca a boldogtalanságot, a

szerelem végét mutatja meg (rózsakoszorúik is már régen elhervadtak).

1.vsz: báli hangulat ábrázolása – fekete és rózsaszín ellentéte

           hat az érzékszervekre a leírás

            1-3.sor: boldog mulatozás

4.sorban megjelenik a fekete pár

2.vsz: kérdés

            A pár és a megváltozott viszonyok leírása

           E/1. leírás

3.vsz: végleges csend, véget vetnek a bálnak

                a mulatozók helyét a fekete pár veszi át

                szimbolikus a zárás: a pár kitart a szerelem mellett

                                                     a szerelmük haláltánca

Csinszka-versek
 házasság: nyugalom a biztonság

 versek: formailag letisztultabbak – egyszerűbb, könnyebben érthető képeket és

alakzatokat használ

 a világháború borzalmai elől menekül

 Pl. Őrizem a szemed

Őrizem a szemed
1916. a világháború borzalmai elől menekül a kapcsolatba

Idősödő férfi szerelmi vallomása, amelyben már nem a szenvedély kap helyt, hanem az

egymásra találás vigasza.

Szerkezet: ismétlésre épül 1.és 3.strófa

 1.vsz. a lírai én megjelenítése – vershelyzet
 kéz: szinekdoché, használatának oka: biztonság, kapcsolat
 a lírai én korára következtethetünk
 a nőt a szem és a kéz szinekdoché jelöli: a szem – a lélek tükre, sosem öregszik
 az egymást fogó kéz - Stabilitás és nyugalom.
 2.vsz. a lírai én van a központban – ősi vad (metafora) -öregedés, üldözöttség érzése
 -a világháború borzalmai elől menekül

 3.vsz. az 1.vsz ismétlése – megértjük, hogy a kapcsolat menekülési pont

 4.vsz. a lírai én van a központban – érzi a közeledő elmúlást
 egy dolog biztos az életében: házasság

Magyarság versek
 oka: nemzetféltés
 jelen van a darwini létharc és kiválasztódás gondolata (az erősebb megmarad a gyengébb
eltűnik)
 Ady félti a magyarságot mert nyelvileg és kulturálisan elszigetelt és a nemzetek közötti
harcban alul fog maradni
 a romantika nemzethalál verziója felerősödik (Herder, herderi jóslat
 nép- és nemzetostorozó szándék jelenik meg
 verseiben az erőteljes indulattól eljut az elégikusságig
 a lírai én vállalja a magyarságát

Nekünk Mohács kell

 a legkönyörtelenebb népostorozó vers
 cím: metaforikus (Mohácsi veszteségekre utal)
 műfaj: fordított himnusznem áldást kér, hanem csapást a magyarságra
ha a magyarságot valami csapás érni akkor talán képes lenne az összefogásra
 szerkezet: anafora szerű ismétléssel kezdődik
mindig megszólítja az Urattőle várhat megoldást (utal a vallásosságra)
1. 1. vszk.: verést kérmagyarság=gyermek, Istenfegyelmező szerep
i. „Cigány-népek”: metaforahazátlanok
magyarságnak meg kell védeni a hazát, hogy ne kerüljenek ugyan arra a
sorsra
ii. „siheder”: szervezetlen, éretlen nép
iii. „Verje csak, verje, verje.”ismétlésfokozás eszköze
2. 2. vszk.: lírai én kerül a középpontba
i. „Én magyarnak születtem.”: vállalja a magyarságot
ii. „Szent galambja…”: Bibliai képNoé bárkája

iii. …nehogy zöld ágat hozzon,”:elutasítja a békét

iv. „Üssön csak, ostorozzon.”fokozás

3. 3.vszk.: „minket”az egyén és a közösség összeforr

 i. sokkal erősebb büntetést kér

ii. „Ne legyen egy félpercnyi békességünk, Mert akkor végünk, végünk.”

 csak akkor marad fent a Magyarság ha folyamatosan kihívások érik

 hangvétel: szenvedélyes, zaklatott

 verselés: időmértékes (szótag: 11,7)

 stílus: szimbolista, szecesszió jegyei

Föl-földobott kő

 cím: metaforahelyhez kötöttség (mindig visszatérhazaszeretet)

 strófaszerkezet: a kő ellentétes irányú mozgását érzékelteti

1.-2. sor: föl, ütemhangsúlyos felező 10es

3.sor: rímtelen, 6 szótagos sorok

 ellentétre épül: Nyugat <-> Magyarország

érték<->elmaradottság

 elvágyódás és tiltakozás a magyar helyzet ellen

 „Tied vagyok én nagy haragomban, Nagy hűtlenségben, szerelmes gondban”

szeretjük a hazát, de mindig elégedettlenek vagyunk

 összegzi az érzéseit: „Szomoruan magyar.”

 fokozás: dobhajít

 „Te orcádra ütök.”: megfogalmazza az érzéseit: rá hasonlít

 „Százszor földobnál, én visszaszállnék, Százszor is, végül is.”: zárásban kifejezi a hűségét,

bármi történik ő visszatér a hazájába

 műfaj: dal
 Halálversek

 francia jellegzetes témája

 Léda-versek állandó szimbolizmus kísérője

 Szecesszió: betegség, testi gyengeség mint  a halál megszépül (menedék a fáradt léleknek)

 Ady életében a halál úgy jelenik meg, jóbarát

Párizsban járt az Ősz

 halálmotívumokat tartalmaz

 múltidőben kezdődik-tegnapemléket idéz fel

 Első 2 strófában megjelenik a halál, az élettől való eltávolodás

 Nyár van, de egy pillanatra beköszönt az Őszelmúlás

 A vers 2. felében a találkozás tragikussá válik (lombok nyögnek, száraz levelek hullanak)

 Hangutánzó szavak viszik bele a halott levelek nyögését („Züm, züm”)

 A belső rettenet kivetül a külvilágra

 A lélek magányosan néz szembe az emberi lét végső drámájával

 A világ közönyös

 Az élet értelmét kereső ember eljutott a megsemmisülés tragikus felismeréséig

 Műfaja: dal

Létharc-versek

 A lírai én olyan hatalmas harcot vívó hős, aki a mítoszok világát idézi

 A küzdelem ideje folyamatos és örök

 balladaszerű verstörténet

 Nagyfokú dinamizmus a cselekményben

Istenes-versek

 A halál állandó közelsége vezette el Ady-t az Istennel való találkozásig

 Újra hallgatta a zsoltárokat (a faluja templomába)

 Belső békére, nyugalomra vágyott

 Nem gyakorolta a vallását

 Istenfogalomszimbolizmus

 Isten annyi féle ahány versben megjelenik

 Nem az egyházak Istene, hanem az elgondolt Isten

 Verseiben elsírja a fájdalmait, segítséget kér, bűntudattal fordul Istenhez

A Sion-hegy alatt

 1. istenes ciklusa

 Nagykárolyi kisdiák emlékei mosódnak össze a férfi reménytelen Istenkeresésével

 A kisdiák hajnali misére indulgyermeki képzeletébe felidézte a Biblia urát, Istent

 Sion-hegy=Sinai-hegy (Mózes történetei)

 Isten borzolt, fehér szakállú, bús és kopott öregúrként jelenik meg

 A képek kísérteties hangulatot árasztanak

 A lírai én bizonytalan

 Gyermeki emlékeiből keresi azt, aki a Hitet adta

 Találkoznak a Sion-hegy alatt de elfelejti a régi gyermeki imát

 Az Úr akar, de nem válaszolhat néma kérdezőjének

 Felszalad a Sion-hegyreeltűnik örökre

 Nem kapott tízparancsolatota vallásban nem találta meg a béket

Világháborús költészet

 jelrendszere középpontjába a Magyarország és az idő kérdése kerül

 Megjelenik az apokaliptikusság

 A lírai én értékőrző, értékmentő szerepbe kerül

 Nyelvhasználat: biblikus, archaizáló, folklorizáló

Emlékezés egy nyár-éjszakára

 A háborúnak a totális jellege és a technikai fejlettségből adódó mérték ijeszti meg

 Cím: metafora (vh. kitörése)

 Műfaj: rapszódia (szenvedélyes lírai műfaj, mely hat az érzékszervekre)

 Szerkezete: nincs strófákra bontva, a refrén bontja részekre („Különös…”)

1. rész: felidézi az apokalipszist, látomást fogalmaz meg (világvége hangulat)

1. leírással ábrázolja, hogy hogyan hat az emberekre a háború

2. rész: a vers fiktív énje kerül a középpontba, leszűkíti az érintettek körét

i. saját értékeit, veszteségeit sorolja, személyes élménykere alapozva ábrázolja

a háború okozta változásokat-otthontalanságot

ii. kifordul a világ („élő a holt”)

3. rész: általánosítás

i. azok válnak cselekvővé, akik értéktelenek vagy károsak („csörtetnek bátran a

senkik)

ii. A vh.-t ábrázolja erőteljes képekkel (fordulópont az embertelenség)

iii. Az egyén halála: az ősei tudása, amit őrzött elveszett

iv. „szörnyű lakodalom” szokatlan metafora a vh.-ra

4. rész: a lírai én kerül a középpontba

a. egyetlen reménye, hogy elkerülje a borzadalmakat a halál

b. a hit szó ismétlésével valamint Isten említésével megvallja a vallásosságát, de nem

kap kegyet (nem hal meg), mivel feladata van értékőrző szerepbe kerül